Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-21 / 38. szám
fO TEBWWflci 1938 DECEMBER 21. SZERDA MAGYAR A MAGYARÉRT... =====F=- 1 ” ' . -----!■ A Református Ifjúsági Mozgalom 1939 nyarán 600 felvidéki ifjút nyaraltat Balatonszárszón Üdülőtelepek a felvidéki református ifjúság számára — Ifjúsági táborok a felvidéki hegyek közt Kassa és Rozsnyó mellett Budapest, december 20. Érdekes plakátokra lettünk figyelmesek: a Református Ifjúsági Mozgalom (RÍM) nagy hirdetményeit olvastuk a pesti utcán. A plakátok nagy betűkkel fordulnak a járókelők felé „Mit akar a R. 4. M. a Felvidékért?" Örömmel olvastuk el, egyre melegebb lelkesedéssel a magyar szeretetet hirdető közleményt, amely a R. LM. nagyszabású nyaraltatási, szociális, gazdasági, erkölcs-, vallás- és nemzetnevelési programjáról szól a hazatért magyar Felvidék érdekében. Érdeklődtünk a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetségénél, ahol minden részletet megtudtunk a nagyszabású akcióról. Informátorunk a következőket mondta el nekünk a gyönyörű gondolatról: A magyar reformátusok a Felvidékért — A Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége, a Református Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége és a Magyar Üt, mint Református Ifjúsági Mozgalom (RÍM), hatalmas erővel álkarja megmozdítani az egész református társadalmat a felvidéki ifjúság érdekében. — A Felvidéki nagyszámú reformátussá» karült vissza az anyaországhoz, s benne megannyi református ifjú; földműves, kereskedő, iparos, munkás és diákifjúság. — -Ez az ifjúság 20 éven át nélkülözte a magyar levegőt és egészen más nemzeti és társadalmi viszonyok között nőtt fel. mint a mi ifjúságunk. Kell tehát, hogy az ország jövendője érdekében a csonka-haza és a visszakerült Felvidék fiatalsága egyetlen hatalmas felemelkedéssel emelkedjék egy olyan új magyar sorsközösségbe, amelyik egyik oldalon sem jelent színvonal alábbszállást, de emelkedést mind nemzeti érzésben, mind szociális gondolkozásban, mind nemzetépítő munkában és akaratban. — A felvidéki ifjúsághoz épen a sajátos helyzeténél fogva nem minden magyarországi szellemi áramlat férkőzhe- tik közel, de feltétlenül közelférkőzhetik a Református Ifjúsági Mozgalom, amely a színmagyar, a test-, vér- és lélek szerint tiszta magyar ifjúság százezreket magábafoglaló nagyvonalú összefogása. — A Református Ifjúsági Mozgalom fiatalsága közel áll a Felvidék visszakerült református magyar ifjúságához először a vér természetes és el nem nyomható kapcsolata folytán. Azután az új magyar, szemlélet, új magyar gondolat és új magyar cselekvő akarat a felvidéki fiatalsággal együtthangzó bátor, szociális és időszerűen magyar lelkülete folytán. — Teljes határozottsággal kijelenthet jük éppen a osonka-magyarországi ifjú sági munkák tapasztalatai alapján és a Magyar Üt népszerűsége alapján az egész nagymagyarországi mai ifjúság előtt, hogy töretlen hitele ebben az országban elsősorban ennek a tiszta magyar, tiszta református, soha a maga világos célkitűzéseitől pillanatra el nem tántoruló mozgalomnak van. Mert mi magyarok vagyunk, szociális gondolkodásúak vagyunk és épp ?n a református hitünk ereje által világos látásnak, akik az országot soha hátra, soha félre, csak mindig előre vihetik. — Ezeknek a megoldásoknak alapján és erkölcsi erejével a. Református Ifjúsági Mozgalom, tehát a Magyar Református' Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége, a Református Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége és a Magyar Üt a következő hatalmas tervet kívánja megvalósítani az egész teljes magyarság érdekében. A RÍM hatalmas terve 1. A Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetségének balatonszár- szói 3600 négyszögöles táborhelyén „Felvidéki Házat“ épít a hazatérő felvidéki fiatalság számára s már 1939 nyarán 300 felvidéki testvért lát vendégül. 2. A Református Ifjúsági Mozgalom Balatonszárszón a Soli Deo Gloria Szövetség üdülőtelepe mellett mintegy három holdnyi területen a nemdiák (földműves, iparos, kereskedő, munkás) ifjúság számára üdülőtábort akar létesíteni, s már 1939 nyarán mintegy 300 főnyi földműves, kereskedő, iparos és munkásifjat akar vendégül látni a felvidéki fiatalok közül. 3. A Református Ifjúsági Mozgalom mindent megtesz azért, hogy a visszakerült Felvidéken, hegyek között mintegy 1000 személyt befogadó hatalmas táborhelyet építsen meg a felvidéki és egész magyarországi ifjúság számára. Az egyik felvidéki tábor Kassa mellett, a másik Rozsnyó mellett lesz. Osztálytalan magyar fiatalságot! — Mindezeket azért tartjuk föltétlenül megvalósítandónak, mert a diák és nem diák ifjúság teljes sors- közösséggé való kovácsolása az új magyar életnek elengedhetetlen feltételei. A felvidéki diákság sajátos eddigi nevelésénél fogva kevesebb osztálykülönbse get ismer, mint a csonkahazai ifjúság. Kell, hogy ez az osztálytalan magyar fiatalság az egész magyarság életében megszülessék. — Az ifjúsági táborokban a teljes írás tiszta fényében olyan magyar szociális és munkaközösség megteremtésén fáradozunk, ahol együtt néz szembe a kialakuló új Magyarország minden kérdésével a Felvidékről visszakerült és csonkamagyarországi ifjúság, diákok és nem diákok egyaránt. A református ifjúsági mozgalom azt akarja elérni, hogy együtt figyeljenek Isten üzenetére diákok, nemdiákok, felvidéki és csonkaországi ma gyarok, hogy a fiatal szakemberek előadása után minden református és minden magyar kérdést szabadon vitasson meg ez az óriási jelentőségű tábor, hogy a szabad idő baráti közösséget támasztó beszélgetéseiben elszakíthatatlan testvéri közösséggé kovácso- lódjék az egész magyar református ifjúság. A RÍM mindezeknek óriási jelentőségét látva, minden eszközzel küzd ennek a valóraválásáért. De nemcsak ezt akarja a református ifjúsági mozgalom, hanem azt is, hogy a Soli Deo Gloria Szövetség, a Református Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetsége és a Magyar Üt minden önként felajánlkozó szakmunkását vegye igénybe az ország, amikor megkezdődik a Felvidéknek az anyaországhoz való nagy lelki hozzácsatolása, visz- szacsatolása is. Népi daloskönyv 100 ezres példányszámban — A RÍM ezen a téren sajátos tervvel is foglalkozik. Százezres példányszámban szeretne megjelentetni egy magyar népi-dalos könyvet. amely felekezeti tagozódás szerint tartalmazna huszonöt magyar protestáns, vagy római katolikus egyházi éneket és közösen tartamazna mind a református, mind a római katolikus énekeskönyvecske 25, ezeréves népi magyar dalt. Mindenkit, aki a maga számára egy ilyen énekeskönyvet megvesz, arra fognak kérni, hogy vegyen még egyet egy fel vidéki testvére számára. Az így vállalt énekeskönyvet szétosztanák a Felvidéken. A református ifjúsági mozgalom mélységes aggódással kér minden illetékes tényezőt, hogy nagy gonddal vigyázzon arra, hogy milyen magyar szót, milyen magyar betűt küld a leomlott trianoni határon túlra,s a maga részéről fogadalmat tesz arra, hogy tőle senki semmi idégent nem fog tanulni. Lengyel testvérekkel a közös határért — A Magyar Ifjúsági Mozgalom 1939 április 2—3. és 4-én a magyar református diákok Soli Gloria Szövetségének országos virágvasárnapi konferenciájá val és a úiár esztendők óta szokásos református ifjúsági mozgalmi nappal kapcsolatban Megjelent Palásthy Marcell A csodák szigete című, ó ltultuszmmisztérium által kitüntetett ifjúsági regénye. Ara P 3.50/postai szájlitáSEal együtt. Megrendelhető . Palásthy Marcellné Budapest, VII., Bethlen (lábor-u. 6. II. cimen, ** száz lengyel diákot lát vendégül. Ezer meg ezep magyar diák és tízezer meg tízezer qem-diak ifjú követségében ogybesereglő, (mintegy háromezer főnyi nagy tábor vápja a lengyel testvéreket. A virágvasárnapi táborozással kapcsolatos lengjtel-inagyar ifjúsági gyűlésen pedig felekezeti különbség nélkül tízezer magyar diák fogja ünnepelni az egek ura előtti hálával a visszakerült Felvidéket és a közös lengyel-magyar határt. A RÍM mindezt hittel és küldetésképpen teszi, meg akarja mozdítani az egész református magyar társadalmat, sőt hasonló célú megmozdulásra buzdítja az egész magyar társadalmat, hogy ezek az alkotások, ezek a nagy nemzetépítő - tények mielőbb elkezdődjenek és valóra váljanak. JSzmHÁzRönW-KabioRA.. (*) A Műcsarnok karácsonya. A Műcsarnok felvidéki kiállítása és őszi tárlata Üjév napján bezárul. A már hat hét óta nyitva levő kiállítást változatlan érdeklődéssel látogatja a közönség és köztük a felvidékiek, akiknek nagyobb csoportját várják a karácsonyi ünnepekben is. Karácsony előestéjén, december 24-én a kiállítás egész nap zárva lesz. Ezzel szemben december 25-én és 26-án, karácsony két napján, egyes közgyűjtemények zárva vannak, a Műcsarnok felvidéki kiállítása 9-től 2 óráig megtekinthető. Kuun Géza gróf a sokoldala magyar tudós centenáriuma Száz évvel ezelőtt, 1938 december 28-án született Nagyszebenben Kuun Géza gróf, a magyar tudományosság egyik büszkesége. Nehéz tudomány - szakokat művelt: keleti nyelvészetet, magyar őstörténetet, ősvallástörténetet, történeti néprajzot. Nagy tudó- mányos munkásságot fejtett ki, melyet a külföld is méltányolt. Legfontosabb munkái: a velencei Kun-kódex tudományos kiadása, melyben megfejtette a kihalt kun nyelv százados problémáját (1880); a honfoglalásra vonatkozó keleti kútfők összegyűjtése, lefordítása és értelmezésé a Magyar Honfoglalás Kútfőiben, az Akadémia millenniumi kiadványában; a magyaroknak Kelettel s keleti népekkel való érintkezéseinek története című latin nyelvű kétkötetes műve (1892, 95), melyben összefoglalja őseinknek a honfoglalás előtti hazáit, harcait és műveltségi viszonyait. Emellett nagy közéleti munkásságot fejtett ki a tudományos, irodalmi, egyházi és közművelődési élet terén. Az Akadémiának 1901—í. másodelnöke, a Magyar Néprajzi, Erdélyi Irodalmi, a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társaságnak elnöke volt; vezetője az Erdélyi Múzeum Egyesületnek és Emkének; fő- gondnoka az erdélyi református egy- házkerülelnck s a szászvárosi református Kun-kollégiumnak. Sokat utazott külföldön, bejárta Európát s évenként ellátogatott Olaszországba. Nagy baráti köre volt hazai cs külföldi tudósokból, 1885-ben vette nőül Kemény Vilma bárónőt, kivel a legboldogabb családi életet élte. 1870-től a hunyadmegyei Marosnémetiben élt, a Gyulay-ősök kastélyában, itt fogadta nagy számit látogat óit s innen járt Budapestre és Kolozsvárra az áltála vezetett társulatok gyűléseire. Meghalt, 1905 április 10-én Budapesten s Kolozsváron van eltemetve. Emlékét a magyar tudományosság kegyelettel újítja fel. Lévaiak kultúrestje Esztergomban Esztergomból jelentik: Az esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság közös kultúrestre hívta meg Léva irodalmi és művészeti körét. A Bencés-gimnázium dísztermében rendezett kultúresten Badocsoy László főispán, Frey Vilmos alispán és Glatz Gyula polgármester vezetésével, nagy és lelkes közönség jelent meg. ' Az esztergomi tanítóképző énekkarának énekszáma után Lépőid Antal prelátus, a Balassa Társaság elnöke köszöntötte a lévai magyar kulturális élet képviselőit. Schubert Tódor; a lévai kaszinó igazgatója köszönte meg ez üdvözlést. Utána Koperniezky Kornél lévai lapszerkesztő ismertette a cseh uralom ’itt sínylődött és felszabadulás után új életre kelt" Lévát. P. Szalóczy Pelbárt verseiből adott elő, Vargha Imre, a Felvidéki Magyar Kultúr- egyesületek lévai körzetének titkára az új magyar kultúrféladatokat vázolta. Frankó Iea több felvidéki költő verseit szavalta. Csonkás Mihály tanár Balassa Bálintról értekezett, végül az érseki tanítóképző énekszáma fejezte be a magas színvonalú kultúrestet. (*) Magyar-est a dán fővárosban. Kopenhágában E. G. Mathiasen magyar királyi főkonzul kezdeményezésére magyar estet rendeztek az egyik előkelő klubhelyiségben, amelyen resztvettek a dán társadalmi, gazdasfigi és politikai élet legelőkelőbb képviselői és a dániai magyar kolónia. A dán sajtó hosszú cikkekben számol' be erről az esemény- ri>l, amely alkalmas volt arra, hogy elmélyítse a dán-magyar baráti kapcsolatokat. A magyar est műsorán hangverseny és énekszámok szerepeltek, amelyeket ismert dán művészek adtak elő, majd Mathiasen főkonzul tartott előadást Magyarországról, különös tekintettel Budapest fürdőváros jelentőségére. A rendkívül jólsikerült estély a „Budapest Fürdőváros“ film bemutatásával ért véget, amit a közönség nagy tetszéssel fogadott. (*) Zsolt Nándor emlékhangverseny. Kegyeletéé gondolat volt a kitűnő hegedűművész és zeneszerző nevét összekapcsolni a Felvidéken a magyar ügyért elhunyt Csörgey bajtársak emlékével. A Fehér Ház Bajtársi Egyesülete rendezte Zsolt Nándor szerzeményeiből Avedikné Felvinci takács Alice hegedűművésznő, Nagy Margit operaénekesuő, Böszörményi Nagy Lajos és Laurisin Miklós zongorművészek kitűnő közreműködésével. Az ünnepi emlék beszédet Ilovszky János, a Baross Szövetség elnöke mondta mély hatással. A hangverseny legnagy- szabásúbb eseményét, Zsolt Nándor romantikus szépségekben bővelkedő szimfóniája jelentette, amelyet Rajter Lajos szólaltatott meg nemes lendülettel idézve a korán elhunyt mester szellemét (V. M.)
