Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-30 / 21. szám
’FElvideTki jMagVaRHIRME 1928 NOVEMBER 30. SZERDA „Slózít“, az egykor híres futballistát megvesztegetésért egyévi börtönre ítélték Kedden vádlottként állott a budapesti büntetőtörvényszék Kraysell-lankcsa. előtt Solyniosi-Schlosser Imre, az egykor világhírű magyar fuballista, akit „Slózi” néven ismert a sportpublikum. Az ügyészség megvesztegetés bűntettével és közokirat hamisít ás vétségével vádolta a futballistát. Vádlottja volt az ügynek Braun Béla műszaki tisztviselő és Varsányi Lajos cégvezető is. A vád szerint Schlosser Imre, aki az egyik budapesti anyakön ywezet őségnek alkalmazottja volt, Braunnak és Varsányinak több alkalommal futatom ellenében születési anyakönyvi kivonat céljaira szolgáló űrlapokat adott At. Schlosser előbb tagadta a bűn cselekményt, majd beismerő vallomást tett. Elmondotta, hogy egy alkalommmal felkereste öt az anya- könywezetőségen Bram és megkérte, adjon neki egy srtlletési anyakönyvi kivonat űrlapot. Braun, aki sporttársa és barátja volt, fogad kozott, hogy nem követ el visszaélést, csupán menyasszonyának akarja megmutatni az anyakönyvi kivonatot, hogy nem zsidó, hanem református. Megígérte Braun, hogy amint megmutatta a kivonatot menyasszonyának, visszahozza azt és Schlosser szemeláittára megsemmisíti. ő eleget tett a kérésnek é9 öt pen- gót kapott Brauntól. Az öt pengőt azonban — hangoztatta —- nem az űrlapért kapta, hanem mert elszámolási viszonyban állt Braunnal. Ellőadta a bíróság előtt Schlosser, hogy a legnagyobb nyomorban élt, feleségével és két gyermekével havi száz pengő fizetéséből kellett megélniök. Vallomása további során elmondta a Volt futballista, hogy később Braunra való hivatkozással felkereste őt egy fiatalember, aki harminc pengőt Ígért egy ilyen nyomtatványért. Nem tudott ellenállni a kísértésnek, mert éhezett családja, fiát pedig hazaküldték az iskolából, mert nem tudta kifizetni a tandíjat. Amikor ennek a fiatalembernek át akarta adni az űrlapot, közbeléptek a detektívek és letartóztatták. Braun és Varsányi tagadta bűnösségét. Több tanút hallgattak ki, akik azt vallották, hogy Solymosi-Schlossei' súlyosan el volt adósodva és erkölcsileg megengedhetetlen ^ dolgokat csinált. A perbeszédek elhangzása után a törvényszék hosszas tanácskozás Után Solyniosi-Schlosser Imrét mint tettest, Brrnn Belát p?dig min1 felbujtót megvesztegetés bűntettéért egy- egy évi börtönbüntetésre ítélte. Varsányit közokirathamisítás vétségéért kétszáz pengő pénzbüntetéssel sújtották. Az ítélet nem jogerős. Varsó a zsidókérdés gyökeres megoldását sürgeti ' Varsó, november 29. A lengyel sajtó hagy érdeklődéssel foglalkozik a zsidókérdés megoldására irányuló tervekkel. A Kurjer Poranny vezércikkében erről a kérdésről ezeket írja: Az úgynevezett demokratikus államok közvéleménye mindig hajlamos krokadilus- könnyeket ontani a zsidók szerencsétlen sorsa felett, azonban a legkevesebb fáradtsággal sem igyekszik odahatni a demokratikus kormányoknál, hogy megtalálják a szükséges helyet a zsidók számára. Anglia egész egyszerűen kezeit mossa, s így érthető, hogy Anglia állásfoglalása a zsidó kivándorlás kérdésében meglehetős tanácstalan helyzet elé állította az európai közvéleményt és éles, de alapos bírálatokat keltett. Hasonlóképpen az angoloknak Palesztinában követett politikája is elégedetlenséget okozott. Az angolok Palesztinái politikája inkább arra irányul, hogy minél jobban elhúzzák-halasszák a kérdés megoldását. ’A demokratikus államok kezdeményezései a zsidó kivándorlás ügyében nagy nehézségekbe ütköznek, de ezekkel szemben hieg kell állapítani, — írja a lap —- hogy Lengyelország magatartása egyáltalán nem változik mcj. Anglia elismerte a zsidókér. dés nemzetközi jellegét, az Egyesült Államok kormánya pedig nagy zajt vert e kérdés körül; ezek után most már azt várjuk, hogy a szép szavak után a tettek kő. vetkeznek. Lengyelország a legnagyobb mértékben érdekelve van a zsidókérdés megoldásában és egyáltalán nem vonako. dik résztvenni az erre irányuló munkában. Azonban hangoztatnunk kell, hogy nem ismerhetjük el elegendőnek pusztán a jó- akaratnyiK'ánításokat, A nyugati államok rendelkezésére álló szabad területeket elérhetővé kell tenni a zsiCék számára, ugyan. akkor a nemaetközi zsidó töke tartozik elő. teremteni a szükséges alapot a kivándorlás lebonyolításához. A zsidóknak maguknak is meg kell érteniük, hogy ez az egyedüli módja a megoldásnak. Nos, hát cselekedni kell. I Varsó, november 29. A nemzeti érzelmű diákok zsidómentés hetetf’ szerveztek a S«raói egyetemen A Maérntú tarai la az orvostudományi karon kiutasították a zsidó diákokat a tantermekből és több zsidó diákot bántalmaztak is. A Palesztina-értekezlet London, november 29. Mivel még nem sikerült olyan arab bizottságot alakítani, amely megfelel az angolok kívánságának és amelyet a tervbevett Palesztina-értekcz- leten az egész palesztinai arabság képviseletének ’ehet tekinteni, londoni politikai körökben mindjobban tért hódít az a benyomás, hogy a kormány most már nem bízik komolyan az értekezlet sikerében és csak abból a célból akarja összehívni a Palesztina-értékezletet, hogy formálisan megállapíthassa az arabok és zsidók közötti békítési kísérletek kudarcát. A november 8-i első nagy alsóházi nyilatkozatban MacDonald gyarmatügyi államtitkár bejelentette, hogy a londoni kormány az értekeidet sikertelensége esetén saját tervét fogja kérészül vinni a palesztinai kérdés megoldására. E terv mibenlétét szigorúan titokban tartják. Kairó, november 29. Kairói hírek szerint a palesztinai arabok elhatározták, hogy a következő feltételek mellett hajlandók a Palesztina-értekezleten résztvenni: 1. Előre ismertetni kell a tárgyalási alapot. 2. a palesztinai arabok képviseletét kizárólag az arab főbizottságra kell bízni, amelyet az angolok a múltkor betiltottak, de külföldön még mindig működik. A német zsidóknak otthon kell maradniok a szolidaritás napján Berlin, november 29. Abból a meggondolásból, hogy a zsidóknak nincs részük a német nép közösségében, a rendőrség főnöke rendeletet adott ki, amelyet november 29-én a birodalmi és a porosz hivatalos lapban tettek közzé. A rendelet megtiltja a német állampolgárságú és az állampolgárság nélküli zsidóknak, hogy a nemzeti szolidaritás napján kimenjenek az utcákra és a terekre. A rendelet arra kötelezi a felsoroltakat, hogy tartózkodjanak 12 órától 20 óráig jelenlegi lakásaikon. A rendelet egyúttal a be nem tárté« esetére büntetőintézkedéseket helyez • ' —• ............. Az olasz nagykövet átnyújtotta megbízólevelét Lebrun elnöknek Párizs, november 29. Lebrun köztársasági elnök kedden délelőtt fogadta Gua- ríglia olasz nagykövetet, aki átnyújtotta neki megbízólevelét. Az olasz nagykövet rövid beszédében utalt arra, hogy megbízatása abban az időpontban kezdődik, amikor Európa súlyos válságból került ki és ^ mindenki mélységesen érzi annak szükségességét, hor?y igazságos és tartós békét kell teremteni. Mussolini mindig az európai újjászületést kívánta és legutóbb is bizonyítékát adta az olaszok akaratának, hogy együttműköd. nek az újjászületés kialakításában. Mint a Mussolini utasításainak a végrehajtója — mondotta a nagykövet — teljesen ezeket az irányelveket tartja szem előtt működésében. Lebrun köztársasági elnök hangoztatta, hogy a kifejezett gondolatok megfelelnek a francia kormány őszinte kívánságának. A francia kormánynak is az a törekvése, hogy a békés együttműködés a jóakarat és a bizalom légkörében eljuthassanak minden ország fejlődéséhez. Biztosította a nagykövetet, hogy működésében számíthat állandó támogatására. Á kultuszminiszter rendezte a felvidéki főiskolások ügyét Budapest, november 29. A m. kir. vallásáé közoktatásügyi miniszter 29.700 1938. sz. rendeletével a mai napon rendezi a hazai egyetemekre beiratkozó felvidéki egyetemi hallgatók tanulmányi ügyét. A rendeletből a következő fontos részleteket közöljük: A Magyarországhoz visszacsatolt magyar Felvidékről származó hallgatók a hazai egyetemek bármelyik karára — az 1928. évi XIV. tc.-ben és az 58.000/1928. számú VKM. rendeletiben foglaltak megfelelő alkalmazásával és átmenetileg a jelen tanévre megállapított létszámon felül vehetők fel, Ezek a felvett hallgatók az 1938/39. tanév I. félévére 1938. december hó 1-ig iratkozhatnak be. Ezen a határidőn túl a beiratkozás engedélyezését magamnak tartom fenn. Az 1928. évi XIV. te. megkövetelte nem- zefchüség igazolását a tőlem nyert felhatalmazás alapján a „Felvidéki (Csehszlovákiai) Magyar Akadémikusok Szövetségé”-nek budapesti irodája (Janson Jenő és Zombory György kettős aláírásával és a Szövetség pecsétjével ellátott igazolványokkal) végzi. Az, a hallgató, -akinek a Szövetség a nemzethü- ségi igazolványt nem állítja kj, 3 napon belül a m, kir. vallás- és közolctaásügyí nti- nteztertől kérheti a nemzethüség igazolását, A nemzethüség igazolása nélkül senki az egyetemekre fel nem vehető. Ugyanezek alkalmazandók azokra a hallgatókra js, akik elsőmben a pótfélévre (3. §.), illetőleg az 1938/39. tanév második félévére iratkoznak be. A be- vagy átiratkozó hallgatók szerzett jogai elbírálásánál a méltányosság elvének alkalmazása mellett a csehszlovák tanulmányt rend szolgál alapul. A csehszlovák középiskolákban szerzett érettségi bizonyítványok, az egyetemeken hallgatott félévek a letett vizsgák és szigorlatok, a végbizonyítványok általában elismerendők, illetőleg beszámí- t an dók. Az e tárgyban benyújtott kérelmek a csehszlovák tanulmányi rend alapján, a szerzett S k figyelembevételével, valamint a nem- űség igazoltsága alapján mindenkor eso- tenldnt és egyénileg birálandók ej. Az egyetemek karain (osztályain) a hallgatók részére 1939. évi január hó 2-től február hó 11-ig bezárólag, évfolyamonként, pótfélév jellegével bíró tanfolyam tartandó, melyen a tanárok összevontan előadják az 1938/39. tanév I- félévenként tananyagát és megtartják a szükséges mértékben a kapcsolatos gyakorlatokat. A pótfélév szorgalmas és pontos hallgatása a hallgatókra kötelező és ez a tanárok által ellenőrizendő. Ama hallgatók részére, akik az 1938/39. tanév I. félévére az első §-ban meghatározott határidőben, vagy e határidőn túl a tőlem nyert engedély alapján rendes hallgatókként beiratkoztak, ez a csonka-félév csak a pótfélév szabályszerű hallgatásával érvényesíttetik, amiért is leckekönyveik egyeztetése és lezárása csak a pótfélév befejeztével történhetik meg. Ama hallgatók részére pedig,_ akik csak a pótfélévre iratkoznak be, ez a pótfélév szabályszerű félévnek számít. A pótfélévi tanfolyamokra a beiratkozás ha- tárideje: 1939. évi január hó 2-től 7-ig, az előadások kezdete pedig: január h. 9-ike. Az 1938. és 1Ő39. tanév H. féléve ennek következtében — amennyiben a m. kir. Vallás- és Köz- oktatásügyi Miniszter egyes karokra nézve a pótfélévi tanfolyam megtartása szükségességének hiánya miatt megokolt felterjesztésére másképen nem rendelkezik, — 1939. évi február hó 20-án veszi kezdetét s június hó végéig tart. Ez utóbbi félévre a beiratkozás határideje: 1939. évi február 20—28-a, az előadások kezdete pedig: máretas 1-j'e. A cseh-szlovák tanintézetekben szerzett érettségi bizonyítványok, amelyek igazoltan valaegyes karaira képesítettek, ugyanezzel a képe-* sítő erővel bírnak a megfelelő magyar egyetemekre, illetőleg karokra, való felvétel tekm-te- teben. Az iratkozó hallgatók — karra való tekintet nélkül — a folyó tanév H. félévében a magyar történelemiből és magyar alkotmány- jogból a Tudományegyetemi hallgatók a bölcsészettudományi karokon azzal a megszorítással, hogy a joghallgatók a magyar alkotmányjogból a jog- és államtudományi karokon, a Műegyetem budapesti hallgatói a közgazdaságtudományi karon, a soproni hallgatok pedig a saját karukon külön előadásokat kötelesek hallgatni és ezekből a tárgyakból dijtalan kollokviumot tenni. Ennek sikertelensége esetében a kollokvium legfeljebb kétszer ismételhető meg. Ezeknél^ a hallgatóknál a kollokvium a külföldi érettségi bizonyítványok elismerésére előírt kiegészítő magyar érettségi vizsgálat letételét pótolja és így részükre a végbizonyítvány csakis akkor állítható ki, illetőleg ezek a tanulmányi rend szerinti utolsó vizsgálatra csakis akkor bocsátható, ha a kollokvium sikeres letételét igazolják. A bölcsészettudományi karok az 1938/39. tanév H. félévében az összes, bármely kari és évfolyamú hallgatók részére a magyar fpld- rajzból és a magyar nyelv és irodalomból, ösz- szetfogó előadásokat tartoznak hirdetni. Ezen előadások hallgatása mindazokra a hallgatókra kötelezők, akik érettségi bizonjdtványukat nem. magyar tannyelvű cseh-szlovákiaá középiskolákban szerezték meg; az előadások látogatása a tanárok által ellenőrizendő. A hallgatók ezekből a tárgyakból kollokviumot is kötelesek tenni, amelyre vonatkozólag a (2.) pont rendelkezései alkalmazandók. A Műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmémöki Karának érdekelt hallgatói részére a kar gondoskodik az említett tárgyakból előadások tartásáról, A csehszlovák egyetemeken hallgatott tárgyak és érvényes félévek minden karon beszórni tandók; a végbizonyítványt még nem nyert hallgatók a magyar tanmenetben^ előírt magyar szaktárgyakat is a lehetőséghez képest hallgatni tartoznak. A hallgatók által cseh-szlovák egyetemen letett vizsgáik és szigorlatok összes tárgyai beszámítandéik. Mindazokon a karókon, melyeknek tanulmányi rendje szerint magyar szaktárgyakból való vizsgálat letétele kötelező, ezekből a tárgyakból is vizsgálat (szigorlat) teendő. A vizsgák, illetőleg szigorlatok ismétlésénél a hazai szabályok a legméltányosabban alkalmazandók. A hallgatóknak jogukban áll kiválasztani azt a hazai egyetemet, amelyen tanulmányaikat megkezdeni, illetőleg folytatni óhajtják. • A hallgatókat a lehető legnagyobb tandíj és vizsgadij kedvezményekben kell részesíteni, Evégből nevezetteknek tandíja a folyó tanévre szóló érvénnyel — félévi 25 pengőben állapítom meg, mely alól az igazoltan aze- génysorsuak egészen, vagy felében felmenthetők. A tandíj és vi zsgaclíj kod vezmén y megállapításánál a lehető legnagyobb méltányosság alkalmazandó s az elbírálásánál a családi szociális körülmények ,a vagyoni helyzet és a tanulmányi előmenetel szempontján felül még az is vizsgálandó, hogy a hallgató a cseh-szlovák egyetemen, milyen kedvezményben részesült. A mellékdíjakat minden hallgatónak meg kell fizetni. Ugyancsak a folyó tanévre szóló érvénnyel azonban az igazoltan szegénysorsú hallgatókat a mellékdíjak befizetése nélkül is be kell írni, mert biztos kilátás van arra, hogy ezek részére ezt az összeget egészben, vagy részben — a vonatkozó kérvényele az illetékes karhoz történő egyidejű benyújtása esetében — a magyar társadalom „Magyar a magyarért” mozgalma által nyújtandó támogatósból se- ■fix XaonájWxa BMg kM téríteni
