Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-13 / 7. szám
Budapest, 1938. november 13. POLITIKAI NAPILAP p ^V0>y I. évfolyam 7. szám. Vasárnap Az országgyűlés egész napon át tartó ülésen nagy lelkesedéssel megszavazta a felvidéki törvényjavaslatot Kánya Kálmán lm! ügy miniszter expozéba a képviselőházban — A hazatérő felvidéki magyarságot és azok vezéreit ünnepel! ék a vita szónokai — Tobler János volt felvidéki képviselő nagyhatású beszéde — A felsőházban Serédi Jusztinján bíboros Le^cegpritnás, Ravasz László református püspök és Puky Endre szólalt fel Jaross Andor megjelent a Ház folyosóján A magy országgyűlés mindkét I Aza szombaton nagy lelkesedéssel az örömnek és a megelégedésnek minden látható jelével, tárgyalta le a Felvidék visszacsatolásáról szóló törvényjavaslatot. Ez az öröm és a megelégedés az elmúlt öt hét történelmi eseményeinek szólották és a hazatérő testvérek felé szálltak. De egyik szónok sem mulasztotta el a vitában, hogy ki ne fejezze azt a reményét, hogy a mai eredmény csupán elindulása a magyar jóvátételnek és a magyar igazságnak. Az ülés kiemelkedő része Kánya Kálmán külügyminiszter beszámolója volt, amelyben részletesen és a diadalra vitt ügy minden politikai hátterét őszintén feltárta, igen hatást váltva ki különösen' azokkal a szavaival, melyeket a Felvidék felé intézett, A javaslatot egyébként Tasnádi Nagy András ismertette s a vitában a pártok egy egy szónoka vett rér*'. Hasonlóan lelkes hangulatban zajlott le a felsőház ülése is. ahol mély hatást kelteitek Serédi Jusztinján bíboros hercegprímásnak, Ravasz Lászlónak és Puky Endrének izzó hazat’ '^ga! telített szavai. A felsőház ülése után a képviselőház délutáni ülésén tudomásul vették a felsőház üzenetét s ezzel a javaslatnak tör>-'ny- hozási munká;a be is fejeződött. Megjelent a képviselőház folyosóján Jaross Andor, a felvidéki magyarság vezére. Tasnádi Nagy András előadó a napirendre tűzött felvidéki törvényjavaslatot ismertette. Nem iehet kétséges az, — mondotta, — hogy minden törvényhozó, sőt minden jó magyar szíve örömmel és a gondviselő Isten iránti hálaéreéssel teák meg, amikor a magyar égen megjelenik az igazság első fénysugara, amikor ünnepélyesen • a törvény szavával is visszacsatoljuk elvesz'ett területeink egy részét, amikor 12.400 négyzetkilométerrel lesz nagyobb az ország és egymillió, sokat szenvedett magyar tér vissza hazájába. Amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyalni kezdjük, az előadói székből ünnepélyesen Istenhozottat mondok, a visszatérő földMindenütt igen melegen üdvözölték. Hösz. szabb ideig tartózkodott Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter szobájában, majd a miniszteri folyosón Hóm an Bálint volt kultuszminiszterrel és Teleki Pál jelenlegi kultuszminiszterrel folytatott megbeszélést, A Házból Teleki Pál gróffal együtt távozott. Az országgyűlés mai üléseiről az alábbi tudósításunk számol be. Az ülés Karnis Gyula elnök tíz órakor nyitotta meg a Ház ülését. Kegyeletes Szavakkal emlékezett meg Kemál Atatürkröl, a modern Törökország megteremtőjéről. Mél- | tán vette föl először a gházi, a győző ne- i vet, mert hazájának valamennyi ellensége felet.: győzelmet aratott. A Ház elnöke megkapó szavakkal méltatta Kemál Atalürk államépítő munkáját s szavait így végezte: — Emlékezzünk meg kegyelettel Törökország halottjáról és osztozzunk a török nép gyászában. (Általános helyeslés.) A Ház tagjai állva hallgatták végig az elnök beszédét, majd megszavazták Temple Rezsőnek azt az indítványát, hogy az ülés idejét a felvidéki törvényjavaslat tárgyalása alkalmából egy órával meghosszabbítsák. nek, amelyről lehullanak a rabláncok. (Élénk éljenzés és taps.) és testvéri szeretetünk, egész melegével fordulok a millió magyar felé, akik mindenkor híven őrizték, bátran megváltották, mostantól fogva pedig igazán és zavartalanul élni fogják magyarságukat. (Élénk éljenzés.) Az előadó ezutánt behatóan ismertette a javaslatot, amelynek harmadik és negyedik szakaszánál a következőket mondotta : — Azt hiszem, mindannyian egyetértenek velem, ha azt mondom: előre melegen üdvözöljük azokat a képviselőtársainkat, akik a visszanyert területek képviseletében itt meg fognak jelenni. (Általános helyeslés és\ taps - a Ház mináen oldalán); akik ide oly sok erkölcsi erőt és sok ön- feláldozásra való készséget és oly sok kemény magyar akaratot fognak magukkal hozni, ami kétségtelenül csak növelni Tisztelt Ház! Nekem jutott az a megtisztelő feladat, mely a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek .az országgal egyesítéséről ezól, tájékoztassam' a Tisztelt Képviselőházat arról a diplomáciai harcról, amelyet az elmúlt hetekben kellett lefolytatnunk és amely végül .ahhoz az eredményhez vezetett, hogy beterjeszthettük a fentemlített törvényjavaslatot. Azt hiszem, ennek a feladatnak leginkább akkor teszek eleget, ha történelmi sorrendben ismertetem a legkimagaslóbb eseményeket és feltárom azokat az alapelveket, amelyekre a tárgyalások folyamán támaszkodtunk és végül megkísérlem a bécsi döntőbírói ítélet jelentőségét megfelelően megvilágítani. A szudétanémet megmozdulás Mint ismeretes a Tisztelt Ház előtt, a most eldőlt harc kiindulási pontja az a törekvés volt, hogy a csehszlovák állam a néprajzi elv alapján az európai nagyhatalmak közreműködésével újjáépíttessék. Ez a törekvés a szudétanémet megmozdulásból ind- dult ki, amely fokozatosan olyan kiterjedésű mozgalommá nő te ki magát, iogy egész ■Európa, felfigyelt rá, különösen akkor, amikor a német birodalmi kormány súlyos veszélyben forgó többmillió szudétanémet életének és vagyonának védelme érdekében mindinkább komoly és határozott hangon emelte fel szavát. Anélkül, hogy itt sok részletbe bocsátkoznám, szükségesnek tartom mégis felemlíteni, hogy Csehszlovákia sorsában döntő szerepet játszott május 2l-e, amely napon a prágai kormány, hivatkozva nem létező komoly német katonai rendszabályokra, szükségesnek tartotta a hadsereg mozgósításának elrendelését. Ez a lépés természetszerűleg Berlinben olyan ellenhatást váltott ki, hogy túlzás nélkül lehet állítani, hogy megpecsételte Csehszlovákia jövőjét. A csehszlovák kérdés európai problémává nő Már voltam bátor említeni, hogy a szudétanémet területen lejátszódó események és ezek visszahatása Berlinben egész Európát felrázta. Amint ismeretes, az angol kormány békítési akciót indított. Lord Runcimant, mint magánembert küldötte ki Csehszlovákiába a szudétanémet kérdés tanulmányozására. A volt angol üs-reake- delemügyi miniszter a helyszínen lelkiismeretes, komoly tanulmányokat folytatott és amint az .angol Külügyi Hivatal által kiadott Fehér Könyvből -kitűnik," az angol kormány e tanulmányok és más információk alapján arra az eredményre jutott, hogy olyan ellentét választja el egymástól a szudétanémeteket és a cseheket, hogy azok együttélése ágy államban nehezen képzelhető el. Ez a felfogás mindinkább tért hódított Angliában és talán más államokban is. A szudétanémet események megszűntek egy állam belső ügyeként szerepelni és átalakultak égy mindinkább elmérgesedő viszállyá a Németbirodalom és Csehszlovákia között. Chamberlain angol miniszterelnök a béke fenntartása érdeké, ben megbeszélést folytatott a Nénietbirom Tasnády Nagy András ismerteti a felvidéki Javaslatot Kánya külügyminiszter expozéja fogja ennek a Háznak az erkölcsi súlyút, (Helyeslés.) Az előadó nagyhatású beszéde után az elnök jelenhette, hogy Kánya Kálmán külügyminiszter kíván szólani.
