Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-21 / 38. szám

2 tfwmWvV? * 1938 DECEMBER H SZERDA! ' külügyminisatérium sajtóosztályának vezetője olasz nyelven a következő be­szédet mondotta: — Bajtársak! Melegen üdvözlöm az olasz újságíró bajtársakat az egész ma­gyar sajtó nevében a mi hazánk földjén. Idvözlöm fiait Olaszországnak, amely bölcsője volt a mi közös civi­lizációnknak, fiait a Birodalomnak, amely a fasiszta kormányzat akara­tának és ellenállhatatlan erejének alkotása. Isten hozta önöket körünkben. Egy olyan országban vannak itt, amelynek nyelvét nem ismerik, de amelynek történelme ismeretes önök előtt és amelynek érzel­meit méltányolják. Magyarország történelme a szabad- ságért, igazságért s a -nyugati civilizá­cióért folytatott küzdelmek hosszú soro­zata, amely szellemileg összefűzött ben­nünket Olaszországgal, annak legfőbb időszakaiban. És arpi érzelmeinket illeti, szinte felesleges hangsúlyoznom, hogy azok telve vannak a mi csodálatunkkal, ezerete tünkkel és hálánkkal az Önök nagy és szép országa iránt és az Önök nagy kormányeinöke a Duce iránt. Súlyt helyeztem arra, hogy ezen a barátságos összejövetelen részt vegyenek a nemzeti szocialista német sajtó kiváló képviselői is, mert úgy gondoltam, hogy az önök két nagy nemzetének fiai, akik szorosan egyesülve vannak a roma-berlini tengely- körül, s akiket ml egyformán szívünkbe zártunk, összetartozzanak itt is eme baráti asztal körül az önök magyar bará­tainak nagy örömére. Emelem a poharaimat a mi kedves olasz vendégeink egészségére. Éljen Olaszor­szág! Éljen a Duce!.Éljen gróf Ciáno! Formentini, a budapesti olasz követség első titkára válaszolt és megköszönte a Bzivélyes szavakat. Ami a politikát, a berlin-római tengelyt és az olasz-magyar barátságot illeti, már több ízben hallot­tuk ezek értelmének tolmácsolását olyan tekintélyek szájából, mint a Duce és Ciano gróf, aki csak legutóbb szólt erről az olasz képviselőházban. • Az elhangzott nyilatkozatok és beszé­dek pontosan megállapították, hogy az olasz-magyar barátságnak mi a jelentősége a két ország és általában Európa szempontjából. Az olasz újságírók mindig arra töreked tek, hogy hasonló tükörképét adják azoknak az érzelmeknek, amelyeket Ma­gyarország iránt éreznek és amelyeket a maguk részéről Magyarországon tapasz­taltak. Giovanni Ansaldo, a livornói II Tele- grafo főszerkesztője emlékeztetett arra. hogy inás olasz újságírókkal együtt szeren­cséje volt Horthy Miklós kormányzó kassai bevonulásán résztvenni. Az olasz újságírók mindig szívesen jön­nek Magyarországra, de nemcsak ilyen ünnepi alkalmakkor, amelyben a legna­gyobb örömmel vesznek részt, hanem közönséges hétköznapokon is, amikor csak arról van szó, hogy az ország ter­mészeti szépségeit és mindinkább nö vekvő felvirágzását láthassák. Az olasz nép minden fiaban a legnagyobb mérték­ben él a magyarok iránti szeretet. Poha­rát a kormányzó boldogságára és Ma­gyarország boldogulására ürítette. Végül még Rajniss Ferenc országgyű­lési képviselő és Bethke, a Budapesten működő német újságírók egyesületének elnöke szólalt fel és éltette a magyar~ olasz—német barátságot. Belgrád, december 20. A jugoszláv la­pok nagy megelégedéssel írnak arról a meleghangú táviratról, amelyet Ciano külügyminiszter intézett Szto- jadinovics miniszterelnökhöz abból az alkalomból, hogy Budapestre menet átutazott Jugoszlávia területén. „Magyarország és Olaszország barátsága nem diplomáciai okmányokon, hanem közös megértésen nyugszik“ \ Róma, december 20. Az olasz közvéle­mény érdeklődésének középpontjában ma Ciano gróf budapesti útja áll. A reggeli lapok különtudósítói hasábos tudósítá­sokban számolnak be a budapesti fogad­tatásról, amelynek különösen bensőséges voltát emelik ki. Megjegyzik, hogy a téli hangulat mégjobban hozzájárul a fogadtatásnak ehhez a bensőségességé- hez és a csikorgó hidegben még jobban érezhető volt a szívek melegsége, amely Olaszország, a Duce és Ciano gróf felé áradt. i A Messaggero már első lapján közli az első fényképtáviratot, amely Ciano külügyminisztert, Imrédy miniszterelnö­köt és Csáky gróf külügyminisztert áb­rázolja. A lap közli különtudósítója ha­sábos jelentését, amelyben a tudósító hangsúlyozza, hogy 1 a Budapestre érkezett olasz vendégek egy egész nemzet báláját és szerete- tét érezték maguk körül Budapesten. A magyar főváros valósággal kitárta karjait és szívére szorította az olasz barátokat. fA tudósító beszámol Ciano gróf tegnapi politikai megbeszéléseiről, majd a ma­gyar politikai fejlődést ismertetve a következőket írja: Magyarország, amely eddig mintegy magába volt zárkózva, ma, miután meg­tört a trianoni jég, erőteljesen visszatér a nemzetközi politika porondjára és a belpolitikában nagy lendülettel megkezdi az újjáépítés munkáját. Magyarország a Róma—Berlin-ten- gellyel való együttműködésében ta­lálta meg joga érvényesítését, tehát a jövőben is ezt a politikát folytatja, amint azt egyébként Csáky István gróf ózdi beszédében is világosan ki­fejezésre juttatta. Magyarország, Németország és Olasz­ország oldalán fontos elemévé válik a bolsevistacllencs tömbnek. Reméli a lap egyébkémt, hogy Magyarország, mint Olaszország ba­rátja, egyre szívélyesebb kapcsolato­kat létesít Belgráddal. Maga Ciano gróf is mindig nagymérték­ben hozzájárult a kapcsolatok fejleszté­séhez. A tudósító megjegyzi, hogy Ciano, amikor áthaladt Jugoszlávián, a jugo­szláv kormány képviselőjének kijelen­tette, hogy örömmel elfogadja Sztojadi- novics miniszterelnök szívélyes meghívá­sát. A tudósító ezután Magyarország bel- politilcájával foglalkozva a következőket írja: Magyarország erősödik, megújul! Im­rédy Béla miniszterelnöknek, aki kiemel­kedő egyéniség és akit világos célkitű­zések és törhetetlen akarat hat át, nagy feladatokat kell megoldania. Imrédy Béla nagy bátorsággal lát hozzá a mai nehéz gazdasági és szo­ciális kérdések megoldásához és tu­datában van annak, hogy ma minde­nekelőtt a mezőgazdasági kérdés a fontos. A tudósító nagy megelégedéssel ismer­teti a magyar kormány szociális reform- terveit, különösen kiemelve az öregségi biztosítást, a munkabérek emelését és a telepítések kérdését. A Popolo di Roma terjedelmes tudó­sításban számol be lapjának Ciano gróf budapesti ünnepléséről. A meleg fogad­tatás mellett kiemeli a magyar sajtó rendkívül lelkeshangú cikkeit is. A tudó­sító az olasz külügyminiszter politikai megbeszéléseivel foglalkozva, a követke­zőket írja: Olaszország mindig a legnagyobb rokonszenwel tekintett Magyaror­szágra, amely Európának ebben a részében a biztonság tényezőjét je­lenti. Magyarország és Olaszország barátsága nem diplomáciai okmányo­kon, hanem közös megértésen és bi­zalmon nyugszik. • Ciano gróf tegnapi megbeszéléséről nem adtak ki hivatalos közleményt, de tekin tettel arra, hogy erre a megbeszélésre néhány héttel a bécsi értekezlet után ke vilit sor. amelynek következtében Ma­gyarország még fontosabb tényezőjévé vált Középeurópának, politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak neki. Ötvenmillió dolláros fegyvercsempészést leplezett le a M.usica-fivérek botránya New York, december 20. A Mu-sica- testvérek csalási botrány perében folyta­tott vizsgálat kiderítette, hogy Donald Coster, másnóven Philipp Musica, aki időközben öngyilkosságot követett el, az általa vezetett McKesson and Robbins nagy vegyiipari vállalat leple alatt is­mert gansztervezérek segítségével oly mértékben űzött alkoholcsempészést, hogy még Al Caponet is felülmúlta. Montrealban és Kanadában 1931 és 1936 között egész fegyvergyárakat bérelt, ahon­nan a fegyvereket külföldre csem­pészte. Wyngersky a szindikátus alelnöke beval-1 lotta, hogy 1938 má jusában megszervezte | 100.000 Lcc-Enfield puska- és százmillió töltény eladását, amelyet a Standard kő­olajtársaság és a McKesson and Robbiit cég szállított volna egy „baráti és nem hadviselő nemzetnek,“. A szerződésben egy angol kikötőt jelöltek meg rendelte­tési, illetőleg á tr akodó he 1 y ként. Wyn- gersky kijelentette, úgy hiszi, hogy a fegyverszállítmány a köztársasági Spanyolország szá­mára szólt. A kihallgatás során nem derült ki, hogy a fegyvereket tényleg leszállították-e. Wyngersky vallomásában elmondotta, hogy Donald Coster kereken 50 millió dollár ■ összegben tervezett fegyverszállí­tásokat Erőszakkal akarták megszüntetni Tunisz olasz Jellegét Tömegesen vesztik el állásukat a tuniszi olaszok Róma, december 20. Az olasz lapok je­lentése szerint Tuniszban egyre fokozódik a hivatalos nyomás az ottani olasz állam­polgárokkal szemben. Az olasz munkáso­kat és alkalmazottakat tömegesen bocsát­ják el a gyárakból és irodákból. A francia hatóságok oly módon jár­nak el, hogy felszólítják az olaszo­kat kérelmezzék a francia állampol­gárságot mert ellenkező esetben megvonják tőlük a munkavállalási engedélyt. Az olaszok legnagyobb része természetesen kitart olasz mi­volta mellett és inkább elveszti állá­sát semhogy felvegye a francia ál­lampolgárságot. A Peugeot automobilgyár tuniszi telepén az utóbbi napokban tizenöt olasz műsze­részt bocsátottak el. Állásukat veszítették a tuniszi hajógyár összes olasz munká­sai is. Még az olasz építési vállalkozókat is kényszerítik, hogy bocsássák el olasz munkásaikat és francia munkásokat fog­lalkoztassanak. A tuniszi törvényszék iro­dájában alkalmazott három olasz tisztvi­selőt es két olasz tisztviselőnőt szintén el­bocsátották, noha mindnyájan több mint tíz év óta állottak a törvényszéki iroda szolgálatában. Az egyik vezető francia lap, a Tuné­sie Francaise azt írja hétfőj vezér­cikkében, hogy a tuniszi olaszokat vagy franciákká kell tenni, vagy pe­dig el kell távolítani őket Tunisz olasz jellegét, a lap szerint, sür­gősen meg kell szüntetni és egyetlen olasz bevándorlót sem szabad többé a» országba engedni­Olaszellenes nagygyűlés Párisban Paris, december 20. A francia főváros­ban élő korzikaiak hétfőn este tiltakozó nagygyűlést tartottak ( a Korzikára irányuló olasz követeié- j sek ellen. j A nagygyűlést felvonulás követte, ame* lyen hatezer ember vett részt A nagygyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, amelyben felszólították a kormányt hogy J sürgősen hajtsa végre a szükséges- ! nek mutatkozó védelmi intézkedése- g két Korzika szigetén. A határozati javaslat követeli továbbá, •hogy utasítsák ki Korzika szigetéről a külföldi politikai ügynököket és vessenek véget a franciaellenes propagandának. | Országzászlókat avattak a Felvidék községei A Felvidék községei fokozódó lelkesedéssel sorakoznak fel az Országzászló mozgalom mellett; az Ercklyés Országzászló Nagybizott sága újabban tíz Országzászlót avatott fel %gy napon a Felvidék és az ország különböző helyein, valamint adta át a hazai társadalom által felajánlott új Országzászlókat a Uözsé geknek. Beregmegye északi határán, Salánk község­ben a helybeli gazdák emeltek Országzászlót a kárpátalja népének hősi küzdelme emlé­kére. A nagyszabású emlékművet vitéz Pólya Antal dr. miniszteri tanácsos avatta fel lel­kes beszéddel. Bocska Imre ezredes a katonai hatóság nevében beszélt, majd Egry Károly főszolgabiró, Vojnich Mátyás a helyiek ne­vében beszéltek. A görög katolikus és refor­mátus egyházak lelkészei áldották meg az új Országzász lókat. Garamkövesd Országzászlóját a magyar pa­mutipar munkásai és tisztviselői adták át a községnek, fényes ünnepség keretében. Az Országzászlót vitéz Áronffy Mihály ezredes adta át lendületes beszédben, az EONB kép­viseletében pedig Javornitzky Jenő dr. társ­elnök avatta fel. Szegedy Kálmán bíró a község nevében beszélt. Nádszeg, pozsonymegyei községben az Or­szágzászlót Sebestyén József adta át, lelkes beszéddel. Az avatás alkalmából Jaross An­dor felvidéki miniszter képviseletében Fiissy Kálmán volt szenátor, országgyűlési képvi selő méltatta az Országzászló jelentőségét, majd Végli Mihály tanácstag mondott avató­beszédet. Ambruskó Lajos plébános szent­beszéde után, Vadkerti István, Tóth Ferenc a község nevében Sárkány Boldizsár bíró beszélt. Tardoskedd Országzászlóját a község szü­lötteinek többszázfőnyi csoportja adta át. A római katolikus templomban történt beszen- telés után Horváth Zoltán dr. tanácstag mon­dott nagyhatású avatóbeszédet. A közönség! ünnepelte a Kormányzót és hangosan köve­telte a még elszakított területek visszacsato­lását. Majd a VOGE képviselője és a község nevében Verseghy András főjegyző beszélt. Muzsla, komárommegyei nagyközség szü­lötteinek Országzászlóját Csík József apát- plébános, felsőházi tag, megkapó beszéddel szentelte fel, majd Sebestyén Imre dr. kúriai bíró, az EONB társelnöke avatta fel a féi- árbócra vont Országzászlót. A csehek által annakidején elűzött és ismét visszatért Schen- kengel Ernő főjegyző mondott még izzó ha­zafias beszédet, majd Fodor István az át­adók, Brunner Béla dr. a németajkú sziget­becsiek nevében mondott beszédet. Végül Kágly György esperes-plébános beszélt. Duna rád vány népének a folyamőrség új­pesti szertárának altiszti kara és legénység* vite az Országzászlót. Varga Sándor főhad­nagy beszéde után Csemitzky Ödön tanács­tag mondott avatóbeszédet, majd Juhász Már­ton bíró beszélt és az egyházak lelkészei ál­dották meg az Országzászlót. Vajszlo, Baranyamegye ormándsági vidéké­nek közönsége is Országzászlót avatott. Vi­téz Keresztes-Fischer Miklós dr. főszolgabíró ünnepi beszéde után vitéz Horváth Béla dtv tanácstag mondott avatóbeszédet. Lelkesen köszöntötték a Kormányzót. Nyirkárdász község is felavatta Ország­zászlóját. Nánássy Imre országgyűlési képvi­selő, Sereghy Jenő görög katolikus, Darvas Zénó római katolikus és Ormos István refor­mátus lelkészek mondottak beszédeket. . Átadták az Országzászlókat Somorja, Ipoly* balog és Andód felvidéki községeknek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom