Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-16 / 34. szám

Abes szín katonák rohama a kassai Dóm Karácsonyi séfa a jáfékboltban, ahová visszaköltözött Krasznahorka büszke vára és ahol a maguk számára vásárolnak játékot a papák Ife8 DECEMBER 16. PÉNTEK Budapest, december 15. Kis emberek Eldo­rádójába lépek — a játékboltba. önkéntelenül is arra gondolok, hogy sétámra de szívesen elkísérne száz meg százezer gye­rek, akinek különösen most, karácsonykor, a Jézuska jövetele előtt, a nap minden órájá­ban eszébe jut a játékbolt. Hátha még ezt, az ország legrégibb játékboltját látnák. Furcsa érzést kelt ez a látogatás. Egyik pil­lanatban unottan nézem a közismert és meg­unt játékokat, a másik percben érdeklődve és csodálkozva nézem a legújabb játéktalálmá- nyokat s közben szivembe szúr a találkozás a háromkerekű biciklivel, amelyre mindig vágytam, de sohasem kaptam meg. Hiába akarok, nem tudok tárgyilagos lenni ebben a boltban, amelynek ivlámpája a gyer­mekévek árnyékát vetíti mögém. Szőke kisasszony a katonák között Valóságos labirintusa ez a játékok Cmkele- gének. Tulajdonos és a személyzeten kívül csak a Jézuska ismerheti ki magát benne, ő tudja, kinek mi való a a raktár molyik részében ta­lálható az a skatulya, amely a nagyon drága játéknak olcsóbb mását rejti magába a sze­gényebb gyermekek számára. Van Itt játék garmadával a háromhónapos kisbabától kezdve — nyolcvanévesig. Kezdődik a szemle a csörgőknél. Van csürgő mdr huszonnégy fillérért is és van négy pen­gős zenélő csörgő is. Csak a neve csörgő, mert halk és finom zengésű hangokat áraszt. Közelében vannak a íelfujható gumiállatok és a mosható trikóbabák. Ezeknél már higié­nikus szempontok érvényesülnek, mert a na­gyok tudomásulveszik, hogy a kiesik ezeket a Játékokat szájukba szokták dugni. — A játókáruk már igen nagy százaléka készül itt Magyarországon, — hallom szem­lélődés közben a szakszerű magyarázatot. Sápadt arcú, szőke kislány nyilván a leg­ügyesebb kiszolgálókisasszony a oiceroném. Az az érzésem, hogy ő kiskorában ennek a tö •méntélén játéknak még az ezrelékét sem látta. Es most minden a kisujjában van, de sajnos már csak most, amikor a kisujját nem veszi a szájába. — A nagyobbacska gyerekek, — mondja szakszerűen, — most különösen kedvelik a háborús játékokat, de különösen a katonákat. En ugyan pacifista vagyok, — mondja sze­líd mosollyal, de pacifista létére valósággal szenvedélyes gyönyörűséggel mutatja, hogy milyen szépek ezek a játékkatonák, ,,akik” döngő léptekkel masíroznak vezérük — Horthy Miklós kormányzó után. Talán éppen Kas­sára ... Fehér lovon, kék tengerész egyenruhában tÜ a lovon a kormányzó és fogadja szalu­tálva a nagy tömeg éljenzését. Milyen furcsa, ólomminiatürben látni azt, amit egy hónap pal ezelőtt a valóságban láttami Megtaláljuk az ólomkatonák között a festői ruhájú testőröket is, továbbá látunk nyalka kurneokat, sőt olasz és abesszin katonát is. Az olasz és abesszin katonák most éppen a kassal Dóm előtt rohannak, ami ugyan nem történelmi hűség, de a játék csak félig törő dik a valósággal. De az idén nemosak régi lovagvárak tekintenek le ránk büszkén a pol­cokról, hanem Ungvár, Krasznahorka, Fülek, Munkács várai szintén. Tavaly még nem vol­tak itt. Most már a játékboltban is itthon vannak. házmesterek öröme Emitt szanitécek visznek vérző sebesültet, amott technikai katonák távíród tótokat cipel­nek, itt meg robogása közben szikrázó tank áll fenyegetőleg. Háta mögött ágyúk, nagy, baruazöld, mimikriszínű ágyúk. A játékhad­sereg korszerű. Van köztük harminc és feles U és villanyeröre működik. Még beállító ké­szüléke is van. De nem hiányoznak a légolhá ritóégyúk a lógni halmi csapatok, még gáz­álarc is van az oldalukon Es az ólomkatonák j mellett fekszik az «0 kiskatonák felszerelése, | fitos honeédtapka^ fapuska, pléhkard 4» «lók A szülök öröme. Már mint a dob. Amitől han­gos lesz a ház. A honvéd öltözet mellett kar­tonlapra erősítve szerénykedik az indiánruha. Ha a kék zöld tollakat a boldog tulajdonosok a fejük köré kötik és nagyot ordítanak, a leg­szelídebb házmester is dühös üvöltésben tör ki és kiássa a pince mélyéből a harcibárdot. A dob, trombita s az előbb meg sem említett óriás bombavetö repülőgépek köréből a kislá­nyok szelíden derűs játétraktárába kerülünk. Kicsi tűzhely, icipici bahatányér, apró babák, hatalmas, életnagyságé babák, babaládák, für­dőszobák, konyhák szinte végnélkül! sora fo­gad. Kísérőnk minduntalan megjegyzi, hogy cso­dásán olcsók az árak,' ami mind annak kö­szönhető, hogy ma már mi magunk is gyárt­juk őket. Azelőtt szinte megfizethetetlen volt A társasjátékok osztályán nagy meglepeté­sek érnek. Hiába keressük a gyermekkorunk­ban néküuk annyira kedvelt lóversenyt, ma ósdi lóversenyjáték helyett a kis magyar gye­rek Nagymagyarorszdgot szerezheti vissza egy kis szerencsével. É3 közben játékosan vissza- szerzi és eléri a legnagyobb jutalmat, a játék­hoz mellékelt országzászlón félárbocról ma­gasba lendíti a hárornszínű lobogót. Megta­nulta Nagymagyarország összes városait, az elszakított részek mai nevével. És ha a hat­vanhárom megyét megfordítja, akkor kerék­páron utazhatja be a városokat, játszva ta­nulva meg mindegyiknek a nevezetességét Ugyanezzel a játékrendszerrel tesznek a gyer­mekek ma társasutazást a Balaton körül, ve­zetik a máris tizennégy kerületbe osztott já ték-Budapesten keresztül az idegeneket, akik lóra termettek, azok tetszésszerinti gyors egy­másutánban ismételhetik meg vitéz nagybá­nyai Horthy István tereplovaglását. Mindent vissza — a címe a következő társasjátéknak. Nagymama meg a mackó A többi szórakoztató társasjáték rendszeré­nek megismerése közben szinte szédül már a fejem s azt jegyzem meg. mint legfontosab hat, hogy a különböző képzeleteket foglalkoz­tató játékok ma már mind sokkal, sokkal ol­csóbb áron kaphatók, mint azelőtt. A hintalovakhoz érünk. A lovon va/lódi esikőbőr fénylik. Vájjon mennyi az ára! Sok. ötven, hatvan, nyolcvan pengő. — Ennyiért már valódi lovat is lehet venni — jegyzem meg. — Igen, — feleli a kisasszony udvariasan, — de nem tart olyan sokáig. Ez elpusztítha­tatlan és nem kér abrakot. így olcsóbb. És elpusztíthatatlan a Mackó is, amely nélkül egy gyermek sem érzi magát boldog­nak. A legnépszerűbb játék a mufurcős, ked vég Mackó. — A kislányok a Mackókat még nagymama korukban is megőrzik, — mondja a kisasszony. Árjegyzék lenne ennek a sétának a beszá­molójából, ha mindazt felsorolnám, amit lát tam. Mégsem hagyhatom ki a játékbolt tech nikai csodáit, a transzmissziós gépműhelyeket, a dinamókat, az önműködő automatikus vál­tókkal felszerelt síneket, az áramerőre robogó hatalmas expresszeket, amelyek állomások, örházak. bokrok, fák, töltések mellett rohan­nak el fényesen megvilágított kocsisoraikkal, ha a szobában kikapcsolják a villanyt. Ezek a játékok persze már drágák és legtöbbször — az apák játszanak vele. Arra hivatkoz­nak, hogy ,,o gyerek nem ért hozzá“, elron­tani Viszont, ha olyan Játékot vennének, amelyhez ért a gyerek, mivel szórakoznd nak őkf Láttam Morse-gépet, amelyen már a kis ele­mista is megtanulja a jeleket, mert hiszen milyen jó, ha tudja, mire cserkész lesz. Kémiai szekrényt is látok, kisebbet, nagyob­bat. A drágábbal alighanem kisebbfajta rob­banást is elő lehet állítani — kísérletképpen. A kémiai szekrény ugyanis kísérleti célokat szolgál. Utoljára hagytam a mozit. Mert az is van. És ezt a gyerekeknek, de a maguk számára veszik a felnőttek. Van mozi öt pengőért és van százért. Visszagondolok gyerekkorom petroleumszagú infanta mapikájára ■ mintha, csak. mágikus TEMHDEKl •J'fafifetRH sp — HSH Ne legyen lakásra goiidiá: szálljon fsak a Metronoleba! olcsó, kényelmes.^ob^kaLjlStlnáshírfl konyhaWal, remek cigány­zenével várja X/ive/vendegeit a Metropole szánbda és éttermei. a Rákóczi-uton. Felvidékieknek külön árengedmény! " ' m,f megérzés vezérelne bennünket, találkozunk is. Egy-két vetitőüveg szerényen kandikál felém egy félreeső poros polcról. kis szünet következik. Amikor a szülők TU"g-' kapják a karácsonyi jutalmakat, kezdődik az igazi vásár, az izgalommal, torlódással. Bu­szt nötödike után néma csendességbe burko­Papa játszani akar Elköszönök az irodában a bolt egyik tulaj donosától, aki gyermekleveleket mutat. Az egyik ki« levélíró azt ajánlja, hogy csinálja­nak a hinlalovak mintájára játéktevét is. mi­nél több púppal, hogy minél többen férjenek rá. És a sivatag hajója ne előre meg hátra ringjon, mint a ló. hanem oldalt. Félreértések elkerülése végett is rajzolta a Vétpúpú tevét, amellyel kapcsolatban meg­jegyzi, hogy van kétpúpú, sőt több. Ez a sőt több, kissé beárnyékolja a gyer­meklevél derűjét, mert elárulja, hogy a papa is belekontárkodoll a Szövegbe. A játékboltok szezonja hetekig tart, azután lódznak a katonák, a mackók, a babák. Keni igen akal látogatójuk. Némi forgalmat csak a születés- és névnapok jelentenek. No meg egy-egy foghúzás, mandulakivtvés, — A flxflzetésöek, — mondja a tulajdonos, — mindjárt elsején, de legalább is a hónap első napjaiban megveszik a játékokat. Biz­tosítják gyermeküknek a karácsonyt, mert éh­ben a hónapban ez a legfontosabb. Sokszor még a hitelezők is megérzik ezt a gondossá­got, sőt a villany- én gázszámla kifizetése is jövőre marad, mert hiszen a szülői szeretet a gáznál jobban melegít és a villanynál fé­nyesebben világit. Máriáss Imre TIZMILLIARD URA FEGYVERKEZÉSRE „Ha volt ország, amely a fegyverkezések csökken­tését javasolta, az Olaszország vo'tf< Róma, december 15. Az olasz lapok be­hatóan foglalkoznak a minisztertanács nak azzal a határozatával, amely tíz- milliárd lírát fordított az olasz fegyver­kezés céljaira. A Messaggero a következőket írja: „Senkit sem lephet meg az a körül­mény, hogy Olaszország növeli fegy­verkezését, hiszen Európa már rég­óta belépett a fegyveres béke kor­szakába. Ha volt ország, amely a fegyverkezések korlátozását java­solta, az Olaszország volt; ha volt állam férfiú, aki megjelölte a fegyverkezések csökkentésének útját, az Mussolini volt, de nem Olaszország hi­bája az, ha ezeket a szavakat nem hal­lották meg és hogy az államok ismét a fegyverkezés útjára léptek. Olaszország nem tehet mást, mint alkalmazkodik a többiekhez. Aki nem fegyverkezik akkor, amikor a többiek fegyverkeznek, az kiteszi magát a támadásoknak.“ A Popolo di Roma „Erősnek kell lenni“ című vezércikkében a kővetkező­ket írja: „A történelem döntő éveit él­jük. amelyekben az egész civilizáció át­alakulásban van. A fegyverkezések nyers számait is e döntő események vi­lágánál kell megítélni.“-j-Wr~------i--------­A képviselőház elnöke a parlament feladatairól Az újságírók üdvözölték Darányi Kálmánt A Magyar Országgyűlés Hírlaptudósí tóinak Szindikátusa csütörtökön délben a képviselőházban felkereste Darányi Kálmánt, a Ház elnökét, hogy üdvözölje őt elnökké való megválasztása alkalma ból. Az újságírók nevében Tóth László a szindikátus elnöke, köszöntötte Durá nyi Kálmánt, aki hosszabb beszédben válaszolt. Többek között a következőket mondotta: — A magyar közéletben eddig olyan helyeken állottam, ahol sok tekintetben nagy szükség volt a sajtó támogatá­sára, a sajtó nyilvánosságára. De vol tak eddigi munkásságomnak olyan részei is, amelyeknek néha nélkülözniük kellett a sajtó nyilvánosságát, mert sok tekintetben közérdek volt, hogy dolgok, amelyek nem voltak még kellően meg érve, ne kerüljenek nyilvánosságra Most olyan pozícióba kerültem, ahol éppen az ellenkező szempontnak keil érvényesülnie. A parlament tulajdon képpen tükre és kifejezője a nemzeti közvéleménynek, másrészt pedig olyan nyilvános fórum, amelynek eseményei ről minden magyar állampolgárnak joga van értesülnie, önök ezt a célt szolgálják. Ebben a törekvésükben és munkájukban mindig számíthatnak legmesszebbmenő támogatásomra. Darányi elnök végül kijelentette, hogy mindig szívesen áll rendelkezésére a szindikátus tagjainak, annál is inkább mert ez a Ház elnökének egyik kedves kötelessége. Az újságírók lelkesen meg éljenezték Darányit. Ugyancsak csütörtökön testületileg köszöntötték a képviselőház elnökét • Ház újonnan megválasztott jegyzői. Vi­téz Kenyeres János köszöntésére Dará­nyi Kálmán meleg szavakkal válaszolt. » » Uilein-Reviczky Antal dr. az új külügyi sajtófőnök A Magyar Távirati Iroda je­lenti: Gróf Csáky István külügyminiszter a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetésével Uilein-Reviczky Antal dr., eddigi zágrábi m. kir. konzolt bízta meg. A sajtóosztály vezetője, Szent-Ist- vány Béla dr. külszolgálatban nyert be­osztási A külügyminiszter dr. Szent-Istvány Béla miniszteri tanácsosnak, aki a kül­ügyminisztérium sajtóosztálya élén több éven át betöltött felelősségteljes állásában kiváló képességekről és buzgó ügyszeretetről tett bizonyságot, a sáitó- osztály éléről való távozása alkalmából fáradhatatlan odaadással kifejtett ki­váló működéséért őszinte elismerését és meleg köszönetét fejezte ki­Rálőííek egy tábornokra a sztrájkolok Mexico Cityből jelentik: Alejandre Marge tábornokra, Vera Cruz állam ke­rületi parancsnokára, sztrájkoló parasz­tok rálőttek, amikor a kedden kitört sztrájk állásáról személyesen akart meg­győződni. A sztrájkolok ezenfelül Vera Cruzba rendelt élelmiszerszáll{talányokat lefoglaltak. Vera Crnzban hiány érez­hető kukoricában, rizsben és főzedék- félékbcn. Csütörtökre kifogy minden hús, mert a marhaállományt már telje­sen levágták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom