Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-17 / 10. szám
2 •FELVIDÉKI '-MAGVaR'HIRME 1938 NOVEMBER 17, CSÜTÖRTÖK y k. Az első postával küldjük a ^ __ fiUékbolilinalh; - / 56 oldalas nagy képes árjegyzékét I A xb bnjbl j 1 í seif. fKÉKjíÉ llebner Ztlg V.. tzent lsíván-lér 3-4-*. sz. foglalkoztatni s különösen a visszacsatolt Felvidéken fejlesztik ki az éthálózatot, mért e területet mielőbb be kell kapcsolni az állam gazdasági vérkeringésébe, hogy a legrövidebb, légegyenesebb úton érint- kezhessék az ország politikai, gazdasági és műveltségi központjával: Budapesttel. Eh-e hatotta! szempontból lg' nagy szükség van, mert hiszen a mai nemzetiségi alapon megvont határok a legtávolabbról sem stratégiai határok s az uj határok legjobb biztosítása a tökéletes Úthálózat kiépítésében rejlik. De a Felvidék nagyon sokat szenvedett az elmúlt két évtized a vízBzabályoZáa elmulasztása miatt is, évente árvizek pusztították a Tiszavfdé- ket, a Bodrogközt, az Ipoly és Garam mentét, ezért a vlzsznbályoZás terén is nagy és nemes feladat vár a rnagySP kormányzatra. Az elmúlt hflsz esztendő nlátt a kisebbségi sorban élő magyarságnak abban rejlett a némzetmegtartó ereje, högy politikai szervezeté, az Egyesült Magyar Párt a szó legszorosabb értelmében a kisemberek pártja vök. A politikái szervezet a nemzet zöméért élt. A kisember erdeijeit védelmezte az idegen állam kiszipolyozó törekvései ellen. Annál nagyobb örömmel fogadja a felvidéki közvélemény Imrédy ama szavait, amelyekkel az adópolitikába és a családvédelem Rzolgáh á- ban a kisember védelmét jelenti be. „Az adópolitikában — mondatta — a kisember védelmére kell a legnagyobb súlyt helyezni, még pedig két telein'etben: egyrészt lehéőleg ki kell küszöbölni az fgy-időtlenségeket, másré&zt a zaklatásokat kell kiküszöbölni”. Mi, felvidéki magyarok az elmük két évtized alatt az adópolitikában csak két dolgot ismerünk: egyenlőtlenséget és zaklatásokat. A két évtizedes szenvedés U’án időt kell adni a felvidéki adózóknak, a kisembereknek, hogy fellélegezhessenek a balkáni adóztatásból. hogy kissé kiverhessék a* két év izedes sarcoltatás borzalmas következményeit, Ez az adóz'atá.si rendszer tette tönkre azokat a magyar birtokokat, amelyek a földreform ós a vagyondézrma egyiptomi csapását átélték, de émia t adósodott el hallatlan mértékben a magyar kisbirtok és törpebirtok is. Ezen a ponton egyenesen átmeneti adőkíméutet kell klr- ntlnk a felvidéki kisember számára. A miniszterelnök programadó szavai a kisember védelméről reményeket támasztanak hinnünk ebbén az irányban. Szerényen húzódik meg Imrédy gazdag programjában az úgynevezett családvédelmi és szociális alapnak a terve, amely az egyke elleni küzdelem eszköze kíván lenni. Ám szociális tartalmánál fogva mi, felvidékiek sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítunk néki, mint ahótry mások gon. dolnák. Az elnyomatás két évtizede alatt láttuk, mit jelent ennek a szociális védelemnek iiiánva sZöciijß^'^s nemzeti szem pontból. Mindeneke’ott nytfá'lwoíthatjuk hogy az elnemzet'enjdés őjt, volt, a legnagyobb mérvű, ahol ál egyké a lezerö'ebb fct volt a lev* volt: a ZseliSi járásban kisebb, ahol a sokfé'érmék-rfeidszér á lég. jobban virágzott: fcárpátaljM. Az idegén 4 b 6 ')c<iorbChsie|he gén í'eNel xrá^uk í i tpsivAPettníét hatalomnak nr.észetesen öröme tellett a magyar egykében, etn is t tt ellene semmit. De a szociális támogatás hiányában a sokgyermekes családoknál .is aratott • -a szlávosítás. A kisebbségi kiszolgáltatottságban lévő szegény nemzettesttől ezek a családok nem kaphattak megfelelő szociális támogatást, ezért a fö'dhözragadt * gazdaságilag függő béresek, munkások, vagy mc- kanélküli szegények gyermekeiket tömegesen, adták oda a szláv iskolákba, mert Ott a tankönyvet, a füzeteket s író. szereket ingyen is adták, sőt az állam a Slnvenská Liga útján gazdag ruhasagély- lyfet látta el az ilyen gyermekeket. Tízezer kis magyart neveitek évről-evre többnyire ilyen okok miatt janicsárnak a ezláv isko-f Iák. Mi most a legnagyobb örömmel üdvözöljük ímrédy egészséges tervét, hogy a gyermektelen örökhagyók vagyonából az állam törvényesen igényelhessen részt adnak a családvédelmi alapnak a számára, amely a sokgyerpiekes családokat tánio. gátná. Minden szociális érzésű magyarnak helyeseljük azt az elvét, hogy a nemzetfenntartó családokat azoknak a megterhelésével kell erősíteni, akiknek kevés gver. rnekük Vaú, vagy egyáltalán nincs gyermekük. Imrédy nemzetpolitikai reformtervei teljesen belevágnak az értékes népi rétegek nemzeti és faji Védelmének irányvonalába. Imrédy szembeszáll a nemzet önbizalmát destruáló törekvésekkel s hatalmas lelki és ~pNfoikai egységbe kívánja önteni a nemzeted A nemzet lelki egyesítésének munkájába^ az új magyar kormáhy értékes fegyveVtársakat kap a felvidéki magyarságban. \Mi felvidékiek úgyszólván nem is tudjuk megérteni, hogy miért van az óhazában annyi frakció és szekta még a hasonlóan gondolkozó öntudatos magyarok sorában is. Ezt a szakadárszellemet mi fölösleges, sőt káros erőpazarlásnak tekintjük. Nem szabad részletkérdések fölött civakodni akkor, amikor óriási nagy történelmi föladatok előtt áll a nemzet. Imrédy összefogást hirdető, egységesítő szellemét éppen ezért a legteljesebb mértékben becsülnünk és támogatnunk kell. A kormányelnök nagyszabású program- adásában természetesen nem részletezhette azokat a részlegproblémákat, amelyek csak b:nnünket, felvidékieket. érintenek és érdekelnek. Ném részletezhette elsősorban az új felvidéki tárcamihiszter hatáskörét és föladatát, nem ismer et- het'e azokat a terveke. amelyek a felvidéki gazdasági és szociális rendnek az egyetemes magyar életbe való beolvasztását célozzák. De miniszterünknek, Jaross Andornak személyé és a kormány munkájában való aktiv ré-zvétele kellő kezesség számunkra abbin az irányban, hogy a kormány új munkaprogramját a maga egészében teljes bizlommal a miénknek is tekinthessük és Jaross mögö't fért fa- lankszba sorakozva, harcba szálljunk a program gyorsiitemű megvalósításáért, fdj Jaross Andor nyilatkozatának folytatása lom ajatt élő nemzetesoport sorsának intézésében. Most, hogy a húsz éve hirdetett igéretföidjét átléptük, mindanynyian érezzük, hogy e nemzetcsoport minden egyes tagjának tartozunk egy boldog magyar cict megindításával. Sokat tanulhatunk és felhasználhatunk a régi életformából Arról beszélünk ezután, hogv ,.e boldog magyar élet megvalósításának” munkájában miképpen látja a Felvidék most elkövetkező problémáit, így világítja még a kérdést: A Felvidék problémái igen sokrétűek, hisz más politikai, szociális és gazdasági életforma alakult a csehszlovák köztársaság egykori keret "ben. A fejlődés is másirányú volt, mint Magyarországon. Kz a forma lényegében ellenünk volt Irányozva, de rendkívül kedvezett az államhatalmi szempontnak. Úgy, hogy ma, mikor mi is egy államot vezető nemzet rangját ismét el értük, ebből a berendezkedésből, életformából sokat tanulhatunk éB felhasználhatunk. Nemcsak speciális felvidéki síkon, hanem általánosan a magyarországi politikai, szociális és gazdasági kérdések elbírálásánál és a nemzet érdekében kiformálandó államhatalmi feladatoknál is. Az űf minisztérium Ezután az új minisztériumra fordul a szó, s megkérdeztük, hogy a minisztérium hatásköre mire terjed ki? — A felvidéki táré anélküli minisztérium, — válaszolta Jaross Andor tulajdonképpen tranzitó állomás, vagy, ha úgy akarom, egy szűrőkészülék, amelyen mindén felvidéki ügynek kérésziül kell mennie, mielőtt az illetékes szakminisztérium elintézi. Az összes tárgyi, de különösen személyi ügyek a felvidéki miniszter javaslata alapján lesznek megoldandók. Üzenet a felvidékieknek Végezetül azt kérdeztük meg, hogy van-e valami üzeneté a miniszternek a felvidéki magyarság számára. Igen, Jaross Andornak van üzenete és ez így hangzik: ■*— A felvidéki magyarságnak azt üzenem, hogy tartson ki hűen, mint eddig, a régi páftkeret: az Egyesült Magyar Párt mellett, mélyhez oly hűségesen ragaszkodott hosszú évekén át. Először sajátos problémáikat kívánjuk megoldani. Mindenkire gondolok személy szerint is, aki hűséges katonája, vagy tisztje volt harcunknak. Ami sajátos feladataink egyidejűleg magyarországi viszonylatban is hullámzást fognak elindítani, melyek a mai magyar társadalom majd minden kérdését érinteni fogják, új levegőt, friss lendületet kivárna meg. Elvárjuk a magyarországi politikai közvél emén ytől, hogy az örömtüzefa kialvása után, a hétköznapok szürke munkai rámában utat nyit olyan fejlődésnek, mely c nemzeti alapon megfo- garazott, szociális felelősségérzettel teli- tett népi Magyarország alapjait rakhatja le, — üzenem mindenkinek, hogy ellenfélé leszek minden protekcionizmusnak és szeretném a hivatalos érintkezésben a nagyobb emberközclséget biztosítani. Szeretném, ha a felvidéki miniszterben nem kegyelmes urat, hanem csak minisztert látnának magyar testvéreim. Jaross Andor nyilatkozatát ezzel befejezte. S azzal a melegséggel, férfias kézszorítással és megértő, beszédes tekintettel búcsúzott el tőlünk, amely magiban hordja a „nagyobb emberközeléig” biztosításának minden feltételét. Mohar József Összeütközések azangol katonák és az arabok között Jeruzsálem, november Iá. Az angol katonaság Názárefcben és környékén, a libanoni határ közelében, folytatja a házku- tatásokat Jeruzsálemben én Gazaban összetűzések voltak arab szabadcsapatok és az angol katonaság között. Mindkét oldalon voltak veszteségek. Gaza közelében arab felkelők felrobbantották a vasútvonalat. Tflntei'^'-n avyon'őttek esv pra'-ot. Súlyos vád — egy „szalmaözvegyi kiruccanás“ miatt A pestvidéki ügyészség vádat emelt Varga Lajos újpesti műbútorasztalos ellen, aki — a vádirat szerint — ez évi július 3-ón éjjel betörést kísérelt meg Újpesten és amikor ebben megzavarták, állitó- lag revolverrel próbálta távol tartani üldözőit. sőt futása közben rá is lőtt Imre István munkásra, aki az üldözők között volt. A golyó azonban, szerencsére, nem talált, s igy a királyi ügyészség szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádolta meg Varga műbútorasztalost. Az ügyet ma tárgyalta a peslvidékí törvényszék Szilágyi-tanácsa. A vádlott Varga Lajos a főtárgyaláson a leghatározottabban tagadta bűnösségét; kijelentette, hogy eszéágában sem volt betörni, s még kevésbé lőtt rá Imre Istvánra. Én tulajdonképpen egy „szalmaözvegyi kiruccanás” áldozata vagyok — jelentette ki mélabús hangon a vádlott. — Ezért ülök immár az ötödik hónapja .,, Az eset úgy történt, hogy a feleségem néháhy napra vidékre utazott, a szülei meglátogatására. Én felhasználtam ezt sr, alkalmat és az egyik uöismerösömet elkísértem egy újpesti táncmulatságba. Javá- bap állt a bál, én tüzesen roptam a csárdást a fiatal hölggyel, amikor odalépett hozzám az egyik barátom, és diszkréten a fülembe súgta: „Rögtön menj haza, megjött a jeleséged!” — A nő: átadtam a barátomnak, és pedig azonnal hazarohantam, tetszik tudni,- féltem a feleségemtől. . . Amint az ipar-, vágányon keresztül futottam hazafelé, egyszerre csak élénk kiáltozásokra lettem figyelmes: „Tolvaj, fogják még!” —- hal-t látszott mögöttem a zavaros kiáltozás. A iiövéthzo pillanatban revolver csattant s amint később rekonstruáltam a történteket, nyilván az igazi tolvaj menekült üldözői elöl s ő adott }e egy revolver lövés; a tömeg felé. A tolvaj azonban nálam gyorsabb lábúnál; bizonyult, sikerült eltíKnekülnie.-v- A tömeg viszont engem utóiért, egyszerre csak hiányos öltözékű emberek fogtak körül, ütlegelni kezdtek, majd az e’ő- siető rendőrök mindenáron a revolvere- metmet szerették volna megkapni. Nekem azonban pisztolyom egyáltalán nem voV. A későbbi eljárások sörén egyesek, sajnos, mégis ellenem vallót'ak, a körülmények is ellenem szóltak s így kerü’tem és ide . ■ . Esküszöm nagyságos bíró úrnak, az egész dologban teljesen ártatlan vagyok! Az elnök az iratokból megállapítottá, hogy a vádlott mindvégig teljesen hasonlóképpen védekezett, s minthogy a töl“ vényszéki főtárgyaláson lefolytatott bizonyító eljárás során egyetlen tanú sem tett a vádlottól szemben konkrét terhelő vallomást, a törvényszék a perbeszédek elhangzása útin —- Varga Lajos vádfottaí a szándékos embcrö'és bűntettének klscdtéfib, alól felmentetté és egyben elrendelte Azon-' mali szabadlábra heh-ezésit. / *— Máslrot aztán jobban vigyáízön! —4 oktatta ki a felmentett vádlottat’ az elttölí — mindenesetre a feleségével ménjéé táncmulatságba. Mert sei így itíik egy fialtál házas emhé^hez. ! yl I j A felmentő ítélet /ogefős. „ ) '\^/ BUDAPEST IX, Saveteuaj-u. 20.
