Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-21 / 38. szám
2 tfwmWvV? * 1938 DECEMBER H SZERDA! ' külügyminisatérium sajtóosztályának vezetője olasz nyelven a következő beszédet mondotta: — Bajtársak! Melegen üdvözlöm az olasz újságíró bajtársakat az egész magyar sajtó nevében a mi hazánk földjén. Idvözlöm fiait Olaszországnak, amely bölcsője volt a mi közös civilizációnknak, fiait a Birodalomnak, amely a fasiszta kormányzat akaratának és ellenállhatatlan erejének alkotása. Isten hozta önöket körünkben. Egy olyan országban vannak itt, amelynek nyelvét nem ismerik, de amelynek történelme ismeretes önök előtt és amelynek érzelmeit méltányolják. Magyarország történelme a szabad- ságért, igazságért s a -nyugati civilizációért folytatott küzdelmek hosszú sorozata, amely szellemileg összefűzött bennünket Olaszországgal, annak legfőbb időszakaiban. És arpi érzelmeinket illeti, szinte felesleges hangsúlyoznom, hogy azok telve vannak a mi csodálatunkkal, ezerete tünkkel és hálánkkal az Önök nagy és szép országa iránt és az Önök nagy kormányeinöke a Duce iránt. Súlyt helyeztem arra, hogy ezen a barátságos összejövetelen részt vegyenek a nemzeti szocialista német sajtó kiváló képviselői is, mert úgy gondoltam, hogy az önök két nagy nemzetének fiai, akik szorosan egyesülve vannak a roma-berlini tengely- körül, s akiket ml egyformán szívünkbe zártunk, összetartozzanak itt is eme baráti asztal körül az önök magyar barátainak nagy örömére. Emelem a poharaimat a mi kedves olasz vendégeink egészségére. Éljen Olaszország! Éljen a Duce!.Éljen gróf Ciáno! Formentini, a budapesti olasz követség első titkára válaszolt és megköszönte a Bzivélyes szavakat. Ami a politikát, a berlin-római tengelyt és az olasz-magyar barátságot illeti, már több ízben hallottuk ezek értelmének tolmácsolását olyan tekintélyek szájából, mint a Duce és Ciano gróf, aki csak legutóbb szólt erről az olasz képviselőházban. • Az elhangzott nyilatkozatok és beszédek pontosan megállapították, hogy az olasz-magyar barátságnak mi a jelentősége a két ország és általában Európa szempontjából. Az olasz újságírók mindig arra töreked tek, hogy hasonló tükörképét adják azoknak az érzelmeknek, amelyeket Magyarország iránt éreznek és amelyeket a maguk részéről Magyarországon tapasztaltak. Giovanni Ansaldo, a livornói II Tele- grafo főszerkesztője emlékeztetett arra. hogy inás olasz újságírókkal együtt szerencséje volt Horthy Miklós kormányzó kassai bevonulásán résztvenni. Az olasz újságírók mindig szívesen jönnek Magyarországra, de nemcsak ilyen ünnepi alkalmakkor, amelyben a legnagyobb örömmel vesznek részt, hanem közönséges hétköznapokon is, amikor csak arról van szó, hogy az ország természeti szépségeit és mindinkább nö vekvő felvirágzását láthassák. Az olasz nép minden fiaban a legnagyobb mértékben él a magyarok iránti szeretet. Poharát a kormányzó boldogságára és Magyarország boldogulására ürítette. Végül még Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő és Bethke, a Budapesten működő német újságírók egyesületének elnöke szólalt fel és éltette a magyar~ olasz—német barátságot. Belgrád, december 20. A jugoszláv lapok nagy megelégedéssel írnak arról a meleghangú táviratról, amelyet Ciano külügyminiszter intézett Szto- jadinovics miniszterelnökhöz abból az alkalomból, hogy Budapestre menet átutazott Jugoszlávia területén. „Magyarország és Olaszország barátsága nem diplomáciai okmányokon, hanem közös megértésen nyugszik“ \ Róma, december 20. Az olasz közvélemény érdeklődésének középpontjában ma Ciano gróf budapesti útja áll. A reggeli lapok különtudósítói hasábos tudósításokban számolnak be a budapesti fogadtatásról, amelynek különösen bensőséges voltát emelik ki. Megjegyzik, hogy a téli hangulat mégjobban hozzájárul a fogadtatásnak ehhez a bensőségességé- hez és a csikorgó hidegben még jobban érezhető volt a szívek melegsége, amely Olaszország, a Duce és Ciano gróf felé áradt. i A Messaggero már első lapján közli az első fényképtáviratot, amely Ciano külügyminisztert, Imrédy miniszterelnököt és Csáky gróf külügyminisztert ábrázolja. A lap közli különtudósítója hasábos jelentését, amelyben a tudósító hangsúlyozza, hogy 1 a Budapestre érkezett olasz vendégek egy egész nemzet báláját és szerete- tét érezték maguk körül Budapesten. A magyar főváros valósággal kitárta karjait és szívére szorította az olasz barátokat. fA tudósító beszámol Ciano gróf tegnapi politikai megbeszéléseiről, majd a magyar politikai fejlődést ismertetve a következőket írja: Magyarország, amely eddig mintegy magába volt zárkózva, ma, miután megtört a trianoni jég, erőteljesen visszatér a nemzetközi politika porondjára és a belpolitikában nagy lendülettel megkezdi az újjáépítés munkáját. Magyarország a Róma—Berlin-ten- gellyel való együttműködésében találta meg joga érvényesítését, tehát a jövőben is ezt a politikát folytatja, amint azt egyébként Csáky István gróf ózdi beszédében is világosan kifejezésre juttatta. Magyarország, Németország és Olaszország oldalán fontos elemévé válik a bolsevistacllencs tömbnek. Reméli a lap egyébkémt, hogy Magyarország, mint Olaszország barátja, egyre szívélyesebb kapcsolatokat létesít Belgráddal. Maga Ciano gróf is mindig nagymértékben hozzájárult a kapcsolatok fejlesztéséhez. A tudósító megjegyzi, hogy Ciano, amikor áthaladt Jugoszlávián, a jugoszláv kormány képviselőjének kijelentette, hogy örömmel elfogadja Sztojadi- novics miniszterelnök szívélyes meghívását. A tudósító ezután Magyarország bel- politilcájával foglalkozva a következőket írja: Magyarország erősödik, megújul! Imrédy Béla miniszterelnöknek, aki kiemelkedő egyéniség és akit világos célkitűzések és törhetetlen akarat hat át, nagy feladatokat kell megoldania. Imrédy Béla nagy bátorsággal lát hozzá a mai nehéz gazdasági és szociális kérdések megoldásához és tudatában van annak, hogy ma mindenekelőtt a mezőgazdasági kérdés a fontos. A tudósító nagy megelégedéssel ismerteti a magyar kormány szociális reform- terveit, különösen kiemelve az öregségi biztosítást, a munkabérek emelését és a telepítések kérdését. A Popolo di Roma terjedelmes tudósításban számol be lapjának Ciano gróf budapesti ünnepléséről. A meleg fogadtatás mellett kiemeli a magyar sajtó rendkívül lelkeshangú cikkeit is. A tudósító az olasz külügyminiszter politikai megbeszéléseivel foglalkozva, a következőket írja: Olaszország mindig a legnagyobb rokonszenwel tekintett Magyarországra, amely Európának ebben a részében a biztonság tényezőjét jelenti. Magyarország és Olaszország barátsága nem diplomáciai okmányokon, hanem közös megértésen és bizalmon nyugszik. • Ciano gróf tegnapi megbeszéléséről nem adtak ki hivatalos közleményt, de tekin tettel arra, hogy erre a megbeszélésre néhány héttel a bécsi értekezlet után ke vilit sor. amelynek következtében Magyarország még fontosabb tényezőjévé vált Középeurópának, politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak neki. Ötvenmillió dolláros fegyvercsempészést leplezett le a M.usica-fivérek botránya New York, december 20. A Mu-sica- testvérek csalási botrány perében folytatott vizsgálat kiderítette, hogy Donald Coster, másnóven Philipp Musica, aki időközben öngyilkosságot követett el, az általa vezetett McKesson and Robbins nagy vegyiipari vállalat leple alatt ismert gansztervezérek segítségével oly mértékben űzött alkoholcsempészést, hogy még Al Caponet is felülmúlta. Montrealban és Kanadában 1931 és 1936 között egész fegyvergyárakat bérelt, ahonnan a fegyvereket külföldre csempészte. Wyngersky a szindikátus alelnöke beval-1 lotta, hogy 1938 má jusában megszervezte | 100.000 Lcc-Enfield puska- és százmillió töltény eladását, amelyet a Standard kőolajtársaság és a McKesson and Robbiit cég szállított volna egy „baráti és nem hadviselő nemzetnek,“. A szerződésben egy angol kikötőt jelöltek meg rendeltetési, illetőleg á tr akodó he 1 y ként. Wyn- gersky kijelentette, úgy hiszi, hogy a fegyverszállítmány a köztársasági Spanyolország számára szólt. A kihallgatás során nem derült ki, hogy a fegyvereket tényleg leszállították-e. Wyngersky vallomásában elmondotta, hogy Donald Coster kereken 50 millió dollár ■ összegben tervezett fegyverszállításokat Erőszakkal akarták megszüntetni Tunisz olasz Jellegét Tömegesen vesztik el állásukat a tuniszi olaszok Róma, december 20. Az olasz lapok jelentése szerint Tuniszban egyre fokozódik a hivatalos nyomás az ottani olasz állampolgárokkal szemben. Az olasz munkásokat és alkalmazottakat tömegesen bocsátják el a gyárakból és irodákból. A francia hatóságok oly módon járnak el, hogy felszólítják az olaszokat kérelmezzék a francia állampolgárságot mert ellenkező esetben megvonják tőlük a munkavállalási engedélyt. Az olaszok legnagyobb része természetesen kitart olasz mivolta mellett és inkább elveszti állását semhogy felvegye a francia állampolgárságot. A Peugeot automobilgyár tuniszi telepén az utóbbi napokban tizenöt olasz műszerészt bocsátottak el. Állásukat veszítették a tuniszi hajógyár összes olasz munkásai is. Még az olasz építési vállalkozókat is kényszerítik, hogy bocsássák el olasz munkásaikat és francia munkásokat foglalkoztassanak. A tuniszi törvényszék irodájában alkalmazott három olasz tisztviselőt es két olasz tisztviselőnőt szintén elbocsátották, noha mindnyájan több mint tíz év óta állottak a törvényszéki iroda szolgálatában. Az egyik vezető francia lap, a Tunésie Francaise azt írja hétfőj vezércikkében, hogy a tuniszi olaszokat vagy franciákká kell tenni, vagy pedig el kell távolítani őket Tunisz olasz jellegét, a lap szerint, sürgősen meg kell szüntetni és egyetlen olasz bevándorlót sem szabad többé a» országba engedniOlaszellenes nagygyűlés Párisban Paris, december 20. A francia fővárosban élő korzikaiak hétfőn este tiltakozó nagygyűlést tartottak ( a Korzikára irányuló olasz követeié- j sek ellen. j A nagygyűlést felvonulás követte, ame* lyen hatezer ember vett részt A nagygyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, amelyben felszólították a kormányt hogy J sürgősen hajtsa végre a szükséges- ! nek mutatkozó védelmi intézkedése- g két Korzika szigetén. A határozati javaslat követeli továbbá, •hogy utasítsák ki Korzika szigetéről a külföldi politikai ügynököket és vessenek véget a franciaellenes propagandának. | Országzászlókat avattak a Felvidék községei A Felvidék községei fokozódó lelkesedéssel sorakoznak fel az Országzászló mozgalom mellett; az Ercklyés Országzászló Nagybizott sága újabban tíz Országzászlót avatott fel %gy napon a Felvidék és az ország különböző helyein, valamint adta át a hazai társadalom által felajánlott új Országzászlókat a Uözsé geknek. Beregmegye északi határán, Salánk községben a helybeli gazdák emeltek Országzászlót a kárpátalja népének hősi küzdelme emlékére. A nagyszabású emlékművet vitéz Pólya Antal dr. miniszteri tanácsos avatta fel lelkes beszéddel. Bocska Imre ezredes a katonai hatóság nevében beszélt, majd Egry Károly főszolgabiró, Vojnich Mátyás a helyiek nevében beszéltek. A görög katolikus és református egyházak lelkészei áldották meg az új Országzász lókat. Garamkövesd Országzászlóját a magyar pamutipar munkásai és tisztviselői adták át a községnek, fényes ünnepség keretében. Az Országzászlót vitéz Áronffy Mihály ezredes adta át lendületes beszédben, az EONB képviseletében pedig Javornitzky Jenő dr. társelnök avatta fel. Szegedy Kálmán bíró a község nevében beszélt. Nádszeg, pozsonymegyei községben az Országzászlót Sebestyén József adta át, lelkes beszéddel. Az avatás alkalmából Jaross Andor felvidéki miniszter képviseletében Fiissy Kálmán volt szenátor, országgyűlési képvi selő méltatta az Országzászló jelentőségét, majd Végli Mihály tanácstag mondott avatóbeszédet. Ambruskó Lajos plébános szentbeszéde után, Vadkerti István, Tóth Ferenc a község nevében Sárkány Boldizsár bíró beszélt. Tardoskedd Országzászlóját a község szülötteinek többszázfőnyi csoportja adta át. A római katolikus templomban történt beszen- telés után Horváth Zoltán dr. tanácstag mondott nagyhatású avatóbeszédet. A közönség! ünnepelte a Kormányzót és hangosan követelte a még elszakított területek visszacsatolását. Majd a VOGE képviselője és a község nevében Verseghy András főjegyző beszélt. Muzsla, komárommegyei nagyközség szülötteinek Országzászlóját Csík József apát- plébános, felsőházi tag, megkapó beszéddel szentelte fel, majd Sebestyén Imre dr. kúriai bíró, az EONB társelnöke avatta fel a féi- árbócra vont Országzászlót. A csehek által annakidején elűzött és ismét visszatért Schen- kengel Ernő főjegyző mondott még izzó hazafias beszédet, majd Fodor István az átadók, Brunner Béla dr. a németajkú szigetbecsiek nevében mondott beszédet. Végül Kágly György esperes-plébános beszélt. Duna rád vány népének a folyamőrség újpesti szertárának altiszti kara és legénység* vite az Országzászlót. Varga Sándor főhadnagy beszéde után Csemitzky Ödön tanácstag mondott avatóbeszédet, majd Juhász Márton bíró beszélt és az egyházak lelkészei áldották meg az Országzászlót. Vajszlo, Baranyamegye ormándsági vidékének közönsége is Országzászlót avatott. Vitéz Keresztes-Fischer Miklós dr. főszolgabíró ünnepi beszéde után vitéz Horváth Béla dtv tanácstag mondott avatóbeszédet. Lelkesen köszöntötték a Kormányzót. Nyirkárdász község is felavatta Országzászlóját. Nánássy Imre országgyűlési képviselő, Sereghy Jenő görög katolikus, Darvas Zénó római katolikus és Ormos István református lelkészek mondottak beszédeket. . Átadták az Országzászlókat Somorja, Ipoly* balog és Andód felvidéki községeknek is.
