Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-18 / 36. szám
24 fTRIÄß 1938 DECEMBER 18. VASÁRNAP Mii /eíenf a magyar jog életbeléptetése a lelszabadult Felvidéken A Felvidéki Magyar m. Polgári perrendtartás Magyarországon a bírói hatalmat az állami bíróságok a Magyar Szent Korona nevében gyakorolják. Ennek megfelelően módosulnak az eljárási szabályoknak azok a rendelkezései, amelyek meghatározzák, hogy a bíróságok kinek a nevében hozzák ítéleteiket és más határozataikat. A novella megtiltja a tényleges szolgálatot teljesítő ítélőbírónak vagy ügyésznek, hogy választott bíróságnak elnöke, tagja, vagy jegyzőkönyvvezetője lehessen. Uj értékhatárok A dolog természetének megfelelően megváltoztak az értékhatárok is a magyar polgári perben. A 49.000/1930. I. M. számú rendelet 2. §-a szerint ugyanis a járásbírósági hatáskörű. 5000 koronáról 3000 pengőre emelkedett fel, ily módon a járásbírósági agenda igen felszaporodott. A járásbíróság előtt a kötelező ügyvédi képviselet az 1000 pengőt meghaladó összegnél kezdődik, az eddigi 2000 korona helyett. A járásbíróságnak készpénz fizetése tárgyában hozott ítéletei ellen nincs helye felebbezósnek, ha a per tárgyának értéke 200 pengőt meg nem hálád. Eddig a határ 100 korona volt. Ez az értékhatár döntő abban az esetben is, ha a felperes keresetével részben elutasíttatik, illetőleg ha az alperes a követelésnek csak egy részében lesz elmarasztalva, ennélfogva nem a per tárgyának az értéke, hanem az ítélet sérelmes rendelkezése az, ami a fe- lebbezés korlátozása szempontjából figyelembe jön (felebbezési érték). A peres felek tehát ilyen esetben sem élhetnék feiebbezéssel. Szóbeli tárgyalás nélkül kell elintézni az első bíróság ítélete ellen felebbezést, ha a felebbezési érték nem haladja meg a 2000 pengőt. A kir. törvényszék mint felebbezési bíróság, ítélete ellen nem lehet felülvizsgálati kérelemmel élni, ha a felülvizsgálati érték a 2000 pengőt, illetve az 5000 pengőt nem haladja meg. A kir. törvényszéknek, mint felebbezési bíróságnak ítélete felett a felülvizsgálati bíráskodást 5000 pengőig a kir. ítélőtábla, azonfelül a kir. Kúria gyakorolja. A felülvizsgálat korlátozása tekintetében 2000 pengő értékhatár lépett az eddig 1000 korona helyébe. Az ítélet felebbvitelre való tekintet nélkül végrehajthatósága szempontjából 300 pengő lép az eddigi 400 korona helyett, a felebbezési eljárásban pedig 5000 pengő .az eddigi 2000 korona helyett. Látható ezekből hogy az értékhatárok nagyon felemelkedtek. A budapesti kir. ítélőtábla kerületéhez: a balassagyarmati, a budapesti, az egri, a kalocsai, a kecskeméti, a pestvidéki, a székesfehérvári és a szolnoki, — a debreceni kir. ítélőtábla kerületéhez a debreceni, a miskolci, a nyíregyházai és Sátoraljaújhelyi, — a győri kir. ítélőtábla kerületéhez a győri, a soproni, a Szombathelyi, a veszprémi és a zalaegerszegi, — a pécsi kir. ítélőtábla kerületéhez a kaposvári, a nagykanizsai, a pécsi és a szekszárdi, — végül a szegedi kir. ítélőtábla kerületéhez a gyulai és a Szegedi kir. törvényszékek kerületei tartóznak. (1890 :XXV. t.-c. 2. §.) Az orvosokat fogja érdekelni az az újítás, hogy az orvosok díjait és. költségeit tárgyazó perek annak a helynek bírósága előtt is megindíthatok, ahol az orvos rendelőhelyisége a kezelés idejében volt. Eddig csak az ügyvédre, kereskedőre és iparosra volt statuálva ilyen kedvezményes illetékesség. Perlekedés szegényjogon Érdekes újítások vannak a szegény- 'jogon való perlekedés intézményénél. A szegénységi joggal ugyanis sok visszaélés történt. Míg a szegénységi joggal perlekedő fél minden kockázat nélkül indítja meg és folytatja a pert, addig ellenfelét oly költségekre és kiadásokra kényszerítheti, amelyeket rendszerint nem tud behajtani a szegénységi joggal perlekedő pervesztes féltől. Ez a helyzet zsarolásokra is vezet mert a szegénységi joggal perlekedő fél arra számit, hogy ellenfele kiegyezik, és ámbár minden ap cikksorozatban ismerteti íontos változásokat alap nélkül is inkább fizet neki valamit, csakhogy a per folytatásával előálló kötségektől szabaduljon. Ezen a régen érzett méltánytalanságon igyekszik legalább részben segíteni a magyar perrendi novella, amikor kimondotta, hogy ha a perben a felperes szegénységi jogban részesül, az alperes egyelőre fel van mentve az illetékek lerovása alól és azokat utólag csak pervesztesége esetében köteles megfizetni. Újítás a régi joggal szemben, hogy a törvényszéki eljárásban a perfelvételi határnapot a bíróság az érdemleges tárgyalást L köteles megtartani abban az esetben, ha az érdemleges tárgyalás előkészítése nem mutatkozik szükségesnek. Szükséges módosítása volt a régi per- rendtartásnak az is, hogy a bíróság köteles a megidézett tanút vagy szakértőt feltétlenül kihallgatni, evégből.a tárgyalást nem halaszthatja el. Sokszor a bíró akadályoztatása, például betegsége, szükségessé teheti a tárgyalás elnapolását. Ilyen esetben is azt rendeli a törvény, hogy a tanút, vagy szakértőt más bíró, esetleges működési körrel felruházott bírósági titkár vagy jegyző hallgassa ki. Igaz ugyan, hogy a közvetlenség elve ilyként némi kárt szenved, de a törvény ennél fontosabbnak találta azt, hogy a tanút vagy szakértőt újabb idézéssel ne terheljék. Újítás, hogy ha a bíróság előleges bizonyítás felvételét rendeli el, annak foganatosítását kir. közjegyzőre bízhatja. A novum kérdése Fontos újítás van a novum tekintetében. Jogászkörökben állandó vitatkozás tárgya volt, hogy mi helyesebb, a novum jogosultságának elejtése, vagy fentar tása, értve alatta azt, hogy helye van-e a fellebbezési eljárásban is még új bizonyítékok előterjesztésének. A régi per rendtartás korlátlanul engedélyezte a fellebbezési eljárásban is az új bizonyítékokat. Amikor a cseh igazságügyi kormány a polgári perrendtartást unifikálni akarta, itt is át akarta ültetni az osztrák jogot, amely a fellebbezési eljárásban a nóvumot nem ismeri. Ez ellen a szlo- venszkói jogászok heves harcot kezdtek, végül is az ügy elodázást nyert anélkül, hogy a tanácskozások eredményre vezettek volna. A magyar perrendtartás a novum kérdését úgy oldja meg, hogy a fellebbező fél új bizonyítékait, amelyeket az első bíróság előtt még fel nem hozott, köteles az írásban benyújtott fellebbezésében előadni, mert különben a szóbeli fellebbezési tárgyaláson ilyen nóvummal rendszerint többé nem élhet. A szóbeli tárgyaláson ilyen új előadások csak akkor pótolhatók, ha azok figyelembevétele nein teszi szükségessé a tárgyalás elha- ’asztását, vagy ha a fél nyomban valószínűvé teszi, hogy iratában hibáján kívül nem érvényesíthette azokat. Meg vannak változtatva a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó ren3 delkezések is. Eddig akár keresettel a járásbíróság előtt, akár pedig fizetési meghagyással lehetett érvényesíteni azokat a készpénzbeli követeléseket, amelyek 5000 koronát meg nem haladtak. A novella ezt a rendelkezést megváltoztatja oly módon, hogy a 400 pengőt .meg nem haladó követelést csakis fizetési meghagyás lítján lehet érvényesíteni, feltéve, hogy az adós a perre illetékes járásbíróság területén lakik. Tehát a pereknek legnagyobb része ki van zárva a keresettel való érvényesítésből. Válás Újítás, hogy a válóperben adott ügy- yédi meghatalmazást bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesíteni kell. Minthogy a házasság felbontását kimondó ítélet ellen perújításnak helye nincs, áz ilyen ítélet helyre nem hozható sérelmet okozhat a félnek, ha a házassági per vitelére szóló meghatalmazás nem tőle ered. Minthogy ilyen esetben a határozatokat az ügyvédnek kézbesítik ki, megtörténhetik. hogy a fél csak az ítélet jogerőssége után értesül arról, hogy az ügyvéd más személytől kapott hamis meghatalmazás alapján járt el az ő nevében. Az ügyvédet itt talán nem is terheli mulasztás, ő jóhiszeműen házasfélnek tekinthette azt a harmadik személyt, aki a meghatalmazást aláírta. a nagyközönség számára A törvény tehát azt kívánja a kötelező hitelesítés megszabásával elérni, hogy ily hamis meghatalmazás alapján ne legyen folytatható a házassági per. Házassági perekben kimondja az új törvény azt is, hogy a tárgyalás és a határozatok kihirdetése nem nyilvános. Házassági perekben ugyanis a nyilvánosság sok esetben egyrészt a feleknek jogos érdekét, másrészt a közérdekét is veszélyezteti. Igaz ugyan, hogy a bíróság hivatalból is elrendelheti a nyilvánosság kizárását, ez azonban minden egyes esetben a körülmények mérlegelését és a birói határozathozatalát tenné szükségessé, holott a nyilvánosság kizárásának ezek a feltételei általában minden házassági perben meg vannak. Ezért mondja ki a novella általánosságban és kötelezően, a nyilvánosság kizárását. A régi perrendtartás értelmében abban az esetben, ha a házassági életközösséget megbontó házasfélnek a házassági életközösség visszaállítására való kötelezését kéri a másik házasfél, a kérelemben elő kell adni és valószívé kell tenni az elhagyásra vonatkozó adatokat. A bírói gyakorlat értelmében ezeknek az adatoknak valószínűvé tételére községi bizonyítvány szolgál. Ezt a községi bizonyítványt többnyire minden további vizsgálat nélkül kiadták a félnek, ha a tényeket két előállított tanú eskü nélkül sokszor szívességből is a tények ismerete nélkül bizonyította. Ez nem felelt meg az eljárás komolyságának és annak a fontos szempontnak, hogy köamvebben indított bontópereket köz érdekből meg kell akadályozni. Ennélfogva a magyar perrendi novella községi bizonyítvány helyébe a közjegyzői tanúsítványt helyezi és a törvény kimondja, hogy a hűtlen elhagyásra és az elhagyás tartamára vonatkozó adatokra és bizonyítékokra nézve a kir közjegyző által felvett tanúsítványt kell már a kérvény kapcsán bemutatni. A kir. közjegyző e tanúsítvány kiállítása végett a fél által megnevezett tanukat az előleges bizon yításf elvétel szabályai szerint hallgatja ki és esketi meg A társadalom biztosítási bíráskodásról szól az 1932. évi IV. t.-c., ennek végrehajtására pedig a 12.000/1932. I. M. sz. rendelet bocrtájtatott ki. A munkaügyi bíráskodás eljárási szabályait a 9180/1920. M. E. rendelet tártál mázzá, amelyet részben módosítanak a 25.900'1925 a 62.999/1925. és 49.100/1930. I.M számú rendeletek. A szerzői jogra vonatkozó peres eljárás szabályai a 9.800/1922. számú I. M. rendeletben találhatók fel, végül a tisztességtelen versenyrői szóló 1923. évi V. t.-c. és az ezt módosító 1933. évi XVII. t.-e. alapján megalapítandó választott bíróságok szervezete és eljárása tárgyában a 6800/1934. és. 6900/1934 számú I. M. rendeletek rendelkeznek. Végrehajtási eljárás A végrehajtási törvény módosításáról az 1925. évi Vili. t.-c. az 1929. évi XIV. t.-c., az 1930. évi XXXIV. t.-c., továbbá a 24.000/1929. M. E., 26.800/1929. I. M. és 49.000/1930. I. M. sz. rendeletek szólnak. A köz- és magánalkalmazottak fizetésére stb. végrehajtás alá volt vonható a törvényben meghatározott rokonokat illető, vagy a házasságon kívüli gyermek javára megállapított tartás behajtására, úgy azonban, hogy a fizetés egy része érintetlenül maradjon. A magyar végrehajtási novella ezen úgy változtatott, hogy a tartásdíjakra az említett járandóságok- fele része minden korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható. A szlovenszkól végrehajtási eljárásnál az ingatlanok elárverezését külön bírósági becslés előzte meg, ami az árverési költségeket feleslegesen szaporította. Ez az eljárás most meg fog szűnni, mert a magyar végrehajtási törvény szerint az árverés alá kerülő ingatlan kikiáltási árának megállapítása végett a törvényben előírt hatósági adó és becslési bizonyítványt kell bemutatni. A régi végrehajtási törvény szerint, ba az árverés napjától számított 8 nap alatt előterjesztést nem adtak he, a bíróság a vevőnek vételi bizonyítványt adott ki, amelynek alapján a vevő a megvett ingatlant birtokába vehette. Ezen változtat a magyar végrehajtási novella, mert vételi bizonyítványt az árverési vevőnek csak akkor lehet kiadni, ha a vételárnak legalább kétharmad részét megfizette, és ha utóajánlatot kellő időben senki sem tett. Újítás a szlovenszkói végrehajtási eljárással szemben az, hogy a törvényben megjelölt esetekben az államot elővásárlási jog illeti meg az elárverezett ingatlanra nézve. A telekkönyvi hatóság köteles az árverési jegyzőkönyv másolatát a telekkönyvi betét kivonatos másolatával együtt 30 napon belül felterjeszteni a földmívelésügyi miniszterhéz, aki a* * elár,Terelési jog gyakorlásának kérdésében nyilatkozatát köteles 30 napon belül a telekkönyvi hatósághoz juttatni és egyidejűleg az árverési vételár egész összegét a telekkönyvi hatóságnak befizetni. A nyilatkozat vagy a befizetés elmulasztása esetében az állam elővásárlási joga megszűnik és az ingatlant a legtöbbet Ígérő árverési vevő által meg- vettnek kell kijelenteni. Költségkímélési szabályok A költségkímélés szolgálatában állanak a következő új rendelkezések: A 25 pengőt meg nem haladó követelések erejéig ingókra végrehajtást a községi elöljáróság foganatosítja a közadók behajtásának szabályai szerint. A végrehajtató kérelmére ezekben az esetekben is bírói kiküldöttet kell kirendelni, azonban a végrehajtás foganatosítása körül felmerült költségekből a végrehajtást szenvedőt csak a bélyegköltség terheli. Amennyiben a végrehajtás nem helyben teljesítendő, a kiküldött a költség előlegezését követelheti. Ingóságra vezetett bírói végrehajtás esetében az olyan végrehajtási cselekményeket, amelyeknek foganatosítása a kiküldöttnek 3 pengőt meghaladó fuvar- költséget okoz, a kiküldött lehetőleg csoportosítva köteles foganatosítani. Az ingóságok végrehajtási foglalásval járó költség nem terheli a végrehajtást szenvedőt abban az esetben, ha az eljárás lefoglalható ingóságok hiányában sikertelen maradt, vagy ha a foglalás alá vehető ingóságok oly csekély értéket képviselnek, hogy abból előreláthatóan az árverési költségnél több nem kerülne ki. A végrehajtást szenvedőt a végrehajtás foganatosításának költségei rendszerint csak a következő keretösszeg erejéig terhelik. Ha a végrehajtás tárgya 400 pengőnél nem nagyobb, a követelés 35%-a, ha nagyob, de nem több mint 1000 pengő, akkor 25%-a, az 1000 pengőt meghaladó többlet után pedig legfeljebb 20%. Újítás, hogy a végrehajtási eljárásnak a foglalás befejezéséig felmerült költségeit — ideértve a végrehajtó költségeit is — maga a kiküldött állapítja meg és közli az adóssal. A foglalási eljárás befejeztével a kiküldött köteles kikézbesíteni a végrehajtást szenvedőnek a foglalási jegyzőkönyv másolatát. A régi végrehajtási törvény szerint ingóságok elárverezésénél bánatpénzt nem kellett letenni. A magyar végrehajtási novella ezen változtat és kimondja, hogy oly ingóság árverezésében, amelynek kikiáltási ára 1000 pengőt meghalad, csak az vehet részt, aki az ingóság kikiáltási árának tizedrészét bánatpénzül leteszi. A kikiáltási árnak az árverés során való változása a bánatpénz összegét nem érinti. Fedezeti elv Fontos újítása a régi végrehajtási törvénynek az, hogy az ingatlant végrehajtási árverésen eladni nem lehet, ha az elért árverési vételár a végrehajtató követelését megelőző rangsorban kielégítendő terheket teljesen nem fedezi. (Fedezeti elv.) E végből a hitelező meghallgatandó. Ezen új rendelkezés megszüntette azt a méltánytalan állapotot, hogy a túlterhelt adósnak valamelyik kis hitelezője is elárvereztethette az adós ingatlanát bár neki a vételárból semmi nem jutott. A régi végrehajtási törvény szerint az árverési eljárás során ingatlanra tett utóajánlatot visszavonni nem lehetett Ezt a rendelkezést megváltoztatja az új magyar végrehajtási törvény oly módon, hogy az utóajánlatot vissza lehet vonni az esetben, ha az utóajánlati árverést 6 hónap alatt nem tartották meg és az árverés megtartását a visszavonó nyilatkozat megtételekor oly jogszabály akadályozza, amely az utóaiánlat megtételekor még nem vol hatályban. (Folytatjuk.) f/Melős szerkesztő: *0(1.4NY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT KT., BUDAPEST, VIII., RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYÖRY ALADÁR IGAZGATÓ
