Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-12 / 6. szám
1938 NOVEMBER 12, SZOMBAT jEBBmaa ^UgyARHIRLAE 5 Leírhatatlan boldogság Irta: Szvatkó Pál Akik ott voltak, életük legnagyobb élményeként őrzik meg Horthy Miklós kassai bevonulásának emlékét. Erős katonákkal, edzett, börtönviselt kisebbségi élharcosokkal beszéltünk, akik csaknem szégyenkezve vallották be, hogy a hatás erősebb volt, mint ők. „Nem akartunk sírni”, mesélték, „katonásan álltunk, arcunkra merevséget erőltettünk, de amikor megkondult a Dóm harangja, s a szürke, novemberi időben hirtelen jött szél mozgásba hozta az egész zászlóerdőt s feltűnt fehér arabs lován a kormányzó alakja, — az elszántságunknak vége lett. A könny kicsordult, s mi férfiak órákig, szakadatlanul, erősen sírtunk, mintha húsz év bánata és nyomorúsága akart volna egyszerre fölszabadulni és eltávozni belőlünk”. Mások, akik Budapesten hallgatták a bevonulás közvetítését, elmesélték, hogy többször kénytelenek voltak lecsavarni a rádiót, mert egyszerűen nem bírták a lángoló hévvel előtörő érzelmeket, s azt hitték, megszakad a szívük, ha a hódító boldog izgalomban nem. tartanak néhány pillanatig szünetet és nem gyűjtenek új erőt és új egyensúlyt a további részletek meghallgatására. Nem tudjuk, hogyan érzett és hogyan ünnepelt a magyarság a múltban, a múlt századokban. Nem tudjuk, hogyan hatott a népre 1848 március 15-én Petőfi Sándor lángszava, vagy később Kossuth Lajos egy-egy gyújtó beszéde. De amióta élünk és eszünket bírjuk, a magyarságot soha el nem árasztotta a boldogságnak és az örömnek olyan mámora, mint most, amikor Kassa visszatért. A müleniumi ünnepségek inkább csak a magyar büszkeség és a magyar megelégedés önérzetes kifejezései voltak, s ha joggal ünnepelt is a nemzet, lelkesedése távolról sem jelentette az ösztönös és az elemi érzelemkitörésnek azt a fokát, ami akkor robbant ki évszázadokra kiható erővel, amikor Horthy Miklós a kassai Dóm elé érkezett. A magyar történelem legnagyobb napjai közé tartozik 1938 november 11-e. Ki hitte volna! Pontosan, s valami szörnyű, végzetes szabályszerűséggel éppen ma van húsz évé annak, hogy a compiégne-i erdőben elhangzott a francia trombitás fegyverszünetet jelző kürtjele, a hang, amely a németek és a magyarok teljes megadását jelentette, Versailles, Trianon, s a húsz éves bánat-kezdetét. Pontosan húsz év múlva, ugyancsak a déli órákban, megkondult a magyarság számára a kassai Dóm harangja, kezdetét jelezvén az új életnek, a jóvátételnek, a nemzet fölfelé ívelésének, a húsz év előtti igazságtalanság első helyrehozásának. Szívszorongató, leírhatatlan pillanat volt. Uj március idusa, új lángoló, gyújtó szavak, a nemzet lelkének új kitüzesedése. * A visszakerült Felvidék megszállása a kassai aktussal befejeződött. Most, amikor visszaidézzük az elmúlt -apók eseményeit, köszönetünk és csodálatunk elsősorban a nagyszerű magyar hadsereg felé száll. Milyen más volt e hadsereg, mint annakidején gúnyolódva és fölényeskedve leírták előttünk! Hányszor hallgattuk szorongó szívvel a prágai jelentéseket és leírásokat, s nem volt módunkban válaszolni. Kicsinek, gyöngének, elhanyagoltnak nevezték a honvédeket, s gőgösen mutattak páncélerődökre, harci szörnyetegekre, beherrót fegyvergépekre, amelyekkel „másodpercek alatt végeznek minden ellenséggel és semmiesetre sem engedik meg, hogy bárki átlépje a határt”. Nos. az eredmény mást igazolt. Rendetlen, összekuszált, s a mozgósítás nem várt bonyodalmait kikerülni nem tudó sereg nyomában példás fegyelmű és rendű magyar honvédség foglalta el a Felvidéket. Nem tudtuk, hogy a magyar katona ennyire tökéletes és fölszerelt már. Milyen hatalmas a különbség az elvonult és a bejött hadsereg között! A bevonulás legkisebb részlete is simán és zökkenő nélkül történt, a nem hisszük, hogy á német és az olasz hadsereg mellett sok európai sereg volna még, amely ennyire biztosan és tökéletesen tudna végrehajtani egy nehéz parancsot. Rossz utakon, nehéz terepen, kedvezőtlen őszi időben, elpusztított kommunikációs vonalakon, egyetlen pillanat késés és akadály nélkül valósította meg a honvédség az előírt tervet, holott a feladat annyira bonyolult volt, hogy még a kivonulók is minduntalan haladékot kértek, mert nem birkóztak meg a nehézségekkel. A honvédek nem adtak haladékot, s óramű pontossággal dolgoztak. Nagyszerű volt az első találkozás az újjászületett magyar erővel. Minden aggály, mesterségesen szított hitetlenség és húsz éves propagandával táplált bizonytalanság örökre elpárolgott. Hazugság volt, amit a magyar „szervezetlenségről”, „tökéletlenségről”, „rendetlenségről” a fülünkbe duruzsoltak. Láttuk, hogy nem igaz. Láttuk a honvédet, láttuk, kinek a kezére bíztuk sorsunkat, láttuk és boldogan megnyugodtunk. Magyar Öntudatunk hatalmasan megnőtt * A világ sok külföldi újságíró, a rádió örömrivalgása, ezer és ezer fénykép és adat segítségével látta, hogyan fogadta a Felvidék a magyarokat. Látta a mámoros városokat, falvakat, hallotta az emberek százezreit, megfigyelhette az öröm túláradó hangulatát. Azt mondják, az elzásziak 1918 novemberében olyan f'—’dtatáct rendeztek a bevonuló franciáknak, hogy ez a lelkesedés éveiben meggyőzte a kételkedőket is arról, hogy Elzász akkor Francia- országhoz akart csatlakozni. De mi volt az elzászi mámor ahhoz viszonyítva, ahogy most a felvidéki magyarok fogadták a honvédeket, és Kassán -Magyarország kormányzóját! . Sok német győzelmet és bevonulást éltem át Berlinben, Saarbrückenben, Bécsben és Karlsbadban, de távolról sem hasonlítható egyik sem ahhoz az abszolút és fönntartásnélküli boldogsághoz, ahogy Kassa — a csehnek mondott Kassa — Horthy Miklóst üdvözölte. Kell meggyőzőbb érv, biztosabb statisztika és erőteljesebb bizonyíték, mint a rádió elé vinni egy-egy külföldi hitetlent, vagy elvezetni Kassára, Ungvárra, Munkácsra, Komáromba, Lévára, Losoncra, Érsekújvárra, Beregszászra és megmutatni ezt a szinte őrjöngő, síró, toroló boldogságban úszó tömeget! Elképzelhető, hogy valaki jobban akarjon valamit, mint ez a nép Magyarországot? Talál valaki az egész visszacsatolt területen őslakost a komáromi cívistől az ungvári ruténig, a surányi szlovákok üzenetétől Csárszky kassai püspök áldást kérő könnyes szeméig, aki ne álma beteljesedésének és a legnagyobb boldogságnak nevezné a visz- szacsatolás pillanatát ? Mennyi érv, mennyi adat, mennyi papiros vonult föl a komáromi tárgya- ásokon, majd a bécsi döntés napján. Akkor nehéz volt ellenük küzdeni, de ma már olyan fölényes érv áll a magyarság rendelkezésére, ami elfujhat minósn esetleges utólagos rekriminá- ciót, s napnál világosabban hirdeti a magyarság igazát. S ez az érv annak a több mint egymillió embernek egyetlen, lelkes, összeforró, mámoros, mesz- szehangzó, vad, teljes és boldog diadalordítása, aki visszatérhetett Magyar- országhoz. A külfölúi újságírók szemében is könny csillogott, amikor látták ezt. „Nem hittük volna” morogták megindulva és döbbent lélekkel hallgatták a milliók gátakat sodró zúgását, s bizonyára elszorult szívvel csak most gondoltak igazán arra az igazságtalanságra, amit Trianon jelentett Minden magyar szó, minden magyar állítás hatványozott érvényt és hitelt kapott a világ előtt azokban a napokban, amikor a Felvidék egyetlen kitörő örömrivalgással ünnepelte visszatérését a hazához. * A kassai bevonulásnak még van néhány mozzanata, ami mélyen és örökre belenyúl a szívbe. Gondoljunk Esterházy Jánosra (így nevezem, ahogy mi neveztük őt a P. M. H.-ban hosszú éveken át, s higyje el Vezérünk, hogy neve így csupaszon leírva szentebb és nemesebb, mintha száz címet mondanánk hozzá, mert történelmi esengése van, olyan szent és olyan nemes, hogy nem tudom könnyeimet visszatartani, amikor e sorokat írom) gondoljunk egysüferű, s mégis fenséges szavaira, a búcsúra, amelynek megrendítő, komoly szózata ott fog szerepelni a magyar történelem legnagyobb mondatai között, gondoljunk kétszázezer odaát maradt testvérünkre, akivel eddig mindennap együtt dolgoztunk, gondoljunk új céljainkra, s a magyar-szlovák testvéri esedés nehéz és sok áldozatot követelő előkészítésére, s látni fogjuk, mi mindent jelentett a kassai nap. Új világ, új sors és új célkitűzés pillanatát. A legnagyobb boldog meglepetés akkor ért, amikor Horthy Miklóst szlovákul hallottuk beszélni. Mintha legtitkosabb gondolatunkat leste volna el a Főméltóságú Ur, felvidéki szívünk hirtelen megdobbant: ezt akartuk, ezt vártunk titokban, ezt reméltük és óhajtottuk. Mi felvidékiek nemcsak a magyarokkal vagyunk összeforrva, a szlovákokkal is. A tájaik, erdőik, dalaik, örömük és bánatuk a miénk is, a húsz éves zárt együttélés és a Prága elleni közös harc után méginkább, mint azelőtt. Nem akarunk lélekben elszakadni tőlük. Nem akarunk ellenük cselekedni. Nem akarjuk nyelvüket, kultúrájukat elvenni, s körömszakadtig védeni fogjuk őket, ha valaki hozzányúl a Magyarországhoz átjött szlovákok emberi jogaihoz. S mivel úgy van, a szívünkben hirtelen zengeni kezdett a Tátra, zúgni a Vág fekete hullámai, susogni a kárpáti erdő, a bacsák dala, énekelni a sok szlovákiai csodaszép város, amikor Horthy Miklós, Legkegyelmesebb Urunk, ebben a világtörténelmi pillanatban békét, boldogságot, jövőt és gazdagságot ígért régi sorstársainknak. Ez a gesztus több volt, mint politika. Két, ezerévig együtt élő szuverén és önérzetes nemzet új viszonyának első és döntő értékű jele. Hozzánk a csehszlovák köztársaság elnökei nagy' állami aktusok alkalmával sohasem szóltak magyarul. Boldo- gak vagyunk, hogy mi tehettük meg az első lépést és a Legelső Magyar szlovák nyelven ölelte magához felvidéki sorstársainkat. Lévára utazik egy budapesti iskola November 14-én, hétfőn délben két külön társasgépkocsi érkezik Lévára a Budapest, II. kerületi Batthyány-utcai polgári leányiskola, hogy az ottani római katolikus polgári leányiskolának hímzett magyar selyemzászlót nyújtson át a felszabadulás emlékére. A küldöttség sok mái ajándékot is visz és kis műsoros délutánt rendez a lévai római katolikus polgári leányiskola növendékeinek. A Janin* Cigarettapapír B. T. Budapest, Vili., Nagytemplom-utca 17. ajánlja legfinomabb, közkedvelt gyártmányait: MINQJG DlVATI FMN WEB MÍttős/fttrt- l^es hosszújfcére^en SENATOR CELOJ szűrővel, rővidj SENATOR CEHOnfcffER/ parafa végg» SENATOR EJfTEA a legfinomabb vattás hüvely, rövid és hosszú méretben JANIN A füstszűrös hüvely versenyáron 1»kPIR OM ÉS EGÉSZSÉGES! SENATOR papír 60 és 12Ös1»opal, lehelet-flnom, különleges minőség SENATOR RAPID a legdrágább papír, hosszában hajtogatott és gumizott SENATOR BLOK papír, kitéphető és gumizott szélű JANINA cigarettapapír a legfinomabb minőségben
