Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-16 / 9. szám
12 TELUIDEÍÍT •-Mä.gVaR H I AI>ÄB 1938 NOVEMBER 16. SZERŰ. Borzalmas vérfürdőkéi rendeznek Csonka-Kárpálalfán az ukrán lerrorlsíák Három-négy százfőnyi terrorista tartja fenn a nép egységes akaratával szemben a csehek rémuralmát — Águlás'g kínozzák a cseh csendőrök a Kurtyák-párt titkárait Ungvár, november 14. (Magyar Távirati Iroda.) Kárpátul jón a]c az ideiglenes határon kivül maradt részén az ukrán elemek izgatása a Kárpáti Magyar Hírlap jelentése szerint nem ismer határt. A lakosságon pánikhangulat vett erőt és mindenütt összetűz a cseh sorkatonasággal. Vannak falvak, ahol tiz-husz-ötven a sebesült magyarok és ruszinok száma. \z emberek a mezőkre és az erdőkbe menekülnek a katonák cs csendőrök szuronyai elől. A zavargásokat — éppen úgy, minit a magyar csapatok bevonulása előtt — a már megszállott, területen is -— az utóbbi időben beszivárgott háromszáz-négyszáz fegyveres emigráns szervezi, akik prágai pénzen akarják ráerőszakolni Kárpátaljára a kárpátorosz néptől teljesen idegen ukrán politikát. Ez a kis csoport az egyetlen, amely Kárpátalja hagyományaitól eltérő politikát folytat, úgy how Kárpátalján ukrán pártról vagy széleskörű ugrón mozgalomról beszélni nem lehet, hanem mindössze néhány száz tagú fegyveres banda akar idegen, elsősorban kommunista pénzzel forradalmi központot teremteni Kárpátaljának még cseh fennhatóság alatt álló részén. Az Ungvárt, Munkácson és a ruszin falvakban a megszállás előtt megkísérelt lázadásokat a lakosság meghiúsította. A lakosság mindenütt szétverte az ukrán fegyvereseket és valamennyi megmozdulás csúfos kudarccal végződött. 84 katona átszökött Magyarországra Csonka-Kárpátalja egyre keservesebb közviszonyai miatt újabb csoport menekülő érkezett magyar területire, közöttük 8*1 katóna, akik között nemcsak ruszin és magyar, hanem 1 cseh nemzetiségű is volt. Áthozták teljes felszerelésüket és bárom golyószórót is. Petenko ttyuJa pert esényi igazgató-tanítót az ukránok halálra verték, miután iskolájából kiüldözték; temetéséről még nem érkezett liir. tígy látszik, hogy éjszaka földelték el, titokban. Fe ellen kiürítés A menekülök pontos híreket hoztak arról, hogy a beregszászi kórház elrabolt felszerelését a Husst melle'.t levő Kirva községbe szállították és a felszerelési tárgyak a legnagyobb összevisszaságban egymásra dobálva hevernek a szabad ég alatt. Az ungvári törvényszék Nagyberéz- nára költözött, míg a járásbíróság Antalócon akarta berendezni új székhelyét, de a lakosság ennek ellene szegült, mert a cseh hivatalnokok ki akarták lakoltatni a polgári lakosságot otthonából és le akarták foglalni a lakásokat. Végül a bíróság kénytelen volt a 14 kilométernyire levő Szerednyén maradni. Két község leégett Az ukrán terroristák újabb merényleteiről számol be a Kárpáti Magyar Hírlap. Ljuta és Csontos község házait felgyújtották, úgy, hogy a két falú teljesen leégett. Az Ungvárról elmenekült tisztviselőknek nincs maradásuk Kárpátalján és Huszton a legnagyobb fokú a hivatalok fejetlensége. Hallatlan kínzások TJngVár, november 14. Megbízható hírek szerint a Kurtyák-párt titlcárait, akiket Ungvárról kiküldtek, hogy a csehországi Kárpátalján maradt ruszin és magyar lakosságnak segítségére legyenek, a csehek elfogták, bevitték a csendőrlaktanyába, ott levetkőztették, testüket ecetes vízzel leöntöttek, majd gumibotokkal ütötték őket. Amikor a két titkár elájult, a kínzást abbahagyták, amikor pedig újra magukhoz tértek, felmelegített vas- cipőbe szorították lábukat és így kínozták őket addig, amíg újra cl nem ájultak. Még további kínzások után végül mellüknek szegezett pisztollyal vallatták őket. Magyar kézbe került egy ukrán terrorista A Kárpáti Magyar Hírlap jelentése szerint az ukrán vezérek eltávoztak ugyan Ungvárról, de megfigyelőiket hátrahagyták. A rendőrök tudomására jutott, hogy egy űkrán terroista a katolikus templomban agitál. Megmotozása alkalmával revolvert és propaganda-iratokat találtak nála. A terroristát letartóztatták. Hogyan fértek haza a szered! fakor magyar katonái Érsekújvár, november 15. Szereden mintegy ezerkétszáz magyar katonát gyűjtött össze a cseh had vezetőség, hogy a bécsi egyezmény értelmében leszerelje és azután átengedje őket a demarkációs vonalon. A leszerelés végrehajtására egy egész gyalogos ezredet vezényeltek ki, amely körülfogta a sze- redi tábort és kilenc géppuskát állított fel a tábor korul, A magyar katonákohz cseh tisztet küldtek ki, alá csak törve beszélte a magyar nyelvet és az felszólította a magyar fiúkat, hogy szereljenek le, adják át fegyvereiket és a muníciót. A katonák azonban tartottak attól, hogy a leszerelésnek komoly következményei lesznek fajult nézve és hogy a csehek nem csalt a fegyverzetüket veszik el tőlük, hanem le is vetkeztetik őket. Ezért azt a választ adták, hogy nem tárgyalnak, küldjenek hozzájuk olyan tisztet, aki jól beszél magyarul. akivel meg tudják magukat értetni. A cseh tiszt erre fenyegetőzni kezdett, hogy ha a magyarok nem szerelnek le azonnal, akkor lövetni fogja a tábort. A fiuk azonban nem ijedtek meg és azt válaszolták, hogy náluk is van két gépfegyver és ok is tudnak bánni vele. A cseh tiszt erre elvonult, de kisvártatva újabb tiszti küldöttség érkezeit, most már egy ezredes is volt benne. Az egyik tiszt tökéletesen is beszélt magyarul. Megkezdődtek a tárgyalások, de ezek sem vezettek sok eredményre. A magyar fiúk ragaszkodtak hozzá, hogy csak akkor szerelnek le, _ amikor már elérték a demarkációs vonalat. A csehek dultak-fultak, de nem tehettek másképpen és megegyezték abban, hogy a magyar tábor induljon útnak a demarkációs vonal felé, a cseh ezred majd két kilométernyi távolságban követi őket így is történt a szereti tábor ezerkétszáz katonájának hazavonulása. Elővédet küldöttek előre, azután következett a fó'sereg, és az utóvéd gondosan őrködött, bogy a csehek két kilométernél közelebb ne érjék a hazafelé tartókat. így jutottak a magyar fiúk Surányig. Az- előőrs azzal a lelkesítő hírrel érkezett vissza a táborhoz, hogy Surányba már bent vannak a magyarok, mert a magyar katonazene játszik és a faluban igen nagy a lelkesedés. Erre a magyar fiúk hangos énekszóval, gúlába hajigálták fegyverzetüket és Suránynál vidám magyar dalok zengése közben mind az ezerkétszázan átlépték a demarkációs vonalat. Ez a kis anabázis érdekes epizódja 1938 november mozgalmas napjainak. nem tűrheti, hogy a velünk szomszédos és testvén nemzetek elnyomassanak. A magyarság; vonzóereje Szent-Ivány József ezután így folytatta: — A keresztény és keresztyén egyházak és Kóma a régi húsz. év előtti úgynevezett kle- rika.lizmu.st felcserélte a mai szociális programmá!. A keresztény egyházak és egyházfők egytől-egyig mélységes szociális reformokat követelnek és mélyen gondolnak a lelki életen kívül a hívők anyagi életére is. — Vallom nyíltan, hogy csak szabad nemzetek élhetnek békességben és testvériességben működhetnek együtt annak az államnak javára, amelynek keretében élnek. A magyar állaim keretében élő más nemzetek nacionalizmusát nem szabad fékezni. A magyarságnak erre nincs szüksége. A magyar géniusz kibírja a más nemzetekkel való együttélést. A magyarság vonzóereje igen nagy. Mutatja ezt, hogy távoli szlovák vidékek lakossága juttatja el hozzám kívánságait, hogy Magyaj-országhoz akarnak csatlakozni. Ez a magyar nemzeti szellemnek és a magyar géniusznak a győzedelme. A mi nemzeti fennmaradásunkat ennek a inagyistr géniusznak köszönhetjük. Az ősi tradíciókat nem fogjuk soha szem elöl téveszteni és sohasem fogjuk elfelejteni, hogy a nemzet csak ónnak az ősi tradíciónak alapján, tud kifejlődni. — A magyarságért szenvedni kell, ezt mi az elnyomás húsz éve alatt tanultuk meg és éreztük. A magyarságnak két igen nagy haja van. Az egyik az, hogy igen sok a szegény és nyomorgó ember, a másik az, hogy az emberek torzsalkodnak és egymás ellen harcolnak, pedig kevés, nemzet mutat fel annyi kiváló koponyát é$ értékét, mint a, magyar és ha ezek az értékek együtt dolgoznának fegyelmezett szervezetben, mindenki a maga helyén, akkor ebben az esetben igazán nagy alkotásokra lenne kilátás. A diszközgyiüés hallgatósága percekig tartó lejkés éljenzésben részesítette Szént-Ivány Józsefet. A Himnusz eléneklésével ért véget az ünnepség. Javul a litván-lengyel viszony Kaunas, november 15. Kaunas, november 15. Kaunasban és Varsóba» tárgyláások folynak a litván- lengyel viszony további rendezéséről. Többit között a júliusban megszakított gazdasági tárgyalások új rafel vételét, az iskola- és kisebbségi ügyek rendezésére irányuló tárgyalások megindítását és sajtóegyaz- mény megkötését tervezik. Jelentik továbbá, hogy a Válna vidékének felszabadítására alakult ■ szövetség beszüntette tényleges tevékenységét. Szent-Ivány József hatalmas beszédet mondott a miskolci vármegyeházán Uj magyar nacionalizmusra van szükség Miskolc, november 15. Borsod-Gömör vármegye törvényhatósági bizottsága kedden délben rendkívüli díszközgyűlést tartott, amelyen resztvettek a vissziáért görnöri magyarság vezetői is Szent-Ivány József tolt prágai nemzetgyűlési képviselővel az élükön. A vármegyeháza feldíszített nagytermében vitéz Borbély-Maczky Emil főispán mondott megnyitóbeszédet, amelyben ünnepelte a felszabadult felvidéki területet. A főispán azután hódoló szavakkal emlékezett meg a kormányzó úr őfőméltóságáról. Putnoky Móric, a képviselőház háznagya és Bottlik István báró felsőházi tag felszóllaása után a közönség zúgó tapsai közepette díszmagyarban emelkedett szólásra Szent-Ivány József. Az uj magyar nacionalizmus Szent-Ivány a kővetkező beszédet mondotta: — Húszesztendős várakozás után végre kezet foghatunk egymással és megölelhetjük egymást. Húsz esztendő nagy idő idegen Imperium alatt. A mi magyarságunk ez alatt a húsz esztendő alatt valami új alakét vett fel. Ne értsenek' félre, csak annyiban különbözünk egymástól, hogy mi az elnyomás ideje alatt nyíltabb szóval és óvatosság nélkül hozzá mertünk nyúlni kényes kérdésekhez. Azért dolgoztunk így, hogy a magyar egységet létrehozzuk. Húsz esztendővel ezelőtt azon a gömörmegyei megyegyűlésen, amikor tulajdonképpen a régi Gömörmegyét temettük, amely csak most szabadult fel ismét, felszólaltam és elmondottam, hogy a vánnegye intézményét új tartalommal kell megtölteni. Mondottam azt is, hogy a magyar nemzeti gondolatot, amit a háború előtt hirdettek és hirdettünk,. át kell 1 értékelni azokra az , újabb korokra, amélyék ' előttünk állnak. — Uj nemzeti eszmét kell alkotni, amely nek minden vonatkozása, a nemzet és a faj életébe kapcsolódik. Erinek a tartalomnak nem idegen eszmék és ideológiák szolgálatában kell állnia. Nem a liberalizmushoz, nem a marxizmushoz, nem a baloldali és nem különféle más reformirányokhoz kell igazodnia ellenben a nemzeti eszme újjászületése feltétlenül követeli új magyar nacionalizmus kialakítását, amely a magyar nemzet földrajzi, geográfiai és népi helyzetét figyelembe veszi. — Az új magyar' korszerű nacionalizmus Mária olasz királylány eljegyzése Róma, november 15. Olaszországban nagy örömet keltett Mária királyi hercegnőnek Bourbon Pármai Lajos herceggel történt eljegyzésének hire. A lapok közük a hercegnő arcképét. A hercegnő az egész országban a legnagyobb népszerűségnek örvend és ezért mindenütt nagy az öröm, hogy a herceg személyében méltó életpárra talált. Mária hercegnő és Lajos herceg már évek óta ismerik egymást és a hercegnő gyakori vendége .volt a Bourbon-Pármai családnak a pianorei kastélyban. Bourbon Pármai Lajos herceget jól ismerik Olaszországban, mert minden évben több hónapot töltött Viareggio környékén. A herceg híres vadász és több ízben volt már nagy vadra vadászni Belga- Kongóban és Portugál-Afrikában. Tökéletesen beszél olaszul, angolul, németül, franciául és arabul, nemes érzésű, gondolkodású és kiváló férfiúnak ismerik. A herceg,két és fél évi távoliét után a napokban tért vissza Pianoreba és az utóbbi napokban Mária hercegnő több ízben tett látogatást a Bourbon-Pármai családnál. Lajos, herceg a san rossörei királyi kastélyban viszonozta a látogatásokat az olasz királyi cseládnál. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLr Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ * STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT„ BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYŐRT ALADÁR IGAZGATÓ >
