Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-25 / 42. szám
TEisViDEta J^AíÍARHIRMS Mit jelent a magyar jog életbeléptetése | a felszabadult Felvidéken A Felvidéki Magyar Hirlap cikksorozatban ismerteti a nagyközönség számára fontos változásokat IV. ÍJ1 Eddig az ingatlanok végrehajtási zár alá vételétiék’ semthi törvényes akadálya | nem volt. Ez "sokszor odavezetett, hogy ■ a túlterhelt adós kezéből az ingatlanok kivétettek, anélkül azonban, hogy a zárlatot vezető végrehajtatónak ebből egy • fillér - haszna is lett volna, sőt sokszor a hitelező még ráfizetett a követelésre a fölöslegesen okozott zárlati költségekkel., f Ezeken a mizériákon segített az új magyar végrehajtási törvény azzal a ren- '■ dclkezéssel, hogy a bíróság a végrehaj- !, tási zár alá vételt a felek meghallgatása tufán csak az esetben rendelheti el, ha a végrehajtató valószínűsíti, hogy a zár alá vétel a zárlati. költségek fedezésén felül valamelyik hitelező kielégítését számbavehető mértékben elősegíteni fogja, vagypedig a végrehajtató valószínűsíti, hogy a zár alá vétel az ingatlannak termőképességének fenntartása végett szükséges. A 12 kát. holdat meg nem haladó terjedelmű ingatlanoknál a végrehajtási zárlat egyáltalában nem rendelhető el, kivéve, há a zárgondnoki tennivalókkal a végrehajtást szenvedőt bízzák meg. Büntetőjog r 'Aránylag nem sok módosítás és ki- ( jegészítés van az anyagi büntetőjog te- ■ gén az államfordulat óta. ’/ Az 1921. évi III. te. rendelkezik az all ami és társadalmi rend hatályosabb ■Védelméről. E szerint súlyos büncselek- ; idényt követ el, aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos 'elforgatására vagy megsemmisítésére, alönösen valamely társadalmi Osztály gpttzárélagqs uralmának erőszakos létesí- lésére .irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, vagy ebben tevékenyen résztvesz, úgyszintén aki ilyen mozgalmat vagy szervezkedést előmozdít. Mentesül a bűncselekmény alól az, aki előbb, mintsem ; azt a hatóság felfedezte volna, a mozgalomtól vagy szervezkedéstől eláll és el- ! állását társainak nemcsak tudomására ! juttatja, hanem azokat a mozgalom vagy szervezkedéssel való felhagyásra bírni törekszik, vagy. pedig a mozgalmat a hatóságnál feljelenti. Másrészt feljelentési kötelezettség terhel mindenkit és annak elmulasztása bűneselek- | ményt képez. Fogház helyett pénzbüntetés { 1 Teljesen új és, a magyar büntetési jog-, rendszerben eddig ismeretlen gondolatot hozott az 1928. évi büntetőnovella, T amikor kimondja azt, hogy vétség vagy f kihágás esetében a bíróság választása E szerint a fogházbüntetés mellőzésével és főbüntetésként pénzbüntetést alkal■ mazhat, de csak akkor, ha tekintettel az ejítélt egyéniségére úgy találja, hogy pénzbüntetés alkalmazásával a vádlottat éppen úgy vagy érzékenyebben lehet ■ megbüntetni és őt újabb bűncselekmény ■ elkövetésétől éppen úgy hatályosabban lehet visszatartani, mint szabadságvesztés büntetés alkalmazásával. Ez a bün■ tetőnovella abból indul ki, hogy téves azon eddigi felfogás, hogy a pénzb'ünte! tés mindig enyhébb büntetés, mint a Észabadságvesztósbüntetés, mert ha a súlyosság. megméréséből nem hagyjuk figyelmen kívül az elítélt értékelését, .adott esetben megfelelően, súlyos pénzbüntetés éppen olyan, vagy érzékenyeb- i ben sújtó büntetés is lehet, mint a cselekménnyel arányban álló fogházbünte■ tés. A tapasztalat. megmutatta, hogy a novella ezen rendelkezése helyes és célszerű volt, mert módot nyújtott a bíróságnak arra', hogy évenként ezer és ezer embert mentsen meg a sokszor káros következményű rövid tartamú, szabadj| ságvesztés büntetések fertőző hatásától, másrészt a megfelelően súlyos pénzbün- % tetés még a megtorlás és újabb cselekrl- \ meny elkövetésétől való visszatartás < ‘ szempontjából is célszerűbb büntetésnek mutatkozott a fogházbüntetésnél. Adott esetben, például párbaj vétség esetében sokkal, jobb .büntetés volt 1000, 2000, sőt esetleg 10.000 pengő pénzbüntetés, mint a pár napi vagy heti államfogház, vagy pedig..'a' duhajkodó és késelő parasztle- fényre kiszabott ötven vagy néhány •zúz, avagy, ezer pengő pénzbüntetés sokkal hatékonyabb büntetés volt a pár , napi vagy heti fogháznál. Érdekes újítások Érdekes reformja a büntető törvény- könyvnek a novella azon rendelkezése, mely szerint hatályukat vesztik a biin- tetőtörvónykönyviiek, továbbá más törvényeknek és - egyéb jogszabályoknak azon szabályai, amelyek egyes cselekményekre mellékbüntetésként kötelezően . határoznak meg pénzbüntetést. Ezentúl a bíróság mellékbüntetésként pénzbüntetést csak akkor állapít meg, ha a terheltnek megfelelő vagyona, jövedelme vagy keresete van. Újítás- az is, hogy a bíróság azt a vádlottat, aki az élet, szemérem vagy a vagyon ellen különböző időben és egy mástól függetlenül legalább három bűntettet követett el, szabadságvesztés büntetés nélkül ítéletileg szigorított dologházba utalja. Hűtlenség A magyar büntető törvénykönyv ép- úg-y, mint más külföldi törvényhozások is, felette súlyosbították a hűtlenség bűncselekményét. Ki kell emelni, hogy a novella a kémkedésnek és a titkok elárulásának mind a katonai, mind pedig más államtitokra vonatkozóan elkövetett valamennyi alakját hűtlenségnek nyilvánítja éis büntetésüket is együttesen és azonos módon állapítja meg. Katonai titok: minden intézkedés, hír, terv, tárgy vagy bármely más olyan tény, ■ amelynek arra nem hivatottak tudomására jutása a honvédelmet vagy általában az állam biztonságát \^-/Alj;eztetlteü. Yétséget követ el az is -r. a tettes hozzátartozóját kivéve — , aki, olyan . időbén vesz hiteltérdeimlő' tudomást arról, hogy hűtlenség elkövetése céloztatik. amidőn ennek megakadályozása még tehetsegek és erről a hatóságnak mihelyt teheti, jelentést nem tesz. Uzsora és egyebek Az eddiginél szigorúbban van büntetve az uzsora is. Bűntetté válik az uzsora, ha a tettes uzsorás szerződésekkel üzlet- szerűen foglalkozik, vagy ha az uzsorás a vagyoni előnyt színlelt ügylet, váltó, közjegyzői okirat vagy bírói egyezség alakjába rejtve köti ki. Feltűnően szigorú büntetést szab a hitelsértésről szóló 1932. évi IX. t.-c. 9. §-a a hitelezési csalásokra. Eszerint bűntettet követ el és egy évig terjedhető fogházai büntetendő az adós, ha egy vagy több hitelezőjének kielégítését gondatlanságból meghiúsítja azzal, hogy nyilvánvaló pazarlása, vagy nagy mértékben hanyag, vagy könnyelmű üzletvitele, illetőleg gazdálkodása következtében fizetésképtelenné vált. Kereskedő nagy mértékben hanyagul, illetőleg nagy mértékben könnyelműen folytatja üzletét különösen akkor, ha fizetésképtelenségét a hatóságnak vagy hitelezőinek, illetőleg a hitelezők érdekképviseletének kellő időben be nem jelentette, ha üzleti tőkéjét rendes üz.leti köréhez nem tartozó tőzsdei játékban vagy merész üzletekben kockáztatja, továbbá-- habár erre kötelezve volt — könyvvezetést nem folytatott, mérleget nem készített, vagy úgy vezette, hogy abból ügyleteit és vagyoni állását nem lehet megállapítani. Az 1923. évi V. t.-c. a tisztességtelen versenyt kimerítő cselekményeket az anyagi elégtételadás mellett bűncselekménnyé minősíti. Ez a törvény megkülönbözteti a szédelgő feldicsérlés, birtok- -ás, az utánzás, üzleti vesztegetés és az üzleti és üzemi titok megsértésének vétségét. A törvény mellőzte az üzleti „bé- feketítés“ elleni büntetőjogi oltalom szabályozását, holott az 1914. évi XLI. t.-c. 24—26. §-ai a hitelsértést nagyon enyhén büntették. Ezt a hiányt pótolta az 1933. évi XVII. t.-c. 20. §-a, amely szerint vétséget követ el és. 3 évig terjedhető fogházzal büntethető az, aki verseny céljából oly valótlan tényt állít vagy hiresztel, vagy üzleti tisztességbe ütköző más oly cselekményt követ el, amely valamely vérseny vállal at hitelét vagy jó hírnevét veszélyezteti, vagy hitelképességét csökkenti. Újonnan van szabályozva a ,,zúgirá- szat“ is az 1934. évi III. t.-cikkel. E törvény vétségnek minősíti és szigorúan bünteti a zúgirászatot. A zúgirászat tárgyában hozott ítéleteket közölni kell az ügyvédi kamarával, amelynek a megkeresésére a kamara területén működő bíróságok és közigazgatási hatóságok kötelesek a zúgirászat miatt elítélt egyének névsorát a felek által leginkább látogatott hivatalos helyiségekben szembeötlő módon kifüggeszteni. . Bűnvádi perrendtartás A bűnvádi perrendtartást nagyban egyszerűsíti az 1921. évi XXtX. t.-c. Ez a törvény a gyakorlati életnek megfelelő sok olyan érdekes és bátor változtatást tesz a régi bűnvádi perrendtartáson, amelynek a szlovenszkói jogban már régen hiányát éreztük. A 'büntető perrendi novella mindenekelőtt kimondja azt, hogy a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó egyes enyhébb bűncselekményeket (lopás, csalás enyhébb eseteit) nem a tanács, hanem egyesbíróság dönt el. Hasonló újítás megvolt a szlovenszkói jogban is, de ezenkívül számtalan olyan nagyszerű reform van a bűnvádi eljárásnál a magyar jogban, amely lendületesen ledönti azokat az akadályokat, amelyek okozták, hogy a bűnvádi alaki jog eddig ólomcsizmákban járt. Az újítások azzal kezdődnek, hogy az egyesbíró-ügyekben a vádló a vádiratot az egyesbírónál nyújtja be. Ily ügyekben a vádirat ellen kifogásnak nincs helye. Jogában áll azonban a terheltnek a várirat minden pontja ellen írásbeli észrevételeket tenni és azokat a főtárgyalás megtartására hivatott egyesbíró elé terjeszteni. Ha a vádiratot az egyesbírónál nyújtották be, a letartóztatás és szabadlábra helyezés felől az egyesbíró határoz. A kir. törvényszék egyesbírája időszakonként előre megbatározott napokon a törvényszék területének erre alkalmas bolyén törvénynapot tart, amelyen az illető körzetnek az egyesbíróság hatáskörébe utalt ügyeit elintézi. Az eljárás gyorsítása A hosszadalmas írásbeliség kiküszöbölése céljából elrendeli a törvény, bogy a rendőri hatóságnak bűnügyi nyomozással megbízott tagjait a törvényszék székhelyén olymódon kell elhelyezni, hogy az ügyészség a nyomozás menetét lehetleg szóbeli utasítással irányíthassa. Fontos újítás az is, hogy ha az egyes- bróság hatáskörébe tartozó bűncselekményekről van szó, az ügyészség a régi per- rendtartásban felsorolt törvényes okokon kívül is, minden további nélkül megszün- tetheti az eljárást, ha meggyőződése szerint a cselekmény igen csekély jelentőségű, a közérdeket számbavehetően nem sérti és a terhelt egyénisége és életviszonyai, különösen pedig a bűncselekménynyel okozott sérelem jóvátételére irányuló törekvés alapot nyújtanak arra a reményre, hogy az eljárás megszüntetése a terheltet újabb bűncselekmény elkövetésére ösztönözni nem fogja. Három nap alatt tárgyalás! Érdekes újítása a büntetőnovellának az is, hogy testisértésnél és lopásnál tetten- kapás esetében a terheltet azonnal a kir. ügyészség elé kell állítani, amely a terheltet ügyének tárgyalása végett nyomozás nélkül és vádirat mellőzésével három napon belül a kir. törvényszék elé állítja, tekintettel arra, hogy a tettenkapás esetében a bizonyítékok rendszerint rendelkezésre állanak. Csatlakozás a bűnvádi eljárásban Nagyjelentőségű újítást tartalmaz a novella 29. §-a, amely a csatlakozás intézményét, amely eddig csak a polgári eljárásban volt ismeretes, a bűnvádi eljárásban is meghonosítjai. A novella szerint a perorvoslatra jogosultak közöl az, aki perorvoslattal egyáltalában nem élt, vagy pedig tévesen élt, az ellenfél által bejelentett perorvoslathoz csatlakózhatik. A csatlakozás intézménye folytán az a vádlott, aki .számol azzal, hogy a perorvoslata azzal a következménnyel is járhat, hogy a vádló csatlakozása esetében a bíróság az ítéletet terhére súlyosbít1938 DECEMBER 25. VASARNAP. hatja, alaposabban megfontolja, hogy él" jen-e perorvoslattal. r A törvénykezés egyszerűsítéséről szol» 1930:XXXIV. te. 104. t-a kimondotta azt az. újítást, hogy a kir. törvényszék előtt úgy • főmagánvád, mint pótmaganvad esetén a vádat ügyvédnek kell képviselnie. Ez a rendelkezés abban leli magyarázatát, hogy a hozzá nem értő féllel sokkal nehezebb boldogulni, mint az ügyvéddel. „ . Érdekes újítása a biintetonovellanaki az is, hogy olyan büntetőügyeknél, amelyek a törvényszéken az egyesbíró hatáskörébe tartoznak, az ügyészség indítványozhatja a törvényszéki ügynek járásbíróság elé terjesztését, ha az ügyben egy évnél hosszabb tartamú szabadság- vesztés előreláthatóan nem lesz kiszabható. Újítás az is, hogy a vádirat elleni kifogások emelése nagyobb bűncstdekmé- nytkre van korlátozva. Semmiségi panasz Korlátozva van az íétlőtábla által hozott ítélet elleni semmiségi panasz is. Ha ugyanis az elsőfokú ítéletet egyesbíró hozta, az ítélőtábla ítélete ellen semmiségi panasznak csak korlátolt mértékben van helye. Ha azonban a kir. ítélőtábla az egyesbíró ítéletét a minősítés kérdésében helybenhagyta, vagy csupán enyhébb büntetés kiszabásával változtatta meg, a kir. ítélőtábla ítélete ellen: semmiségi panasz egyáltalában nem használható. A régi bűnvádi perrendtartás szabályai igen szűkkörre szorították a járás- bíróságnál a büntetőparancs intézményét. Csak hatósági feljelentés esetében vagy olyankor volt megengedve alkalmazni, ha a terhelt bűnösségét a feljelentő maga köz- vagy magánokirattal vagy más bizonyítékkal valószínűvé tette. Ez magában a feljelentésiben cspk ritkán volt lehetséges, és így a büntető- parancs kibocsátására igen ritkán kerülhetett sor. A novella gyökeresen szakított az eddigi rendszerrel, amikor minden korlátozás nélkül kimondja, hogy a járásbíróság olyankor, ha a feljelentés alapján pénzbüntetés alkalmazását találja megfelelőnek, büntetőparancsot bocsáthat ki. Hátra volna még azon változások ismertetése, amelyek az adó- és illetékügyek terén következtek be. A különben is hosszúra nyúlt cikksorozat korlátái azonban nem engedik meg ezeket a közléseket, annál is kevésbé, mert _ különösen az adóügyeknél oly lényeges és sok eltérés van a magyar jog és a cseh jog között, hogy felette hosszadalmas lenne most ezekkel foglalkozni. Ezért kénytelen vagyok egy nun sik alkalomra elhalasztani ezt. Dr. Gombos Bertalan A tigriscsíkos kutya (HUNYADY SÁNDOR novellái, Athenaeum-kiadás.) Virágzó■ novella-irodalomhoz elsősor- ban vérbeli novella-írók kellenek és nálunk, magyaroknál van belőlük egynéhány. Hunyady Sándor is a legizmosabbak közé tartozik. Az elbeszélő próza az ő tolla alatt leegyszerűsödik, pátosz és cicoma nélkül rajzolja alakjait, a vidéki konteszeket, a félszeg tanárjelöltet, a kikapós asszonykát, kisvárosi gavallérokat, dzsentriket. Anekdoták és drámai hangulatú jelenetek peregnek le Hunyady keskeny filmjén. Egy európaihírű jogtudós falusi weekendjét kora hajnalban megzavarja a kakaskukorékolás. „A tudós előbb könyörgött a madárnak, az- tán fenyegetni kezdte, szidta, hesegette, nyakonöntötte azzal a pohár vízzel, amely az éjjeli szekrényére volt készítve. A kakas nem tágított. Nemhiába Franciaország címerállata. Makacsul a helyén maradt és kukorékolt“. A jogtudós végül is úgy határozott, hogy elővette a mindig kéznél lévő altatóport és — egy fél pasztilla Veronáit beadott a — kakasnak. A bölcs tudós nyugodtan áthatott tovább, a kakas is... Villanás, de remekül exponált felvételben! Nagyobb lélegzetű elbeszélésében (például az „Aranyifjú“) ugyanaz a találó megjelenítés, sokszor már túlzottan bűvészi mutatvány. Van néhány rövid novellája, amelyet — mint egy verset egyetlen szép jelzőjéért —egy remek mondatáért nem lehet soha elfelejteni. Budapestnek, a színeiben fakuló, hulló fővárosi életnek rokonszenvesen frisstollú írója Hunyady Sándor, aki nemrég megjelent kitűnő regénye (Nemesfém) után most egy pompás novella^ kötettel lepte meg olvasóit.
