Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-25 / 42. szám

19S8 DECEMBER 25. VASÁRNAP TELVIDElKT •ÄöfeVRHIRBAB Január elsejével életbelép a felvidéken a magyar perrendtartás • A visszacsatolás előtti bűncselekményeket általában nem büntetik, de üldözendő a felségsértés, a hűtlenség, a lázadás és a pénzhamisítás Budapest, december 24. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: A kormány a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken a magyar polgári büntető- bíráskodás működésének megkezdéséről rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy a polgári büntetőbíráskodás a vissza­csatolt területeken 1939 január 1-én kez­dődik meg. A rendelet azon az alaptételen épült fel, hogy a visszacsatolt területeket a főhataloni átvételének napjáig kül­lőidnek, azontúl pedig belföldnek kell tekinteni. Ehhez az alapgondolathoz szervesen illeszkednek hozzá a rendelet egyéb ren­delkezései. Bűnvádi eljárást a visszacsatolt te­rületeken a főhatalom átvételének napja előtt elkövetett büntetendő cselekmények miatt általában akkor nem lehet megindítani, ha a cseh-szlovák büntetőbíróság által meghozott büntető ítéletet már végrehaj­tották, avagy ha a büntetendő cselek­mény csekély jelentőségű. Minden esetben bűnvádi eljárás in­dítható a visszacsatolt területeken el­követett felségsértés, hűtlenség, lá­zadás és pénzhamisítás miatt.. A bűnvádi eljárásra nézve — a rende­lettel szabályozott büntető ügyek tekin­tetében — a rendelet lényeges egyszerű­sítéseket állapít meg. A kormány egyúttal rendeletet adott ki a visszacsatolt területen a polgári pe­res eljárás és egyes nemperes eljárások szabályozásáról is. Az említett területen ebben a vonatko­zásban ma még a cseh-szlovák jogszabá­lyok vannak hatályban, azonban a ma­gyar bírói szervezet ott történő vissza­állításával egyidejűén indokoltnak mu tatkozik, hogy azok helyébe a magyar peres és nemperes eljárási szabályokat léptessék életbe. Annak kimondása mellett, hogy a cseh­szlovák bíróságok, valamint a magyar katonai hatóságok által ideiglenesen ki­rendelt bírák előtt folyamatban volt, il­letőleg folyamatban lévő ügyekben a most felállított magyar bíróságok fog­ják általában az eljárást folytatni, a szóbanforgó rendelet az ilyen magyar jogszabályoknak a visszacsatolt terüle­ten való hatálybaléptetését rendeli el. Az 1939 január 1-től kezdődően a visz- szacsatolt területeken is a polgári MEINL /GYULA KÁVÉBEHO^ATALI R. T. Magyarország legnagyobb kávészaküxlete A visszacsatolt Felvidék 4 városában: Kassán, Komáromban, Érsekújváron és Ungváron lévő fióküzleteiben is a megszokott minőségáruval í __/ szolgál vevőinek perrendtartásban és az annak életbe­léptetéséről szóló törvényben szabá­lyozott eljárásokban, a munkaügyi bíráskodásban, a kereskedelmi és váltóügyekben követendő nemperes eljárásban, a csődeljárásban, a cső- dönkívüli kényszeregyességi eljárás­ban, a pénzintézetek önkéntes felszá­molásában, valamint a pénzintézetek­nek és az érdekkörükbe tartozó vál­lalatoknak kényszerfelszámolásában, végül a kisajátítási, a végrehajtási és a hagyatéki eljárásban, úgy a már folyamatban levő, mint az ezután in­duló ügyekben általában a magyar jog szabályait kell majd alkalmazni. A cseh-szlovák eljárási szabályokról a magyar jogszabályokra való áttérés ter­mészetesen bizonyos átmeneti rendelkezé­seket tesz szükségessé, amelyeket a ren­delet szintén magában foglal. Zsinati törvénnyel egyesítik az anya­országi és felvidéki reformátusokat A református egyház vezetői körlevél­lel fordultak a megnagyobbodott Ma­gyarország valamennyi református egy­házkerületéhez, gyülekezetéhez, lelki- pásztorához, presbitériumához, tisztvise­lőihez, egyházi és iskolai hatóságához. A körlevél többek közt a következőket tartalmazza: „Örömmel jelentjük minden magyar református testvérünknek, azt a közös lélekből fogant megállapodásun­kat, hogy a Felvidék magyar református egyházközségei a visszacsatolás tényétől kezdve az egységes és oszthatatlan tör­ténelmi magyarországi református egy­ház élő tagjai lettek. Ennek a ténynek ünnepélyes megállapítására, törvénybe­iktatására és az ebből folyó következ­mények levonására az országos zsinat il­letékes és ennek sürgős összehívása iránt a törvényben rendelt intézkedések meg­történtek: az ország Főméltóságú Kor­mányzó Urától engedélyt kértünk e zsi­nat megtartására.“ A zsinat előrelátha­tólag tavasszal ül össze. Hitler vezér köszöneté a székesfőváros közgyűlésének üdvözléséért A Magyar Távirati Iroda jelenti: A müncheni sorsdöntő tárgyalások alkal­mával tudvalévőén Budapest székesfővá­ros közgyűlése meleg ünneplésben része­sítette Hitler birodalmi vezért és kancel­lárt. A székesfőváros közgyűlésének mű­vészi formában kifejezésre juttatott üd­vözlőiratát Erdmansdorff követ külön futár útján juttatta el Hitler birodalmi vezérhez és kancellárhoz. Erdmannsdorf t követ ma délelőtt folyamán meleghangú sorok kíséretében továbbíttatta Kara- fiáth Jenő titkos tanácsos főpolgármes­terhez Hitler birodalmi vezér és kancel­lár zárt borítékban küldött levelét, mely­nek szövege a következő: „Igen tisztelt Főpolgármester Űr! örömmel szereztem tudomást arról a köszöuetnyilvánitásról, amelyet Budapest törvényhatósági bizottsága és közönsége nevében művészi formájú átiratban hoz­zám eljuttatott. Kérem Excellenciádat és a folyó évi október hó 12-i közgyűlés minden egyes tagját, hogy fogadják ezért szívből jövő köszönetemet. Ezt az alkalmat használom fel egyúttal arra, hogy legjobb kívánsá­gaimat küldjem a magyar királyság fő­városának. Szívélyes üdvözlettel Hitler.' Kormányielügyelőhet rendelnek ki a Felvidéki vállalatok élére Budapest, december 24. A Magyar Távirati Iroda jelenti; A kormány ren­deletet adott ki a Magyar Szent Koroná­hoz visszacsatolt felvidéki területeken működő vállalatokhoz felügyelők kiren­delése és azoknak ügyköre tárgyában. A rendelet módot nyújt arra, Tfbgy — ha ezt közgazdasági, közhitei! vagy egyéb közérdek szükségessé teszi — a minisz­térium az illetékes miniszter előterjesz­tésére a visszacsatolt területen székliely- lyel bíró vállalathoz, úgyszintén külföldi vállalatnak ott működő fiókjához vagy képviseletéhez felügyelőt rendeljen ki. A felügyelő ellenőrzi a vállalat ügyvite­lét abból a célból, megfelel-c az az or­szág közgazdasági, közhitei! és egyéb közérdekeinek. A kirendelt felügyelő jóváhagyása nélkül az ellenőrzés alatt álló vállalat sem fontos jogügyletet nem köthet, sem fontos intézkedést nem tehet. Fontosnak kell tekinteni minden olyan ügyletet vagy intézkedést, amelynek tárgya a vállalat szempontjából legalább 3000 pengő vagyoni értékű. 88kw wfyiipf* ünnepi zene, A FELEMELŐ’ SZAVAK ELET HŰ TOL^ÁCSAvT for PHILIPS RÁDIÓ Visszaemlékezés Petrogaíli Oszkárra A húszéves felvidéki magyar létkiizdelcm- nek ma már történelme van. Nem az úgyne­vezett oknyomozó, nem a dátumokkal, ne­vekkel telitüzdelt, nem komplett kötet tárgy­mutatóval és ÁBC-és névmutatóval, de a leg­frissebb szubjektív történelem, a végigélt tör­ténelmi fejezet. A húszesztendős magyar történelem felvi­déki fejezete akként kezdődik, hogy a trianoni kéjiakban, ahol valamikor hoinár és raffinált módon elkészített borjűmedaillont szeleteltek, a térkép szabdalásához fogtak hozzá és belé- szabtak a Prága körül mesterségesen kicir- kalmazott államba egymillió magyart. Egyet­len magyar sem akarta, egyetlen magyar sem felelt érte, még kevésbbé az egymillió ott és a nyolcmillió itt. És végződött azzal, hogy a müncheni vezéri-házban hiísz év múlva újra szabták a térképet és visellietővé, a népi igazság fazonjához igazódóvá szabták át azt, amit Trianonban clkontárkodtak. Közben, az eltelt húsz év alatt, nekünk, felvidékieknek nem volt szabad leírnunk ki­mondanunk ezt a szót: Felvidék. Nem volt szabad kifejeznünk azt a gondolatot, amit minden esti imádságunkban n mindennapi kenyér elé vagy mellé helyeztünk. Húsz éven át a történelmi hatóerő szerepét kellett be- tölteniink. Hatottunk a történelemre és 'nem tudták megtörni erőnket. Történelmi pozití­vum voltunk és maradtunk. A történelem maga készíti sodra medrét, kénytelen alávetni magát sokszor a techniká­nak, amely fékez, szabályoz, gátakat cmeí. duzzaszt és erőtlenít. A történelem az a furcsa tudomány, ahol van és lehet tévedés, de miu- den tévedés korrigálja önmagát az idő során. Ezt a korrekciót előmozdítani, technikailag út­baterelni, lelkileg előkészíteni, tudatba le­rögzíteni, a tévedést úgy leszögezni, hogy az első szegverés már a húsba menjen és ideget vágjon át: ez a külpolitika, ez a revíziós po­litika. Hogy ezért a nemzeti öntudatért, lélekmeg- nyilatkozásért, entörténelmivé rögzített ál­lamszervezet aláásásáért, robbantásokért és gyújtogatásokért mennél kevesebb legyen a börtön, a retorzió, a nemzeti életet búnk ózó ökölcsapás, az emberi lét alól talajt elsöprő elnemzetlenítés, de minimális áldozatokkal megmaradjon a lélekben az a nemzeti öntu­dat, amely lélek nélkül szárazradobntt hal. oxigén nélküli atmoszféra: ez a kisebbségi belpolitika feladata volt. Aki ezt a kettőt, ezt a kettős szempontot és feladatot cseh-szlovákiai viszonylatban első- ízben úgy fogta össze, hogy abból az állam­destrukció és a nemzeti konstrukció közös ha­tóereje lett, az Petrogaíli Oszkár volt. Ö volt az, aki elhelyezte az aknákat és megtanította a magyar kisebbségeket arra, hogy az aknák felett mint kell a pozitív politikai élet folyá­sát markirozva járni. Ö volt aki tudta, mii kell tenni és tudta, hogy minden lépéssel tenni kell és mégis úgy kell lépni, hogy azt ne vegye észre az ^Ulampolitika sok ellenőrző faktora Ö volt az, aki megkonstruálta a cseh-szlovákiai magyar kisebbségi politikát aki úgy kovácsolta meg annak hatóerejét hogy az kétfelé érvényesült: befelé nemzetid- acélozva, kifelé az államra feszítőén. Ö volt az, aki egy nemzetiségű állam laza rendszerébe beleverte a közös nemzetiségű, a közös kisebb­ségi feszítőerő ékét, ezt a legegyszerűbb fi zikai eszközt, ezt a legnehezebben elhelyez hető államfizikai bomlasztást, amely oiler minden államkonstrukció ösztönösen védeke zik. fí volt az, aki rendszert vitt bele abba ? politikai életbe, amely geográfiai adottságot folytán több oldalról támadt és több elvei reprezentáló politikai ötletekben kezdett ki alakulóan megnyilvánulni. A politikai rutin, amit a magyar parlament iskolájában sajátított el, n politikai tudás, ami a vérében és koponyájában volt, az ösz- szefogó erő, amit pártokon felül álló tekin­télye adott meg, a taktikának rugalmassága és egy idegen államszervezet rendszerébe be- léhclyczett nemzetcsoportnak európai jelentő­séggel, európai hatóerővel történő megtöltése, tették Petrogallit a felvidéki magyar poli­tikai élefkoneepció kormányosává. A felvidéki magyar politikának az - első időkben voltak politikusai, derekas, tudatos és nagy munkát végzett pártvezetöi, de ezek között és fölött egy koncentrikus gócpont volt: Petrogaíli Oszkár dr. Tizennégy esztendeje a besztercebányai sír­kert szomorúfüzei borulnak sírhantjára. De tizennégy esztendőn át elevenen hatott az a szellem, az az elképzelés, az az irány, amit hatéves küzdelem során heleoltott a felvidéki kisebbségi életbe. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom