Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-14 / 32. szám

12 TEMJIDEfcl J^gVarhirme 1938 DECEMBER 14. SZERDA Bér an csehszlovák miniszterelnök kormánynyilatkozata: Helyre akarjuk állítani a jő viszony t Németországgal, Magyarországgal és Lengyelországgal Nem kívánunk résztvenni semmiféle nyugtalanító akcióban — Nem folytathatjuk azt a politikát, amelyet szeptemberig folytattunk Gyökeresen átszervezik Cseh-Szlovákia állami életét Kivételes hatalmat kért a kormánynak Beran miniszterelnök Prägt, december 13. Beran dr. minisz­terelnök kedden délután olvasta fel a törvényhozás két házában a kormány- nyilatkozatot. A miniszterelnök a kor­mánynyilatkozat bevezetésében utalt azokra az áldozatokra, amelyeket Cseh- Szlovákia a bélke érdekében hozott. Az önrendelkezés nevében — mondotta — a köztársaságnak majdnem egyharmadát csatolták hozzá a szomszédos államok­hoz. Fájdalmas volt számunkra az a kö riilmény, hogy gyakran olyan területek­ről kellett lemondanunk, amelyek ember­emlékezet óta cseh nemzeti terület vol­tak. Mi elismerjük azt a tényt, hogy azok a honfitársaink, akik más állam szuve­renitása alá kerültek, de megmaradtak velünk kulturális közösségben, magától értetődően lojális magatartást tanúsíta­nak azzal az állammal szemben, amely­nek most polgárai lettek. — A területi változások következté­ben — folytatta a miniszterelnök — életformánk alapjai is megváltoz­tak. Sem a programmok, sem a mód­szerek tekintetében nem folytathat­juk tovább azt a politikát, amelyet ezév szeptemberéig folytattunk. Nemzetközi kapcsolatainkat új föld­rajzi helyzetünk és az európai új hatalmi viszonyok szabják meg. Nem fogunk ködképek után sza­ladni. Külpolitikánkat a tényekre, valamint a gazdasági és szociális összefüggésekre fogjuk építeni. Tiszteletben tartjuk vala­mennyi állam és nemzet érdekeit, de elsősorban saját érdekeinket tartjuk Bzomolőtt. — Mindenekelőtt szabályozzuk jó­szomszédi viszonyunkat Németor­szággal, legnagyobb szomszédunk­kal. Szilárdan hisszük, hogy a két ország államférfiai közötti közvet­len érintkezés elősegíti és meggyor­sítja a megoldást a nagyon fontos részletkérdésekben is. Eltökélt szándékunk, hogy mindig nyíl­tan és férfiasán beszéljünk. Jóviszony a szomszédokkal — Éppen így helyre akarjuk állítani a jószom­szédi viszonyt Lengyelországgal és Magyarországgal. Az ezekkel az ál­lamokkal folytatott tárgyalások le­folyása az utóbbi napokban arra jo­gosít bennünket, hogy ugyanez a kí­vánság hatja át Varsót és Buda­pestet is. — Hálásak vagyunk Romániának és Jugoszláviának és örülünk, hogy Olasz­országgal való viszonyunk megfelel a kölcsönös hagyományoknak. Valameny- nyi más állammal szintén ki akarjuk mélyíteni kapcsolatainkat, mindenek­előtt Franciaországgal, Angliával és az Egyesült Államokkal. — Az európai viszonyok — folytatta a miniszterelnök — egyáltalán nem olya­nok, hogy gyorsan bekövetkező meg nyugvással számolhatnánk. Államunk újjáépítésére összpontosítva erőnket, nem kívánunk résztvenni semmiféle nyugtalanító akcióban, de nincs ki­zárva, hogy olyan helyzet elé kerü­lünk, amikor életérdekünkről lesz szó. A miniszterelnök ezután köszönetét Belpolitikai kérdésekre áttérve a mi­niszterelnök utalt arra, hogy a múltban szenvedélyes pártharcok dúltak s ezek csak szétforgácsolódáshöz vezettek. Elhatároztuk, — mondotta — hogy leszámolunk a háborúelőtti időkből örökölt pártrendszerrel. A múlthoz nem térhetünk vissza. A nemzeti egység gondolata nem korlá- tozódhatik a politikai élet megszervezé­sére, hanem ki kell annak terjeszkednie a kulturális, társadalmi, sport és min­den más szervezetre is. Beran miniszterelnök ezután iskolapo­litikai kérdésekkel foglalkozott és rámu­tatott arra, hogy szükség van a tanítás reformjára és az iskolakönyvek felül­vizsgálására. Éppen így meg kell refor­málni a tanítóképzést és a főiskolai ok­tatást. Éppen a főiskolák érdekében szük­ség van a beavatkozásra. Az állam joga és kötelessége, hogy a sajtó, rádió és film — mint közvé- ■ leményt alkotó tényezők — viszo­nyát szabályozza és magasabb nem-, | Páris, december 13. A Matin rigai ér­tesülése szerint balti diplomáciai körök­ben kétségtelennek tartják, hogy a né­met és litván kormányok már teljes megegyezésre jutottak az önrendelkezési jog elvének alkalmazása tekintetében. A német-litván tárgyalások jelenleg gaz­Berlin, december 13. A memelvidéki német egységfront 80—90 százalékos győ­zelmet aratott a vasárnapi tartomány­gyűlési választáson — hirdetik a kedd- esti berlini lapok címfeliratai, a Memel- vidékről beérkezett első választási ered­mények alapján. A külügyminisztérium­hoz közelálló Berliner Börsenzeitung azt a következtetést vonja le ebből az ered­ményből, hogy a Memel-vidék lakossága kinyilvá­mondott a hadseregnek, majd kijelen­tette, hogy a hadsereg rendes állapotba helyezése a legközelebbi napokban be­fejeződik. A hadsereg újjászervezése tárgyi és személyi téren tovább folyik. dasági kérdések körül folynak. Való­színű, hogy Németország Litvániának szabad utat fog engedni Memel kikötő­jéhez avégből, hogy a litván külkereske­delmet eltérítse Liepaja lett kikötővá­rostól. nitotta akaratát és leszögezte a vi­lág színe előtt, hogy hová tartozik. A memelvidéki németek nem eléged­nek meg többé azzal, hogy litván részről most egyszerre feltámasszák a memelvidéki alkotmányt, amelyet eddig sohasem tartottak be. A vasárnapi szavazással a lakosság ítéle­tet mondott a memelvidéki kérdésnek 1919-ben, illetve 1923-ban történt rende­zése fölött. szágba menekülni. Az idegen bevándorlók kérdése megoldásra vár, mert ezek az ele­mek életterünk megszűkülése következté­ben nem verhetnek nálunk gyökeret. Meg kell oldani a zsidókérdést is. Az állam nem tanúsít ellenséges maga­tartást azokkal a zsidókkal szemben, akik már régi idő óta itt laknak és nem jelentenek népidegen elemet. Népegészségügyi téren a kormány fel­adatának tekinti a családalapítás elő­mozdítását és a sokgyermekes család oh támogatását. A mezögazdaágot és az ipart 7— folytatta a miniszterelnök — nem lehet egymással szembeállítani. Mezőgazdasági politikánkat a termény- felesleg értékesítése iránti gondoskodás szabja meg. A növényi termékek szabá­lyozása után gondoskodni kell az állati termékek szabályozásáról is. A mező- gazdasági önkormányzat kiépítése a mezőgazdasági kamarák útján történik. Nemzetközi tárgyalások Az iparnak és mezőgazdaságnak egyen­súlyban kell lennie. A kormány elsőrendű kötelességé­nek tartja a kivitel rendszeres meg­szervezését. Ennek érdekében a kor­mány tárgyalásokat folytat a keres­kedelmi szerződések felülvizsgálá­sára és a Németországgal folyó tár­gyalások után sor kerül a Lengyel- országgal, Magyarországgal és más országokkal megindítandó tárgyalá­sokra. A miniszterelnök végül hangsúlyozta, hogy a kormány most vázolt muhkater- vét az a szellem jellemzi, amely a kor­mányt minden tettében irányítja. En­nek a munkának a véghezvitelére majd­nem emberfeletti erőre van szükség és azt csak úgy lehet megvalósítani, ha a kormány mögött áll az egész nemzet egységes bizalma. A kormány a maga­iránti bizalmat tettekkel akarja kihar­colni és semmi körülmények között sem akar kitérni a közvélemény ellenőrzése alóL A miniszterelnök végül állandó par­lamenti ellenőrzőbizottság kiküldését kérte, amely a parlament szünete alatt is folytathatja munkáját. nül szükséges a szlovák országgyűlés hozzájárulása is. A felhatalmazási tör­vény ezenkívül szükségrendeleti jogot ad a kormánynak, azzal a megszorítás­sal, hogy a közös ügyeket érintő sziik- ségrendeletekhez a prágai központi kor­mány tagjainak többségén kívül a szlo­vák és a rutén országos kormány több­ségének is hozzá kell járulnia. A szlo­vák országos kormány egyébként szin­tén szükségrendeleti jogot kap Szloven- szkó területére s ugyanígy a rutén kor­mány a Ruténföld területére. A litván kormánynak le kell vonnia az elmúlt húsz óv tanulságait és a meg­változott hatalmi viszonyok tekintetbe­vételével kell eldöntenie, hogyan oldja meg a memelvidéki kérdést, amely ter­mészetesen a legszorosabban összefügg a német-litván kapcsolatok további ala­kulásának kérdésével. A félhivatalos lap a továbbiakban illetéktelen beavatkozásnak mondja a nyugateurópai államok váratlan ér­deklődését a Memel-vidék iránt és le­szögezi, hogy ezt a kérdést, a modern politika alapelveinek megfelelően, a közvetlenül érdekelt feleknek kell megoldaniok. Ne számítsanak a nyugateurópaí nagyhatalmak arra, hogy Kaunasban akadnak majd olyan államférfiak, akik­nek kedvük lesz Benest játszani. Német részről egy pillanatig sem vonták két­ségbe a litván nép nemzeti önállóságát és szabadságát s a litván nemzeti ál­lam sokkal biztosabb garanciát kap a szomszédos nagynémet birodalom barát­ságával, mint a nyugati hatalmak két­értelmű szavatossági nyilatkozatával. A berlini angol és francia nagykövet legutóbbi lépéséről, amellyel felhívták a német kormány figyelmét a memel­vidéki egyezmény betartásának szüksé­gességére, a berlini lapok egyetlen szó­val sem emlékeznek meg. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ Átszervezés az egész vonalon A német és litván kormá­nyok között létrejött * már a megegyezés a Memel-ügyben Berlin visszautasít minden illeléklelen beavatkozást zeti és erkölcsi jelleget adjon nekik. Szükség van a munkanélküliségi segély reformjára és a szociális gondoskodás egyszerűsítésére, valamint a túlzottan magas jövedelmek megnyirbálására és az álláshalmozások megszüntetésére. A kor­mány becsületbeli feladata, hogy gondos­kodjék azokról, akik politikai tevékeny­ségük miatt kénytelenek voltak az or­Kivételes hatalom A Berán-kormány kedden délután be­terjesztette a képviselőházban a két évre szóló felhatalmazási törvényt, amelynek értelmében a köztársaság elnöke a prágai köz­ponti kormány, valamint a szlovák országos kormány többségének hoz­zájárulása esetén a parlament meg­kérdezése nélkül is megváltoztathat alapvető alkotinánytörvényeket, ki­véve a szlovák önkormányzati tör­vényt, amelynek megváltoztatásához feltétle­a kormánynak STÁDIUM SAJTOVÁLLALAT BT., BUDAPEST, VIII, BÜKK SZILÁRD-UTCA 4. - FELELŐS: GYŐBY ALADÁB IGAZGATÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom