Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-20 / 37. szám
1938 DECEMBER 29. KEDD Tn®n>Eta '-MafiVAR-HIRIfAE 3 Bizalmatlansági indítványt terjeszt be az angol munkáspárt a Chamberlain-hormány elten London, december 19. A munkáspárt hétfőn bizalmatlansági indítványt terjesztett be a Cbainberlain-korinány ellen. A bizalmatlansági indítvány, amelyet Dalton képviselő indokolt meg, rendkívül élesen támadja a kormány külpolitikáját, amely arra az eredményre vezetett, hogy Anglia békéje ma már nincs többé biztosítva, mint a Chamberlain- kormány megalakulása idején volt. Az indítvány nyomatékkai hangsúlyozza, hogy a munkáspárti ellenzék em- esak az összkormány ellen viseltetik bizalmatlansággal, hanem kifejezetten Chamberlain miniszterelnök személye Iránt is. A világháború óta nem fenyegette Angliát annyi veszély, mint most — mondja az indítvány. — A munkáspárti ellenzék a legélesebben elítéli a müncheni egyezményt és nem helyesli a kormány távolkeleti politikáját sem. A bizalmatlansági indítvány azzal végződik, hogy a helyzet az egész világon egyre nyugtalanítóbb, az angol kormány azonban tétlen nyugalommal szemléli a fejleményeket. Chamberlain miniszterelnök az alsóház hétfői ülésén ismét a legerélyesebben megcáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az angol kormány felajánlotta volna Olaszországnak a szomáliföldi angol gyarmatot. Külügyi vita Az alsóház hétfőesti külügyi vitája során az ellenzék főképpen a következő kérdésekről kért a kormánytól felvilágosítást: 1. az angol-német viszony, 2. Chamberlain római látogatásának tárgyai, 3. kormány távolkeleti politikája, 4. Károly király és egyéb idegen államférfiak londoni látogatása során folytatott megbeszélések eredménye, 5. Csehszlovákiának adandó kölcsön, 6. menekült-kérdés, 7. a spanyol kérdés. Chamberlain beszéde Chamberlain miniszterelnök is nagy beszédet mondott az alsóház ülésén. A többi között tiltakozott az ellen a beállítás ellen, hogy Olaszország megszegte volna a spanyol önkéntesek visszavonására vonatkozó ígéretét. Ezután így folytatta: Nem határozott tárgysorozattal utazunk Rómába, sem pedig azzal a várakozással, hogy új egyezményt hozzunk magunkkal. Látogatásunk célja eszmecsere az olasz kormánnyal valamennyi közös érdekű tárgyról. Az a kívánságunk, hogy megjavítsuk viszonyunkat egymás állásuontjának jobb kölcsönös megértése útján. — A müncheni egyezmény mondja J meg, hogy milyennek szeretném látni vi-1 szonyunkat Németországgal — folytatta * Chamberlain. — A háborút követő húsz év alatt beláttuk, hogy a háború után nem bántak a német néppel nagylelkűen vagy bölcsen. Az a komoly és mélységes kívánság él Angliában, hogy vajha Anglia és Németország népei az európai nemzetek családjának többi tagjával együtt vállvetve dolgoznának a háború veszedelmének kiküszöbölésén. De nem elég ezt a kívánságot hangoztatni. Amíg mások éjjel-nappal fegyverkeznek, — folytatta Chamberlain miniszter- elnök -T- addig mi is. kénytelenek vagyunk a példát követni. Kijelentette végül Chamberlain, hogy ha újból átélné az elmúlt másféleszten- dőt, egyetlen betűvel sem változtatná külpolitikáját. Bonnel francia külügynifniszfer expozéja a francia-angol szövetségről, a német-francia tárgyalásokról, a francia-olasz viszonyról és Franciaország béketörekvéseiről földet értem. Ez a nyilatkozat, azt hiszem, tökéletesen megnyugtathatja a lakosságot A külföldi menekültek kérdésével kapcsolatban a külügyminiszter utalt arra, hogy az illetékes bizottságok előtt már ismertette a kormány azokat az intézkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy 200.000 külföldi menekültet Franciaországban telepítsenek le. Szeretnék, ha a többi állam is hasonló erőfeszítéseket tenne. A spanyol kérdésben — mondotta a külügyminiszter — továbbra is a be- nemavatkozási politika hívei vagyunk. A francia kormány — folytatta a külügyminiszter — mindenekelőtt békét kíván Európában valamennyi nemzet jogainak kölcsönös tisztelet- bentartása mellett. A kormány eltökélt szándéka, egyetlen alkalmat sem szalaszt kedvezően előmozdíthatja a zötti közeledés ügyét. De amikor cia nép valamennyi nemzettel megegyezést kíván, bármilyen legyen is ennek a nemzetnek a kormány forrná ja, nem engedi meg, hogy ezt a szándékát a gyengeség jeleként magyarázzák. A francia nép szilárd és határozott szándéka, hogy megvédi Franciaország földjét. Ez a nép továbbra is hű marad eddigi nagyságához. A külügyminiszter beszédét a képviselőház minden oldalán nagy tetszéssel fogadták. A képviselőház ezután elfogadta a kül Jó meleg téli Kötöttárut váMiunk olcsón Budapest, RáHétzI-út 26 a fóminoségek szaküzlete ügyminisztérium költségvetését, majd a tengerészeti minisztérium költségvetésének vitájára tért át; Előzőleg a képvisö- lőház elfogadta a benyújtott pénzügyi törvényjavaslatok egy-kót szakaszát. Elismerés a magyar honvédségnek a honvédelmi türvényfavaslnt bizottsági vitája során A képviselőház együttes bizottságai vitéz Rátz Jenő elnöklésével hétfőn délután folytatták a honvédelmi törvényjavaslat általános vitáját. Pettö Kálmán örömmel üdvözli a javaslatot, mert a nemzeti hadsereg kiépítése, minden fizikai és szellemi fegyverrel való felvértezése, a nemzet életképességének megerősítését szolgálja. Senki sem tudja megmondani azt, hogy egy nemzetközi feszültség mikor jár háború veszélyével és mikor robbanhat ki, a kivételes hatalom megadása tehát indokolt. Veszedelmes volna a javaslatot kettéválasztani, mert ennek az volna a látszata, hogy a képviselőház a javaslatnak azt a részét, amelyben emberélet feláldozásáról van szó, készséggel megszavazza, vonakodik azonban megszavazni a javaslat másik részét, amely a vagyon igény- bevételéről szól és ezzel szemben nehézségeket támaszt. Lányi Márton csodálja, hogy az ember- áldozat és az anyagiak kérdését Petró Kálmán szembeállította egymással, hiszen nemrég szavazta meg egyhangú lelkesedéssel a Ház azt a törvényjavaslatot, amely ezermillió pengőt adott a hadsereg céljaira. A törvényjavaslatnak szorosan vett honvédelmi rendelkezései mindenkit kielégítenek. A legteljesebb elismeréssel szól a honvédség magasszínvonalú katonai teljesítményéről. Szabatosan, megfogható módon kell szö- vegezni azt is, hogy mikör kerülhet sor a kivételes hatalomra, meg kell határozni beálltának időpontját, például úgy, hogy a kormányzó elnöklésével koronatanács állapítsa meg. A kormány az ügyet szolgálná, ha a.szétválasztásra irányuló javaslatot elfogadná. Drobni Lajos szerint a javaslatot nem lehet széjjelválasztani, mert a honvédségre vonatkozó része a legszorosabban összefügg a honvédelmi szolgáltatással, a honvédelmi érdekű gazdasági korlátozásokkal, nemkülönben a kivételes hatalommal. Amikor a hadsereg mozgásba lép, ezeknek a törvényes rendelkezéseknek együttessége biztosítja a hadseregnek azt az ütőerőt, amely a polgári lakossággal való összefogásban totális háború mellett egyedül biztosíthatja a háború sikerét. Háborúban nem lehet más eél. mint a nemzetvédelem és ennek alá kell rendelni minden anyagi érdeket. Paris, december 19. A képviselőház hétfőn délelőtt féltíz órakor ült össze. A napirenden a külügyi költségvetés szerepelt. Archhnbaud előadó a propaganda kérdését tette szóvá és rámutatott arra, hogy a külügyminiszter feladata volna a propagandát irányítani. A burgosi képviselet kérdésének vitájában Taittinger képviselő arról beszélt, hogy Franciaország nem teszi jól, hogy nem képviselteti magát Francánál. Laurent képviselő a menekültek kérdéséről beszélt. Helyteleníti a kisebbségek elnyomását, azonban a vagyontalan zsidóknak Franciaországba való beözönlése a francia polgároknak okoz üzleti versenyt. Erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújtott be. Bonnet külügyminiszter a felszólalásokra adott válaszában többi között a következőket mondotta: — A francia—angol szövetség továbbra is a francia politika alapja marad. Ha a két állam valamelyikét vétlen támadás érné, a másik minden erejével a megtámadott segítségére sietnie. Vétlen támadás esetén Franciaország teljes légi, tengeri és szárazföldi hadereje automatikusan és azonnal Anglia rendelkezésére áll. A francia—angol együttműködési szerződés sem folytonosságában, sem tárgyában nem lankadt egyetlen pillanatig sem. Ennek az együttműködési szer- sődésnek a célja a béke megvédése, amelyért Chamberlain miniszterelnök személyesen küzdött s ezért megérdemli az egész világ háláját. A külügyminiszter ezután rátért Rib- bentrop párisi látogatására. Nincs egyetlen francia sem, — mondotta — aki ne értené meg, hogy az európai béke szempontjából micsoda fontossága van a Franciaország és Németország közötti nézeteltérések szabályozásának. A feszültség enyhülésének ugyanezzel a szándékával szemléljük a francia-olasz kapcsolatokat is. Miért ne tárgyalhatna a két nemzet a közeledésről, amikor erre Franciaországnak és Olaszországnak is annyi történelmi és kulturális oka volna. (Taps.) Megleptek bennünket az olasz képiveslőházban lefolyt tüntetések. Az igaz, hogy nagykövetünknek az olasz kormánynál tett lépése után az olasz kormány kijelentette, hogy nem vállal felelősséget a tüntetésért, mert az nem fedi a kormány politikáját. A francia kormány e nyilatkozatot tudomásul vette. —- Most megismétlem, — folytatta a külügyminiszter — amit a külügyi bizottság előtt mondtam: Franciaország soha sem egyezik bele abba, hogy egyetlen ialpalattnyi területet átengedjen Olaszországnak és minden olyan kísérlet, amely ennek megvalósítására irányulna, csak fegyveres viszályt idézne elő. Természetesen ezalatt Tuniszt, Korzikát, Szavoját és az egész Francia Szomáli Prága nem fogad el angol ajándékot Csak tavasszal kerül az angol alsóház elé a csehszlovák kölcsön ügye London, december 19. Angol politikai körökben nyíltan beszélnek a Cseh-Szlo- vákiának nyújtandó kölcsön ügyében lefolyt tárgyalások kudarcáról. Az angol kincstári hivatal szakértői Sir Frederic Leith-Ress, ismert pénzügyi szaktekintéllyel az élükön, felajánlották a cseh pénzügyi bizottságnak, hogy az eredetileg megígért 10 millió fontos kölcsönből 4 milliót ajándéknak tekintenek és a fennmaradó 6 millió fontot az angol és a francia kormány szavatosságával a prágai kormány nyíltpiaci kölcsön formájában vegye fel. Prága tiltakozott e megoldás ellen s mindenekelőtt kijelentette, hogy nem akar ajándékot, hanem nagyobb kölcsönre van szüksége, amellyel iparát és közlekedését újjáépítheti. A prágai kormány még azt is ajánlotta, hogy a további harmincmillió fontos kölcsön folyósítását csak azután kéri, ha már a fizetések esedékessé válnak. Eredetileg úgy tervezték, hogy a Cseh-Szlovákiának nyújtandó kölcsön ügyében az alsóház még a karácsonyi ünnepek előtt letárgyalja kormánya javaslatát, úgylátszik azonban, hogy legkorábban a jövő év februárjában vagy márciusában kerül az alsóház elé a javaslat. Keresnek egy intézetet, amelyik drágán vásárolt karácsonyfát A budapesti vásárcsarnokok igazgatósága értesítette a vásárló közönséget, hogy a karácsonyfa beszerzése körül történő bármiféle, de leginkább az ár tekintetében előforduló panaszokat készséggel felülvizsgálja és kéri, hogy az eseteket annak a vásárcsarnoknak, vagy piacnak felügylőségénél jelentse be, amelynek területén a vásárlás történt. Erre való tekintettel az igazgatóság felkéri azt a budapesti intézetet, amely hír szerint egy nagy karácsonyfát rendkívül magas áron vásárolt meg, hogy est a körülményt a vásárlás helyének, idejének és az . eladó nevének megjelölésével legyen szíves a vásárcsarnokok igazgatóságának írásban, vagy a 13-72-15. számú távbeszélő útján sürgősen bejelenteni.