Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-10 / 4. szám
2 TEMJIDeKi *J^cfe5»RHTRTAl> 1938 NOVEMBER 10, CSÜTÖRTÖK ír** * *«íi*<** J0* .für ®TUNGSRAM i/X/MF tárrtfi fa * fMti&cify' 'Diadalul €t& Ipoly vMéKén DRÉGELYPALÁNK, nov. 9. Az Ipolyhídvégen szolgálatot teljesített cseh katonák közül öt született cseh ka. tona elbujdosott a községet övező erdőkbe, hogy ne kelljen a távozó cseh őrséggel együtt elmeimiök. A magyar csapatok bevonulása után jelentkeztek és kérték a parancsnokot, hogy Magyarországon maradhassanak. Ipolyhidvég megszállása után a magyar honvédség osztagai továbbvonultak Nagy. faluba, ahol a község bejáratánál diadal- kapuval várta az egész közeég lakossága a felszabadító magyar katonákat. A diadal- kapunál a községi bíró, az Egyesült Ma. gyár Párt helybeli elnöke és a tűzoltóság parancsnoka mondott üdvözlő beszédet. Egy magyarruhás leányka csokrot nyújtott az osztag parancsnokának. község jegyzője, Köhögik a magyarokat a cseh rádióm alatt állandóan üldözte, megszökött. Kedden kis fiúgyermek született Nagyfalu községben, akit a felszabadulás emlékére vitéz nagybányai Horthy Miklós iránt való legmélyebb tiszteletből Miklós névr* kereszteltek. Nagyfalu község ügyeit az elmenekült vezető jegyző helyett most a szlovák származású Schulek János ssgédjegyző intézi, akinek erre a magyar hatóságok megbízást adtak. Nagyfalu után Ipolybalog községet szállta meg a magyar katonaság. A templom előtti téren elsőnek Kuzma János dl* helybeli plébános, akit a cseihk még két héttel ezelőtt elkergettek községéből — ét* csak közvetlenül a magyar bevonulás előtt tért vissza — üdvözölte a bevonult csapatokat. Megemlékezett a húsz évi elnyomatás fájdalmáról és szeretettel beszélt a visszafoglalás történelmi jelentőségéről. A község nevében Molnár István bíró, az Egyesült Magyar Párt nevében Pásztory István mondott üdvözlő beszédet. Az ünnepséget Te Deum és a Himnusz fejezte be. A magyar tanítóság helyén maradt. A tanítók elmondották, hogy magyar érzelmük miatt a cseh kormány novemberi fizetésüké letiltotta és nem kapták meg illetményeiket a jegyzők sem. Ipolyhidvég község képviselőtestülete elhatározta, hogy a templomteret a felszabadulás örök emlékére Horthy Miklos- témek nevezi el. Vámosmikola községből a magyar honvédség csapatai kedden reggel nyolc órakor indultak útnak, hogy az ipolyszakál- lasi hídon át bevonuljanak Ipolyszakállas községbe. A honvédcsapatok tizenegy órakor érkeztek meg a szskállasi Ipoly-híd- hoz. Néhány perccel később Ipolyszakállas község lakossága türelmetlenül dobálta az Ipolyba a hidat elzáró spanyollovasokat és üdvrivalgása közben megkezdődött a bevonulás a községbe. A csapatok után száz levente vitte a száz ajándék-zászlót. A FELSZABADULT BEREGSZÁSZON ért és most van az első pillanat, amelyben szabadon lehet végre sírni. Itt Füleken azonban nem sírnak az emberek. Itt csak ujjongás van. Szilaj, féktelen, boldog sza. badságünnep. Talán azért van ez így, mert Füleken a fiatalság viszi a szót. Csupa lelkes fiatalember, csupa magyarruhás lány és rengeteg gyerek. És micsoda lányok! Szépek, frissek, tűzről pattamtak, táncolva énvüklik a hazafias dalokat, körültáncolják a huszároéoat, a kakastollas komoly csend, őröket. Ilyen friss fiatal örömmel sehol se hallottuk még. hogy éljen a magyar hadsereg. Egy angol hölgy, Miss Sylvia Ste. venson, aki a Daily Mail tudósitója és a huszárokhoz csatlakozva, lóháton teszi meg az utat, nr.eghatottan mondja, hogy soha életében nem látott még ilyen elragadó, megkapó ünnepet, ilyen mámoros magyar boldogságot. Nincs ee tankja, se motoroságyúja és most, amikor ezek az acélmonstrumok itt dübörögnek előttünk, ötezer hang sikolja, ujjongva: — Éljen a magyar tank! Odarohannak a felvirágozott harcikocsikhoz, csókolják, simogatják őket, nyakába ugrálnak a gépfegyverkezelőnek, meg a sofőrnek: — Ugy-e, hogy hazudtak a csehek? — kérdik egymástól diadalmasan. — Ugy-e, hogy mindenük van a magyar honvédeknek! Néhány perc múlva egy országzászló vonul be a város főterére, Törökbálint község küldte « szabad magyar Füleknek, ahol már ki is jelölték a helyét. Most itt az új orsz'i gzászló előtt üdvözli Fülek népe a szabadító magyar katonákat. Itt beszél Kovács József községi bíró. Itt jelenti Kalmár János, félkarú frontharcos vitéz Béla Miklós ezredesnek:-— A füleki frontharcosok húsz éven át hűek maradtak! Ezredes úr rendelkezzék velünk! Itt az országzászló körül harsog, zúg szüntelenül a Kormányzó és Imrédy Béla neve. De még megrázóbb, hogy amikor Schuszter József húsz év elmúlt szenvedéseiről beszél, milyen elszántan, milyen gyűlölettel kiáltják az emberek: — Le az árulókkal! Az egész Felvidéken, amerre csak jöttünk, mindenüt: a legnagyobb elkeseredéssel tárgyalják az árulók problémáját. A leszálló estjében Fülek minden magvarja együtt énekli most a felujjongó Himnuszt. Egekre szárnyal a magyar imádság. Aztán megkondulnak a harangok és az emberek lehai‘o‘t fejjel indulnak a templom felé. A rabság, d szenvedés napjaiban fogadják meg, hogy ha egyszer visszatér ide a magyar lobogó, az első útjuk a templomba vezet. Most mennek halkan, csendesen, imádkozó lélekkel. Ezer, meg ezer gyertyaláng fénylik át a novemberi este sötétjén. Ezer, meg ezer torokból s száll a „Boldogasszony Anyánk” fenséges melódiája. A füleki vár ormán pedig háromezer villanykörtéből kirakatva kigyul a csonkaország és a megnagyobbodott magyar haza térképe.. Alatta égre lángol két szó, amit a felszabadult Felvidék üzen a távozó cseheknek. Két szó, amely még az éjszakán át is kíséri oké* és belelángol a magvar földön töltött utolsó álmukba is. Két szó, amely nem felejt és mindent Visszakövetel. Két szó: — Mindent vissza! MARSCH ALKÓ LAJOA BEREGSZÁSZ, név. 9. (A Felvidéki Magyar Hírlap tudósítójától) Szerdán reggel félkilenckor együtt állottak a Beregszászra bevonuló magyar csapatok Asztelyi réten, ahol díszszemle volt. Pontban 11 órakor indultak meg a csapatok Beregszász felé. Az újságírók két hatalmas autókárján közvetlenül az elővéd után haladt Már Bulcsu község előtt két-három kilométerről a felszabadított emberek sokasága szegélyezte az országutat, lelkesen éljenezve az előrenyomuló csapatokat. Egyik diadalkapu a másikat követte és amikor a csapatok beértek Beregszászba, virágeső fogadta őket A házak kivétel nélkül fel voltak lobogózva és az ablakokban virágok és nemzetiszínű szalagok között Horthy Miklós képe díszlett. Végig a Bocskay-utcán, majd a Kossuth La- jos-téren ember-ember hátán szorongott. Felemelő volt az a lelkesedés, amellyel ez az oly sok viszontagságot látott város fogadta a magyar honvédeket. A Főtéren a tömeg hatalmas négyszöget formált, amelynek közepén állottlsk fel a csapatok. Magyarruhás leánykák, akik hetek óta éj szakánkon t titokban készítették el ruhájukat erre a történelmi napra, magyarruhás fiatalemberek, és öregek állottak a tömegben. A Kossuth Lajos- téren feledhetetlenül szép ünnepség volt. Or- tutay Jenő, a Nemzeti Tanács elnöke üdvözölte elsőnek a bevonult honvédeket, majd megható jelenet közben Pásztor Ferenc református lelkész és Rékai J.enő rokkant átnyújtotta a bevonult csaljatok főparancsnokának a volt 11-ik ^honvéd gyalogezred zászlaját, amelyet húsz év óta rejtegettek Beregszászon. Maga a város képe feledhetetlenül szép volt, virágosán lobogósan a halk hajlású beregi szőlőhegyek között, amelyeken ez idén elmaradt a szüret, a csehek állandó lövöldözései miatt. Itt a városban már erőteljesebben és világosabban érezni azt, hogy mit jelentett a cseh uralom és mit sem törődve a nemzetközi megállapodásokkal, hogyan vittek el magukkal minden elvihetőt a csehek. Meglátogattam az országos kórházat, amely méltán volt sorolható Európa legmodernebben berendezett kórházai közé. A háromemeletes, hatalmas tetőteraszokkal ellátott gyönyörűen berendezett kórház úgyszólván teljesen üres. A csehek csak a legnagyobb könyörgésre voltak hajlandóak, meghagyni azt a minimális berendezést, amely a legsúlyosabb betegek ellátására feltétlenül szükséges volt. Elvitték az összes ágyakat, úgy hogy hatszáz könnyebb beteget szélnek kellett ereszteni, elvitték a orvosszerekét, de elvitték a mosdóikat, lámpákat, leszerelték a telefonközpontot és a liftet, sőt a csapokat is" kitördelték a falból, hogy az épület egy része beázott. De nem kegyelmeztek a gyönyörű parknak sem és elvitték belőle a legszebb dísznövényeket is. Ugyanilyen pusztítás látható a cseh gimná» ziumban, a főpostán és a többi középületben is. Rémtörténeteket beszélnek a beregszásziak azokról a kegyetlenkedésekről, amelyeket a csehek az utóbbi hónapokban a felkelőkkel szemben elkövettek. Éjszakáról éjszakára lövöldözéstől volt hangos az utca. A csehek statáriumot hirdettek és aki 7 óra után aa utcára merészkedett, arra figyelmeztetés nélkül rálőttek. Sokan sínylették meg még az utolsó hetekben a cseh börtönöket, magyar testeken suhogott a cseh puskatus és magyar gyermekek hátán csattant az ostor. Amikor az este leszállóit Beregszászra, az ablakokban gyertyák gyultak ki. Minden ablakban ott díszlett égő gyertyák között a kormányzó képe piros, fehér, zöld szalagokkal diszítve virágok között. Az ósdi házak kivilágított ablakai feledhetetlenül szép látványt nyújtottak. Kemál Atatürk állapota isméi súlyosra fordult Kemal Atatürk, a török köztársaság elnöke néhány héttel ezelőtt májbajban súlyosan megbetegedett, de állapota azután, köny- nyebhedett, úgy, hogy . a kezelőorvosok már jelentést sem adlak ki az államfő állapotáról. Mint egy ankarai távirat jelenti, kedden este ismét hirtelen rosszabbodás állott be Kernel Atatürk állapotában. A beteg állapota ismét komolyra fordult. A szerdán reggel kiadott orvosi jelentés szerint Kerrnl Atatürk az éjszakát rosszul töltötte és állapota változatlanul komoly, Dzselál Bayar miniszterelnök Ankarából Isztambulba utazott, hogy megtegye az esetlen szükséaes intézkedéseket..- a—..1 ~»o Telefonközpontot kap az ógyal'ai csillagvizsgáló állomás A Diai Telefonkereskedelmi Rt. a Magyar a magyarért mozgalom utján az őgyallai kifosztott csillagvizsgáló intézet számára telő. fonközpontot ajánlott fel öt mellékállomással, A vállalat a felajánlásról táviratban értesítette vitéz Imrédy Bélánét, a vallás- cs közoktatás- ügyi minisztert cs a csillagvizsgáló intései igazgatóságát. liánra <, Felborul! cseh fánk f r.noj „«.. Mikor beérünk a Fő-térre, a Stefániai- tastély előtt már magyar rendőrök, csend, őrök tartják fenn a rendet, a honvéd-táv. íráfzok már idáig vonták meg a telefondrótot és berobogott a magyar királyi posta címeres automobilja is. Tegnap ebben a városban a csehek még megtámadták az ünnepre készülő magyar lakosságot. Öt cseh tank robogott az emberek közé, akik a Fő.teret takarították, seperték a mai bevonulásra. Vad, véres verekedés volt a csehek és a magyarok közölt. Persze a csehek húzták a rövidebbet. Ráadásul reggel még egy cseh tank fel is borult és elégett. „Élten a magyar fanki“ — De délre vége volt a húszéves rossz álomnak, mert már itt vonulnak előttünk hófehér paripákon a magyar huszárok. Óriási meglepetésre ezúttal nem nekik jut a legriadóbb éljen, hanem a bevágtató tankszázadnak. Mihamar azt is megtudjuk, hogy miért. A csehek ugyanis az egész Felvidéken elterjesztették, hogy a magyar hadsereg teljesen felkészületlen. Felvidéki irodalom I. ALTALANOS ÉRDEKŰ. 2.80 Aixinger L.: Pozsony. 20 képpel, kötve Arkv A.: Ruszlnszkó küzdelme az autonómiáért 1918--1927, .... 1.20 Baranyai Z.: A kisebbségi j^ogok védelmének kézikönyve . jé . . . . . . 4.—• Bruckner Gy.: A Szepeíbég népet"Tn-p- rajzi . és . művelődéstörténeti1" tanulmány . . . . -v- • '• • / • 2.— — A reformáció/ és eíTén-reformáció története a Szepjj?ssjjgbetv: . . 10.— Itrlmár H.: Autójlton a Tátrába . . 1.— Fisch bárt E.: A csehszlovákiai nép- számlálások $’s a felvidéki kisebbségek nyelvi jógái . / . . j , . • 2. Divald K.: Eperjes templomai < u « . 1-60 ■------Felvidéki sétál?. 4.— Haiczl: Érsekújvár múltjából . . • » ?■— — Léva története d XVÍI. században 4.40 Halász A.: A felsőmágyarországi lakosságnak munkával való ellátása a magyar és a cseh uralom alatt ... 2.— Pleiter Ferdinand (Zeidler Testiére» nemzeti könyvkereskedése, ^ Betauest, IV., Kossuth Laies-eltt 5. Telefon 18-57-30, 18*7^“0®*
