Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-14 / 32. szám

tttt DECEMBER 14. SZERDA

TEHnpfln •-Macfajt-HnatM»

11

A felvidéki kereskedők Jaross miniszter közbenjárását kérik a zárórakérdés keresztény szellemben valő rendezése érdekében

Budapest, december 13. A -visszacsatolt Felvidék keresztény kereskedőtársadalma a cseh megszállás alatt eredménytelenül küzdött a vasárnapi teljes munkaszünet megvalósítása érdekében, mert a kérdést a legtöbbször a grémiumok és bizonyos kiskereskedői körök véleményezése alapján rendezték, természetesen mindig a keresztény kereskedőtársadalom kívánságaival szöges ellentétben. Ezen a lehetetlen állapoton

egy csapással segített a katonai köz- ; igazgatás s a visszacsatolt Felvidéken a zárórákat keresztény szellemben rendezték,

a kereskedők jogos kívánságának és érdekeinek figyelembevételével. A Felvidék keresztény kereskedőtágsadalma ezt a lépést örömmel üdvözölte s már ezt az intézkedést is alkalmasnak tartja arra, hogy a magasabb képzettségű keresztény ifjúság kedvet kapjon a kereskedői pályára s igyekezzék elfoglalni az öt megillető helyet. A katonai közigazgatás által életbeléptetett záróraszabályozással természetesen nincsenek megelégedve azok

a kereskedők, akik a múltban is mindent elkövettek az általános vasárnapi és ünnepi záróra bevezetése ellen s hangoztatják, hogy a katonai közigazgatás megszüntetésével újra behozzák a, régi „rendet.“ Ennek megakadályozása érdekében

a Felvidék keresztény kereskedő társadalma nyílt levéllel fordult Jaross felvidéki miniszterhez.

A nyílt levélben leszögezik, hogy hála a magyar katonaságnak, végre elérték azt a rendet, amit a műveltebb és lelki igényekkel bíró keresztény kereskedőosztály már olyan régen nélkülözött.

Jaross miniszter közbenjárását kérik ahhoz, hogy a katonai közigazgatás megszűntével rendelet útján szabályoztassék a zárórakérdés, éspedig a Felvidék keresztény kereskedő társadalma jogos kívánságainak figyelembevételével.

Ajánlják, hogy amennyiben a kérdés rendezésének alapját szakértő vélemény képezné, úgy ezt a véleményt a Baross Szövetségtől kérjék ki.

+mmm—■

Bizonytalan a Cseklész-Pozsony és a Kassa-Abos közötti vasúti forgalom felvételének határideje

Budapest, december 13■ A visszacsatolt Felvidék lakosságát nagymértékben érdekli a Cseklész-Pozsony és Kassa—A bős közötti vasútvonal megnyitásának kérdése. Az ügyben jelenleg Pozsonyban és Kassán is folynak tárgyalások a felmerült technikai akadályok kiküszöbölése érdekében, a helyzet azonban jelenleg az, hogy az akadályok sokkal súlyosabb természetnek, semmint azt kezdetben vélték s így még ma sem lehet teljes pontossággal megmondani, hogy a fenti két vasútvonalon át Csehszlovákia felé mikor indítható meg a vasúti forgalom.

A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai

Valuták: Angol font 15.90—16.10, Belga 5T.50 —58.10. Cseh kor. 7.50-10, Dán kor. 70.95-71.75. Dinár 8—7.50 (500 és 1000 dia. címletek kivételévei) USA doll. 340.75—344.75, Kanadai dói!. 332—337, Francia fr. 8.90—9.10, Holland frí. 185.55—187.55, Lengyel zl. 60.—61.40, Leu 2.40— 3.45, Leva 3—3.60, Lira 16.90—17.90 (az 500 és 1000 liras bankjegyek kivételé vei), Német

márka —, Norv. kor. 791,90—80.80, Svájci ír. 77.20—78.10, Svéd kor. 81.95-82.85.

Külföldi kifizetések: Amsterdam 185.95—

187.35, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82—7.88, Berlin 132.70—136.70, Brüsszel 57.88—58.12, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.175—71.775, London 15.935—16.085, Milánó 17.66—17.8864, New-York

342.15— 344.75, Oslo 80.10—80.80, Párizs 8.96—9.06, Szófia 4.11—4.15, Prága 11.79—11.93, Stockholm

82.15— 82.85, Varsó 64.—64.50, Zürich 77.425— 78.125, Isztanbul 368-271.

Budapest! értéktőzsde: javul

Nyitáskor a kínálat folytán a tőzsde lanyha volt. Később azonban kontremin fedezéseket és véleményes vásárlásokat eszközöltek s a hangulat barátságosabbá vált. A forgalom megélénkülése folytán a nyitási árfolyamveszteségeket sikerült korrigálni s több érték javult árfolyammal hagyta el a tőzsdét. Kőszén 4, Bauxit 2.5, Kima, Gumi, Nasiei 1.5, Nemzett Bank, Dólcukor, Cukor 1 pengővel javult.

Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 165.—, Bauxit 178.5, Beocsini 13.5, Borsodi szén 8.—, Cementia 85.—, Kohó 20.—, Aszfalt 6—, Kőszén 276,—, Nagybátonyi 40.5, Salgó 28.4, Úri- kányi 33.5, Fegyver 39.8, Ganz 17,6, Acél 23.—, Győri vagon, 35,—, Bima 67.25, 66.5—

69.75, 68.75, Nasiei 55.5, Tröszt 52.—, Béleukor

68.5, Magyar cukor 74.—, Georgia 17.75, Gyapjúmosó 3.3, Magyar kender 10—» Pamutlpar 28.—, Műtrágya 39.75, Gumi 56,5, Vasúti forg.

15.5, Telefon 8.—.

Budapesti gabonatőzsde: egyenetlen

Változatlan búzaíorgalom mellett 5 fil- ! lérrel javultak az árak a mai gabonatőzs- I dén. A rozs ma 25—30 fillérrel javult a nagy kereslet miatt. 2850 q kukorica cserélt gaz- I dát 20—25 fillérrel gyöngébb árakon. Az 1 árpa ára lanyhult. A határidős piac ma I élénk volt. A rozsárak tartottak, a tengeri lanyhult. A márciusi rozs 2 fillérrel drágult, a májusi nem változott, a kukorica 15 fillérrel gyöngült.

Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: ti- szavidéki 77 kg-os 20.05—20.20, 78 kg-os 20v25 —20.40, 79 kg-os 20.45—20.60, 80 kg-os 2055- 20.70, felsőtiszai, dunattiszaközi, dunántúli 77 kg-os 19.95—20.10, 78 kg-os 20.15—20.30, 79 kg oa 20.35—2050, 80 kg-os 20.45—20.60, fejérmegyei 77 kg-os 20.05—20.20, 78 kg-os 20.25— 20.40, 79 kg-os 20.45-20.60, 80 kg-os 2055—20.75. Rozs: pestvidéki 14.0Q—14.15, más származású

14.15— 14.35. Takarmányárpa: elsőrendű 16.50

—17.00, középminőségű 16.20—16.30. Sörárpa: kiváló 2000—20.50 príma 19.00—19.30 Zalr: elsőrendű 18.65—18.85, középminőségű 18.50— 38.60. Kukorica: tiszántúli 12.65—12.75, egyéb áll. 12.65—12.75. Őrlemények: korpa 12.70— 12.90, 8-as liszt 15.80—16.00. Rozs: 150 mm nyírségi 14.40 budapesti paritásban. Zab: 150 mm 18.50 budapesti paritásban. Kukorica: 600 mm február 13.40, Tétény, 300 mm feb ruár 13.40, 150 mm 12.65, 150 mm Szolnokon át, január 12 90, 300 mm 12.60. 300 mm Szolnokon át 12.95, 150 mm Szolnokon át 12.95 budapesti paritásban, 300 mm 12.30, 300 mm január 12.50. 300 mm februáy-iuáveius 13.20 Komárom. Árpa: 450 mm felvidéki 19.75 430 mm felvidéki 39 70 30Ö mm fq^ldéki 19 50, 40(1 mm felvidéki 19 50. 450 mm felvidéki

19 25 300 mm felvidéki 19 25. 300 mm felvidéki 19 35. 150 mm felvidéki 16.—. Komárom 150 mm tiszavidéki 19 00 budapesti paritásban Lucerna: 42 mm fehérbárcás 310.—, 34 mii, 242— Budapest. 4LC mm 220.—, 5 mm 217.50 állomás, 4 mm 260—, lfl mm XT-a 141.—, 3 mm minta szerint 235—, 60 mm fehérbárcás 310—, 50 mm fehérbárcás 314— Budapest Lóhere; 37 mm 96 —. 50 mm 90"^-os 98.—., 5 mm 94— Budanos-t CsMlerfürt: 300 mm kék virágú gömb 10 80 nviri. Pnzs: márciusra: 14 48. 14 41. 1158 zárlat 14 58—14 60 mákosra: ír 75 14 72, 14 80 zárlat 14 87—14 88. Kuk"rir-- májusra: 14 60. 14.52. 14.67, zárlat 14 67

14 70.

Zürichi tfr<Vdvamok

Zürich, december 13. (Záróárfolyamok.) Párizs 11.58, London 20.58K, New-York 442.—, Brüsszel 74.60, Milánó 23.3934, Amszterdam 240.25, Berlin 177.23, Szófia 5.40, Prága 15.12, Varsó 83.20, Belgrad 10.—, Athén 3.95, Bukarest 3.25.

Sertésvásár

A keddi ferencvárosi sertésvásár összes féld hajtása 881, a vásári állományból angol húfH sertés felhajtás 380 darab volt. Az irányzat változatlan. Árak: I. szedettsertés 93 96, XL 88—90, XXI. 83—87, angol tőkesertés 92—96, IL partzsir 150 fillér kg-ként.

Hús vásár

Készlet: Nagy marha 23 (elkelt 20), növendék 2 (2), borjú 302 (302), juh 5 (5), kecske 6 (2), lehúzott íelesertés 214 (94), szalonnás 317 (177),

süldő 214 (164), malac 52 (32). — Arak: Oson- tozni való marha 40—80, növendék 70—96, borjú bőrben I. J46—J54, TI. 130—144, juh lebőrözött If. 46, lehúzott félsertés 120—144, szalonnás 120-130, süldő 104—140, malac 160—180, marha- zslgvr 50—60, sertcszsiger 100—120 fillér kg- ként, A vásár irányzata lanyha volt.

Borjú vásár

A keddi ferencvárosi borjúvásárra 86 darab borjút hajtottak fel. A mérsékelt kínálat ellenére közepes forgalom alakult ki és az elsőrendű min-ségek 2 fillérrel estek. Árak: borjú I. 92—98, II. 82—90, III. 76 fillér élősúlyban kg-ként.

Lisztárak

Ü budapesti liszlárjegyzöbizottság árjegyzék sei (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 3T.50—38.75, ílgg 36.50—'

37.75, Og 3(6.50—37.75, Of 36.50—37.75, 2gg 35.5036.75, 2g 35.50—36.75, 2f 35.50—36.75, 4-es 34—35, 5-08 32.50—33.50, 6-os 29—35.50, 7-cs 20.75—22.50; rozsliszt: 0-ás 29—30, 01-es 26.25—27.25, 1-es 21.5(1 —22,50, 2-es 19—21.

Magpiac

Köles fehér 18—22, vörös 16.50—17, egyéb 16-"

16.50, káposztarepce 23.50—23.75, tökmag nagy- szemö 28—29, ki sexem ü 24.50—25, olaj dohod 21—22, kék mák 132—136, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 18—19, lenese nagyszerní! sterilizált. 36—43, középszemü sterilizált, 23—37, kisszemű sterilizált 20—22, fehér szokványhab dunai 25.50—26, dunántúli 25r-25.50. felsőmagyarországi 23.50—24, gömbölyű fürjbab 27—28, hosszú fürjbab 26—27, barnabab 27—27.50, lucernamag nyers arankád 210—255, fehérbárcás (20 q-nái több) 310—316, lóherenaag nyens arankás 85—95, fehérbárcás (20 q-nál több) 125—130, bükköny tavaszi 16.50 —17.50, szöszöd 34—35, csülagfürt fehér lapod U—11.50, szárított répaszelet 8.50—10.

A budapesti vásárcsarnok kiskeres*'" kedelmi árai

Marhahús: rostélyos és felsál 128—180, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128-160, borjúhús, comb 380—310, vésés 180—210, pörkölt 180, juhhús, hátulja 150—180, eleje 100—150, sertéshús, karaj 120-140, tarja, comb 166—200, oldalas 15U, —X76, zsfrszalonna 154—165. Vad és vadhús:. Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, nyúl, nagy, bőrben 1 darab (260—300>, nyúl, süldő, bőrben 1 darab (250), fácán 1 darab 200—250, fogoly 1 darab (80), fenyvesmadár 1 darab 40—< 50. Baromfi• Élő; tyúk 1 kg (120—130), csirka rántanivaló 1 kg (150), siitnivaló 1 kg (130—• 140), ruca, hízott 1 kg (120—125), lúd, hízott li kg (120—125). Vágott: tyúk I-a 1 kg (120—150), Il-a 1 kg (100—120), csirke, rántanivaló 1-a 1 kg (130—200), Il-a 1 kg (100—130), ruca, hízott

I- a 1 kg (120—130), Il-a 1 kg (100-110). lúd,

hízott I-a 1 kg (110—125), 11-a 1 kg (95-110), pujka 1-a (130), 11-a (60—90). Tolás: Teatojáa válogatott Irb 11—12, kg 195 —200, ládaáru

(160—165), kosáráru (165-170), hűtőházi tojás (140—144), meszestojás (125—128), főző- és aprótojás drb 9—10. Halak: Ponty, élő 120-180, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (60—90), teával, tömbben (260), márkázott (320), pasztőrözött 360, sovány tehéntúró (40—50), trappista, hazai (120—170). Száraz főzelék: Bab, fehér,

rprószemfi (30—34), nagyszemű (36—40), színes

' (26—36), borsó, hántolt, feles (26—38), lenese,

' hazai (26—64). Zöldségfélék: Petrezselyem I-a ! (11—14), II-a (10-11), zöldjével (6-11). sárgarépa, karolta 4—8), sárgarépa I-a 8—14 (6—9),

II- a (4—-fi), vegyes zöldség, zöldjével (8—11), zeller I-a (16—22), II-a (14-16), cékla I-a (8—

14) , II-a (4—8), kalarábé kg 12—20. (6—10), drb

(2—5), kapor, csomó (10—20), karfiol, hazai, levéllel (8—16), tisztított 20—27 (14—23), póréhagyma, csomó (6—10), vöröshagyma, érett,

makói 14—16 (10—12), közönséges (8—10), piros (14—16), fnkhagvma I-a 26—36 (22—26), II-a 15—22). feketegyökér (40~ 50). Káposztafélék: Fejesknposzta. hazai (3—4), kelkáposzta I-a (8-12). II-a (5—T), kelbimbó (40 -60). vörös- káposzta (10—-14). fejessaláta I-a (10—16), II-a (3-10) endivia saláta (6—10). Burgonya; Gül- haba (8—8.5). nyár; rózsa (ft.5—10), őszi rózsa 17 5—7.81. kifli (15—18), Ella (6 5—6.8). Főzelékfélék: Főzeléktök 12 -20 (10-18). sütőtök (7—9), feketeretek (8—12). hónanosretek (4—6) csiper- k°eomha (130—290J paraj, tisztított 30—28 (8-*

15) , sóska, közönséges 44—60 (?o—36). fiyümölés; Alma, nemesfaj I-a (70—1W) H-a (50—70), kö- zöuséeres véioge*cUt (30—50). körte, nemesfaj La 80—160 (80—190), II-a (60—70). naspolya, hazai (éo—55). asznltsziTva, hazai (110—120). szil-» vaíz (110). szőlő, csemege, kötözött (40—IflO), d'ó, keménybéjú (130—136). dióbél (360—410), mandulából, hazai (380—480). Déligyümölcsí Gesztenye, külföldi (46—90) hazai 60120 (50— 70). narancs, vörösbélű (100—120), sárgahélű 76—120 (52—72). grape fruit (16—35), mandarin (75—98). citrom I-a (5—8). IT-a (3—5), füge, koszorús (66—80), zsákos (72—130). Fűszer: Paprika, édesnomes. csemege (410—420), édesnemes (360—380), mák. kék (144—155). bors (440—460), szegfübors (680—700) köménymag (120—180), japán rizs (66—68), Karolin rizs (90—100).

(—) Magyarország külkereskedelmi forgalma novemberben. A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint november hónapban a behozatal értéke 41.1 millió pengő volt (1937. év november hónapjában 41A millió pengő), a kivitel értéke pedig 40.4 (50.6) millió pengőt tett, az e havi külkereskedelmi mérleg tehát 0.7 millió pengő passzívummal zárult. (1937. november havában 9.1 millió pengő kiviteli többlet volt.)

Az 1938. év első tizenegy hónapjában behozatalunk értéke 373.4 (428.8) millió pengőt, kivitelünk értéke pedig 478.0 (528.4) millió pengőt tett. A külkereskedelmi mérleg az 1937. év január—november havi 99.6. millió pengős aktívummal szemben az 1938. év megfelelő időszaká- bsn 104.6 millió pengős kiviteli többletet run tat.

Az 1938. év első tizenegy hónapjában a behozatalban az előző év megfelelő időszakához képest nagy mértékben esők kent a bárdolt és fűrészelt fa, a nyers bőr, a nyers pamut, a papirosanyag és a nyersfémek forgalma, viszont nagyobb emelkedést mutat a tűzifa és a gépek és készülékek behozatala.

Kiviteli cikkeink közül nagy mértékben csökkent a forgalom szarvasmarhából az olaszországi, rozsból és lisztből a németországi, a toliból a németországi kivitel csökkenése miatt. Nagyobb emel kedést mutat viszont a kivitel sertésből, a németországi osztrák területi (148.928 dTb), a búzából a németországi 0,362.843 q), az olaszországi (1,427.062 q) forgalom fokozódása folytán. Nagy mértékben emelkedett még a kivitel vasúti kocsik ból is.

(—) Befejezték az őszi vetést a Vág völgyében. Tudósítónk jelenti: Megírtuk, hogs a Vág völgyében az őszi vetési munkálatok nagyon megkéstek a cseh mozgósítás miatt, amikor is a csehek úgv a férfi munkaerőket, mint az igavonó állatokat elvitték. Szerencsére az időjárás kedvező volt és így a Vág völgyében az őszi vetéseket kissé megkésve, de sikerült befejezni a katonaság segítségével,

(—) Megindult a sertés- és baromfikereslet a Mátyusföldön. Tudósítónk jelenti: A Má tyusföldön, ahol köztudomás szerint meglehetős sertés- és baromfikészlet van, néhány hetes lanyhulás után élénk baromfi- és sertéskereslet észlelhető s az árak kissé megszilárdultak.

(—) Külön tüntetik fel a cseh külkereskedelmi statisztikában az anyaországhoz visz szacsatolt területet. Csehszlovákia területi változása folytán megváltoztatják a külkereskedelmi statisztikai kimutatásokat is. A jövőben ugyanis Magyarország és a visszacsatolt Felvidék adatait külön is ki fogják mutatni Az exportőröknek az adatok kitöltésekor kü lön föl kell tüntetniük azt, hogy a kivitel a Magyarországhoz visszacsatolt Felvidékre irá- ' nyul-e vagy pedig az anyaországba.

(—) Az orosházi gazdák tavasszal tömeges kirándulást terveznek a visszacsatolt Felvidékre. Az Orosházi Kisbirtokos Szövetség elhatározta, hogy a jövő év tavaszán, valószínűleg június hónapban autóbuszkirándulás során ismerteti meg a visszacsatolt Felvidéket a szövetség gazdatagjaival. Az elgondolás szerint a tervezett 10 napos kirándulás tartama alatt a gazdacsoport Komáromtól kezdve Munkácsig és Ungvnrig meglátogatja a Felvidék összes fontosabb helyeit.

(—) Magyarország cukortermelése. A magdeburgi Licht, az ismert cukorstatisztikus, most tette közzé Magyarország, Németország és Cseh-Szlovákia cukortermelésére vo-yatkozó statisztikai adatait a három ország új határaira való tekintettel. Licht adatai szerint a szudétaterületek évi cukortermelése 95 ezer tonnát tesz ki, úgy hogy Németország ezévi cukortermelése 2.2 millió tonna lesz. Ezzel szemben Cseh-Szlovákia cukortermelése az előző évi 645 ezer tonnával szemben, most csak 425 ezer tonna, vagyis 120 ezer tonnával kevesebb lesz, amiből Németországra 95 ezer, Magyarországra pedig 25 ezer tonna esik. Magyarország régi termését 105 ezer tonnára becsülte, míg most a 25 ezer tonna többlettel 130 ezer tonnát fog kitenni. 1937—38-ban Magyarország cukortermelése 111 ezer tonnát tett ki.

(—) Az OMGE lótenyésztési bizottságának

gyűlése. A lótenyésztő gazdák nagy résztvé- telével tartotta az OMGE lótenyésztési bizottsága a Gazdahét keretében gyűlésót Geist Gyula dr. elnöklésével. Megjelent a gyűlésen Plósz Béla dr. ny. h. államtitkár, a földművelésügyi minisztérium lótenyésztési osztályának volt főnöke, a bizottság társelnöke, Hadik Béla gróf alelnök, valamint a földművelésügyi minisztérium és a bonvédelmi minisztérium képviselője. Nagy érdeklődés előzte meg Székely Imre György dr. honvéd főállatorvosnak az öszvér tenyésztéséről tartott -előadását, mert az öszvértenyésztés Magyar- országon még elég kezdetleges állapotban van. Az előadás után Toldy Miklós titkár ismertette az általános és az egész országra kiterjedő lótörzskönyvelés tervét, leszögezve, hogyannak mielőbbi megvalósítására s a törzskönyvelés támogatására szükség van a földművelésügyi minisztérium költségvetésében évről-évre beállított anyagi hozzájárulásra. Bejelentette Toldy Miklós, hogy a már több hónapja fennálló lókiviteH tilalom a változott helyzet következtében megszűnt, november 10-től kezdve szabaddá lett a hidegvérű lovak, a szérumtermelósre alkalmas lovak, valamint a vágólovak kivitele, ugyanakkor betiltották a vágólovak behozatalát, amit az OMGE már régen szorgalmazott. Tudomásul vette a bizottság, hogy az OMGE napirendre tűzte a régi luxus- és haszon lókiállí tás, valamint vásár tervét és ha megfelelő érdeklődés mutatkozik. azt meg is rendezi. Végül ismertette Toldy Miklós a külföldi és honvédségi vásárlások alapján kiállított lóvételi jegyek ellenőrzésével meghízott Lóvásárlásokat Ellenőrző Központi Bizottság ezévi mnnkáját, méltatva annak eredményességét, aminek köszönhető, hogy különösen kisebb lótenyésztő gazdák védelemben részesültek a közvetítő kereskedelem tíjlkaná- sai ellen és ebben az évbn több mir.t 11000 nengő volt az az összeg, amelyet a bizottság n károsult o-nzdáknak vissznfizo++„+rtft SGój,,, került a gyűlésen a 16rekv*rálásoVha) ^aneau* latos nan,aszok kérdése is és a gyűlés emplV»tt foglalt, állást, hogy kérni fn"ja az illetékes rniniszté vili mókát, hogy a rekvirátások a jövőben megfelelő rendszer mellett történjenek és a torvek megbeszélésébe az OMGÉ-t is kapcsolták be.

(—) Még mindig nem kapták vissza lovaikat a csehektől a felvidAki gazdák. Tudósí tónk jelenti: A felvidéki gazdák a csehek által elvitt lovakat és szekereket mindmáig nem kapták teljes számban vissza. A legtöbb gazda lova olyan siralmasan lerongyolódott állapotban került vissza, hogy az állatokat jó ideig uehezebb munkára aligha lehet használni. A legtöbb gazda jó állapotban el vitt szekerét rozoga kerekekkel, abroncs é« vasalás nélkül kapta vissza. A károk beje lentése folyik.