Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-27 / 19. szám
1938 NOVEMBER 27. VASÁRNAP TEBWBEta AIm&ARHIRIiAE 21 A magyar nemzeti nevetés előfeltétele Irta: Bellyei László A kassal magyar iskolák mellett mti ködő Szülök Egyesülete á napokban fel hívást bocsátott ki* melyben felhívja a a illetékesek figyelmét néhány általánosan elismert alapelvre, melyeket a felvidéki iskolák újjászervezésével kapcsolatban feltétlen szom előtt kell tartani. Ez a nyilatkozat először is szükségesnek tartja, hogy Kassán csak magyar nyelvű iskolák legyenek, mivel a város lakosságának túlnyomó többsége az államfordulat előtt magyar volt. Továbbá helyesnek tartja, hogy az ifjúság nevelése mindenütt keresztény nemzeti alapokon nyugodjon és követeli, hogy azokat a tanerőket, akik az elmúlt csehszlovák uralom ideje alatt vétkeztek a magyarság, vagy a magyar tanulóifjúság ellen, azonnal távolítsák el. Kétségtelen, hogy a kassai magyar szülők felhívása igen nagy visszhangra talált az egész magyar Felvidéken. A felszabadulás egyik legfontosabb feladata lesz, hogy biztosítsa az ifjúság magyar nemzeti szellemű nevelését. Im- rédy Béla miniszterelnök a Nemzeti Egység Pártjában tartott legutóbbi beszédében világosan kijelentette, hop^ történelmi időket élünk nemcsak a jelenben, hanem a közeljövőben is. A magyar nemzet fiai előtt nagy feladatok állnak, melyeknek megoldása részben a most felnövekvő új nemzedékre vár. Olyan értékes emberekre vaji szükségünk, akik a legvégső áldozatokra is bármikor készek a magyar élettér biztosításáért és a magyar feltámadás végleges kivívásáért. Ezért van a ne vetésnek és különösen az iskolaügynck az ország jövője szempontjából még a szokottnál is nagyobb jelcniüsége. Ha pedig ezt a tételt elismertük, akkor tudnunk kell azt is, hogy a nevelésben milyen nagyméretű szerepe van a nevelők jó ■példájának, amit a szélső baloldal felé hajló cseh tanügy intézői a legkisebb mértékben sem vettek figyelembe. Tudjuk, hogy a csehek a saját portájukon még a második internacionálét is nemzetiszínüre festették; Ezzel szemben a leigázott magyaroknál érthető okokból mindig a nemzetközi és baloldali elemeket támogatták. így akartak bennünket belülről megbontani, egy nemzetileg közömbös új magyar nemzedéket nevelni, melyet a szemére tett hályoggal beállíthattak volna a saját nemzetük imperialista céljainak a szolgálatába. Köztudomású, hogy a pozsonyi állami magyarnyelvű tanítóképzőhöz például csakis baloldalilag paten- tirozott embereket neveztek ki, legalább is túlnyomó nagy százalékban, így akartak egy új tanítónemzedéket nevelni, mely a magyar nemzeti célokat lent a legszélesebb néprétegek nevelésénél fűrészelte volna el. Általában közismert dolog, hogy a csehek talán a leghatározottabban az iskolaügyre vetették rá magukat, ahol általában a kommunista elemeket támogatták, mivel az új nemzedék nevelésénél ezeket tartották a legmegbízhatóbbaknak az irredenta elleni küzdelmükben. Tanulságos és rikító példa volt a beregszászi gimnázium esete. Körülbelül egy év óta a magyarellenes sajtó időn- kint feltűnően sokat foglalkozott ezzel az intézettel. Az állította, hogy csehszlovák állami szempontból veszedelmes dolgok történnek ebben az intézetben, a magyar diákokra és a fiatal tanárok egy csoportjára a fajvédő vádat akarta ráolvasni, mint olyasmit, amit egy úgynevezett „demokratikus” köztársaság nem tűrhet meg. A valóságban mindössze az történt, hogy ebben az intézetben szembekerült egymással a kommunizmus után az anyaországból emigrált idősebb tanároknak egy csoportja az újonnan felnövekvő fiatal tanárnemzedék tagjaival. A fiatalok között voltak néháuyan!A(yik /óra fiatalságuktól fogva a volt csehszlovákiai magyar fiatalság első soraiban küzdöttek mindig és akik az új szellemi mozgalmakban is vezető szerepet vittek. Ezek nem tűrhették szó nélkül, hogy egyes baloldali beállítottságú tanárok a eseh hatóságok lqgteljesebb helyeslése mellett az anyaország ellen uszítsák az ifjúságot az iskolai önképzőkörben és egyebütt. Ezért a magyar fiatalság, különösen pedig a magyar cserkészek ellen a legvadabb hajszát indították meg a másik oldalról, aminek közvetlen eredménye az lett, hogy az utolsó hetek cseh rémuralmának idején a cseh csendőrök ártatlan magyar gyermekeket hurcoltak cl és heteken át a legrettenetesebb börtönökből borzalmasan megkínoztak. Csak ezt az egy legrikitóbb esetet említjük meg. De biztosan tudjuk, hogy a Felvidék nagyon sok községében az volt a helyzet, hogy egyes nevelők a cseh hatóságok bizalmától támogatva el akarták fojtani a tanulóifjúság hatalmasan megnyilvánuló nemzeti érzését. Különösen kiéleződött az ellentét a legutóbbi nehéz, időkben. Tudjuk, hogy a kassai Szülők Egyesülete által kiadott VíSpSrkás mototk Béni rjyrfr’ r mph íbtoshférékpármő vczérkénviscl lavitJpRéiri, jftmi riszt «kiár. Ilárxei^épyf üáldket koré ek JmW ílSftO VNbinii-» \l nyilatkozatnak is megvannak a maga reális előzményei; Az a magyar* tanulóifjúság, melyet a tanügyi hatóságok vagy a cseh csendőrök gerinces magyarság í miatt üldöztök ós megkínoztak, könnyes remegéssel várta a magyar feltámadás napját abban a biztos reményben, hogy a magyar iskolákból a legrövidebb időn belül eltűnnek azok az elemek, akik akár nemzeti sovinizmusból, akár világnézeti elvakultságból a nevelésben a ma,gyár nemzeti célok üldözői vqltak. Amilyen határtalan lelkesedéssel és örömujjongásai fogadta a magyar Felvidék a felszabadulás óráját, ugyanolyan biztos reménnyel várja, hogy a magyar Ttoazság minden részletkérdésben feltar^tztathatatlanul győzedelmeskedni fog. Vz iskolaügy tisztaságának kérdésével «iszofügg az a kérdés is, hogy mennyi de mennyi magyar ember maradt a írliltban kenyér nélkül vagy részesült mdg nem érdemelt :nellőzés- ben csak azért, mert mindenki tudta róla, hogy ,k legnehezebb időkben megmaradt gemnces magyarnak és a legkisebb mértékben sem volt hajlandó a cseh elnyomói; szolgájává lenni. Nálunk a Felvidéken ezek a kérdések foglalkoztatják most az embereket és mi, akik mindenkor kitartottunk, rendületlenül hiszünk a magyar igazság teije3 érvényesülésében és győzelmében. Kassát vissza keil helyezni a Felvidék kulturális központjának méltóságába Gerevich Tibor Kassa kulturális egyéniségéről — Művészi és kulturális íoivekf amelyek megvalósításra várnak Budapest. A Pázmány Péter tudomány- egyetem művészeti tanszékének proíesz- szora, az európai nevű Gerevich Tibor kassai származáeú ember, aki kora ifjúságától kezdve rajongó szeretetel foglalkozott szülővárosának ügyeivel, úgy ismeri Kassa lelkét, múltját és jelenét, mint kevesen mások. Amint az elmúlt évszázadban egy európai hírű magyar műtörténész, Henszlmann Imre volt a legnagyobb propagátora szülővárosának, Kassának, úgy most is a magyar műtörténészek egyik* legkiválóbbika, Gerevich Tibor dolgozik szívvel-lélekkel Kassa kulturális fejlesztésének érdekében. Ezt a munkát nem kísérik hangos külső megnyilvánulások, de annál inkább értékelik azok, akik ismerik Gerevich professzor terveit, alkotó munkáját, eszméinek bőségét és akik szívvel-lélekkel magukévá teszik az ő messzeható, nemes szándékait. Most, hogy a magyarlakta Felvidék éa annak kulturális központja, Kássa újból egyesült a trianoni csonka hazával, művelődéstörténeti szempontból is egy sereg fontos kérdést kell megoldani, a fejlődés útján előrevinni. Bár a Szlovákiában maradt területeken volt a régi városi kultúra igen értékes alkotásainak zöme, azért a most visszacsatolt területtel is hatalmas mértékben gyarapodott művelődéstörténeti kincsestárunk. Ezekről a kérdésekről beszéltünk Gerevich professzorral és fejtegetéseit annyira érdekesnek találtuk, hogy igyekszünk azokat minél behatóbban megismertetni olvasóközönségünkkel. A kassai dómnak és Mihály templomnak egyénisége — A visszacsatolt Felvidékkel nemcsak több mint egymillió lakost, nagy területet, értékes mezőgazdasági vidéket, hegyeket, erdőt, bányákat, ipartelepeket, vasutakat', mindenfajta természeti kincseket nyertünk vissza, hanem sok művészeti kincset is, egész sereg kiváló műemléket — kezdette fejtegetését Gerevich profesz- W.or. — A kassai dóm a legszebb magyar gótikus templom. Ez az igaz-ág az egész régi Magyarországra való vonatkozásban helytálló. A Mihály-kápolna, az Qrbán-torony, a Fe- ranersndiek temploma a késői gótika legjelesebb műemlékei közé tartoznak. Kassa városa maga az élő műemlék. Az a különbség Kassa műemlékei és más városok műemlékei között, hogy itt a műemlékek nem patinás romok, hanem benne élnek a városban, nem múzeális tárgyak, hanem benőve a városba maguk is a város, képét adjál; ki. A régi Kassa századok történelmével így él benne a mában és ezért örökös a kassai lélek. — A Mihály-kápolnának éppen olyan szellemes és egyéni konstrukciója van, mint a Dómnak, éppen úgy, mint ahogy », kassai művészi léleknek korokon keresztül egyéni karaktere van. — Kassa a középkorban, a gótika korában, különösen a XV. században a magyar művészetnek legnagyobb jelentőségű központja volt, amelynek a hatása még a külföldön is nagy mértékben érezhető, Bécs- ben és Németországban is. Kassa művészi lelkének szintézise — A kassai művészet lognagyobb középkori reprezentánsa Jakab szobrász, aki olyan hatalmas egyéniség, hogy Németországban is dolgozván, egészen új irányba terelte a német szobrászat fejlődését. Benne látom legjobban kifejeződésre jutni kassai művészi lelket, amely a realitásnak és a költői felfogásnak egyéni keveréke. kassai léleknek korokon keresztül pszichológiai alapvonása a hűvös józanság ke- eredése a hevülettel, a realitásnak és az idclizmusnak megtermékenyítő elegyülé3e. Ezt az értékes szinléiúít ki lehet mutatni Kassa egérténc 1 ében, főleg pedig nr^vésztörténetébon. Amint egyéni^ftilusa vgri a kassai gótikus műemlékeknek, úgy később a reneszánsz és még inkább a barokk idején is teljesen egyéni stílust, tudott kialakítani a kassai lélek. Ha megálunk a jezsuiták barokktemploma előtt, amely a múlt század elejétől a prémontreiek temploma, világos lesz a kassai barokknak ez a nyugatmagyarországi és dunántúli barokktól elütő egyéni jellege. Ennek az egyéniségnek jellemző sajátsága a nyugalom, a krnnság, a kiegyensúJyozottság. Nem terhelik túl, nem ferdítik el barokk cikornyák, harmóniáját nem billenti fel a díszítmények túltengésa. Józan, tiszta, egyenes. Es ugyanazt a kassai egyéniséget tűntetik fel a jozefinista stílusú klasszici- záló kassai épületek, melyek legtipikusab- bíka a Deasewffy-palota. — ötvösművészetében, festűmű részeiében, amely vezetőheiyen állott a középkorban, szintén megtalálhatjuk ezt a lirai- ságot, költői felfogást. Figyeljük csak meg a dóm szárnyas főolcárján a Szent Erzsé- bet-ciklust, miképpen interpretálja Szent Erzsébet életét, mennyi gyöngédséggel, lírával ! A Felvidék gazdag műtörténeti emlékei — Ha csak futólag is áttekintjük a felszab rdult területet, ti műemlékeknek, műalkotásoknak egész sorát számlálhatjuk össze. Csak néhányat említsünk fel ez alkalommal, a munkácsi és ungvári várat, az Ung- vár melletti Görény remek román körtemplomát, középkori gyönyörű freskóival, a bodrogszerd chelyi román templomot, amely a ksfesai templommal rokon, á gömöri Siivcte románstílű templomát nagyszerű freskódíszítésével. Vagy gondoljunk a jászéi monostorra és a barokk egyik legszebb magyarországi alkotására, a prépostsági templomra. Mindnyájunk szívéhez nőtt a nemes premontreieknek ez az alma matere, Külcíí szívügyünk. Rendkívül jeles csoport a csallóközi műemlékek, amelyek között egész sor jellegzetesen érdekes románstílű templomot találunk. Csütörtök, Szemete s a legkiválóbb természetesen Deáki, az ősrégi bencés monostor temploma, amelynek sajátos szerkezete van, mert emeletes. Itt van Esztergom felett Kisbény, a legpompásabb román középkori templom van benne. — A felszabadított területet a Műemlékek Országos Bizottsága, amelynek elnöke vagyok, hamarosan végigjárja, hogy megállapítsa, mik a sürgős tennivalók. Legkedvesebb feladatunk lesz, hogy a felszabadult Felvidék műemlékeivel foglalkozzunk, gondozzuk. Már hozzáfogtunk az d^unkálatakhoz^ hogy Kassa rendszerestül emlék-topográfiáját kiadjuk. Konzerválni, restaurálni ío- —X
