Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-27 / 19. szám
20 m TECTIDElCI jMäC^?ÄRH ÍRMP. 1338 NOVEMBER 37, VASÁRNAP Fő«#©» ért Közöljük igen tisztelt ügyfeleinkkel, hogy a C sehszlovák Ipari és Kereskedelmi Biztosító K.TvjOt (adfclött Contineatale), illetőleg annak biatOFÍUpait aAzinliazta magyar Foneiére /viteléivé /Biztosít ft Intézet (Budapest), amely ü^yiké a IqArégibb és legnagyobb magy biztosító tá/saság»knak, vette át. Felhívjuk fej/nti szives figyelmét, i/>gy a Csehszlovák BizlosUfyfc-'I nál fenjrallo bMosítá?oka^más/ársaság,/niíut Foncirn^: Bizlosifó ne losító, mély /hjpden ban a lei delkezéséVé, C vényben lé kötelczettsé it á Fobc ér Mások! V filtaláaes .rsaságt í Fonci minden I ügyfelei itó R.-T.-nál ér- yó mindennemű líztosító Intézel Közpcnü iroda: Budapest V, Sas-utca W érdemelnek a szentivinyi énekek. A legtöbb községben niég sikerült felkutatni egy-két öregasszonyt, akik emlékeztek a da’lamokra. Maga a szokás ma már csak Zsérén él, a tolni községekben lassan rz emlékét is elfelejtik. A legteljesebb 'szent- iványi éneket a múlt év augusztusában vette fel fonográfra Gimcsen, egy 80 éven •fe’üü öregasszony előadásában. Más már nem is tudta. A nyáron szerettem volna mégegyszer. harmadik példányben is felvenni, de már elkéstem, az öreg néni két hónappal aze’ött örökre eltávozott és gyönyörű dallamát magával vitte a sírba, j ...... a «• a faluban már senki sem tudja, csak. a Néprajzi Múzeum fonogramm gyűjteménye őrzi a tudomány ezámáya. A szentiványi tűz eltűnésének is ugyanaz az oka, mint a sirató énekek elmaradásának: eltiltotta a papság, amely az ártatlan népszokásokban egyházelenes dolgokat látott. Zobor-vidéki magyar testvéreinket elvesztettük. Most kétszeresen értékes kincsünk a szí zegy néhány fonográf-henger, melyek a múzeum csendjén keresztül minden magyar lelkében megszólalnak, hogy hirdessék fajunk szebb és boldogabb jövő- j nck d.if’sö brMulhaíadfoát... GÜL BABA »rózsák atyjának« budai sírja, ahol Bajrám ünnepet tartanak a magyarországi mohamedánok Van Budán egy kis terület, ahova nem jutott el az utolsó évszázadok civilizációja, ahova csak a távolból hangzik fel a villamoscsengés, az autótülkölés, a motorkerékpárok berregése. Gül Baba sírja ez az oázis, ahol visszamaradt a tizenhatodik és tizenhetedik század: a „Törökvilág Magyarországon”. Gül Baba sírja izem őrizte meg ennek a kornak borzalmait, csak romantikáját. A hivő muzulmán jóságos jámborságának, virágszerctetének szimbóluma ez. Egész esztendőben alig van látogatója a sírnak. Nem jön ide más, csak néhány idegen, akit idevezet a „Bae- deker”. És tavasszal vagy ősszel néhány azerelmespár. Ezek a szerelmespárok is kiveszőben vannak már. A mai pesti fiú evezni hívja a lányt, vagy meccsre. A lányt is jobban érdekli az autótúra, vagy a strand, mint Gül Baba pírjának finom, ódon, rózsaillatú hangulata. Csak egyetlen napja van az évnek, amikor benépesedik a 3ir. A mohamedán nagyböjt, a Ramasán zárónapja ez, Bajrám ünnepe. Ilyenkor a Budapesten élő „igaz- hitüek” Gül Baba sírjához zarándokolnak és ünnepelnek a mecset elölt, ahol a mohamedán szent nyugszik, lábbal Mekka felé, hogy amikor eljövend az ítéletnapja, rögtön a szánt Kaábát láthass. Szerdán volt Bajrám ünnepe.. A budapesti mohamedánok az idén is ünnepeltek és visszagondoltak arra a korra, amikor még számtalan budai mécset tornyáról kiáltotta h’ajnalonkint a müezzin: — Allah il Allah. .. Harcos pap — vagy illatszergyáros? Amikor — több, mint kétszázötven esztendővel ezelőtt — a magyarok visszafoglalták a törököktől Budavárát, már közel AGYNEMÜ.R E FEHERNEMUR Ä ’ százötven év óta állott Gül Baba sírja és lehetséges, hogy már annakidején sem tudták biztosan, hogy kinek, a földi maradványai nyugosznak a 'nyolcszögletű mauzóleum kőkockái alatt. Gül Baba közel 400 évvel ezelőtt, 1543 és 1548 között, halt meg. Valószínűleg akkor épült a mauzóleum is, amely nem mecset, hanem „lürbe”. A négy évszázados türbe lakójáról Tóth Béla jegyezte fel a szájhagyományt és a legendákat, de összegyűjtötte a Gül Babára vonatkozó egyéb adatokat is. Gül Baba szószerinti fordításban: „Rózsák atyja”, a legelterjedtebb vélemény szerint, szent életii dervis volt, aki Budán ápolta rózaakertjét ős mindenkivel csak jót tett. • ■ Más verzió szerint nem szentéletü virág- rajongó volt GUI Baba, hanem egyszerűen — üzletember. Meg akarta honosítani Budán a rózsuolajkészitést, de nagyszabású üzleti vállalkozása nem járt sikerrel. A tizenhatodik században nem volt jó üzlet Budán az illatszerkészítés. Egyik nagy magyar orientalista hallott Gül Babáról egy poetikU3 legendát. Eszerint a budai mohamedán szent: vándorló dervis volt, aki életében legboldogabbnak a budai rózsakertben érezte magát. Több, mint ezázesztendő: volt, amikor egy ván- dorútja közben, messze Keleten, közeledni érezte halálát. Felsóhajtott és Istenéhez fohászkodott. Elrcbegte régi vágyát; Budán szeretne meghalni. Csoda történi: a haldokló újra erőre kapott és ómk alatt megtette gyalog a többezerkiliméteres utat, Elérkezett a budai rózsali meg és ott is temették el Más feltevés Gül Baba. thez, ott halt harcos — hoz, ___ ilcsóbb a fbvijrt^ slvlben n f ^ nzio VII,Ki tii3/a ,_.-*4í#-fkhJ4'Í!rl®P komforttal felszerelt és Világos'ezoba és.kitűnő bőséges clhi tás várja. Mérsékelt érák- Felvidékieknek 3engedmény! Ne szál Ilon ro1 Ifi Pesfre „ttm Kényeim főváros sáviben a Palace ,.igazhívö”-rend tagja volt ás az volt a nagy álma, hogy meghódítsa a szultánnak az egész világot. Eszerint nem a rózsák atyja volt, nem jámbor vándorló dervis, hanem kemény, katonai szerzetes. Hősként esett cl a „gyaurok” elleni küzdelemben. Elhan- tolása utón szentként tisztelte az izlám világa, sírja pedig zarándokhellyé lett. Végül, az utolsó verzió Gül Baba életéről : a budai sír lakója dúsgazdag mohamedán vált, aki derviskolostort alapított Bu- j dán. Ez a klastrom negyedszázaddal Buda I visszafoglalása, előtt szűnt meg és lakói mindvégig Gül Babáknak nevezték ma- | gukat. Zarándokok, akik megszegték a próféta törvényeit Az bizonyos, hogy szent helye volt Gül Baba sírja a mohamedánoknak és még a múlt század végén is tömegesen jöttek ide zarándokok, nemcsak Törökországból, de egész Kls-Azsiából, sói még távolibb fekvő mohamedán vidékekről is. Ebből következtettek a múlt században, hogy Gül Baba a törökség egyik legkiválóbb szentje volt. A Gül Baba.tkztelet jelentősége azonban mindjárt lecsökken, ha arra gondolunk, hogy a mohamedánoknál kolduló dervisnek éa zarándoknak ' lenni — valóságos mesterségszámba mont. Voltaic professzionista zarándokok, akik végigjárták Mekkától Budáig valamennyi mohamedán szent sírját és abból éltek, amit jólelkű emberek szatyrukba beleejtétnek. Nagyon érdekes, hogy nálunk ezek- teli. Nagyon érdekes, hogy válunk ezek- kg jótékonyabb Uí»wgalói a római katolikus szerzetesek botiak. Még a múlt század hetvenes éveiben is tömegesen jöttek ilyen zarándokok Gül Baba sírjához. Ott tanyáztak a türbe kis udvarán, tüzet raklak, ebédet, vacsorát főztek maguknak és boldogító tétlenségben kávéztak reggeltől estig. Hiúba tiltja a vallás, hogy a nyolcszögletű mauzóleumban háljanak a hívők, ha Buda felett beborult az ég és msgeredt az eső, egy kis lelkiis- meretfurda lássál ugyan, de bevonultak a zarándokok a türbebe és ott vetettek ágyat magúknak. A magyar hatóságoknak természetesen az ilyen kilengések miatt még nem lett volna kifogásuk a zarándoközönlés ellen. Csak akkor kezdték rossz szemmel nézni a hadzsikat és derviseket, amikor azok a pestiek adományaiból ellátogattak a budai kiskocsmákba is és — hiába tiltotta ezt el legszigorúbban a próféta — jóízűen iddo- gáltak a. magyar borokból. A bor minden emberre más és más hatást tesz — a zarándokokat nagyon felélénkítette, olyany- nyira, hogy gyakran felzavarták a hetvenes évek csendes Budájának éjszajeáit. Nem egyet utasítottak ki közülük emiatt a hatóságok. 1877-ben végre a belügyminiszter megelégelte a, hadzäik és dervisek dáridóit és végleg kitiltotta az ország területéről a zarándokokat, akik Gül Buba sírjához igyekeztek. Kirabolták GíU Baba sírját Tóth Béla állapítja meg azt is, hogy a törökvilágbeli Biidänäk egyetlen hamisítatlan emléke a GUI Baba sírja. A XVI. és VII. századbeli Budának egykori képein még csupa mecsetet, minaretet, kupolás fürdőt és török kaszárnyát látunk Miután a keresztények visszahódították Buda várát, egymásután semmisítették meg ezeket az emlékeket. A török fürdőket meghagyták ugyan, de teljesen átalakították azokat, úgy, hogy a Rudas-fürdő és Császárfürdő ma már alig hasonlítanak török- világkorabeli formájukra. Gül Baba sírja az egyik Agrégibb magyar építészcsalád, -a Wagßer-csaldd telkén emelkedik.- A' telektui^'donos/nemcsak hogy meg akarta őnzhi »áfíqeathn állapotban a kis /ürb^jiandpi ^ • jl 1 Jpindeftéle tömlők, Irnnaek, Gumiáruk Iö"íw«<>w. WUHIM'MIV Hé*., $**<*?• e,ári r . v»» - V, Halajm-gte» ««»• lugasokat cs oszlopcsarnokot emelt köréje. Ez as újabb keletkezésű építmény azonban, nem olyan stílusos, mint az ócska Ids türbe. A mauzóleumban levő turbáncs fejfával díszített koporsó; csak üres deszkaalkotmány, Gül Baba holtteste alatta van, mélyen a földben. Annakidején a zarándokok rengeteg díszes keleti kendőt, arannyal hímzett se- lyemterítőt és eredeti orientális szőnyeget hoztak, hogy azzal díszítsék a rózsák atyjának a sírját. A múlt század végén azonban egy éjszaka, betörök jártak Güt Baba sírjánál és elvittek onnan minden valamirevaló ingóságot. A rendőrség sokáig nyomozott a legnagyobb oréllyel a tolvajok után, de, bár csupa igen jellegzetes tárgy tűnt el a türbéből, nem sikerült elfogni a bondi- fákat, úgy látszik külföldre csempészték és ott értékesítették a zsákmányt. Kevesen tudják, hogy érdekes babona terjedt el Gül Baba sírjával kapcsolatban. A zarándokok terjesztették el azt a hitet, hogy a homok, amely a türbe padlóját fedi, biztos orvosság minden gyomorbaj ellen. A világháború előtt sző volt arról, hogy a törökök népszerű szentjének koporsóját elszállítják Konstant mégolyba és ott helyezik örök nyugalomra, ügy látszik azonban, hogy eszükbe jutott az a mohamedán legenda, hogy Gül Baba, mindenáron Budán akart meghalni ezért nem bolygattak meg a sírt. A háború idején, amikor legmelegebb volt a török-magyar barátság, felmerült az a terv, hogy Törökország mecsetet épít Budán, Gül Baba sírja melle. Közbejött azonban az összeomlás, elmaradt az építés. így hát, úgy látszik, az idők végtelenségéig nálunk marad a rózsák atyjának sírja, sőt megmarad eredeti, közel négy évszázados formájában, egy letűnt világ kedves emlékeként. G. L. Czél Jeni5; Cevél Csonka- Magyar országba Holnapra összeforrunk, mint a Terület. Húsz esztendőn át e kazerü Rögökön virágzó fájdalom, Most már megteszünk nélküled. Ajkad közelgő piros harang Fülemben. őszi hantokra tavasz terül, Galagonyafürtöd virágzik . Hullámzón ki az ölemben. Csupa mise, hála, hozsánna, Test és lélek. .4 feszületek lehalkulták, A csókok drága öröm-sztigmák. Szuronyok és határszélek. Csak úgy fájnak, mint hunyó máglya, Mint feszület A feltámadás bíborában. Holnapra összeforrunk, mint az Ölelkező táj, terület. Holnapra egybeforrunk. Csókunk Tűz-kohó. Felolvad benne kőfal, korlát, Trianon sok szennyes cégére. Sorompó és más fény fogó. Egy csókodból most virágzik a Csoda-hit, Hogy még meglátlak. Szememben Aranykeretben egy ország és Arcod fénye majd meg Vikit. Holnapra összeforrunk, mint « / Terület, Húsz esztendőn át e késáru •’ Rögökön virágzó * Immár meglessünk Munkács, 1938 okt killed. ischef Tel kíifntlMs nsdráötafUML
