Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-03 / 24. szám
1938 DECEMBER 3. SZOMBAT ■felvidéki 3 99 SZERETET ÉS MUNKA“ Felhívás a Felvidék magyar asszonyaihoz és leányaihoz! Kedves Testvérek! Húszéves keserves szenvedés és küzdelem után visszatértünk szeretett anyaországunkhoz : Magyarországhoz! Nem volt hiábavaló a Ti imádságtok! A Ti kitartó munkátok! A felvidéki nép megmaradt szívben-lélekben magyarnak, a hosszú elnyomatás alatt! Köszönetét mondunk Nektek magyar anyák, hogy megőriztétek a reátok bízott kincset: a gyermeket, a magyar jövendőt! Köszönjük, hűséges kitartástokat, összefogástokat, a kitartó, sohasem lankadó munkátokat. Ne gondoljátok azonban, hogy munkátok most véget ért, hogy visszatérhettek a családi hajlékotok békés nyugalmába. Az igazi építő munka most kezdődik! Egy kifosztott országrészben maradtunk. Kórházainkat, intézményeinket kirabolták és kenyérre, munkára vár a szegény nép! Sok magyar testvérünk menekült hozzánk elűzve saját otthonából, csak azért, mert magyar. A Ti segítő kezetekre van szükség, hogy bekötözzük a vérző sebeket, kenyeret adjunk az éhezőknek, meleg ruhát, tüzelőt a didergőknek. Nektek kell kezetekbe venni a szociális intézményeket, a csecsemőgondozást, a tüdővészelleni küzdelmet, a szegénygondozást, a gyermeknyaraltatási, stb. Óriási munka vár Beátok! Emlékezetetekbe idézzük Szkalosné, J á r o s s y Erzsébet 1925 november 5-én mondott szózatát, amellyel elindította a magyar nők munkáját a Felvidéken, „Mi magyar asszonyok nem politizálunk, mi nem harcolni akarunk, a mi feladatunk a harcban kapott sebeket kötözni a szeretet gyógyító szavával. Mi magyar asszonyok nem kereshetjük azt, ami szétválaszt, hanem ami összeköt. Mi nem tartozunk egy politikai párthoz sem — mi magyar asz- szonyok vagyunk mindannyian, egy párthoz tartozók, és zászlónknak jelszava: „Szeretet és Munka”, mindig csak ez! Ez volt a mi jelszavunk 20 éven át, ez lesz a mi jelszavunk továbbra is a Felvidéken! Ezért nem kötjük le magunkat egy egyesülethez, egy párthoz sem, hanem dolgozunk egységesen, felekezeti és pártkülönbség nélkül az egész magyarságért, szebb és boldogabb magyar jövendőért, melynek most első lépcsőfokához érkeztünk! Kérünk Titeket, fogjatok össze és jelszavunk továbbra is ez legyen: „Szeretet és Munka”. Szilassy Béláné, Szent Ivány Józsefné, J a r o s s Andomé. Jó meleg téli Kötöttárut Ú harSsnyaházba ajóminőségekszaküz Eufspost, RúKÉczi-ú! 26 Csehszlovákia mától kezdve Cseh- Szlovákia Hírek Chvalkovszky és Révay németországi utazásáról Prága, dec. 2. A cseh közvélemény bizakodással fogadja az új kormányt, amelynek megalakulásával — mint a sajtó írja — lezáródott a csehszlovák köztársaság első korszaka és kezdődik a második köztársaság élete. Ennek az új életnek legjellemzőbb tünete, hogy Csehszlovákia hivatalos neve — mint azt a hivatalos lap is közli — ezentúl Cseh-Szlovákia lesz, tehát az eddigi centralista állam helyett szövetségi állam. A másik tünet, amit a lapok kiemelnek, hogy az új köztársasági elnök hivatalba- lépése után szentmisét hallgatott és hódolt Szent Vencel király ereklyéi előtt. Húsz év tapasztalatai után rájöttek végre, — írja a jobboldali sajtó —, hogy Isten segítsége nélkül az emberi munka nem vezethet sikerre. A leszámolás a múlttal, az elfordulás az eddigi hibáktól, tovább tart. A brilnm Sloboda című politikai hetilap követeli, hogy mindazok, akik Benesért exponálták magukat, vele együtt tűnjenek el végre a közéletből, úgy, ahogy eltűntek a húszéves kormányzat legfőbb támogatói, a szabadkőműves páholyok és a kommunista párt, amelynek a hradzsini körökkel fenntartott szoros kapcsolatai súlyosan kompromittálták az államot a világ szemében. Azt a körülményt, hogy új miniszter- elnökké Beran volt agrárpárti képviselőt, az új cseh nemzeti egységpárt vezérét, helyettes miniszterelnökké pedig Sidor szlovák képviselőt nevezték ki, úgy kommentálják, hogy a második köztársaság politikája a jövőben főleg a két pártra fog támaszkodni. Csütörtökön jelent meg először a köztársaság törvénygyűjteménye a következő címmel: „A cAseh-szlovák köztársaság törvényeinek és rendeletéinek gyűjteménye”. Ezzel hivatalosnak tekinthető a köztársaság nevének kötőjellel való írásmódja. Chvalkovszky és Révay utazása A Szlovákiából és Kárpátáljáról Prágába menekült cseh tisztviselők elhelyezése a kormány legnehezebb gondjai közé tartozik. Mint a Prasky List írja, a tisztviselők körében nagy csalódást keltett, hogy Prága nem karolta fel mindjárt ügyüket. Prfga december 2. Prágai hivatalos körök a leghatározottabban cáfolják, hogy Chvalkovszky külügyminiszter holnap Berlinbe megy, különösen pedig azt a hírt, i mely a '“net-cseh pénzegység megvalósításáról számol be. Chvalkovszky berlini útját november 15.re tervezték, a körülmények azonban nem t tték ezt még lehetővé. Felelős körök kijelentik, hogy az utalás időpontját még nem állapították BVt Beran miniszterelnök tehermentesítésére Czerny József képviselőt nevezték ki a nemzeti egység pártjának, elnökévé. Révay miniszter hír szerint vasárnap Németországba készül. A prágai kormány valamennyi közös ügy vezetésére államtitka- Jk kinevezését tervezi. A csehek által irányított minisztériumokba szlovák államtitkárokat neveznek ki a tervek szerint. Szlovák konzulok Prága, december 2. A szlovák kormány arra kérte a központi kormányt, nevezzen ki egy szlovák tagot a külföldi csehszlovák konzulátusokra, főleg azokban az országokban, ahol szlovák emigránsok vannak, így: Amerikába, Belgiumba, Németországba és Franciaországba. A szlovákok Hletkot konzulnak vagy követnek Londonból jelentik: Lloyd George ,jAz Igazság a Békeszerződésekről” (The Truth About The Peace Treaties) című műve második kötetében az 1919—1920-iki párizsi elrendezés történetének részleteit ismerteti kiemelve, hogy Európa jövendő békéje attól függ, vájjon méltányosak és igazságosak voltak-e az összess felekkel szemben a békefeltételek és ha nem, mi történt az igazságtalanságok gyors orvoslása érdekében. Sir Eyre Crowe angol békemegbízott 1919 február 25-iki beszédében figyelmeztette a békeértekezletet, hogy nem szabad túlzásba vinni azt az elvet, hogy a határok megvonásánál mindig az antant-szövetségesek felé hajlanak Magyarország kárára, mert a békeértekezletnek az a végső feladata, hogy olyan állapotokat teremtsen, melyek maradandó békéhez vezethetnek. A cseh küldöttség — írja Lloyd George — eredetileg a Pozsonytól Vácig vezető Dunáhatárt, onnan a Miskolc és Sátoraljaújhelytől délre a román határig vezető vonalat követelte gazdasági, politikai és szeretnék kineveztetni Amerikába, Hletko vezette nyáron azt a küldöttséget, amely a pittsburgi szerződés szöVegét Csehszlovákiába hozta. Miért szavaztatták a kárpátaljai képviselőket a csehekkel együtt? Prága, december 2. A szerdai elnökválasztással kapcsolatban politikai körökben érdekes jelenségre mutatnak rá. •Feltűnt, hogy a szlovák képviselők külön urnákba adták le szavazataikat, míg a kárpátaljai képviselők közös urnába szavaztak a csehekkel. Ennek az a magyarázata, hogy a szlovák autonómiatörvény kimondja, hogy az elnök megválasztásához a szlovák törvényhozók szavazatainak háromötöde szükséges. Ugyanez áll a kárpátaljai autonóm törvényben is. A szlovák autonómia- törvénv a köztársasági elnök megválasztása előtti napon már megjelent, tehát kihirdetést nyert és így törvényerőre emelkedett. A kárpátaljai autonomiatörvény csak az elnökválasztás utáni napon jelent meg. Erre a kétféle eljárásra azért Volt szükség, mert a kárpátaljai képviselők többsége kommunista, tehát az autonómia- törvényt nem lehetett kihirdetni, mert ha a kárpátaljai képviselők külön urnába szavaztak volna, megtörténhetni volna, hogy az elnök nem kapja meg a szükséges háromötöd többséget. határ ugyanannyi szlovákot hagyna Cson- kamagyar ország on, mint amennyi magyar kerülne Csehszlovákiába. Benes ezenkívül Csehszlovákiát Jugoszláviával egyesítő 200 km hosszú folyosó kihasítását követelte Magyarországból, hogy a csehek utat nyerjenek ,az Adriához. Az összes szerencsétlenségek között az volt a legsúlyosabb, — írja Lloyd Goeorge — hagy Csehszlovákiát a békeértekezleten nem Masaryk, hanem az izgékony, ravasz, sokkal kevésbbé okos és nagyon rövidlátó Benes képviselte, ki nem tudta, hogy minél többet markol, annál kevesebbet fog. Azonban az antant mindig a cseheket pár. tolta. Mindennek eredménye a soknyelvű és össze nem függő cseh állam elismertetése volt, melybe a tiltakozó magyarok százezreit és a felháborodott németek millióit kebelezték be. Minél súlyosabb volt e nemzetiségek felháborodása, annál keveseb. bet törődött velük a cseh kormány. Az elmúlt húsz év egyenlegét megvonva, Lloyd George megállapítja, hogy a békeáüítvi* tan m * IMWci mact&i • fiU« hHihÉ £loyd George leleplezései a békeszerződésről Benes Korridort Követelt asz Adriához és nem tudta, öogy minél többet mar- Kol, annál Kevesebbel fog szegték a békeszerződések aláírásával vállalt kötelezettségeiket, mert 1. nem teljesítették azt az ünnepélyes Ígéretüket, hogy volt ellenfeleik leszerelése után ők s leteszik a fegyvert, 2. a nagyhatalmak 'nem sgélyezték a megtámadott gyengébb nép. szövetségi tagokat, 3. gyalázatos módon megszegték a békeszerződések integrális alkatrészeként adott ígéreteiket, melyek szerint tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, 3. semmibe sem vették a békeszerződések felülvizsgálást Ígérő határozmá- nyait. 4. Semmiféle szerződés nem biztosíthatja az emberiséget az általános hitszegés ellen — jegyzi meg keserűen Lloyd George. Az olasz nagykövet aláírta Londonban a tengerészeti egyezményt London, december 2. A külügyminisztériumban pénteken délelőtt 11 óra 30 perckor írta alá az olasz kormány nevében Grandi nagykövet azt a diplomáciái okiratot, amely szerint Olaszország csatlakozik az 1936-os londoni tengerészeti egyezményhez. Anglia részéről Scott, a külügyminisztériumhoz beosztott alállamtitkár írta alá az okmányt. ü------Száz szállót és száz vendéglőt kaptunk vissza a Felvidékkel Ma!ősik Ferenc, a budapesti vendéglősápar- testület elnöke, hozzávetőleges számítást végzett arról, hogy mekkora a Felvidékkel visz- szakapott szállók és vendéglők száma. Szerinte a visszakapott szállók száma 100 és a vendéglőké körülbelül ugyanannyi. A szállók és a vendéglők között több elsőrangú üzem is van, köztük a leghíresebb és a legrégibb a kassai Schalk-ház vendégfogadó. Visszakaptuk Kassa, Munkács és Beregszász szőlőterületeinek egy részét is. Úgy a munkácsi, mint a beregszászi hegység vulkán- eredetű. Legelterjedtebb borfajtái: a Szerelni zöld, a fehér Bakator, a Furmint, az olasz rizling, a Járdovány, azonfelül sok csemege- szőlőt is termelnek. Régen nagyon kedvelték kellemes _ pecsenyeborát és asztaliborát is. A munkácsi borok szesztartalma kisebb a beregszásziakénál. Az utóbbiakat Lengyelországban nagyon kedvelték, mint savanyuvizes borokat. Átlagtermésük 200.000 hektoliterre tehető. Mai ősik szerint a megnagyobbodott ország szállóit és vendéglőit uj szervezetbe kell tömöríteni, mar csak idegenforgalmi szempontok miatt iis. Uj szervezetre azért van szükség, mert a mostani országos szövetség ennek a feladatnak megfelelni szerinte nem
