Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-16 / 34. szám

6 TOKBTnrVr • 1938 DECEMBER 1«. PÉNTEK Megszavazta a képviselőház az OTBA és a külkereskedelmi javaslatot Megkezdték az ipari munkásság gyermek­nevelési pótlékáról szóló javaslat vitáját Halálos szerencsétlenséget okozott a csehek kézigránátja Tamás Andrásné és 18 éves Mária nevű leánya, füzeséri lakosok tegnap­előtt az erekárosi legelőn, csipkebogyó szedés közben kézigránátot találtak, amit visszavonulás közben a csehek hagytak hátra. Tamásné a kézigránátot a lakására vitte és ott a kamra abla­kába helyezte el. Tegnap Tamás Mária a gránátot az ablakból elővette és vizs- gálgatta, ami közben felrobbant. A gránát repeszdarabjai a 4 éves Tamás Ilonát a helyszínen azonnal megölték, Fejti Sándort és Tamás Máriát pedig súlyosan megsebesí­tették. A két sebesültet mentők szállították a sátoraljaújhelyi Erzsébet - kórházba, ahol Fejti Sándor még aznap belehalt sérüléseibe. Gondatlanság gyanúja forog fenn. A osendőrség az ügyben nyomo­zást indított. A képviselőházban ma az OTBA javas­latot és az ipari munkásság gyermekne­velési pótlékáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A tegnapi helyenkint viharos, témáiban színes és széleskörű interpellá- ciós nap után a mai ülés a szürke hétköz­napok alkotómunkájának jegyében folyt la Komoly felszólalások méltatták a szo­ciális és Családvédelmi intézkedések mélyreható jelentőségét, s legtöbb felszó­laló az intézkedéseknek kiterjesztését kérte a különböző társadalmi és foglalko­zási ágakra. A holnapi ülésen tovább folytatják a javaslatok vitáját, a mai ülésről gwdig itt számolunk be. Az OTBA-javaslat Darányi Kálmán házelnök 10 órakor nyitotta még az ülést. Farkas Géza, mint az állandó össze­férhetetlenségi bizottság tagja, letette az esküt, majd folytatták az úgynevezett OTBA javaslatnak a legutóbbi ülésen félbeszakított részletes vitáját. Béldy Béla néhányperces felszólalása és Reményi Schneller Lajos pénzügymi­niszter rövid válasza után a Ház részle­teiben is megszavazta az OTBA javas­latot. Ezután az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalása következett. Ronkay Ferenc előadó ismertette a törvényjavaslatot és hangoztatta, hogy a behozatal terén örvendetes fejlődés mutatkozik a külkereskedelmi forga­lomban. A folytonosan változó külkeres kedelmi helyzetre való tekintettel a kor­mány felhatalmazást kér, hogy időről időre a változó viszonyoknak megfele Iően köthesse meg a szerződéseket. A Ház a törvényjavaslatot hozzászólás nélkül fogadta el. A munkások gyermekneveltetésí pótléka Ugyancsak Konkay Ferenc előadó is­mertette az iparban, kereskedelemben, valamint bányászatban és kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelte tési pótlékúr ól szóló törvény javaslatot. Kifejtette, hogy többszázezer munkás többszázezer gyermekéről van szó. A ja vaslat minden olyan üzemre vonatkozik, amely húsz embernél többet foglalkoztat. A törvényjavaslat minden egyes tizen­négy éven aluli gyermek részére fejen kint és havonktnt öt pengő gyermekne­velési segélyt állapit meg. A külföldi példákkal való összehasonlítás után meg állapította az előadó, hogy egyáltalán nem maradtunk el a külföld mögött, sőt egyik-másik állammal szemben ez a pót lók nagyobb. A pótlékot a törvényjavas lat a munkavállaló törvénytelen gyér meke részére is megadja, ha az anya könyvbe bejegyezték, sőt a gyermek szil leinek elhalálozása esetén a nagyszülők nek is megadják, ha igazolják, hogy a gyermeket ők tartják el. Ismertette a törvényjavaslat preventív intézkedéseit, továbbá a családi pénztár intézményét amelyből a járulékok kifizetése történik Arról is intézkedik a javaslat, bogy a munkavállaló, ha állását akár katona) behívás, akár felmondás miatt elveszi tené, gyermeknevelési pótlékot három hónapon keresztül továbbra is megkapja. Kérte a javaslat elfogadását. (Helyeslé* és taps.) Propper Sándor szocialista képviselő szerint az egyes pártok között valóságos szociális versenyfutás folyik. A javaslat szociálpolitikai téren kétségkívül javít a helyzeten, de az intézkedései uem elegen­dők. Kifogásolja, hogy a magántisztvise­lők, kereskedelmi alkalmazottak kima­radnak a javaslat intézkedéseiből, sze­rinte pedig még az államvasúti munkáso­kat is ide kellene sorolni. Benárd Ágoston azt fejtegette, hogy a javaslat rendkívül nagy lépést jelent a szociális törvényalkotás terén. A javas lattal megelőztünk számos, nálunk gazda­gabb országot is és ezért nem lehet lebe­csülni annak jelentősségét. Különösen ki­emeli és méltatja a javaslatnak azt az intézkedését, hogy az érdemes és tehetsé­ges munkásgyermek számára módot ad u továbbtanulásra és a továbbképzésre. Ez­zel megnyílik az út a munkásgyermekek számára, hogy magasabb pozícióba kerül­jenek. Valójában ez az alapja az egészsé g»s és igazi szociálpolitikának. A tör vényjavaslatot elfogadta. (Helyeslés a jobboldalon.) Peyer Károly szocialista erélyesebb szociálpolitikát követel, nem tudja meg érteni, miért nem vonták be a javaslatba a mezőgazdasági munkások gyermekei! is. Müller Antal kereszténypárti képvi­selő a kisiparosok fokozottabb támoga tását kérte, mert a fejlődés útján csak Így válhatnak középiparosokká! a közép­iparosok pedig nagyiparosokká. Nem munkanélküli segélyre, hanem minél na­gyobb mértékű munkaalkalomra van szükség. A javaslatot elfogadta. Tóbler János keresztényszocialista képviselő behatóan fejtegette annak szűk ségességét, hogy a magántisztviselők, kereskedelmi alkalmazottak és állam vasúti munkások is megsegítésben része­süljenek. Meg kell szüntetni a szociális kérdések megvalósításakor a pártkerete két, fogjon össze, mindenki, hogy a dől gozó magyar társadalmon segíthessünk. Helyteleníti, hogy osak az a munkás kap gyermeknevelési pótlékot, aki havonts legalább 15 napot dolgozott, helyteleníti a 14 éves korhatárt is. Minthogy a javas lat mégis komoly lépést jelent a szociá­lis segítés terén, azt elfogadja. (Helyes lés és taps.) Baross Endre örömmel üdvözli a ja­vaslatot, amely a népies politika újabb eredménye és jelentős segítség az ipari munkások számára. Elismeréssel emlé kezik meg a kormánynak a munkásság gal szemben egyre fokozódó megértése rol es reólpolitikai munkájáról s a tör vényjavaslatot elfogadja. A mezőgazdasági munkásság bevonása Csizmadia András Nemzeti Egység­párti képviselő, aki a kisgazdatársada- lómnak mindig lelkes szószólója volt, most is a mezőgazdasági munkásság helyzetére hívta fel a kormány figyel­mét és azt kérte, hogy a gyermekneve­lési/ pótlékot a mezőgazdasági munkás­ság részére is adják meg, ha máskép nem megy, akkor újabb törvényjavaslat benyújtásával. (Helyeslés.) Czirják Antal helyesli a családvé­delmi törvényeket, de azoknak szélesebb, a szegény falusi néprétegre is kiterjedő jellegét kívánja. A mezőgazdasági mun­kásság és a kisgazdatársadalom nagy­mértékben rászorul szociális segítségre Azt kéri még, hogy a kisiparosságra is terjesszék ki a javaslatot. Az elnök ezután a vitát bezárta, javas­latára elhatározták, hogy holnap, pénte­ken délelőtt 10 órakor folytatják a mun­kások gyermeknevelési pótlékáról szóló javaslat vitáját, amely után mgkezdik a keresettel bíró nyugdíjasok és tisztvi­selőnők keresetének szabályozásáról szóló javaslat tárgyalását. Az ülés háromnegyed két órakor ért véget, Államcsíny EQVA DÓRBAN A hadseregből Kitaszított forradalmár lábornoK miatt viszály tört Ki az elnöK és a parlament Közölt Newyork, december 15. Equador dél amerikai köztársaság elnöke feloszlatta a parlamentet, mert a képviselők több­sége a nemrégiben levert forradalom ve­zérének, Larrea tábornoknak a pártjára állott. A tábornokot annakidején kitaszi tották a hadseregből, most azonban a baloldali képviselők indítványt szavaz­tak meg a parlamentben, amelynek értei mében Larrea tábornok visszakapja rang­ját és újból tagja lesz az equadori had sereg vezérkarának. A köztársaság elnöke vétót emelt ez ellen a határozat ellen s mintán a par­lament nem volt hajlandó megsemmisí­teni döntését, az elnök feloszlatta a tör­vényhozást. Ugyanakkor a parlament valamennyi kommunista képviselője ellen letartóztatási parancsot adtak ki. A Ház szélsőbaloldali elnökét, Arizagát is letar­tóztatták. Larrea tábornok ellen szintén letartóztatási parancsot adtak ki. A szélsőbaloldali képviselők egyrésze a mexikói követségen keresett menedéket a letartóztatás elől. Katonai megszállás! Lima, december 15. Limába érkezett hírek szerint Equadorban államcsíny tör­tént. Az államcsíny híre a pánamerikai értekezlet tagjai között a legnagyobb fel tűnést keltette. Az eddigi jelentések sze­rint Aurélio Mosquera, a közelmúltban megválasztott államelnök, a kongresz szust feloszlatta és törvényen kívül álló nak nyilvánította. A hadügyminiszter tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a hadsereg elismeri az új rendelkezést és az országban teljes a nyugalom. TöbB baloldali és radikális képviselőt letartóz­tattak. A hírszolgálati központokat és a rádió- állomást katonaság szállta meg és a táv­beszélő forgalom is helyenkint megsza­kadt. Mosquera államelnök — hír sze­rint — rendeletet adott ki, amely szerint a legközelebbi választásokat jövő év má< jósában tartják. CsengeryIstván volt szatmári közjegyzőt letartóztatták a románok S z a t m á r, december 15. Az állambiz­tonsági hivatal letartóztatta dr. Os en­ge ry István volt közjegyzőt A letar tóztatást házkutatás előzte meg, amely­nek során állítólag több tiltott könyvet foglaltak le. „Visszarománosítás“ Székelyiöldön Bukarest, december 15. Visszarománo sítás címén tovább folyik erdélyi falvak elrománosítása. A ploesti-i Péter Pál líceum növendékei nemrégiben elhatároz­ták, hogy egy erdélyi falut „visszaromá- nosítanak“. Választásuk az udvarhely-megyéi Nagygalambfalvára esett. A román lapok most feltűnő beállítás­ban közlik, hogy a líceum diákjai vállal ták a falu öt újszülöttjének keresztapa­ságát. Az újszülötteket már görögkeleti vallásban keresztelték meg. A diákok az öt újszülöttnek egyenként ötszáz lej (ti zen öt pengő) ajándékot küldtek. A zsidókérdés A csütörtöki bukaresti lapok vezető helyen foglalkoznak a minisztertanács szerdai határozataival és egyöntetűen megállapítják, hogy a kormány arány­lag enyhe eszközökkel akar hozzáfogni a zsidókérdés megoldásához, amennyiben magukat a zsidó egyesületeket akarja felkérni, hogy segítsék elő a romániai zsidók minél nagyobb arányú kivándor­lását A lapok annak a reményüknek adnak kifejezést hogy a zsidóság megérti a kormány szándékait és lehetővé teszi a romániai zsidóság arányszámának csökkentését, aminek előreláthatóan az lesz az ered­ménye, hogy a gazdasági és kereske­delmi élet irányítása a zsidók kezéből fokozatosan a románok kezébe megy át. A kormány elhatározta, hogy az észak- erdélyi és bukovinai'italmérési engedé­lyeket revízió alá veszi. A nem roman engedélyesek italmérési jogát átruház­zák a Konzum román fogyasztási szö­vetkezetre. Akinek nem parancsol a miniszter Temesvár, december 15. Rieber János csatádi tanitó 1923-bau sikeres nyelvvizs­gát tett a román nyelvből. 1935 ben újabb nyelvvizsgára rendelték és ez alkalom­mal elbuktatták. A vizsga alapján tekin­tet nélkül 28 éri szolgálati idejére, nyug­díj nélkül elbocsátották állásából. Rieber János panasszal fordult a köz­oktatásügyi minisztériumhoz és a minisz­térium panaszának helyetadva, elren­delte állásába való visszahelyezését. A minisztérium rendeletének azonban semmi foganatja nem volt, mert az illetékes tanfelügyelőség figye lembe sem vette és a tanítót több­szöri kérelme ellenére sem helyezte vissza állásába. Az elbocsátott tanító a királyi hely- tartóság közbenjárását kéri. reméli, hogy a helytartóságnak inkább engedelmeske­dik a tanfelügyelőség, mint a miniszté­riumnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom