Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-18 / 36. szám

*338 DECEMBER 18- VASÁRNAP ' •FELVIDÉKI •ÄöfcARHIRIAB 23 A „felvidéki szellem‘ a felvidéki irodalomban Irta: Kovács Endre Vájjon valóban létezik-e sajátságos fel ívidéki szellemi Húsz év összeszoritott, fojtó légköre, munkában megedzett heroiz musa, nemzeti hivatástudata, sok-sok zá­tonyra futott egyéni vágya és ambíciója kiformál-e egy különleges lelki struktú­rát a felvidéki magyarság soraiban ném merő képzelgés mindaz, amit erről ti kérdésről összeírtak? Az utóbbi napok vitáiban több alkalommal is történt uta lás arra néz-oe, hogy a felvidéki magyar Ságnak az anyaországi népiestétől eltérő szellemi alkata nem jelent eltérést a nem­zeti gondolattól, hanem éppen ellenkező­leg, a nemzeti-népi eszmének olyan át élését jelzi, ami csupán a húsz esztendős kisebbségi létforma izzó ■ kínszenvedései között érhette el mai hőfokát. Anélkül, hogy sorsunkból különleges erényt for málnánk, hisszük mind egy szálig, hogy ez a vérbe és idegzetbe szövődő felvidék lelkiség a magyar élet nem egy síkján az erő és az akarat revelációjaként fog hatni­íróink, szellemi teremtöink munkássá gában keressük, kutatjuk ennek a gazda­godott léleknek maradandó tiyomail Mindenfelé látunk töredéket, sikeres és kevésbé sikeres kísérleteitől melyek művészi alkotás objektív feltételeinek tu­datában kísérlik megalkotni a felvidéki szellem megszületésének megindító ké­peit. A húsz év előtti napok komor gyászpompájukkal ma különben is gyak­ran kísértenek: keressük a kapcsolatot a tegnapelőtt biztató, szépséges napjaival, de közben nem feledkezhetünk meg a fvzszéves tegnap eseményeiről sem. Nem­csak szívünk legmélyén, de immáron hangosan is merünk örülni, hogy mint egy elringató szép álomba, tegnapról- méra belekerültünk a magyar szellem, magyar kultúra vérkerlgésé’oe s megnyílt elöltünk a bénító szellemi határsorompó. És mégis, mintha minduntalan a szörnyű és gonosz múlt kiméről incselkednének velünk, érezzük a különbséget, a mód szernek és taktiliának minuciózus finom­ságává fejlesztett árnyalatát, mely úgy kiféri gondolatainkat, mint az árny áz Utazót. De mások vagyunk-e valóbanf Darkó Istvánnak, a felvidéki irodalom kitűnő írójának regényeiből próbálunk leszűrni némi feleletet erre a nyugtalanítóan fon­tos kérdésre. Az írói ábrázolás finom ■műszere a léleknek még osak megsejtett, de kianalizálatlanul hagyott rezdülései­ről tudaios'.ja az olvasót; ott, ahol a köz­gazdász befejezi statisztikai vizsgálódá­sait, az írónak még mindig lehet mon­danivalója. Az író éppezért néha jobb közvetítő, mint a szociológus: hamarabb megérzi azokat a változásokat, melyek a társadalom csavarjaiban, az egyéni és a tömeg lélek mélyeiben mennek végbe. Darkó István húszesztendős, küzdelmek kel teli írói övrje ennek a változásnak a megragadását célozza. Ellenségei és ba­rátai találkoznak abban a felismerésben hogy húszeszlendös megszületni vágyó felvidéki irodalmunknak legizgatóbb pá lyafutása éppen Darkó István nevéhez fűződik. Olyan pálya ez, mely nem di csekedhetik ragyogó ünnepnapokkal, sike­rek fényes sorozatával, de telve van vég letekig fokozott munkával, az egyetlen vállalkozástól menekülni nem tudó ember hősi heralzmusával Ez a vállalkozás rö viden azt jelenti: kifejezni a felvidéki embert, annak sajátos „képletét“ a húsz- esztendős megnyomorító kisebbségi lél abroncs szorításában. Az életerő apálya és dagálya, emberi alzaratok nekigyűrkő- zése a lét problémáinak, a magyaros el hivatottság küzdelme a tulajdon kisértő, rossz szelleme ellen — ezek azok a oon dók, melyek ezt a kivételes írót nyugta­lanítják. Kedvükért Darkó elhagyta az irodalmi élet könnyebben járható útjait, az érvényesülés és a könnyű sikerek megalkuvással járó lehetőségeit, sőt, ta­lán, mert • nagyon átérezte feladatának egész embert követelő nagyságát, felvi­déki viszonylatban egész szokatlan mó­don az Írói foglalkozást élethivatásának telte meg, vállalva elhatározásának min den következményeit. Ennél a sok anyagi áldozattal, lemondással egybekötött elha­tározásnál is nagyobb lelki erőfeszítést jelenteti írói elindulása, mely tapogatózd lépteit a felvidéki magyar társadalom háború utáni zavaros légkörében létté me as amely ebben a környezetben Sem­milyen lyfölos támaszra nem találhatott. +-------rr"w ‘ Csak aki itt élt, a vágyaknak és tervek­nek ebben a kusza Babilonjában, ahol gyakran az egynyelvüek is a maguk kű lön nyelvét beszélték, értheti meg, mit jelentett az, ha Darkó István elhatározta., hogy ennek a vajúdó, éltető gyökereitől elszakított társadalomnak lesz írója kritikusa. Ezért van az, hogy Darkóról beszélve, nem szólhatunk befejezett kész alkotásokról: a környezet s a társadalmi viszonyok meggátolták abban, hogy ilyen befejezett alltot ásókkal álljon elő. A Lán­goló csipkebokor, mely Budapesten je lent meg, egy-egy fejezetében, füledt pár beszédeinek egy-egy villamossággal telí­tett mondatában, hősének, az értelmes, feltörekvő magyar gazdalegénynek né­hány gesztusában elénk vizionálja egész nyomorult, megalázó multunleat: azokat az éveket, amikor gazdasági élnlakará- mink mellett még egy másik Izgató pro­bléma keresztje is súlyosodon a váltunk­ra, a kisebbségi magyar életforma meg­teremtésének kérdése. A regény nincs be­fejezve; hőse visszamegy a faluba es megpróbál csalódásaitól, szerelmétől meg- lisztultan továbbélni. Sikerül-e neki, nem tudjuk meg. Darkó következő regénye, a Deszkaváros, idöbclilcg még messzebbre vetíti a fényt, a háború befejezését, az államfordulatot s nyomában egy sajátos koUelctivum kialakulását vetíti elénk- A deszkaváros sorsunkat szimbolizálja Hőse, Gáth Tamás egyike, azoknak a ma­gyar alakoknak, akiket Darkó felruház a maga töretlen optimizmusával, a kicsiny realitásokkal számottevő, felelősséggel telített lelkiségével. Lényegében arról van szó, hogy a jómódú építész fia a cseh uralom leezdetén, megalkudva a viszo­nyokkal, föl csap soff őrnek. Érezzük azon­ban, hogy a hős sorsán túl az egész érde- lielte az írót; a „változás élménye“, úgy, ahogy q látta. Véghelyen ebben a hegyek közé temetett felvidéki városkában, mely a maga zárt struktúrájával, a tarkán ke- ieredő nemzetiségek zsúfoltságával, tár­sadalmának tehetetlen belső tartásával la-á.tsárjos atmoszférát lehel. A főalak lelki átalakulása nincs végigvezetve, úgy­hogy csak az indulását figyelhetjük men a bontakozó felvidéki szellemnek. A mű­vel, amely kitágítaná a kört s a Gáth Tamások egész galériáját mutatná be, adósunk maradt az Író. Mindenesetre fej­lődésünk afaprúgóit hatásában szemlél­hettük regénye alapján. Az a tény, hogy a középosztálybeli fiú kocsivezetővé de­ELSŐ MAGVAS ALTALANOS BIZTOSÍTÓ TtSSASÄO Központi Iroda: Budapest, IV. Vigadö-tér 1. s*. hazánk legrégibb, legnagyobb biztosító Intézete. — Alapítva 1867-ben. A Biztosit^ Magánvállalatok m. kir. állami Felügyelő Hatóságának jóváhagyása után átvesd a Szlovák Biztosító K. T. és az Első Cseh Biztositó iPrva Óeska) biztosításait Clef biztosításokat: baláiesoti tőkebirtosíts^,«..™. járadékbiztosításokat s f jsLzélogkSlceönnel kajtcspígioe élet- biztosításokat^' ,-jf j Tűzbiztosításokat: lakóházak lakás beront tásS ____ árukészletekre _ mez'lgezdatógi ábslányW gyárak ée IparUSepek-ti üzemszünetből áreletl" biztosi tasoyat i házbér vesztes éy ellepi Be törésbiztosi tásoklttt lakásberondáesekre és egyéb háztar­tási tárgyakra árukészletekre pénztári kiküldöttek rablás ellen! biz­tosítását. Cvegbtztositást: kirakat és j a/ itásogay ablakokra. éltányosnbb feltételek mellett: Jégbiztosításokat: ,IT kalászos terményekre ' szőlőre, dohányra és egyéb kapás- növénxgpre. Szállítmány biztosi fásokat: 6zarazföldT,-ds'‘vizi, «Vasúti és postai árukSlijeinánWknp / tengeren túTVkjiioemény ehre pánzasleveiesbírés egyéb postai éríékküldemb»*£kr6. Automobilok: tíz-, lopás-, tőréé és rob&mjési károkra szavatossági biztosítását bennülők balesetbiztosítását. Baleset- és szavatossági biztosításéi egyénenkénti balesetbiztosítások^ gyárak és gazdaságok szavaló » biztosításait. Géptörés biztosításokat: ipari üzemekben és gazdaságokban, közüzem ipartelepeken. Állatbiztosításokat: igás- és tenyészállatokra. I Képviseletek ex ország összes városaiban és községeiben gradálódik. megsejteti velünk az eltoló­dás roppant arányait. A probléma adva van, kisebbségi múltúnk anyagi és szel­lemi koordinátái felrajzolódtak. Darkó az egész kérdésből az emberréválás rövid néhány évre szorítkozó momentumát ra gadta ki, — de itt nem állhatunk meg. Az egyes szétszórtan élő Gáth Tamások lelkisége a húsz év fokozott harcaiban egybefonódott a felvidéki városok kövei­nek, utcáinak szellemével és megterem­tette a maga üde hagyományait. Erre a hagyományrra pedig szükség lesz a jö­vendő magyar élet kialakításának mun­kájában. A felvidéki lélek gondolata nem holmi mesterségesen ki'.enyésztett fikció, de ko­moly szellemi valóság, Petőfi Sándor egyszer szép tanulmányban mutatott rá a dunántúli lélek küldetésére a magyar szellem történetében. A felvidéki lélek- . ne le ma még hiányzik a szellemtörténeti méVányolója, de Darkó István példája mutatja, hogy irodalmunk felelősségtel­jes munkásai feladatuknak tartják fel­tárni e népdarab teljes lelki rétegződését. Hatalmas mértékben növekszik a felvidéki iskolák tanulóinak száma A régi oktatás hibái — A nevelés problémái—Több fegyelmet Budapesti nagy öltődé kér a mielőbbi UÍ!épési£ i^asztalA, ertfskejhj vasKéftősjkrnSKfl; Ajánlatokat <£*»frk#iiíós *072» j ligér^ BEjckner J./hiifiető Irodába, Buda­pest, Váfopnáz-fitca J[0. képünk. I * * '*■ ti O7 A csehszlovákiai magyar iskolákban, de főleg a középiskolákban, nem lehetett egységes a nevelés, A nemzethű tanári kar minden igyekezete sem volt képes ellensúlyozni azt a 6ok káros hatást, amely a hivatalos állami ideológia, a ha­gyománysértő történelemhamisitás révén magyar ifjúságunkat érte. Ezért a fel- szabadulás után lendületes nevelői mun­kának kell megindulnia a keresztény, nemzeti és népi gondolat jegyében- Ami­kor kisebbségi sorsunkban a fennmara­dásunkért kellett állandóan küzdenünk, ez a gondolat lett életünk központi ere­jévé, éppen azért most, a felszabadulás után; nemzeti nevelésünket feltétlenül át kell hatnia a népszeretet és néphüség eszméjének. Nem titkoljuk el hogy a mi töretlen magyarságé, tanulóifjúságunknak sok szép erénye mellett hibái is vannak. Elsősorban is meglazult a fegyelem. Ennek főoka a csehszlovák középiskolák egészségtelen szelleme általában, másik oka meg a felszabadulás előtti két hó­napnak sok zavaros eseménye volt. A világnézeti nagy ellentét, a nemzeti kü­lönbözőség, de különösen a hivatalos ideológia és nemzeti meggyőződésünk között tátongó űr pedig megingatta a tekintélyt. Ezen a téren tehát meg kell szilárdítanunk felvidéki ifjúságunk hitét hivatott vezetőiben és be kell vezetni őket a magyar nemzeti közösségért való mimikába. Máris sikeresen indult meg ez a ló^ek-átformálás, mert meg van hozzá a .megfelelő légkör. Eltűntek a felvidéki középiskolákból a fogvicsorgató „cseh- l ^ftlovák* tanulók és megszűnt egyidejü- ”ieg a magyar diák alacsonyabbrendüség- érzete; eltávoztak a szlovák nemzetiségű tanárok, akiket a cseh kormány akara- tuk/eilenére, magyar középiskolákhoz ne- :ett ki, ahol a tanári karnak 50—60 százalékát tették ki. Ezek a jóemberek hiába kérték sokszor éveken át szlovák iskolához való beosztásukat, ezt el ném érhették, mert ott a cseh tanárok ültek, akiket helyükből ki nem emelhettek. így a magyar középiskolákban kedvetlenül, szárnyaszegetten végezték jól-rosszul nevelői munkájukat, a magyar diákokkal már érzés- és gondolatviláguk egymás­tól eltérő voltánál fogva sem állhatták lelki kapcsolatban s így a tanár és ta­nítvány közötti viszony nem volt mond­ható ideálisnak. Sok könnyet sajtolt ki magyar diákjaink szeméből ez a megnem- "értés. Tanulmányi átmenet A magyar és csehszlovák középiskolai tanterv között mutatkozó különbségek kiküszöbölésére is megtörténtek a szük­séges intézkedések. Az új óratervnek az összeállításánál elsősorban arra voltunk tekintettel hogy a m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumtól körvonala­zott irányelveket kövessük, másrészt meg azért tartottuk szükségesnek egyes vál­toztatások keresztülvitelét, hogy az át­menet a régi és új óraterv között köjay- nyebben legyen áthidalható és tanulóink se vallják kárát A változtatásnak leglényegesebb pont­jai: a szlovák nyelv kikapcsolása, a la­tin nyelvnek az első és a német nyelv­nek a harmadik osztálytól kezdődő taní­tása. Különös figyelmet kellett fordítani a szlovák tannyelvű középiskolákból át­iratkozott tanulókrai-r-Jlár ^Lágyrészük magyar anyaiiyelvviflegföldr esetben még az elemi iskolát is szlovákul végezték; és így különösen a nemzeti vonatkozású tárgyakban külön oktatásra szorulnak. . Koedukáció A felvidéki magyar középiskolák ta­nulóinak vagy egyliarmada leánynöven­dék. A magyar intézetekben ugyan nem fordultak elő olyan sajnálatos esetek, amelyek erkölcsi veszéllyel jártak volna, mégsem helyeseljük a koedukációt közép­ső fokon. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a lányok pajtáskodása a fiúkkal durvább tréfálkozás velük határozottan a nőiesség, a női szemérem rovására van. A tehetségesebb leányok fölénye a fink fölött árt a női szelídségnek. A leendő feleség és anya kiformálására, jellemé­nek kialakulására sincs jó hatással » koedukáció. > A középiskolás leánytanulók jelenté­keny száma külön felvidéki probléma. Átmenetileg ugyan fenn kell tartani a jelenlegi állapotot és a szülőknek alkal­mat kell adni arra, bogy megfelelő szak­iskolákban helyezhessék el leányaikat. Nagyon kívánatos volna, hogy elsősor­ban Érsekújváréit az állam már a jövő iskolai évben egy leányliceumot nyisson. Érsekújvár kedvező földrajzi fekvése ré­vén a felszabadult Felvidék nyugati ré­szének központja lett. Vonzó ereje már nem Galántáig, hanem a határmenti Cseklészig terjed. Nemcsak egy nagy vi­dék leánytanulóinak problémája oldód­nék meg ennek az új típusú leányiskolá­nak felállításával hanem a nem kívána­tos koedukáció is magától szűnnék meg. Középiskolák A felvidéki 7 magyar középiskola kö­zül 6 szabadult fel: Érsekújvár, Ipolyság, Kassa, Komárom, Losonc, Rimaszombat, Kárpátalján pedig Beregszász. A Felvi­déken lovának, Rozsnyónak, Kárpátalján pedig Munkácsnak és Ungvárnak nem volt magyar középiskolája. Léván, Rozs­nyón a volt szlovák középiskola magyar­rá lett, Ungvárt pedig a ruszin mellett megnyílt a magyar középiskolas ezzel 10 lett a Felvidék középiskoláinak száma. A tanulók létszáma mindenütt jelenté­kenyen emelkedett Érsekujvárott például a felszabadulas előtt a tanulók létszáma 13 osztályban 579 volt, ma 21 osztályban meghaladja az 1000-et. Hasonló a szapo­rodás a többi érsekujvári iskolákban is. Még 400 Pozsonyból kiszorult diák várja a dunaszerdahelyi és szenei fiók-gimná- ziura megnyitását. Ezeknek javarésze a jövő tanévben valószínűleg Érsekújvárra fog jönni és akkor az épület kibővítése válik szükségessé. KeresWede'mi iskola A Felvidéknek jelenleg Kassán van kereskedelmi iskolája. A pozsonyi ma­gyar kereskedelmi iskolából a felszaba­dulással 120, a nyitrai szlovákból még 40 tanuló maradt ki. 160 aggódó szülő és kétségbeesett tanuló várja ja._sa«gyar kor­mány sürgős intézkedését-és a 'kereske­delmi iskola meguyrfasát Érsekujvárott. A megnyíló kereskedelmi isk^a teher­mentesítést jgífihtene a mag^ÉÍ létszámú érsekujvárlirRimnáziumnak Jűi. rr~ aF­if M/&nna József BÖDf* detfrecSRI fient@£$ru kiilfin^gGsségeitzJ NApVH: BÖttdo Gyula hMCesiioeyir, —- I^ehrÄ-eeu. — Brdajwstl raktára: VIE, HársIa-utcaS szám. Telefon: 185-8S8 #-----^--------------------------­iBÖDE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom