Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-25 / 42. szám
16 TEiiViDEln •J'fcwsfc\RHIRMß 1938 DECEMBER 25. VASÁRNAP A visszacsapok Felvidék kereskedelmi problémái Dr. vitéz Gyulay Tibor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárának nyilatkozata Budapest, december. Munkatársunknak alkalma volt hosszabb beszélgetést folytatni dr. vitéz Gyulay Tiborral, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fótit kárával azokról a kérdésekről, amelyek a Felvidék visszacsatolt részeinek kereskedelmét érintik. A főtitkár válaszában előrebocsátotta, hogy ő a kérdést elsősorban az anyaország szemszögéből Ítéli meg és csak a kereskedelem összességét tekinti: szakmánként és vidékenként annyira eltérőek a viszonyok, hogy azokra hosszabb beszélgetés folyamán sem lehet kitérni. Visszaesett a Felvidék ipara A legnagyobb problémát abban látja, hogy a két gazdasági terület, a volt csehszlovákiai és a mai magyar, struktúrájukban igen eltérő képet mutatnak, annak ellenére, hogy az általános nemzetközi gazdasági helyzet alakulásának mérlegelése folytán a háború után szükségszerűen bizonyos mértékig mindkettő az önellátás irányában kezdett berendezkedni. Csehszlovákia mezőgazdaságát igyekezett fejleszteni, s nem utolsó sorban a Magyarországtól elcsatolt sík részek gazdasági termelésére támaszkodva e vonatkozásban, míg az ipar továbbfejlesztésére kisebb gondot fordított, e téren törekvései inkább az exportfejlesztésre irányultak. Ennek volt folyamánya, hogy a Felvidék iparilag nemcsak hogy nem fejlődött, hanem jelentősen vissza is esett. lehetőségek megismerését bő címanyag rendelkezésre bocsátásával ■segííi -lő, g a keresietek nagyobb publicitásának elő segítése céljából az érdeklődéseket a napilapokban is közzéleífcti. Az elvesztett fogyasztétérületf pótlása A fogyasztóterület csökkentése főleg azon városok kereskedelme szempontjából fontos, amelyek az új határ közelségében foküsznek és az új megvonás következtében fogyasztóik egy részét elveszítették. A budapesti kamara különös gondot fordít erre a problémára és a a közeljövőben helyszíni tanulmányozással fogja megállapítani azokat a lehetőségeket, amelyek az elveszített fogyasztók pótlására kínálkoznak. Nem szabad elfelejteni a probléma taglalásánál azt, hogy azoknak a városoknak nagy része a visszacsatolás révén visszanyeri azt a fogyasztó területet, amit a trianoni határ tőle elvágott. Ez kétségkívül megkönnyíti a probléma megoldását, bár részletekben még igen kitartó munkát igényel. Az idegenforgalom hatása a kereskedelemre — A felvidéki kereskedelem helyzetének jövőbeni alakulásánál nagy hiba lenne figyelmen kívül hagyni az idegenforgalomnak kérdését, különösen a belső forgalomét. A visszacsatolt területek nagy része szerencsésen kiegészíti az anyaországnak a trianoni határokon belül túlnyomóan sík vidékét természeti szépségekben, kulturális és történeti emlékekben igen gazdag tájaival, amelyek eddig a hasonló területekben rendkívül gazdag köztársaságban már csak a földrajzi távolságnál fogva sem tudtak érvényesülni. Magaslati üdülőhelyek, a téli sportok üzésére alkalmas vidékek hosz- szabb. tartózkodást maga után vonó idegenforgalma kétségkívül fellendí- tőleg fog hatni a kereskedelemre. Illetékes tényezőink fáradságot nem ismerő segíteni akarása következtében bízhatunk abban, hogy az átmeneti nehézségek: az árszínvonalbeli különbözőség és az organizációban beálló változások leküzdése után, a felvidéki kereskedelem nemcsak megőrzi régi pozícióját, hanem további szép fejlődésre nyílik lehetősége. Az Országos Mezőgazdasági Kamara gazdasági helyzetjelentése A magyarországi irányzat ezzel ellentétes volt, itt a feleslegeket termelő és a nemzetközi viszonyok folytán ezeket nehezen értékesítő mezőgazdaság mellett kénytelen volt a kormányzat az iparfejlesztést tenni gazdaságpolitikájának egyik fontos sarkpontjává, jelentős részben éppen azért, hogy a mezőgazdasági feleslegek részére a belföldi piacot ter- jggsze ki, illetve tegye vásárlóképessebbé. Az árszínvonal áthidalása — Szükségszerű következménye volt — mondotta dr. vitéz Gyulay Tibor — ennek az eltérő fejlődési irányzatnak az árszínvonal különbözősége. Nyilvánvaló, hogy az agrártermékek az erősen iparosodott Csehszlovákiában sokkal köny- nyebben és lényegesen magasabb áron voltak értékesíthetők, mint Magyarországon, s viszont, az iparcikkeknél Cseh Szlovákiában alakult ki az alacsonyobb és Magyarországon a magasabb árszínvonal. Az árszínvonalbeli különbség áthidalása bizonyos időt vesz igénybe, amíg a meglevő készletek felszívódnak és az új árak kialakulnak. — Az új árszínvonal kialakulásában már szerephez jut a Felvidék visszacsa- talása által megnagyobbodott belföldi fogyasztóterület is, úgyhogy meggyőződésem szerint nem változatlanul fog érvényesülni az anyaország visszacsatolás előtti árszínvonala minden vonatkozásban, bizonyos kiegyenlítő irányzat fog kifejlődni, aminek az első jele a cukor magyarországi árának leszállítása. Ezt bizonyára rövidesen követik a többi ipari egyesülések által szabályozott cikkek árai is. Míg ez a folyamat tart, addig a kereskedelemnek saját és a fogyasztó közönség érdekében is nagy óvatosságot kell tanúsítani. A kereskedelem megszervezése — Másik probléma a. kereskedelmi organizációnak kérdése, ami főleg az utánpótlási hely megváltozásában és a fogyasztási terület átmeneti kisebbedesében jut kifejezésre. Az utánpótlás eddig na- gyobbrészben a csehországi gazdasági központokból történt, ami nagymértékben a harmincas evek magyar-cseh vám háborúját követő céltudatos cseh kor- mánytörekvéseknek volt az eredménye. A visszacsatolás után a Dunamedence természetes gazdasági központjának, Budapestnek érdekkörébe kerültek, rültek. Ezt az átmenetet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tőle telhetőén igyekszik zavartalanná, zökkenés nélkülivé tenni azáltal, hogy a visszacsatolt városok gazdasági gócpontjaira1 erkező üzleti érdeklődésekre részletes felvilágosítással szolgái és a magyar beszerzési Budapest, december 21. Az idei hosszú ősz lehetővé tette a mezőgazdasági munkálatok befejezését és a kivételesen kedvező időjárás a munkaerőkben mutatkozó hiányt ellensúlyozta. A terményértékesítés terén az elmúlt hónapban lanyha irányzat alakult ki, ami a szűk korlátok között mozgó belföldi forgalom, valamint a kivitel részleges szünetelésének tulajdonítható. A búza ára az aratást követőleg foganatosított kormányintézkedések folytán a megállapított színvonalhoz igazodott. A rozspiacon a gazdaközönség részéről felajánlott tételek nyomott árak mellett csak szórványosan voltak értékesíthetők és így is inkább takarmányozás céljára. Az árpa ára a visszacsatolt Felvidék kínálata miatt némi árveszteséget szenvedett. A zabpiacon a honvédség vásárlásai révén tartott irányzat az utóbbi hetekben ellanyhult. A tengeripiacon a morzsolt áru forgalma november hóban megélénkült, míg a szárított áru iránti érdeklődés folyamatosan csökkent. Általában a kedvező időjárás előmozdította a tengerikészletek gyors beszáradását és csökkentette a mesterségesen szárított tengeri jelentőségét. Az erőtakarmányok forgalma az állatexport csökkenése következtében — változatlan árak mellett — csak vontatott volt. A magvak forgalmát korlátolt kivitel és tartózkodó kínálat jellemezte, aminek folytán a magvak árai tartottak. A szarvasmarha állomány fokozatosan átvészel a száj- és körömfájáson. Az állattenyésztés helyzetét enyhíti, hogy a takarmánykészletek mindenütt elegendőnek mutatkoznak. Az állatértékesítési helyzetkép ezidőszerint kevésbé kedvező. A belföldi piacon a sertés és marhaárak december első felében estek. A szarvasmarba értékesítése még mindig nehézségekkel küzd. A sertéspiacon sajnálattal tapasztalható, hogy a gazdák sertéseiket félig kész állapotban dobják a piacra, ami közvetlen okozója volt a sertésárak cs ökkenésén ek. A sertéshízlalásnak a magas abrakárak miatt is romlott jövedelmezősége természetesen hátrányosan befolyásolta a be- álítani való sovány süldők árát és forgalmát is. Németország felé az élő és hasíttot sertések kivitele zavartalanul folyik. A bor-piac a csekély termés folytán változatlanul szilárd. A termelők az eladásoktól tartózkodnak és a szórványos eladások Malligánd fokonként 2.5—3;5 fii léres árban történnek. Gyümölcskivitelünk november végével lezártnak tekinthető. Az idei kampányban 8.2 millió pengő értékű gyümölcsöt szállítottunk külföldre, a tavalyi 9.5 millió pengős kivitellel szemben. Ha tekintetbe vesszük az idei gyenge termést, amely a kivitel csökkenését vonta maga után, az eltért értékbeli ösz- szeggel az idei év kedvezőnek mondható. Bár a mezőgazdaság helyzetében a mondottak szerint bizonyos pangás mutatkozik, a gazdák általában bizakodóan néznek a jövő elé, ami a földárak további szilárdulásában és a haszonbérletek iránti érdeklődésben is megnyilvánul. Mit hoz a magyar dohányjövedék a felvidéki dohányzóknak Budapest, december 24. A Felvidéknek az anyaországhoz való csatolása után a dohányzó közönségnek aligha okozott gondot, hogy a 20 év alatt kényszerből megszokott cseb cigaretták helyett milyen magyar cigaretta fogyasztására térjen át, hiszen a magyar dohányjövedék olyan nagy választékot ad cserébe, hogy gyártmányai között mindenki megtalálhatja, ízlésének és pénzügyi viszonyainak megfelelő kellemes szivarkát és szivart. Mielőtt ezeknek ismertetésére áttérnénk, előre kell bocsátanunk azt, hogy a magyar dohányjövedéket üzleti politikájában, mint minden vállalatot, elsősorban kereskedelmi szellem hatja át, azonban a 70 éves múltja bizonyos tradíciók megőrzésére is kötelezi. Ha végig nézzük a dohányjövedék árjegyzékét, a régi ismert szivar- és cigarettafajták mellett új, eddig legalább nekünk — felvidékieknek — ismeretlen nevekkel találkozunk. A Khedive, Stambul cigaretta békebeli ismerősünk. Mind a'kettő illatos, tartalmas gyártmány. A Coronitas már újabb kreáció, azonban aki szereti a tartalmas és illatos cigarettát, annak bátran merjük ajánlani. Ha az előbbiek nem elégítik ki az erős dohányost, akor a dohányjövedék a Coronas, Cleopatra vagy Ghiubek cigarettáit kínálja, amelyek a legfinomabb keleti dohányok felhasználásával készülnek és egy ebéd utáni feketéhez a legtelje sebb élvezetet nyújtják. Aki ugyancsak a tartalmas cigarettát kedveli, de a jó közepes minőséget kívánja, a Princesas és Király cigaretta kát választhatja. A Memphis és Mirjam cigarettát minden régi dohányos ismeri. Hasonló minőségű a szopókás Gerle is és 4 f-es áron a középosztálybelieknek is megfizethető. Az enyhe Vitéz cigaretta a jobb minőségűek közül a dohányjövedék egyik legsikerültebb gyártmánya. Az 5 f-es Extra cigaretta pedig a dohányjövedék egyik legkelendőbb gyártmánya. Ugyancsak enyhe és kelle mes. A szopókás Dames és szopókanélküli Theba a dohányzó hölgyek szá* mára készült. Természetesen nikotinszegény dohányokból gyártják a Sport és Balaton cigarettákat, úgyhogy az, aki egészségére vigyázni akar, de szenvedélyéről nem tud lemondani, az is nyugodtan szívhatja ezeket a fajtákat. Nikotintartalmuk minimális, 1 százalékon alul van. Az angol-amerikai ízlés szerint illatosított Darling cigaretta a dohányjövedék egyik legújabb gyártmánya, már is a legjobban fogyasztót gyártmányok közé emelkedett. Az Eucharisztikus Kongresszusra készült Szent István és a visszacsatolás alkal. maval forgalomba bocsátott „Felvidék“ a legkényesebb dohányost is kielégíti. A 3 f-es Symphonia pótolni fogja a Vlastát, a 2 f-es Levente és 1.5 f-es Hunnia szivarka pedig minőségileg is felülmúlja a Zorát. A magyar szivar mindig fogalom volt és ez a 70 év alatt csak öregbítette hírnevét. Regalia Media, Regalia, Prensa- dos, Britanica, Operas, Portorico, Rega- litas, Havana, Virginia, Trabucos, Cuba és a rövid szivar (Vegyes Külföldi) a dohányos előtt mind ismerős régi nevek. A legdrágább Royalestől a legolcsóbb Fain- tosig 19 különféle szivar öregbíti a magyar dohányjövedék hírnevét. Tizenötféle szivarkadohány, tizenegyfajta pipadohány közül csak a Pursicsan, illetve a Muskatály és a Verpeléti, az illatosított gyártmányok közül pedig a Club angol pipadohányt említjük meg. A dohány jövedék legújabb gyártási ágazata: a nikotingyártás. Modern gyümölcstermelésnél nélkülözhetetlen védekezőszer. Részletesen külön fogunk foglalkozni vele. Elöljáróba csak annyit említünk meg, hogy a magyar dohányjövedék a világ egyik legnagyobb nikotin előállítója és a magyar nikotin az összes világrészeken piacot talál. Budapesti értéktőzsde: nyugodt Kis forgalom, nyugodt irányzat jellemezte a karácsonyelőtti értéktőzsdét. A kontremin vlsz- szavásárlások és a csekély kínálat folytán néhány vezető érték árfolyama javult, az árfolyameltolódás azonban nem lényeges. Budapesti gabonatőzsde: üzlettelen Üzlettelenség jellemezte a mai gabonatőzsdét. Kereslet és kínálat hiánya folytán kötéseket alig eszközöltek s az árfolyamok inkább névlegesek. TJgy a készárupiac, mint a határidőpiac tartózkodó. A rozsüzlet szünetel. A kukoricában 10 feliérrel javult árakon kereslet volt. A budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai Kielégítő felhozatal, élénk forgalom mellett a következő árakat (zárjelben a nagykereskedelmi árak) jegyezték: Marhahús, rostélyos és felsál 128—180, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—160. Borjúhús, comb 280—310, vésés 180—240, pörkölt 180. Juhhús, hátulja 150— 180, eleje 100—150. Sertéshús, karaj 120—140, tarja, comb 160—200, oldalas 150—176, zsírszalonna 154—166, sertésbáj 165—175, sertészsír, budapesti 160—165. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb (130—150), csirke, rántanivaló 1 drb 100—240, 1 kg (160—165), sütnivaló 1 kg <140—- 150), kacsa, hízott 1 kg (130—140), lúd, hízott 1 kg (120—125), pujka, hízott 1 kg (110—150). Vágott: tyúk la 1 kg (130—160), II-a 1 kg (100—120), csirke, rántanivaló I-a 1 kg (140— 200), Il-a 1 kg (80—130), kacsa, hízott I-a 1 kg (125—135), Il-a 1 kg (80—120), lúd, hízott I-a 1 kg (100—120), Il-a 1 kg (90—100), pnjka I-a (140—160), II-a (80—130). Tojás: Tea tojás válogatott drb II—12, kg 195—210, ládaáru (163—165), kosáráru (165), hűtőházi tojás (145 —150), meszestojás (125), főző- és aprótojás drb 9—10. Halak: Ponty, élő 120—180, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (80—90), teavaj, tömbben (260), márkázott (320), pasztőrözött 360, sovány tehéntúró (40 —50), trappista, hazai (120—170). Szárazfőzelék: Bah, fehér, aprószemű (30—36), nagyszemü (42), színes (26—40), borsó, bánt., feles (26—40), lenese, hazai (28—70), Káposztafélék: Fejeskáposzta I-a (6—8), Il-a (5—6), kelkáposzta I-a (16—20), II-a (12—16), kelbimbó (40—60), fejessaláta I-a (12—20). Il-a (8—12),' endivia saláta (8—-10). Burgonya: Gül- baba 10—14 (9.5—10.5), nyári rózsa 12—14 (10.5— 11.5), őszi rózsa (8.8—0), kifli (16—18), Ella (7,5 —8.2). Főzelékfélék: Főzeléktök 18—32 C8—22), sütőtök 10—16 (8—10), feketeretek (8—10), csiperkegomba (140—240), paraj, tisztított 50—100 (16—40), sóska, közönséges 60—120 (80—100). — Gyümölcs: Alma, nemesfaj I-a (60—120), II-a (50—70), közönséges válogatott (28—50). körte, nemesfa.i I-a 80—160 (7Ó—120), II-a (30—60), aszaltszilva, hazai (110—140) szilvaíz (120), szőlő, csemege, kötözött (40—150), dió, kemény- héjú (120—130), dióbél (390—410), mogyoró (180 —190), mogyoróból (360—420), mandula, héjas (50—80), mandulabél, hazai (360—480). Déligyümölcs: Gesztenye, külföldi (52—94). hazni 64 —120 150—70), narancs, vörösbélü (85—110), sárgabélű 76—120 (50—76). grape fruit (10—35), mandarin (56—95), citrom I-a (5—8), H-a (3—5), füge, koszorús (66—70), zsákos (73-4*0.
