Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-21 / 38. szám

JÍ5S DECEMBER U SZERDA! Felbecsülhetetlen szolgálatot végez a Külkereskedelmi Hivatal a magyar gazdasági életnek felvidéki kulturfllm­bemutatőival Budapest, december 20. A Kiilkereske- delini fijva/al külföldön nagy sikert ara­tott propagandafihrtjei, amelyek nagy­mértékben járultak hozzá a magyar gaz­dasági élet. a magyar mezőgazdaság, ipar éA kereskedelem, az exportképes inn­s’ar árucikkek külföldi megismertetósé- ez> megkedveltetéséhez és elterjedésé- bfó, most a magyar lakta Felvidék visszacsato­lása folytán belföldi viszonylatban jutottak a közvélemény és a sajtó ál­tal eddig talán kellőképpen nem érté­kelt szerephez. A <»eh sajtó* és rád i ó-rágalom hadj árat, amikor már kifogyott a hajánál előrán­gatott érvekből, igyekezett a magyar gazdasági és szociális viszonyokat a le­hető legsötétebb színekben feltüntetni, s ez a munkája, — az informálatlan nagy- közönség soraiban — bizonyos fokig si­került is, mert a visszacsatolás örömtel­jes pillanataiban megállapítható volt, hogy a felvidéki lakosságnak megközelítő fogalma sincs a Magyarországon fo­lyó pezsgő gazdasági életről, a 20 év alatt mondhatni semmiből kiépített s lha már európai hírű magyar ipar­ról. Illetékes körök helyes meglátásának tudható be, hogy fölismerték a Külkeres­kedelmi Hivatal kultúrfilmjeire ezen a téren váró «agy föladatot s széleskörű akciót indítottak meg e kultúnfilmeknek a Felvidék lakossága előtt való bemu­tatására. Kassán, Beregszászban, Párkányban, Komáromban, TJngvárott, Munkácson' és Léván mutatták be eddig a ma­gyar lóról, a szarvasmarhatenyésztés­ről, a sertéstenyésztésről, a magyar borról, a baromfitenyésztésről, a juh­tenyésztésről, a vadászatról, a ma­gyar gyümölcsről, a magyar fain művészetéről, a magyar búzáról, a ko­hászatról és gépiparról, a textilipar­ról, a villamosiparról, a gépiparról és a magyar vadról stb. készült han­gosfilmeket, amelyekkel a fentemlített városokban el­ért óriási siker arra késztette a Külke reskedelmi Hivatalt, hogy megkezdeti akcióját tovább folytassa s így a legközelebb Rimaszombatban, Rozs­nyón, Érsekujvárott, Losoncon, Füle­ken, majd később a kisebb városok­ban. sőt az olyan községekben sor ke­rül e filmek bemutatására, ahol mozi nincs, tekintettel arra, hogy a filmeket kes- kenyfilmen is elkészítették s így vetíté­sük különösebb nehézségekbe nem ül közik. A filmeknek átütő sikerük volt, úgyaunyira, hogy sok helyem a kora reggeltől éjfélig tartó előadások sem bi­zonyultak elegendőnek az érdeklődő kö­zönség befogadására. A magyar gazda­sági élet és a magyar export érdekében fölbecsiilhetetíen szolgálatokat végez a Külkereskedelmi Hivatal kuHúrfilmjei bemutatásával és nem értékelhető kellő­képpen az sem, hogy a kultúrfilmek be­mutatása előtt az egyes városokban — meghívott közönség előtt — szakelőadá­sokban ismertetik a külkereskedelmi hi­vatal kiküldöttjei az érdekeltek előtt a magyar exportba való bekapcsolódás módozatait. A csallóközi mimkások megmenté­sének problémája Budapest, december 20. A földmunkásszövet- kezetek országos vezetője, Steuer György dr. ny. államtitkár felkérésre meglátogatta a Csallóközt, Dunaszerdahely és Bős községeket, hogy az ottani és a környékbeli munkások gazdasági és szociális helyzetét közelebbről megismerje, országos tapasztalatai alapján a csallóközi munkásnép megmentése érdekében a helyi viszonyoknak megfelelő javaslatait a kormány elé terjessze. Közer ezer munkással ismertette meg Steuer György dr. a megol­dásra váró szociális feladatokat. Meghallgatta n munkások kéréseit és panaszait s a velük folytatott megbeszélések után megállapította, 1 ogy a „Magyar a magyarért“ akció révén nyújtott áldásos karitatív támogatás és a Zöld keresztnek megindult egészségvédelmi akciója mellett egyidejűleg szükség van: a szociális mun­kásvédelemre, a közmunkák végrehajtásá­val munkaalkalmak teremtésére, igazsá­gos és méltányos munkabérek megállapí­tására és fizetésére, a felszabadult telepes földeknek a termelés érdekeinek meg­óvása mellett a szociális követelmények­nek is megfelelő rendezésére és más gya­korlati feladatok végrehajtására. Miután azonban a csallóközi munkásnép a cseh uralom alatt nyáron téli kenyerét meg­keresni nem tudta és a megindított inségmun- kák nem nyújtanak megélhetési lehetőséget, a munkanélkülieket, azoknak a tavaszkor akár a Csallóközben, akár máshol végrehajtandó közmunkáknál leendő foglalkoztatásáig a télviz idejében bekövetkező nagy nyo­mor megelőzése végett szociális segélyben kellene részesíteni. A Csallóköz munk'ásnépe nagy tömegekben Párkányban, Mnzslán, üdvardon, Komárom­ban. Naeymerryvren, Bunaszerdahelyen, Bősön és Szimőn lakik. A cseh uralom alatt sokat szenvedett, jobb sorsra érdemes csallóközi munkásnép a gazdasági és szociális bajok alól való felszabadulását a legmesszebbmenő szoci­ális Jogvédelemtől, mnnkaalkalmak terem­tésétől, a közmunkáknak tisztességes munkabérek fizetése mellett leendő végre­hajtásától várja. Kívánatos lenne, hogy a kormány a csallóközi közmunka- és szociális programot gyakorlati szakavatott országos szociálpolitikussal mi­előbb állíttassa össze, aki a Csallóköz munkás­rakta vidékeit meglátogatja és a megoldásra váró népi munkás- és szociális feladatokat a gazda- és munkásérdekképviseletekkel meg­tárgyalja s a szükséges intézkedéseket idejé- flto. és. kázmegpyugy ásta. végrehajtja.. (—) A 3* millió fontos kölcsön megtaga­dása miatt zuhantak a londoni tőzsdén a cseh kölcsönök. Londonból jelentik: Az angol pénzügyi sajtó értesülése szerint a cseh köl­csönök hétfői feltűnő árfolyamzuhanása a lon­doni tőzsdén ama hírnek tulajdonítható, hogy a cseh 30 millió fontnyi kölcsönkérelmet L°n- donbon végleg visszautasították és hogy ne­hézségek merültek fel a nyolc százalékos cseh­szlovák kölesön jövendő kamatfizetési köriiL (—) Német—cseh gazdasági megállapodás. Prágából jelenük: Csehország és Németország között messzemenő gazdaságpolitikai megálla­podás jött létre, amely véglegesen rendezi az összes függő gazdasági kérdéseket. A megálla­podás egy vámdíjszabási szerződésből, egy ke­reskedelmi egyezményből és egy fizetési egyz- ményből áll. A kereskedelmi megállapodás a Németországba kivihető cseh árucikkek évi kontingensét 1925 millió cseh koronában álla­pítja meg. Ennyi volt Csch-Szlovákia exportja 1937-ben Németország és Ausztria felé, leszá­mítva a szénkivitelt, amely a szudétavidéki bányák elcsatolása folytán most már elesik. (—) Ki kell terjeszteni a minőségi ellenőr­zést a kocsikenőcsre is. A gazdák károsodásá­nak megelőzése érdekében kívánatos lenne, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő kocsi­kenőcs minőségét az állam a maga szakköze­geivel állandóan ellenőriztesse. Maguk a gaz­dák erre nem mindig képesek s így erről ha­tóságilag kell gondoskadni. Az országos Me­zőgazdasági Kamara erre a körülményre is felhívta a kormány figyelmét s kérte, hogy a minőségi ellenőrzést a szabványosított olaj- neműekkel együtt a kocsikenőcsre is terjessze ki. (—} Húsz százalékkal emelkedett a magyar sertés-állomány. A Központi Statisztikai Hi­vatal most tette közzé a tavaszi állatösszeírás adatait. Megállapítható, hogy az állatállomány örvendetesen gyarapodott. A szarvasmarhaál­lomány a tavalyi 1,756.254-ről 125.777 darabbal 1.882.031 darabra szaporodott. A lóállomány 813.591 darabot tesz ki, a gyarapodás 15.525 da­rab. A sertésállomány 2623.530 darabról 486.530 darabbal 3.110.006 darabra, azaz közel 20 %-kal emelkedett. A juhállomány 1.483.917 darabról 1.628 730 darabra, a kecskeállomány pedig 36-459-ről 41.445-re emelkedett. A kimutatás sze­rint csak a szamarak és az öszvérek száma csökkent, (—) Jelentősen emelik az aranyárakat Ro­mániában. Bukarestből jelentik: A legutóbbi minisztertanácson a kormány a hivatalos aranybeváltási árak felemelését határozta el. A jelenlegi hivatalos aranybeváltási alapár kilónkint változatlanul 153.333.33 lei marad, amelyhez a kis aranybányák 66.666 leies, a többi bányák 46.666 leies prémiumot kapnak. Ezeken kivül az aranyércekben szegényebb te­rületek kiaknázására még további tizezer leies prémiumot adnak. Végeredményben a nagy­bányák a színarany kilogrammjáért kétszáz­ezer leles, a kisbányák pedig kétszázhúszezer ■ leien összárai kapnak.. Hatezer munkást foglalkoztat a magyar dohány jövedék Budapest, december 20. A magyar dohány- jövedéknek a kassai és a munkácsi dohány­gyár hozzászámításával 12 gyára van. Ezekben kereken 6000 munkás talál foglalkoztatást. Az 1937—38. költségvetési évben a dohányjö­vedék gyáraiban 1300 vágón belföldi és 120 vágón keleti dohányt dolgozott fel. 82.000 kg nikotint állított elő, amiből 62.300 kilót kü! földre' exportált. (—) Űj vámtörvény Jugoszláviában. Belgrád- ból jelentik: A legközelebbi hónapokban életbe­lép az új vámtörvény Jugoszláviában. Az új vámtörvény előkészítésével és formába öntésé­vel már néhány év óta foglalkoznak. Az első konferenciát 1935 tavaszán tartották meg 6 ezen a pénzügyminisztérium kiküldöttei, szak­értők, valamint a jugoszláv gazdasági élet irá­nyítói is megjelentek. Az értekezleten elhatá­rozták az új, modern vámtörvény megalkotá­sát, hogy így Jugoszlávia gazdasági élete eh­hez igazodhassék. (—) Devizahiány a jugoszláviai tőzsdéken Belgrádból jelentik: A dinár a jugoszláviai tőzsdéken a fonttal és néhány más nemes de­vizával szemben nem stabil, ennek következ­tében a legitim kereskedelem céljaira szűk séges devizákban, különösen ezen a héten, nagy hiány mutatkozik. A „Jugoszlovenszki Kurír“ értesülése szerint ez a devizahiány csak átmeneti jellegű. Közgazdasági körök magyarázata szerint a belföldi piacokon azért mutatkozik ilyen nagy kereslet devizák után. mert a behozatali cégek kötelesek tartozásai­kat december végéig kiegyenlíteni. Tovább csökken a magyar bankjegyforgalom Budapest, december 20. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a december 15-i ki­mutatás szerint a december 7-i forgalommal szemben 107 millió pengővel csökkent. A csök­kenést főként váltóvisszaváltások idézték elő, melyeknek összege 10.4 millió pengővel haladta meg a váltóbenyujtások összegét. Az érckész­let 15.8 millióval, a váltópénzkészlet pedig 17 millió pengővel emelkedett. Az állami giró- számlákra 1.7 millió pengő, egyéb számlákra pedig 1.2 millió pengő befizetés történt, úgy­hogy a girókövetelések állománya összesen 2.9 millió pengővel növekedett Az „Egyéb köve­telések“ 13.6 millió pengővel csökkentek, ellen­ben az „Egyéb tartozások“ 1.3 millió pengővel gyarapodtak. A Magyar Nemzeti Bank Árfolyamai Valuták: Angol font 15.9Ö—16.15, Belga 57.40— 58.—, Cseh kor. 7.50—10.—, Dán kor. 71.05—71.85, Dinár 6.—7.50 (500 és 1000 dináros címletek kivételével), UßA doll. 340.40—344.40, Kanadai doll. 332—837, Francia fr. 8.95—9-15. Holl. frt. 185.30—187.30, Lengyel zl. 60.—61.40, Leu 2.40—3.45, Leva 3.-3.60, Lira 16.90—17.90 (az 500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), Német márka —.—. Norv. kor. 80.—80.90. Svájci fr. 77.—77.90. Svéd kor. 82.—82.90. Külföldi kifizetések: Amsterdam 185.70 - 187.30, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82—7.88. Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.56—58.-, Bukarest 3.41—3.44, Kopcnhága 71.275—71.875. London 15.955—16.105, Milánó 17.66—17.8864 New-York 341.80—344.40. Oslo 80.20—80.96, Pá­rizs 8.98-9.08, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11- 4.15, Stockholm 82.225—82.925, Varsó 64.—64.50. Zürich 77.225—77.925, Xsztanbul 268—271. Budapesti értéktőzsde: üzlettelen Üzlettelenség, tartózkodás jellemezte a mai értéktőzsdét. Nagyarányú árfolyamlemorzso­lódásra azonban nem került sor, mert az ala­csony árfolyamnivón visszavásárlásokat esz­közöltek. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 164.—, Ba­uxit 17L—, Beocsini 11.25, Cementia 86.—, Kohó 18.8, Kőszén 264.—, Nagybátonyi 43.—. Salgó 26.8, ürikányi 34.25, Fegyver 38.25. Ganz 16.6, Acél 22.5, Bírna 6345, Ofa 14.75, Nasici Nova 11.5, Tröszt 49.—, Délcukor 68.75, Ma­gyar cukor 68.—, Georgia 17.6, Izzó 100.--, Gyapjúmosó 3.—, Műtrágya 40.—, Szikra 184.—, Brassói 21.—, Gumi 53.—, Vasutt forg. 15.25, Telefon 8.—. Budapesti gabonatőzsde: tartott A gabonatőzsdén a malmok ma tovább vá­sároltak búzát. A rozskínálat gyönge s ára 5 fillérrel lemorzsolódott. Zabban nem volt kö­tés. Sörárpában 1850 q cserélt gazdát tartott áron. Takarmányárpában kötés nem volt. A határidőpiac lanyha volt. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki 77 kg-os 20.40—20.55, 78 kg-os 20.60—20.75, 79 kg-os 20.80—20.95, 80 kg-os 20.90—21.05, felső- tiszai, duna-tiszak'özi, dunántúli 77 kg-os 20.30 —20.45. 78 kg-os 20.50-20.65, 79 kg-os 20.70- 20.85, 80 kg-os 20.80—20.95, fejérmegyei 77 kg-os 20.40- 20.55, 78 kg-os 20 60-20.75, 79 kg-os 20.80- 20.95, 80 kg-os 20.90-21.05. - Rout seatvidéki 11 14.20—14.35, más származású 14.30—14.45, — Ta­karmányárpa: elsőrendű 16.10—16.30, közép­minőségű 15.80—16.00. — Sörárpa: kiváló 19.50 -20.00, príma 19.00—19.50. — Zab: elsőrendű 18.68—18.75, középminőségű 18.45—18.55. — Ku­korica: tiszántúli 12.75—12.90, egyéb áll. 12.70 —12.85. — Őrlemények: korpa 12.60—12.80, 8-as liszt 15.80—16.(10. — Árpa: 600 q felvidéki 19.35, 200 q 19.10, 150 q felvidéki 19.25, 300 q felvidéki 19.50, 300 q felvidéki 19.00, 300 q felvidéki 19.00 budapesti paritásban. — Kukorica: 150 q haj­dúi 12.80. 150 q Szolnokon át 12.77 %, 300 q Szolnokon át, január 12.90, 30Ö q 12.80 buda­pesti paritásban. — Lucerna: 100 q 230.—, 50 q 245.—, 27 q 240.—, 3.4 q 205.— Budapest, 3.4 q 210.—, 2.3 240.—, állomás 7. q 200.—, 5 q 212.50 Budapest, 20 q 185.—, 10 q 230.— állomás, 12 q 215.—, 2.4 q 245.—, 50 q 310.— Budapest. —< Lóhere: 2.3 q fehérbárcás 85.— Budapest, 60 q német norma 123.— állomás, 8 q fehérbárcás 145.—, 10 q fehérbárcás 140.— Budapest. SertésvAsár A ferencvárosi sertésvásár keddi összfelhaj* tása 612 darab volt. Eladtak 501 daraböt. —« Arak: szedett sertés I. 94—96, II. 88—92, III. 82— 86, angol tőkesertés 94—95, márkázott ex­portzsír kitogrammonkint 150 fillér. Bor jú vásár A keddi ferencvárosi borjúvásárra 240 darab borjút hajtottak fel. A forgalom közepes volt. Az elsőrendű minőségű áru 90—94, a másod­rendű 78—85, a harmadrendű 60—70 filléres áron került eladásra. Hús vásár Arak: marhahús II. rendű egészben 94, cson- toznivaló 40—70, borjú bőrben I. rendű 140— 150. II. rendű 120—138, lebőrözöü II. rendű 70—75, kecske 50, bárány bőrben 120, sertés le­húzott 130—136, szalonnás 105—128; süldő 100— 130, malac 185, marhazsiger 50, sertés 120. — Készlet: nagymarha 25 (25), borjú 435 (385), juh 14 (14), kecske 2 (2), bárány 11 (11), sertés lehúzott 156 (136), szalonnás 373 (278), süldő 23 (23), malac 20 (20). (Zárójelben az eladottak száma.) A vásár lanyha volt. Lisztárak 'A budapesti lisztárjegyzöbizottság árjegy-' zései (az 1938. évi gabonából készült őrlemé­nyek): búzaliszt: dara 37.50—38.75, Ogg 96.50— 37.75, Og 36.50—37.75, Of 36.50—37.75, 2gg 35.50— 36.75, 2g 35.50—36.75, 2f 35.50-36.75, 4 es 34—35, 5-ös 32.50-33.50, 6-os 29-30.50, 7-es 20.75-22.50; rozsliszt: 0-ás 29—29.75, 01-es 26.25—27, 1-es 21.50 —22.25, 2-es 19-20.75. Mag-piac Köles fehér 18—22, vötös 16.50—17, egyéb 16—16.50, káposztarepce 23.50—23.75, tökmag nagyszemü 27—28, kisszemű 23—24, olaj, dohoa 20—21, kék mák 130—134, borsó Viktória, steri­lizált 18.19, zöld (express) sterilizált 18—19, lenese nagyszemü, sterilizált 22—27, kisszémfi. sterilizált 20—22, fehér szokványbab dunai 25.50—26. dunántúli 25—25.75, felsőmagyaror­szági 23.50—24, gömbölyű fürjbab 27—28, hosz- szú fürjbab 26—27. barnabab 27—27.50, lucerna­mag nyers, arankás 205—250. fehérbárcás (20 q-nái több) 305—310, ióheremag nyers, arankás 80—95, fehérbárcás (20 q-nál több) 125—130, bükköny tavaszi 16.50—17.50, szöszös 34—36, csillagfürt fehér lapos 11—11.30, szárított répa­szelet 8.50—10. A budapesti _ vásárcsarnok kiskeres- kede.imi árai A csarnokban kielégítő felhozatal s köze­pes forgalom mellett, a következő árakat je­gyezték: Marhahús, rostélyos és felsál 12S-» 180, leveshűs 128—160.. Borjúhús, comb 280—» 310, vésés 180—240, pörkölt 180. Juhhús, há­tulja 150—180, eleje 100—150. Sertéshús, karaj 120—140, tarja, comb 166—200, oldalús 150—, 176, zsírszalonna 154—166, sertésháj 165—175, sertészsír, budapesti 160—165. Baromfi: Élő; tyúk 1 kg 120—130, csirke, rántanivaló 1 drb 100—240, 1 kg 135—150, sütnivaló 1 kg 120— 130, kacsa, hízott 1 kg 125—130, lúd, hízott 1 kg 120—125, pujka 1 kg 120—130. Vágott: tyúk I-a 1 kg 125—150, Il-a 1 kg 100—125, csirke, rántanivaló I-a 1 kg 170-210, Il-a 1 kg 100— 150, kacsa, hizott I-a 1 kg 125—135, Il-a 1 kg 100—115, lúd, hízott I-a 1 kg 115—125, Il-a 1 kg 95—115, pujka I-a 100—150, Il-a 60—100. Tojás: Teatojás válogatott drb 11—12, kg 195 —210 ládaárú 178, kosáráru 180, hűtőházi to­jás 150, meszestojás 132, főző- és aprótojás drb 9—10. Halak: Ponty, élő 120—180» szele­telt 90—140. Tejtermék: Tejföl 60—90,. teavaj tömbben 260, márkázott 320, pasztőrözött 860, sovány tehéntúró 40—50, trappista, hazai 120 —170. Szárazfözelék: Bah, fehér, aprószemü 32, nagyszemü 40, színes 26 -40, borsó, hántolt feles 82—36, lencse, hazai 34—62. Káposzta- félék: Fejeskáposzta I-a 4—6, 11-a 3—4, kel­káposzta I-a 16—22, Il-a 10—16, kelbimbó 40 —60, vöröskáposzta 10—16. fejessaláta I-a 12 —16, IT-a 8—10. endivia saláta 12—20. Burgo­nya: Gülbaba 10—14 (9—10), nyári rózsa 12 —14 (10—11), őszi rózsa 8.5—9.5, kifli 17—20, Ella 7—8. Gyümölcs: Alma, .nemesfaj I-a 60 —110, Tí-a 50—70, közönséges válogátott 85— 45, körte, nemesfaj I-a 80—160 (70—90), Il-a 55—60, naspolya, hazai 40—55, aszaltszilva, hazai, 110—140, szilvaíz 120, szőlő, csemege, kötözött 50—100, dió, keményhéjú 110—140. dióbél 390—410, mogyoró 160—240, mandula­bél, hazai 380—500. Déligyümölcs: Gesztenye, külföldi 48—95, hazai 64—120 (50—70), narancs, vörösbélű 95—105, sárgabélü 76- 120 (58-76), grape fruit 16—35, mandarin 65—90, citrom I-a 5—8, Il-a 3—5, füge, koszorús 65—70, zsákoai 72-128.

Next

/
Oldalképek
Tartalom