Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-30 / 21. szám

IW* NOVEMBER SO. SZERDA mnrni 7 A visszatett inasatokkal beszélgetünk; mindenkitől hallunk valami panaszt is —, bár mün­den panaszos kérdés mögött állandóan világít a visszatérés fölött érzett öröm, boldogság és hálaérzet. De a panaszok­ról sem akarunk megfeledkezni. A ki­törő örömujjongások napjai elmúltak, lassan visszatérnek a hétköznapok, az új építő korszak, s fölöslegesen áltat­nánk magunkat, ha azt képzelnénk, hogy immár csak lelkesedésből és ünnepi örömből kell állni életünknek. Ezért nem is ütközünk meg a hallott panaszokon. Hiszen majdnem mindenki aggódik va­lami miatt, magáért, vagy másokért, s azzal segítenénk a legkevesebbet, ha el­hallgatnánk, hogy az új helyzet nagy és komoly problémákat vetett felszínre s ezek csak hosszas, gondos, megértő munka után tűnhetnek el életünkből. De egyre mindenkit szeretnénk figyelmez­tetni: hogy türelemre van szükségünk. Mert méltatlanul viselkedik minden ma­gyar, aki türelmetlenül duzzog, elégedet­lenkedik, ha nem sikerül rögtön minden úgy, ahogy szeretné, vagy várta volna. Elvégre óriási forradalom ért bennün­ket, a legboldogabb változás, ami csak érhetett: de változás a javából és ezzel mindent megmagyaráztunk. Nincs olyan fordulat, ami kkebb-nagyobb zökkené­sek nélkül bonyolódhatna le- De mily kis áldozatot követéi tőlünk szerencsés sorsfordulatunk. Kis türelemre van csak szükség, hogy rövidesen simán, egyönte­tűen kapcsolódjunk be minden téren anyaországunk vérkeringésébe. Húsz évig vártunk erre az alkalomra: semmi okunk sincs reá, hogy fegyelmezetlen sopánkodással nehezítsük meg a várva- várt helyzet konstruktív kialakulását. Nem csodálkozunk a panaszokon —, hi-. bzen mindenki úgy gondolt ezekre a most bekövetkezett napokra, mint élete leg­szebb vágyára s ugyan csoda-e, ha mind­járt kétkézzél szeretné megmarkolni a dédelgetett vágyak valóravatását. Na­gyon vártunk erre a pillanatra, de le­gyünk hajlandók arra is, hogy elfogad­juk a minden valósággal járó bizonyos elkerülhetetlen nehézségek leküzdését. Éppen ezen a ponton kell jelentkezni a mi közmondásos realizmusunknak is, amivel annyit dicsekedtünk húsz éves sorsunk alatt, s amiért oly gyakran vág­tuk zsebre mások csodáló dicséretét. Új helyzetünkben számtalan új fel­adattal kerülünk majd szembe. E felada­tok elvégzése sok fáradsággal jár. Erre talán nem is számítottunk, mert bár­mily realistáknak tartottuk is magunkat, vagy tartottak bennünket mások —> egyet be kell vallanunk, hogy a fölsza- badülás témája volt az, ahol kiszabadult belőlünk minden elnyomott idealizmus és úgy tekintettünk a szabadulás órá­jára. mint a menyország kapujára. A munkára, feladatokra, új gondokra és nehézségekre nem is vetettünk figyel­met a visszatéréssel kapcsolatban. Hi­szen néha oly messze kerültünk magyar vágyaink világától, honit csak a béna boldogságot, a bódult beteljesülést tud­tuk sejteni e szó alatt: revízió. Nos, a revíziót elértük, hazakerültünk és otthon maradunk mindörökre. Jöhet az új gondolkodás, az új eszmevilág, amely hasznos fogalmakkal népesíti be a visszatérés hétköznapjait. Eddig elmé­letileg foglalkoztunk fölszabadulásunk­kal —, most előttünk áll a feladat, ' ogy gyakorlatilag rendezzük el fölszabadult életünket. Sok tekintetben talán kényel­mesebb volt a várakozás, a szebbnél- szebb tervek szövögetése, mint a válto­zással járó feladatok elvégzése. De nem akad közöttünk — azt hisszük — senki sem, aki klshitüen meghátrálna az új nrsságépitő munka elől és kicsinyes panaszokba fúrná fejét, ahelyett, hogy bátran szembenézne új, boldog aortával. Ezért kezeltük optimizmussal a hozzánk Csehszlovákia helyett Cseh-Szlovákia eljutó panaszokat is — legyen az bármi­lyen, vonatkozzon az bármire: pénzre, vagy állásra, a túlsók munkára, vagy a munkanélküliségre —, mert hiszen a puszta létkérdések körül forognak több­nyire az aggódó szavak és kérdések. A puszta létkérdések mellett persze sok szó esik az általános szellemről is: mo­dorról, szokásokról, a közéleti érintke­zés és berendezés problémáiról —, ami természetes, hiszen kétfajta világ talál­kozik most egymással és húsz év külön­féle múltja hat és erjed soraink közt. De mindkét világnak — számos eltérése mellett is — van egy közös nevezője: az, hogy magyar itt is, magyar ott is. Ez lesz az a pont, ahol áldásosán terméke­nyíthetjük meg egymás tapasztalatait. Csak türelem és jóakaratú megértés kell munkánkhoz, akkor az itt-ott még felmerülő panaszok is hamarosan a mültté lesznek, mint ahogy a mültté már az a húsz év is, amit egy erőszakos határ okozta távolságban töltöttünk él egymástól. (bi) ——— ........... Mecenzéf lek küldötts a német külügy­minisztériumban Berlin, november 29. A bécsi döntés ér­telmében cseh területen maradt Mecenzéf község küldöttsége megjelent Berlinben a birodalmi külügyminisztériumban és kérte Németország támogatását ahhoz, hogy a községet Magyarországhoz csatolják. A német külügyminisztériumban — mint a küldöttség köréből közük — kijelentették, hogy a bécsi döntőbírói határozat értei­mében a bécsi döntőbíróság tagjai illeté­kesek. A mecenzéf! küldöttséget ennek megfelelően a bécsi döntőbírósághoz uta­sították. Hogyan választ elnököt szerdán Csehszlo vákia Hacha az egyetlen jelölt Prága, november 29. A csehszlovák nemzet- gyűlés szerdai ülése, a' képvíselőház és a szenátus együttes összejövetele délelőtt fél 11 órakor kezdődik. Napirendjének első része a köztársaság elnökének megválasztása, máso­dik része pedig az új elnök alkotmányos eskü­tétele. Az elnökválasztás a prágai képviselőhöz épületében lesz. A Smetana-téren a parlament előtt a nemzetgyűlés tanácskozása alatt dísz­század őrködik lobogó alatt, zeneszó mellett. A tér baloldalán a hadsereg és a csendörség képviselői, másik oldalán pedig egy lovasosz­tag foglalnak helyet s ez a lovasosztag kíséri el az eskütétel után az új elnököt az elnöki palotába. Felsorakozik a téren a szokolegye- sület, a légionáriusok és különféle más tör­pédig katonai csapatok állnak sorfalat. Az elnöki palotánál az elnök szemlét tart a pa­lotaőrség fölött s ezzel az ebi ükké választás szertartásai végelérnek. Hacha az egyetlen felölt Prága, november 29. A Cseh Távirati Iroda jelenti: Az új csehszlovák állam el. nöki méltóságának egyetlen jelöltje a cseh, szlovák és ruszin politikai élet vezetőinek i vetértő megállapodása alapján Hacha Emil, a jogtudományok doktora, a legfőbb közigazgatási bíróság elnöke, a prágai Károly-egyetem összehasonlító közigazga­tási jogi előadó tanára. Prága, nov. 29. Tudvalevőleg a cseh­szlovák állam és a cseh-szlovák nép meg­jelölését eddig hivatalosan cseh rendel­kezés értelmében egy szóba •— „Cseh­szlovákia”, illetve „csehszlovák” — kel­lett írni. Az október 6-iki zsolnai egyez­mény óta, amikor létrejött Szlovákia autonómiájára vonatkozólag a megegye­zés, ismét két szóban írják az állam elne­vezését, még pedig így: Cseh-Szlovákia. Ez az elnevezés azóta hivatalos megerő­sítést is nyert, amennyiben a törvények és rendeletek gyűjteménye, amely közli a Szlovákia autonómiájáról siróló alkot­mánytörvényt, már szintén Cseh,-Szlová­kiát ir. Egyébként az eddigi szokástól el­térően már nem csupán cseh, hanem szlo­vák nyelven is megjelent az alkotmány­tól vény a gyűjteményben. Kizárják a zsidókat a cseh egyesületekből Prága, nov. 29. A zsidóknak a cseh nemzeti egység pártjából való kizárása után most sor került a cseh társadalmi egyesületekből és klubokból való kizárá­sára is. Az indokolás szerint a cseh társa­dalomnak érdeke, hogy őszinte és tiszta kapcsolatokat teremtsen Németországgal. Ez annyit jelenít, hogy a cseh társadalom és közélet reprezentatív intézményeit meg kell tisztítani a nemárja elemek ől. sadalnii és testnevelési alakulatok küldött­sége. A tulajdonképpeni elnökválasztás vita nélkül történik szavazócédulákkal, névsze­rinti szavazás utján. „ Csehszlovákia elsőszámú köz" Élesen támadja a cseh sajtó Ben est Az eredményt a nemzetgyűlés elnöke hirdeti ki. A kihirdetés pillanatában a nemzeti lobo­gót felhúzzák a parlament épületére, a dísz­század fegyverrel tiszteleg, miközben a zene­kar a nemzeti himnuszt játssza. Ugyan­ekkor 21 ágyúlövés hirdeti az elnökválasztás megtörténtét. A választás eredményét a nemzetgyűlés elnöke az alelnökkel együtt jelenti a minisz­terelnöknek, aki értesíti a megválasztott el­nököt és felkéri az eskütételre. Miközben a miniszterelnök gépkocsin a megválasztott el­nök lakására hajtat, a nemzeti lobogót be­vonják a képviselőház ormáról. A köztársaság elnökének a nemzetgyűlés épületébe való megérkezésekor a disaszázad fegyverrel tiszteleg. Az elnököt a két ház ház­nagyai vezetik föl az ülésterembe, ahol a kü­lön elnöki emelvényen foglal helyet. A nem­zetgyűlés elnöke üdvözli ekkor beszédben a köztársaság elnökét és fölkéri, hogy tegyen esküt az alkotmány könyvére. Amikor az elnök elmondja az eskü szöve­gét, a parlament épületére már az elnöki lobogót tűzik ki a katonai alakulatok tisz­telgése közben. Miután á nemzetgyűlés elnöke bezárja az ülést, a köztársaság elnökét ünnepélyes menet­ben kisérik a ház kapujához. Az elnök a disz- század lobogójához lép, miközben eljátsszák a nemzeti himnuszt, utána a két ház elnökének, Sinovy tábornok miniszterelnöknek és Szlová­kia, valamint Ruszinszko miniszterelnökei­nek társaságában megszemléli a kivonult katonai osztagokat s üdvözli őket. Az elnök ezután a miniszterelnök kíséretében az elnöki palotáiba hajtat. Az őt kísérő menetben réeztvesz Tiso szlovák miniszterelnök és Volosin ruszin miniszterelnök is. wmM teimia—tag ukrjm la, iMtm Prága, november 29. A jobboldali cseh saj* ó tovább folytatja támadásait Benes volt elnök ellen. A Praszki Vecser a ro­mán király nyugateurópai utazása alkal­mával sajnálattal emlékezik meg arról, hogy Csehszlovákia húsz év alatt sohasem tudott, vagy inkább nem akart látogatást kezdeményezni sem Varsóban, sem Romá­ban, sem Berlinben. Ezeknek az utaknak a lehetősége szóbakeriilt ugyan, de a prá­gai hivatalos körök ez ellen mindig azzal érveltek, hogy Csehszlovákia nem „ala- csonyodhatik le.” Ezzel szemben JBenes külügyminiszter korában közvetíteni akart Anglia és Franciaország, Németország és Lengyelország között és még Perzsiában is ő akarta vállalni a közvetítő szerepet. Másokon akart segíteni, de végül magán segíteni nem tudott. Végre 1934-ben haj­landó lett volna elmenni Mussolinihoz Ró­mába, ahol addig már a világnak úgy­szólván minden jelentős államférfia meg­fordult. De akkor már késő volt. Minden üt Rómába vezet, — csak a cseh út volt kivétel. Csehszlovákia lemaradt a római útról és a szomszédok felé vezető utak­ról is. Medek tábornok, katonai író a Vecser- ben kijelenti, hogy Benes vök elnök nem •ekintheto másnak, mint a csehszlovák köztársaság első számú közellenségének. B*nesnek minden módja megvolt arra. hogy megegyezzék a szomszéd államokkal és így megmentse a cseh állam belső bé­kéjét és területét. Mint elnöknek, tudnia illett volna, hogy Sztálin Oroszországa nem tud komolyan háborút viselni. Realis­tának mondotta magát es mégis bízó t a Szovjet segítségében. A török nemzetgyűlés hálája a magyar képviselőháznak Ankara, november 29. A török nemzet- gyűlés legutóbbi ülésén az elnök bejelen­tette, hogy most kapott hivatalos értesí­tést arról, hogy Atatürk elnök halála al­kalmából a magyar képviselőház ünnepé­lyesen megemlékezett Atatürk pályafutá­sáról és munkásságáról. Az elnöki bejelen­tés után több képviselő felszólalt s a tö­rök nép, valamint a nemzetgyűlés háláját fejezte ki azokért a nemes érzelmekért, amelyekkel a magvar képviselőhöz a tö­rök népet nagy fiának e^v^sfsfcéfléypl ér­fájdalmában osztozottAsr "'elnök közöl'e, hogy értesíteni fogip.-J& magyar képyiselő- házat a török nsirfzetgyülés hálájának ki- feiezéséről. Jr k

Next

/
Oldalképek
Tartalom