Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-17 / 10. szám
Ára: 10 fillér Előfizetési ár évente J6.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— P, havonta 3.— P Egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKÁI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, TŰI, József-körút 5. Telefon, kiadóhivatal és hirde* tési osztály 1-444-00. 10. szám. Budapest 1938 november 17. Csütörtök Reformprogram Budapest, november 16. A felszabadult Felvidék magyarsága a mai nappal cselek- vőleg bekapcsolódott a megnagyobbodott Magyarország politikájának irányításába, a második Imrédy-kormányba belépett az Egyesült Magyar Párt országos elnöke, Jaross Andor s mint tárcanélküli miniszter Irányítója lesz a fölszabadult terület köz- igazgatásának s mindazoknak a legiszlaüv munkálatoknak, amelyek a Felvidék jogrendszerét összeegyeztetik az óhaza jogrendjével. A Felvidéki magyarság húsz harcos esztendő élményein át abszolút bizalommal viseltetik új miniszterének személye iránt, de ugyanakkor örömmel állapíthatjuk meg, hogy az Lmrédy és Jaross iránti személyi bizalmon túlmenően tárgyi okokból is zárt falankszban sorakozik fel a Felvidék az új Imrédv-kormány mögé. Mert abban a programban, amit lmrédy adott, megtaláljuk mindazt, amit a felvidéki magyarság húsz esztendei csehszlovákiai harcában irányeszméinek vallott. Az Egyesült Magyar Párt négy fő irány eszméje egy mondatban kifejezve . ez volt.: nemzeti öncéluság és szociális igazságosig a keresztény érkölcfiiségr alapján a a népi demokrácia módszereivel. Imredy új programja voltaképpen ennek az elvi programnak gyakorlati részletezése. lmrédy legfőbb tétele a nacionalista Irányvonal kihangsúlyozása. Ma, Mussolini és Hitler korában és a tengelyhatalmak tőszomszédságában nem is képzelhető cl más politika, mint a népiségi elv alapján álló nemzeti politika. A kis nemzetek számára ez jelenti az önfenntartás, a megmaradás alapját, a történelmi érászaik révén szétszakított nemzetrészek számára az újraegyesülés előfeltételét. Ez az elv robbantotta szét Csehszlovákiát és tette lehetővé a magyar T ’ ' ’:k véráldozat nélküli visszacsatolását. A huszadik században öngyilkosjelölt az olyan kis nemzet, amely nem nacionalista politikát követ, s amelynél a nemzeti öntudatot langyos világpolgársági szellem, vagy internacionalista osztály partikularizmus homályosát ja el. A nemzeti öncélúság leghatékonyabb es legszorgosabb szolgálatát jelenti lmrédy programjának másik főtétele: a magyar hadsereg naggyáfejlesztése. Ez nemcsak a fölszerelés tökéletesítésében kell hogy álljon, hanem az egész nemzet évezredes ősi katonás szellemének további fejlesztésében. A katonás szellem fejlesztésének két eszköze van: a tényleges katonai szolgálat előtti előképzés, amit a levente intézmény ad és a katonai szolgálat utáni nevelés, amit a lövészrendszer további fejlesztése és általánosítása tesz majd lehetővé. Mi, északi magyarok, akik most szabadultunk föl a húszévi rabságból, a leglelkesebb hívei vagyunk a magyar honvédség leggyorsabb ütemű fejlesztésének. A magyarság történelmi célgondolatát a mai Európában csakis egy korszerű, erős, hatalmas hadsereg birtokában szolgálhatjuk s ezért minden áldozatot meg kell hoznunk. A felvidéki magyarság megnyugvással fogadhatja lmrédy harmadik tételét is, amely a keresztény erkölcs uralmát hangsúlyozza a közélet minden vonalán. A felvidéki magyarság ezt magától értetődő Jaross Andor első miniszteri nyilatkozata a Felvidék problémáiról, a fövő feladatairól és az új minisztérium hatásköréről „A felvidéki magyarságnak üzenem, hogy tartson ki hűen az Egyesült Magyar Párt Budapest, november 16. A magyar politika a Felvidék visszacsatolásával, új kormány alakulásával és annak programjával új feladatok keltek életre és új emberek kerültek e feladatkörök elére. A közönség érdeklődésének gyujtijpontjában ott állanak meet az új miniszterek: Burtha Károly táborszernagy, Tasnádi Nagy András, Teleki Mihály jróf és Jaross Andor. De leginkább ä vissza, csatolt Felvidék első miniszterének, Jaross Andornak személye vonzza a magyar közvélemény érdeklődését, mint ahogyan hetek óta a Felvidék itt él a szívünkben, itt áll a megelevenedett problémáival beleékelődve minden örömünkbe. Jaross Andorban reinkarnálódik a kisebbségi gondolat, a húszéves magyar szenvedés, a könnyes és keserű kisebbségi sors. Benne látja mindenki a túlról hozott dacos bánatot, az ökölbe szorított kéz szívósságát, a türelmet és higgadtságot és benne mindazt az örömöt, a felszabadulásnak minden gyönyörét, amit itthon, innen e napokban éreztünk. Benne a húsz esztendő túlról küldött sóvárgását é3 az innen átsugárzó biztatások áradatát. Mindez végétért és most Jaross Andor küzdelmes munka után, nemes és sikeres harc után új feladatok elé indul. A magyar kormány minisztere és pedig a felvidéki ügyek viteléneik a legfőbb fóruma. Önmagában szimbolizálja e megbízatás feladatának és küldetésének kettősségét, mint ahogy az egybeolvadás is kettősséget tételez fel. Most itt ülünk az Akadémiautcában, a volt osztrák követségen berendezett hivatalában, ahol mindenki és min-1 den lázas munkára készül. A levegő telítve van az új feladatok sajátos ízével, szinte érzik a Felvidék illata, az új színek, új témák és az új levegő áramlása, Jaross Andor ifcc mindenki számára uyröón vaiij hiszen a Felvidékről vau szó. Tulajdonképpen folytatjia azt a munkát, amivel odafönn nur gfogta az emberek kezét, lángoló szavaival megejtette q szivüket. Jaross Andor annak a felvidéki új, fiatal mozgalomnak tagjaként indult cl, amely a Szüllő Géza féle Országos Keresztényszocialista Párt és Szent-Ivány József Magyar Nemzeti Pártjának összeolvadásakor a magyar ügyek élére állott. Olyan iskolából került ki Jaross Andor, hogy ma egészséges szintézisét képviseli a két párt- rendszer szellemiségének, amelyből ő maga is a pártok egységesítésekor az új mozgalom élére került. Azóta Jaross Andor személye a legendás népvezérek magasságáig emelkedett a Felvidéken, ahol rajongó szeretettel veszik körül a nép közül kinőtt kiváló szervezőt, vezetőt cs népszónokot. ő volt az, aki a magyar pártokat Összefogta, felszínre és életrehozta a kisgazdák, a parasztság, a munkásság és középosztály megbonthatatlan testvéri szövetségét. ö, aki Esterházyvai remekművet alkotott, a két fiatal vezér, aki népi politikával és hallatlan agitációval tömegeket állított a magyar egységbe, ö, aki a politika belső frontján vezérkedett, míg Esterházy á diplomata páratlan ügyességével a nemzetiségi kapcsolatokat ápolta, SzüVö Géza pedig határtalan tapasztalattal és tiszteletre méló múlttal a nemzetközi fronton aratta sikereit. * Most a Felvidéki Magyar Hírlap Jaross Andor miniszterhez fordult az eskütétel napján, hogy első nyilatkozatát elkérje annak a lapnak számára, amely az ő szellemében tájékoztatja az ő népét. Természetesen miről másról kérdezhetnők meg elsősorban, mint arról, hogy miben látja a miniszteri megbízatás lényegét egyfelől a Felvidék, másfelől a megnagyobbodott Magyarország szempontjából? A Felvidéknek felelő s éggel tartozom... A miniszter így válaszolt: — Mikor lmrédy Béla miniszterelnök felkért arra, hogy a Felvidék tárca- néiküli miniszterének szerepét vállaljam, mindketten tisztában voltunk azzal, hogy a megbízatás célja; biztosítani a Felvidék zavartalan, harmónikus egybeolvadását a trianoni Magyarországgal; tartalma pedig: cselekvő közreműködés a politikai, társadalmi és gazdasági élet mindazon kérdéstömegében, mely a felvidéki magyar ember életét bármely vonatkozásában is érintheti. Én a Felvidéknek felelősséggel tartozom, mint ahogy felelősséggel tartozik minden egyes politikusunk, aki húsz éven át vezetőszerepet vállalt az idegen uratermészetes dolognak tartja, mert két évtizedes küzdelmében mindig keresztény alapon állt s ez a keresztény politika mindig mentes volt mindennemű felekeze- tieskedéstől. Ez a politika egyszerűen az igazságosság proklamálása; mert nem egyéb, mint a kétezeréves keresztény etika uralma a politikában. A legteljesebb mértékben üdvözöljük az új programban a népi politika célkitűzéseit. Imrédyvel együtt valljuk, hogy a tör- asökös magyar népet szociális tekintetben meg kell erősíteni. Ez a népvcdelem Ira- rédy fogalmazásában nemcsak negatívumokban jut kifejezésre, hanem pozitívumokban is, főleg a népélelmezés és népegészeégügy tarén. A népért folytatandó politika „a népi egység és a szociális igazságosság jegyében fogant reformer politika kell, hogy legyen” — mondotta Im- rédy. Üdvözöljük a bejelentett reformokat. A visszakerült magyar Felvidék népe még nagyobb mértékben agrárjellegű, mint az óhazáé, tehát a népi politikának elsősorban a földbirtokpolitikában kell érvényesülnie, lmrédy ezt úgy fogalmazza meg, hogy földbirtokpolitikájának célja mennél több életképes kisagzisztenciát teremteni. Evég, bői a földbirtokpolitika ütemét gyorsítani, a terjedelmét ezélesbítaiii kívánja. A magyar földet — úgymond — azoknak a kezén kell meghagyni, illetve azoknak a magyaroknak a kezére kell juttatni, akik a földet jól tudják művelni. Ez a kettős szempont vezeti majd a kormányt a földbirtokreform egészséges végrehajtásában. A telepítési és hitbizományi törvényt is kiegészítik s meggyorsul a föld tulajdonbaadásának és a kisbéri éti rendszernek az üteme. E reformok kapcsán minden felvidéki magyar örömmel írja alá lmrédy csattanban hangzó tételét, hogy a legrosszabb politika a reformok e'mulasztásának politikája, vagy pozitívan kifejezve: a legjobb politika az idején való reformok politikája. A Felvidék számára nagy fontossággal bír az a bejelentés, hogy a kormány küz- munkapolitikája nagy néptömegeket kíván
