Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-25 / 42. szám
4 TFpmFVr.. .KTBTi&P 1938 DECEMBER 25. VASÁRNAP Az öreg Pest-Buda színei Az obsass játékszerekről nagy képes árjeuy tóket ingyen és bementve küld: Uetmerucsi^; Budapest, V., Szent István-tér 4. Egyhónapi fogház után felmentés egy röpírat miatt Szedlár Vilmos debreceni szobafestő röpiratot írt és terjesztett, amelyben felhívást intézett a Krisztusthívő magyarokhoz, hogy ne vásároljanak zsidóknál. Ezt a kívánságát olyan megjegyzésekkel támasztotta alá, amelyek miatt bűu- ügyi eljárás indult ellene a zsidó hát- felekezet elleni izgatás sajtóvétsége miatt. A debreceni törvényszék ötöstanácsa tárgyalta ezt az ügyet és elítélte a vádlottat egyhónapi fogházra, azonban a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A törvényszék enyhítő körülménynek vetto a vádlott hazafias felbuzdulását és azt. hogy az inkriminált röpirat Csekélyebb hatóerejü. A büntetés végrehajtását pe dig azért függesztette fel, mert a vádlott keresztény kereskedők és iparosok érdekeit vélte a röpirattal szolgálni. A bejelentett semmisségi panaszok foly tán a Kúria megsemmisítette az ötös tanács ítéletét és Szedlár Vilmos vádlottat az izgatás sajtóvétségének vádja alól bűncselekmény hiánya címén felmentette azért, mert a röpirat nem a zsidóság ősz szessége ellen, hanem csupán csak egy rétege ellen szól. Mezőgazdasági kiképzést kapnak a londoni kisdiákok London, december 24. Angliában is elhatározták az illetékes tényezők, hogy német mintára bevezetik mindkét nembeli tanulóifjúságnál a kötelező mező- gazdasági kiképzést 12—14 éves kor között. Ebből a célból rövidesen tervet dolgoznak ki. hogy az összes iskolaidőin a mezőgazdasági tárgyakat restd.j£ere\oktatás keretéiben ismertessék a nö^bndékkkkel és a városi gyermekek gyakorlati nizőgaz- dasági oktatásáról is gondoskodik történik. I Ennek a kiképzésnek ; háború Esetén nagy fontossága van, mikor a meiőgaz--| daságban jártas érettebb ifjúság ka len hadbavonulni és a mezfgazrlasági mélésben a hiányzó munkaerő pótl szorul. Az első kísérleteketebbőj a a londoni iskolásgyermekékkel i meg- ^ \ X \ Zsáfc, zsiasm íonyw; lÍLABAs-ÍS KÖLCSÖNZÄS / I Schice stjn%e í.és TÄfs a zskuKfiAESiíSaíEí^n r. t. mindenfajta, m^linpzsákafe, \raalomlievederek stb. megbízhatóazillít" SEBA£EST; v., PERVZEL ítója iJK-ft-UXpA A régi magyar életnek nemcsak tudós, de élvezetes krónikása is T rócsányi Zoltán, akinek számtalan könyve nemcsak tudományos, de példátlan közönség- sikert is ért cl. T rócsányi Zoltán a maffya r múlt szerelmese a most megindult __.<7 y a r Főváros című ki túrni, hetilapba írt cikket, amely ben de öreg Pest és az öreg Ji ud(kendékét idézi fel. Az émekvs cikket az alábbiak ban kö\öljük A pesti vásár 1821-ben A pesti vásái az összegyűlni kezdett adók-vevők sokaságához képest nagyobb reménységet njfujtott, mint a kimenetele mutatta. A fabiíkátumoknak és kézi me* térségek műveinek nagy áraik miatt, so kan vagy üresén, vagy kevesebb porté kákkal tértek vissza, mint venni szándé koztak. De vevők is sokkal kevesebben voltak, mint máskor szoktak lenni, mert törökök, törökzsidók és görögög a török birodalomból éppen nem voltak. — A ma gyarországi termékek közül legtöbb volt a bor, melynek a hajókon levő sokasága reá ment a 70, azaz hetven akóra. Szarvas marha nem igen sok volt. A páronként áruba bocsátott jármos ökrök keltek 200 forinton; a gőböl, magyarországi 300— 350 forinton, a moldvai, vagyis riska 300 forinton kelt. Legnagyobb tálkákat haj tottak gróf Stdray, Dániel Eugen; Dá niel József, Lázár Antal magyarórszá giak és Prunkul moldvai kereskedő. Saj nosan emlegették az elsőbbek, hogy már 1800-tól fogva a moldvai marháknak be hajtása megkezdődvén, naponként több kárt tesz a magyarországi marhás gazdáknak, mert most esztendőként legalább két millióm forint konvenciös pénzben kimegy az országból a moldvai ökrökért. — Lovak szépen voltak a vásáron, mind kocsis lovak, mind paripák, de nem keltek- Voltak derék vad ménesek is. — Egyéb kereskedésben tárgyak ára követ kexik a jövő postán. (Hazai s Külföldi Tudósítások 1821. június 6. 353. lap.) Érzékeny külvárosi történél 1850-ből A Hölgyfutár, a Bach-korszak magyar nőinek kedvelt szépirodalmi folyóirata,, amely egyúttal divatlajj is volt, 1850-ik évfolyamának egyik számában a következő, novellatémának is igen almas érzékeny történetet közli olvasóival: Gyermekregény történt külvárosaink egyikében, mely röviden így hangzik: egy vagyonos, gyermektelen kereskedő többször mondta, hogy igen szeretne gyr roekhez jutni. Nemrég reggel ablaka közt kis gyermeket talált, de nem tetszett neki az áldás. Ugyanazon éjjel egy szegény varga neje ikreket szült, miáltal apró családja hat tagra szaporodott. A szegény ember gondola, most segíthetne a vagyonos kereskedő baján s az egyik kis gyermeket ennek ajtókilinesére teve. A kereskedő azonban éppen akkor nyitá meg az ajtót, a vargát nyakon esípé s az ablakon lelt gyermeket is reákényszeríté, mondván, hogy bizonyosan azt is ő hozta oda. A szegény varga szomorúan hazaballagott a kettős teherrel és az idegen csecsemőt kipólyázta és — száz pengő forintot talált párnájában, levélkével, melyben bizonyossá tétetik, hogy minden hónapban pontosan ötven forintot fog kapni, csak lelkiismeretesen gondját viselje a gyermeknek. A vagyonos kereskedő már most szerette volna a csecsemőt elfogadni, de az ismeretlen szülőktől a vargához levél érkezett, melyben a gyermek megtartására fölhatalmazta tik. Panoptikum Pesten Száz évvel ezelőtt A városligeti látványóssági telep egyik érdekessége, amelyet j-~-mjgiden cselédlánynak látnia kell, / a panoptikum száz évvel ezelőtt f oly estáqgvy volt Pesten, hogy a magyar syrdónok akkori újságja, a. Honművé*z külön méltató cikkben etnlékezevKmeg róla: Augusztus negyedikén nyitotta meg ezen művészeti tárt annak tulajdonosa a Hét választók termében — olvassuk a Hontin»vészben. — A 70 alakot túlhaladó gyűjtemény a külföldön is dicséretesen említtetett. A figurák életnagyságban állanak, vagy ülnek s több csoportozatra felosztva, melyeket színészi ékesítvények- kerítenek. Kiket a nevezetes személyek arcképei életi elevenségben érdekelnek, meglepve fogják majd nézni ezen tárban Mária Teréziát, II. Józsefet, Mária Ludo- vikát, Gusztáv Adolfot, II. Frigyest, Lau- dont, Schwartzenberget, Hofer Andrást, Raimund és Schuster bécsi híres komikusokat: majd ismét több bibliai képeket Ábrahám és Mózes idejéből s egyéb indulatok festését a játszók és társalkodók között. Végre (mint minden ilyes külföldi ritkaságoknál szokás a magyarázóknak borravalójára) kárpitos almáriumban, mely bévagyon fedve, láthatni egy cigányt (mintha ez nálunk ritkaság lenne!) és egy indusnak tetovált fejét eredeti alakjában. Bemenetel díjjá: földszint 20 krajcár, a karzaton 10 krajcár ezüstben, a gyermekek csak felét fizetik. (Honművész, 1834. aug. 18. 322. 1.) Rövid riport Budáról 1791-ben Budáról írják július 7-én: „Közönséges szokás az a német polgároknál, hogy ők egy úgynevezett parádészobát tartsanak az utcára, abban minden házi szépségeiket, s drágaságaikat kibiggyesszék, s zárják még pénzüket is, senkinek azonban, még csak a legyeknek is benne lakozást ne engedjenek. Nagy kárával fizette a napokban egy budai polgár az efféle hiúságnak az árát, mert rakott parádé-szobájának vasrostélyos ablakán berontottak éjjel a tolvajok s minthogy egy lélek sem volt benne, kedvük szerint kirabolták. Sok szép házi eszközökön kívül elraboltak nehány száz forintot is.“ (Hadi és más Nevezetes Történetek. V. 69. lap.) Az Allgemeine Zeitung nevezetű német újságnak 326-ik levelében ez a méltatlan megjegyzés van Magyarországról, — oh* vassuk egy 1814-i újságban: „Budán történt, hogy Sándort császár abban a bálban, melybe csak a nemesség bocsáttatott, nem táncolt: ellenben a városi bálban két polgárleánykát német táncra vitt. Ezt a magyar dámák igen rossz néven vették.“ Az ilyen kifejezések sértegetek arra a nemes-lelkű Felségre nézve, aki teljességgel nem egy felekezethez hajlik: hanem minden embernek barátja tud lenni, sér- tegetők a magyar dámákra nézve, kik valamint méltó becsben tudják tartani oly nagy Felségnek hazánk és nemzetünk iránt kimutatott fő indulatját, úgy a ínaguk becsét is érzik és nem oly gyenge büszkék, hogy oly történetből esett szerencséjükkel kérkedjenek,, vagy ha abban részesek nem lehettek Volna, azért bosszankodnának. De azon külföldi újság által terjesztett balhírnek megcáfolására van szerencsénk említhetni, hogy azon tisztelt Felség Budán, mind az udvari bálban, mind méltóságos gróf Sándor báljában több dámánkat táncával szerencséltette, úgyhogy tizet is nevezhetnénk, ha az ő szemérmetességiiket megkímélni áz ilendő vigyázat kötelességünkké nem tenné. Különben avval is tartozunk az igazságnak, hogy a városi pompás és fényes redutról megjegyzés nélkül ne hagyjuk azt, hogy mind a felséges orosz császár, mind a felséges burkus király ottan is először néhány dámával járták ä lengyel táncot és azután fordultak egyet- kettőt ugyan lengyel-táneban egy pár díszes polgári leánykákkal azok közül, kik Szent Margit szigetén egynéhány órával előbb# pásztori öltözetben a szüreti mulatságban tisztelkedtek a Felségek előtt. (Hazai s Külföldi Tudósítások. 1814. december 14. 373—374. 1.) Halálos pár2>a/í vívóit a Q kéí vadőr Két arculüiés és lsét puskalövés Tőkey József ötvenéves uradalmi erdő őr és vadőr ellenséges viszonyban volt a szomszéd birtokos erdőőrével, Kocza Jánossal. A bíróság előtt is pereskedtek egymással. Ez év február 17-én Szurdokpüspöki határában összetalálkozott a két vadőr. Mindegyiknek a vállán töltött fegyver volt. Egy tanya közelében ismét összeszólalkoztak. A szócsata után mindkét vadőr lekapta válláról a töltött vadászfegyvert. Tőkey József kétszer rálőtt Kocza Jánosra, aki összeseit és nyomban meghalt. Az ügyészség szándékos emberölés bűntette címén vádiratot adott Tőkey József ellen. Az egri törvényszék előtt megtartott tárgyaláson a vádlott előadta, hogy önvédelemből használta a fegyverét, mert Kocza ezt megelőzően kétszer arculütötte Kocza volt az, aki először lekapta a fegyverét.- Ha én nem lövöm le — folytatta védekezését a vádlott —, egészen bizonyos, hogy ő 91 meg engem. A bizonyítási el járás lefolytatása után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Tőkey József vádlottat erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében és ezért öt és félévi fegyházbüntetésre Ítélte. , Fellebbezés folytán a budapesti királyi ítélőtábla Kállay Miklós dr. elnöklete mellett tárgyalta ezt az ügyet. A fellebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy a sértett a vádlottat előzetesen csakugyan kétszer arculütötte, úgyhogy ennek a kalapja is leesett. Megállapította a vádlott javára azt is, hogy a sértett jogellenes magatartása váltotta ki azt á cselekményt, amelyet a vádlott elkövetett. Kiss Géza dr. védő felszólalás* után a tábla megváltoztatta az elsőbíróság ítéletét és Tőkey Józsefet másfélévi börtönre ítélte el s e büntetésből az eddig elszenvedett vizsgálati fogsággal kilenc hónapot és huszonöt napot kitöltöttnek vettek. A tábla nyomatékos enyhítő körülményként mérlegelte a vádlott büntetlen előéletét, továbbá azt, hogy tíz gyermeke van. akikről gondoskodni köteles. Az ítélet jogerős. Felvidéki Magyar Hírlap címei Szerkesztőség: V., Honvéd-utca 10. Telefon: 125-350 Kiadók tv atal: Vili., József-körút 5. Telefon: 144-400
