Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-25 / 42. szám

« 1938 DECEMBER 25. VASÁRNAP. TEWIDEKI --Mm&AR-H [RIíAE 23 Kerecsényi Antaí: A barát, meg a komédiás "Két kedvence volt a. falunknak. Mind a kettőnek; az országút volt a hazája. Evenként csak egyszer vetődtek el hoz­zánk, de megérkezésük lázba hozta az egész községet.- Míg a falunkban tar­tózkodtak, a nép elhalmozta őket min­den. földi jóval. Gyermek, asszony, férfi, mind a kedvüket kereste. Az egyik barát volt, a másik komédiás. Virág Ignác bűvész, eröművész, dal­nok és illuzionista, ősszel szokott bevo­nulni a faluba. A nép esak úgy emle­gette, Náci, a komédiás. Inkább beeé- zósből, mert az egész falu elismerte, hogy olyan csodálatos szemfényvesztő, pompás énekes, bivaly erejű herkules, mint a Náci, a világon nincs. Azt ugyan senki sem tudta, hogy a Náci címeiben mit jelent az illuzionista szó, de az embereknek annyira tetszett, hogy szállóigévé vált. Ha valaki nyak­kendőt kötött, vagy csizma helyett ci­pőt húzott, gúnyosan mondták: — Valóságos illuzionista lettél. Náci bevonulása mindig olyan tré­fás volt, hogy a falun végig hangos rö- hej kísérte. Egyszer medvének öltö­zött, majd fátyolos menyasszonynak, máskor pedig barátköntösben állított be. Ezért a papunk, aki pedig igen szerette a komédiást, szigorúan meg­rótta. — No, no Náci, a reverenda nem ko­média. Meg ne lássalak többé papi ru­hában. A falunak azonban tetszett, mint esuhás barát is. Nevették. A Náci meg csak ezt akarta. A vidám emberek adakozók. Nemcsak a kalapját töltötték meg este az előadás előtt a vastag két- garasosok, hanem egész nap úgy hord­ták neki a menyeeskék a finom étele­ket, mint a gyerekágyas asszonynak. A komédiát a vendéglő nagy szobá­jában csinálta a Náci. Nem volt olyan épkázláb ember, aki már hat órakor ott nem szorongott. Az első sorban az urak; a plébános, a kúriából az egész birtokoscsalád, a jegyző, a tanító, az ipán, meg az útbiztos. A többi székso­ron a falu gazdái, asszonyai, olyan szo­rosan, hogy egy szákén ketten is ültek. A leányok, legények, gyermekek áll­tak. A belépő ára az első sorban egy hatos, a többi ülőhely személyenként négy krajcár volt, míg az állóhelyeken tetszés szerint. Ez a „tetszés szerint“ azt jelentette, hogy az is végig gyö­nyörködhette az előadást akinek egy krajcárja sem volt. A Náci nagy népszerűségét mégis a műsornak köszönhette. Eláruulás, ka­caj, halálos csend kísérte minden szá­mát. Műsorának első részében szem­fényvesztő mutatványok, tréfás dalok, szavalatok váltakoztak. Kócot evett, lángot fújt, kilométer hosszú színes pántlikát húzott ki a torkából. A jegyző kalapja alá fehér galambot csempé­szett. A bírónő asszony szoknyája alól kis macskákat csalt élő, majd eltün­tette a papgazdasszon yt.Gvön yörű^ te­norhangján népdalokat, divatos városi kuplékat énekelt, a kuruc vorsezete- ket pedig olyan tűzzel szavalta, hogy minden szem villámokat szórt. A komédia második része az erő­mutatványok voltak. Mázsájsávasakkaí labdázott. Egész emberpí^ii?ok^t emelgetett, ujjaival széttörte a láncot, a hasán meg vasrudakat -görbített el. Karizmai, hátizmai úgy kidagadtak, mint egy kis malac. A legmulatságo­sabb az utolsó mutatványa volt. Náci a bíró kezébe adott egy tízforintos ban­kót annak részére, aki őt földhöz vágja. Jelentkező akadt. A virtus, amit a bankó alátámasztott, mindig felágasko­dott egy-két legényben. Kiálltak. A Náci még terpeszállást sem vett. Ösz- szetett lábbal állt; villámgyorsan meg­ragadta az áldozat két karját és pilla­nat alatt leterítette, két vállra fek­tette. Nein is akadt soha olyan anya­szülte, aki a Náci tíz forintját elnyerte volna. Amíg ki nem állt a kolduló ba­rát. Ez azonban, mint Rudyart Kipp- ling mondaná, más történet. ti. Alig volt rőfnyi az Ince, mikor a Fe­rencesek kolostorába került. Baldiás, a portás-fráter az utcán szedte fel a maszatos kis lurkót, akinek se apját, se anyját, sem semmiféle atyafiát nem tudták megtalálni. Még neve sem volt. Az Ince nevet a barátoktól kapta. A prior menhelybe akarta küldeni a köly- köt, de Baldiás fráter könyörgésére be­parancsolta a konyhába. Mint kis konyhamalac, ténfergett a szakácstest­vér lábai alatt s öi-ökké éhes szája ál­landóan tátva leste a lehulló falatokat. Később fát, vizet hordott, sepergetett, fusside-fussoda szolgálatokat végzett. Mikor a barátok látták, hogy a nyurga suhanc kezd hasznos lenni, meg se szö­kik a klastromból, csuhát húztak rá. Megtették fráternek. A fiú lelki és szellemi nevelését Baldiás testvér vál­lalta. Mosogatás után bevitte a por­tásfülkébe, ahol egész estig vesződött vele. Az öreg testvér fiaként szerette Incét. Minden vágya az lett, hogy a ßuhancböl misés barátot neveljen. Er­ről az álmáról az évek során le kellett tennie, mert a testiekben remekül gya­rapodó fiú olyan kemény fejet hordott izmos nyakán, amibe az ábécét, meg a kis katekizmust is csak emberfeletti türelemmel lehetett belevemi. Az évek során kámzsába öltözött jegenye lett a fiúból. A jó atyák sokat tanakodtak Ince problémáján, míg végre az öreg Baldiás találta meg a megoldást. —• Legyen az Ince kolduló fráter. Erős, egészséges, bírja a strapát. Hitbén szilárd, erényekben dús, a világi örö­mök iránt nincs fogékonysága. A páterek hosszas hümmögés után beleegyeztek. így lett Incéből kolduló barát. A kolostor életében fordulópon­tot jelentett az Ince koldulása. Kör- útjairól mindig társzekerekkel jött vissza. Három-négy öblös hordó tele tojással, emeletes tyúkketrecekben hemzsegett a szárnyas, a finom liszt zsákokban dagadt, sőt süldők is visitoz- tak a saroglyábán. Pénzt is hozott bő­ven. A kolostor éléstárai sohasem örültek ki. A szegények egész procesz- sziója özönlött a barátok kis kapujá­hoz, ahol a fráterek betömtek minden éhes szájat. A mi falunk is tárt karokkal fogadta Ince frátert. A legnagyobb tojásokat neki rakták félre, a legszebb jércéket heki hizlalták s ha egy új hatos jött a házhoz, az asszony elrejtette a fehér­nemű közé — az Incének. Akiket.ott­hon nem talált, azok a plébániára hord­ták utána a sok hasznos holmit. A mi falunkból bizony egyenest hazafelé for­dította a kocsrrúdját, mert akármilyen üres szekérrel jött is, az rogyásig mcg- •Wt, mire végigkoldulta a falut. Nem volt olyan téli este, nem volt olyan ház a faluban, ahol nem meséltek áj- tatos történeteket az Incéről, meg hun­cut eseteket a Náci komédiásról. Egyszer aztán akkor vetette oda az országút az egyiket, mikor n m' a falut lakta. III. — No testvér, — mondta a pap a ba­rátnak — ma korán vacsorázunk, mert evés után elmegyünk a komédiába. Ince fráter szabadkozott. Mit szólnak a kolostorban, ha ő világi örömöket kerget? Baldiás testvérnek is meg­fogadta, hogy semmiféle mulatságban részt nem vesz, a szemét sem emeli em­berderéknál magasabbra. A pap a sok kifogásra elvesztette bé­ketűrését. — Hallod-e fráter! Ha én, az igazi pap, elmehetek a komédiába, az ilyen fertálybarát aztán ne akarjon pápább lenni a pápánál. A jámbor fráter beadta a derekát. Arra azonban már nem vitte rá a lélek, hogy a kolostor pénzéből fizesse ki a belépődíjat. Náci, a komédiás nem is kívánta. Mikor a kalapnál sorra ke­rült, rákiáltott: — Kolduló barátnak, meg a győri püspöknek ingyen! A plébános megrótta a komédiás két hatost dobott a kalapba. Az atrf két a fráterért. Ince még sohasem látott kométÉát A Náci trükkjein elámult, dalaivá' gyönyörködött, tréfái megnevettették. Ruháit, jelmezeit, különösen a sikerét — bocsássa meg a jó Isten — meg is iri­gyelte. A komédiás erömutatványai különösen lázba hozták. Láncot törni, vasrudat hajlítani, mázsás súlyokat emelni, bizony jobban tud ő, mint a komédiás. Szerette volna a nagyobb ereje! a közönségnek bemutatni, a Ná­cit lepipálni- Az előadás végén, mikor a Náci a tízforintos bankót a bíró ke­zébe tette s csufondúrosán hív La ki a fiatalságot, a vér a barát fejébe tódult, felugrott a pódiumra feltűrte a kámzsa ujját s megrí gadta Náci karját. Mire a plébános a meglepetéstől magához tért s megakadályozhatta volna a bir­kózást, a Náci már a földön volt, még pedig két vállal, úgy odapréselve a ba­rát vaskezeivel, hogy mozdulni sem tudott. Az emberekből kiüvöltött a tetszés. Ölelték, csókolták, a vállaikra emelték a barátot. A pap azonban szörnyű ha­ragra gerjedt. Meggyaláztad a csuhádat, fráter. A plébániára be nem teszed a lábadat. Ha komédiás lettél, maradj is az. Ince fráter kétségbeesetten józano­déit ki felhevüléséből. Mi lesz most? Mi történik vele a kolostorban? Mit mond majd Baldiás testvér? A legyőzött komédiás odalépett hozzá. —• Itt a tíz forintod, barát. Győztél, a tied. Három országban nincs a tied­hez hasonló vasmarok. Ebbe a faluba én már nem jöhetek, mert csúffá tettél. Én azért nem haragszom reád. Ince fráter hallotta is, nem is, a ko­médiás beszédét. Ült a pádon, maga elé meredve még akkor is, mikor a nép szétszéledt. Náci, a komédiás melléje telepedett. Késő éjszakáig ültek együtt. A jó Isten tudja, mit beszélgettek haj­nalig. Másnap reggelre mind a ketten eltűntek a faluból. Elnyelte őket az országút. Sohasem jöttek többé vissza. Sc a barát, se a komédiás. ^ IV. Még nem is pirkadt a hajnal, mikor Baldiás fráter kizárta a kolostor kapu­ját. Minden nap már hajnal előtt le­söpörte a járdát, letörölgette a kapuk­ról a port s csak azután ballagott be a templomba, hogy megkondítsa a haj­BŰBÁJOS líLRUGADÓ JELENSÉG...! fli ínondják majd ezt a bókot •V ínár boldoggá Nem' utol a 'költség'« keregetni az iMpjlások és < ^pepecselések. E$ nyakát ! . Rajta hagyja az arc­bőrnek oly jótékony habot néhány másod­percig", azután leöblíti először meleg, utána rögtön hideg vízzel. Ennyi az egész. Reg-: gelre kelve bárrdöatosan üde és fiatalos arc fog a tükörből visszamosolyoigtra. A Leton-szappan erémszgrű, fehér, diszkréten illatos. Tiszta. Az arcbőrnek azt adja, amire annak tényleg szüksége van. Kedve­sen fiatalossá, bársonyossá varázsolja az arcbőrt. Ezáltal egész egyéniségét hájassá és vonzóvá teszi. Kezdje el még ma Ön is a Letom-szappam mosakodást. - A szépség és a velejáró előnyök új korszaka várnak Önre is. 1 drb LETQN- szappan ára 96 fillér. HUNNIA) gyógy­szertár, Budapest, Erzsébet-körút 56. nal.i harangot. Nyűtt nyírsepröjével * kezében lépett ki a kapun, a küszöbön azonban orrabukott. Valami ruhafélé­ben botlott el. Tapogatja. Nagy Isteni Csuha! Fcltápászkodott s gyors tipegés- sel visszament a portásfülkébe. Meg­gye jtott egy darabka viaszgyertyát, tc- nyerével óvta a szellőtől a lángot, míg a kapuhoz ért. A küszöbön tényleg csuha fekszik. A ruhán tízforintos bankó, gombostűvel rátűzve. Vizsgál- gatja. Jézus, Mária! Az Ince fráter csu­hája. Jobbról, balról egy-egy nagy ko­sár, színültig tojással. írást keres. Nincs. Keblére öleli a csuhát, besiet vele. A templomban még koromsötét van. Baldiás fráter azonban úgy is­meri a templomot, hogy még a színe­ket is látja a sötétben. Egyenesen; Szent Ferenc oltárához megy. Letér­del. Két kezével felemeli a csuhát. — Atyám! — kezdi a szentnek való mondanivalóját, — de folytatni nem tudja, mert fájdalmas, hangos zokogás csuklik ki a melléből. Szent Ferenc szavak nélkül is meg­érti öreg szolgáját. Lágy kezével vé­gigsimította gyér fehér fürtjeit s me­leg szavakkal a fülébe suttogta: — Elvette tőlünk a világ. Sokat fog kint szenvedni, a szenvedések útja azonban hozzám vezet. Ne sírj öreg Baldiás. AZ IGAZI VAD ASZ ÖRÖME! Kézdi vásárhelyi BEJÍKŐ PAt: A vadászat AZ IGAZI VADÁSZ ÖRÖME! című gyakorlati vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepí­tését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a különböző államok fegyvertípusait. Leírja a ható­sági fegyvervizsgálat, belövés, puskavásárlás, célzó-távcső stfc. stb. nélkülözhetetlen ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és töl- ténykészités részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel'való lövés’ elméletét adja a belső és külső ballisztika kimerítő ismertetésével együtt. Végül a lövés művé­szete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyákra solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. Ara díszkötésben 10 pengő Megrendeléseket utánvéttél, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el: HÁ ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az íUtánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet Pfeifer Ferdinánd (Zeidler TesSvéreh) nemzeti könyvkereskedése Budápesí, IV., Kossuíh Lajos-ufca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom