Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-13 / 7. szám
2 iEWTOEta -Ä\<&ARHIRI>ÄE 1938 NOVEMBER 13, VASÁRNAP-azbesztcement-ayárlfnányok: n beváltak! árajánlattal és egyéb gosítással készségesen szolgál EIEMll MÜVEK # MISCHE« L5J3S BUDAPEST, V„ BERLINI-TÉR 5. SZÁM. dúlom vezérével - először Obarsalzbergbe«, azután .Godesbergben, Tárgyalásai meggyőzték arról, hogy Hitler vezér és kancellár a csehszlovákiai események után a szudétanémetek elviselhetetlenné vált sor.- , sát egyedül, néprajzi alapon, az önrendel- .... kezési jpg maradéktalan .megvalósításával látj-a megoldottnak. A kancellár ezt kilÄ .«ÄÄiWÄW peijes _ t- az egesz világ, előtt. Meg, mindnyáján „visz- szaemlékézűhk azokra a lázas pillanatokra, , amelyek .a gQdésbergi találkozó és a müncheni konferencia között lefolytak. Emlékezünk arra a megkönnyebbülésre, amely ä világ népeit' elfogta, amikor kipattant a hír, hogy a négy nagyhatalom, azaz Németország, Olaszország, Anglia és Franciaország Münchenben összeül, hogy elintézze a német-cseh viszályt és ezzel megmentse a békét.' A magyar kormány kezdettől fogva azon dolgozott, hogy ne csak német- cseh viszályról beszéljen a világ, ne * csak ezzel a kérdéssel foglalkozzék lord Runciman, hanem hogy megöldassék Csehszlovákia magyar kérdése is. München rólunk Is gondoskodik Erőfeszítéseink eredménye az lett, hogy a müncheni .konferencia ,,egyik pótjegyzőkönyvébe ‘ á' következő^' .p^átkozkíéítV yetr - ,v p ' — p, i v ' ,,A négy nagyhatalom korntányfői kinyilatkoztatják, hogy a Csehszlovákiában élő lengyel és magyar kisebbségek kérdését a mégy hatalom itt jelenlévő kormányfői fogják további tárgyalás alá venni, amennyiben az az érdekelt kormányoknak közvetlen megegyezése útján három hónapon belül rendezést nem nyerne.” A müncheni konferencia a világ békéjét megmentette és lehetővé tette Magyarországnak, hogy néprajzi alapon Csehszlovákia újjáépítéséből kifolyólag területeket szerezzen vissza. Azért néprajzi alapon, mert az egész müncheni mű erre az eszmére lett felépítve. habozás, húzódozás és halogatás volt észlelhető. Csehszlovák szabotázs Tisztelt Ház! Mondhatom, a nem nagyon kecsegtető bevezetés után sem voltam elkészülve arra, hogy az első csehszlovák javaslat abból álljon, hogy Prága felajánlja nekünk a szlovenszkói magyarság részére az autonómiát a csehszlovák állam keretében. Ajánlatát a müncheni jegyzőkönyvvel próbálta alátámasztani, amely a csehszlovák delegáció szerint ezt a megoldást sem zárta volna ki. A magyar delegáció erélyes állásfoglalására néhány perc múlva, ugyancsak w müncheni jegyzőkönyvből kiindulva> a Csallóköz szigetét ajánlották fel nekünk. Az elkövetkezett napokon a felajánlások ugyan gyarapodtak, de nagyon bátortalanul és nem haladták mag az egyszerű határkiigazítás fogalmát. Fontosabb városok visszaadásáról nem akartak hallani. A magyar bizottság rövidesen világosan látta, hogy cseh és szlovák tárgyaló feleit a vitás kér. dés eldöntésénél nem a néprajzi elv, hanem stratégiai, gazdasági és közlekedéspolitikai elgondolások vezérlik. Katonai intézkedéseket kell foganatosítani De meg kellett állapítanunk azt is, hogy a csehszlovák delegáció azt az alapelvün- icet sem óhajtja tekintetbe venni, hogy iköveteléseink megvalósításában egyenlő elbánást követelünk a németekkel és a lengyelekkel. A komáromi tanácskozások utolsó ülése előtt a magyar bizottságban megerősödött az a gyanú, hogy a csehszlovák delegáció halogató taktikája arra irányul, hogy időt nyerjen a csehszlovák hadsereg átállítására. A tárgyalások vége felé ezt már nem is titkolták, hiszen a pozsonyi rádióban elhangzott a csehszlovák delegáció katonai szakértőjének fenyegető felhívása a hű polgárokhoz ás .katonákhoz. A magyar bizottságnak nem, maradt más hátra, mint .megszakítani ezo. kot a hiábavaló tárgyalásokat és olyan katonai intézkedésekhez folyamodnia, anno. lyeknek megtételét a veszedelmesre form dúlt helyzet megkövetelte. A' komáromi tárgyalások egyetlen ered« ménye, hogy a mindig számosabbá váló magyar politikai foglyokat szabadon bocsátották és katonailag megszállottuk az Ipolyságot és Sátoraljaújhely állomását. Igaz, hogy ezzel lehetetlenné lett téve, hogy Prága komoly területi engedmények helyett mégegyszer megkísérelje a szlovenszkói magyar kisebbség ügyének rendezésére más módot felajánlani. Veszedelmes szünet Ä komáromi tárgyalások befejezés« ■után egy veszedelmes szünet állott bei. A. magyar kormány minden eszközt felhasznált arra, hogy a tárgyalások újból meg„ induljanak és érezhető volt ebben a feszült légkörben, hogy Magyarország hatalmas barátai kettőzött erőfeszítéssel dolgoz- ■ nak abban az irányban, hogy a holtpontra jutott ügy a zátonyról ismét elmozduljon, nehogy robbanás kelet- - kezzék. Elévülhetetlen érdemeket szerzett ezekben a pillanatokban az országnak a magyar hadsereg és a mögéje felsorakozott egész nemzet fegyelmezett, nyugodt, de rendkívül határozott és elszánt magatartása. Tíz napi kemény munka után, októbert hó 22-én közöltéi hivatalosan a prágai kormány újabb javaslatát. Ezt már komolyabban lehetett venni, j | Prágai alkudozások Amint a sajtóból ismeretes, Magyarország követelése a néprajzi elv alapján 14,100 km* volt, 1,090.000 lakossal az J.9Í0-es nép.=>zámlálás szerint. Ezzel szemben az I. csehszlovák javaslat 1840 kma-t 105.000 lakossal, a II. csehszlovák javaslat 5400„lcrna-t 350.000. lakossal, a lit, azaz október 22-iki javaslat 1Í.300 km=,t 740.000 lakossal ajánlott fel. Ez a javaslat tehát lényegesen közeledett a magyar felfogáshoz, ha a legfontosabb városok visszabocsátásáról, mint Pozsony, Nyitra, Kassa, Ungvár és Munkács, nem is akart tudni. Minthogy továbbbá a csehszlovák javaslat későbbi módosítások lehetőségét nem zárta ki, a magyar kormány az ajánlatot tárgyalási alapul elfogadta, de a komáromi tapasztalatokon okulva, a tárgyalásokat diplomáciai úton kívánta folytatni. Az ckóber 24-ilki Válasz jegyzékben a magyar kormány megelégedéssel megállapítva, hogy területi igénylésének egy lényeges része felett létrejővén a megegyezés. a még vitás területre, amelyet nyolc körzetre osztott fel, népszavazást ajánlott fel. Hangsúlyozottan rámutatott a magyar kormány arra is, hogy nem volna abban a helyzetben. hogy az új csehszlovák határt szavatolja, ha az országban élő nemzetiségek, így a rutének is, nem jutnának abba a helyzetbe, hogy nemzetközi ellenőrzés mellett népszavazással döntsenek sorsuk felett. A magyar kormány javaslatának második része az volt, hogy amennyiben a csehszlovák kormány nem fogadhatná el az önrendelkezési jogból fakadó népszavazási javaslatot, akkor vigye a vitás területeik feletti döntést döntőbíróság elé. A csehszlovák kormány október 26-án kelt válaszában a müncheni pótjegyzőkönyvre hivatkozva kijelentette, hogy csak a magyar nemzetiség sorsáról kíván tárgyalni, a továbbiadban pedig elfogadta Németország és Olaszország döntő- bíráskodását. A döntőbíróság összeül A magyar kormány október 27-i jegyzékében sajnálkozásának adott (kifejezést, hogy a népek önredelkezési jogát, amely Magyarország nézete szerint a müncheni jegyzőkönyv szelleméből fakad, a csehszlovák (kormány nem óhajtja valóra váltani, pedig a müncheni hatalmak ennek a szellemében kívánták a Csehszlovák Köztársaságot újjáépíteni. Október 29-én a csehszlovák kormány közölte a magyar kormánnyal, hogy Berlint és Rómát felkérte a döntőbíráskodás elvállalására. Minthogy a magyar kormány ezt már előzőleg megtette, részéről ily- irányú újabb lépésre nem volt szükség. Itt még megjegyzem, hogy közben sikerült Prágával megállapodnunk abban, hogy a katonai szakértők Pozsonyban találkozzanak, hogy a Magyarországnak visszabocsátandó területek kiürítését, illetve megszállásának menetét minél rövi- debb időn belül megállapíthassák. Az eredmény Tisztelt Ház! 'Er előzményeik;üteáií -'ülfi ősszé november hó 2-án a bécsi konferencia. Határozatait lényegében felöleli a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat. Mint már ismeretes, ez nekünk kb. 12.000 knr-t az 1910-es népszámlálás szerint 863.000, az 1930-as népszámlálás szerint 1,030.000 lakossal juttatott vissza. Most meg fogom vizsgálni, tisztelt Ház, az eredményiek tükrében, hogy menny iben sikerült azokat az alapelveket megvalósítani, amelyeket e rendkívül nehéz tárgyalások megindulásakor zsinórmérték- ként magunk elé tűztünk. Mint már említettem, a kormány legelső feladatának tekintette a magyar- cseh.szlovák vita leggyorsabb elintézését. Sikerült elérnünk, hogy a müncheni pót- jegyizőkönyvben a tárgyalások befejezésére végső határidőnek kitűzött három hónapot körülbelül öt hétre csökkentettük le. Ragaszkodtunk ahhoz az elvhez, hogy nem tűrünk megkülönböztető bánásmódot a magyarság hátrányára azzal az eljárással szemben', amelyet a német és lengyel! kisebbségi kérdés megoldásában követtek. Minden alkalomkor tiltakoztunk is, amikor is, amikor a néprajzi elven kívül más természetű meggondolásokat akartak a vitai Felvidéki magyarok! 20 évi reánkkényszerített hallgatás után ismét jelentkezünk. Hála a Mindenhatónak, hogy szabadon jöhetünk hozzátok., Szerencse fel Most november 16-án és 18-án lesz az új 41. rnagyj kir. osztálysorsjáték 2. osztályának húzása. r t Ezer és ezev^mWb^.-nyert jpár nálunk s éppen ezérí* aljf ^Sak .-teheti, refníel ogjy- sorsjegyet / haitik ♦rfczvjnytársaság m..bir. ósztánysorsjáték főárusítótól Budapest, KOSSUTH LAJOS-UTCA 4. Hivatalos sors jegyárak osztályon kint: 1 Nyolcad 1 Negyed Fél Egész I 1 SV4 P | 7.— P 14.— P 28 __P| készséggel szolgálunk. Rendeléshez levelezőlap is elegendő. Tisztelt Ház! A müncheni konferencia befejezésével haladéktalanul mégvndítot- luk a közvetlen tárgyalásokat a prágai kormánnyal., A tárgyalások megindításakor a következő alapelveket tartottuk szem előtt; a) Követeléseink érvényesítésére nem akartunk erőszakos eszközökhöz nyúlni, míg a békés megegyezés minden lehetősége nincs kimerítve. De mivel ennek a szándéknak keresztülvitele nemcsak tőlünk függött, el kellett, hogy készüljünk minden eshetőségre. , b) Az új halár megállapításánál ragasz- Tcodlumk ag egyenlő elbánás elvéhez, vagyis ahhoz, hogy Prágában ugyanolyan mértékkel- mérjenek nekünk, mint a németek- . nek és a lengyeleknek. ; c) Állandóan arra igyekeztünk, hogy . egy minél gyorsabb rendezése a vitának kiküszöbölje a méreganyagot, mely a két ország között állandóan növekvő súrlódásokra adott alkalmat. Lehetetlen lett volna abban az óriási feszültségben élni, amely d tárgyalások folyamán kifejlődött volna, ha azok három hónapig elhúzódnak, amire itjint láttuk, a müncheni pótjegyzőkönyv- ben nyitva állott a lehetőség. A történelmi hűség kívánja, hogy megmondjam, hogy ennek a lehetőségnek a kihasználására csehszlovák részről komoly kísérletek* történtek. d) A magyar kormány szeme előtt elgondolásaiban egy olyan új rendszer felállítása lebegett, mely biztosítja az állandó békét az Európa e részeiben élő nemzetek között. Ez a rendszer a kormány nézete szerint az volt, hogy biztosíttassák a müncheni jegyzőkönyv szellemében a Csehszlovákiában élő összeg nemzetiségek részére az'önrendelkezési jog gyakorlati megvalósítása. ‘Ez' álapelVek szemmeltartásával készült el a magyar kormány október 2-i ■ jegyzéke, amellyel a tárgyalásokat Prágával : megindította.' A csehszlovák kormány bizonyos húzó- dozás és habozás ujáTn^október 9-re Komáromba kiküldötte delegátusait és megkezdődtek a közútién tárgyalások. Sajnos, >a komáromi tálalások sprán is igen sok A tárgyalások megkezdődnek
