Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-10 / 4. szám
W» WOTBMKKR W, CSPTOHIUE rrmmtfn J^fíVxTjTmrrrtnl m Érsekújvár a felvidéki magyar mozgalom fővárosa Irta: Darvas János Szabadító vitéz honvédcsapataink tegrhap bevonultak a Kisalföld északi részének szívébe: Érsekújvárra. Érsekújvár nagyjelentőségű állomása annak a húsz év óta várt diadalútnak, amely Komáromban kezdődött és kuruc Kassa városában ér majd véget. Mert Érsekújvár többet jelent a felvidéki magyarság életében, mint amennyit lakosainak lélekszáma, s gazdasági vágy földrajzi helyzete mond. Érsekújvár az elmúlt húsz év alatt a felvidéki magyarság nemzeti életének egyik legfontosabb fellegvára volt, Érsekuji .1 volt a magyar egységmozgalom legfőbb ese. ményeinek színhelye, Érsekújvár volt a magyar München. A mozgalom fővárosa. Itt történt 1925-ben az első kísérlet a kétpárt-rendszer áthidalására az érsekujvári pártközi egyezményben, s itt alakult meg 1936-ban az Egyesült Magyar Párt, amely egyetlenegy akarategységbe kovácsolt össze minden felvidéki magyart. Az érsekujvári pártegyesülés indította meg annak a szellemiségnek a kialakulását, amely ma a felvidéki egységmozgalom alakjában kér bebocsáttatást az egyetemes magyar életbe. De Érsekújvár nemcsak színhelye volt az egységesítési mozgalomnak, hanem egyben aktiv kialakítója is az új szellemiségnek. Ez volt az a városunk, ahol kezdettől végig magyar kézben maradt a városi önkormányzat. Az idegen kormányhatalom mindent megtett a magyar többség megtörésére, a megbontásra: azonban a divide et impera elve itt nem aratott babért. Hiába oszlatták föl többször egymásután a városi képviselőtestületet, az eredmény egy volt: a kuruc város, amelynek egyik legfontosabb hagyománya az, hogy falai között végezték ki az áruló Ocskayt, kuruc keménységgel kitartott magyar egysége mellett, s kiharcolta, hogy mindvégig Holota János maradjon önkormányzata élén. Ebben a városban akkor is a legszorosabb egyetértés uralkodott a magyarság két pártja között, amikor országos viszonylatban a két párt ellenkező utakon haladt. S éppen erre a mindenkori belső magyar egységre való tekintettel választották Érsekújvárt a teljes egységet kimondó kongresszus színhelyévé, a felvidéki magyarság Münchenévé. Ha csonkamagyarországi testvéreinknek szemléltetően akarjuk megmagyarázni, mi is az a felvidéki magyar szellemiség, amely húszé,vés tisztítótűz eredményeként formálódott ki a magyar nép lelkében és itt új jellemvonásokat adott az örök magyar arcnak; akkor a legegyszerűbb az, ha Érsekújvár két évtizedes életére utalunk. Érsekújvár tipikusan alföldi város. Polgárainak zöme kisgazda. Ez a józan, szorgalmas, vallásos földmíves nép volt a hordozója a városi politikának. Ez a rezsim példaképe volt a mérsékelten OSTENDE KAVÉHAZ <•> BUDAPEST r VILÁGHÍRŰ 24/RAJKO v Józsi / / £ \ f „ / ‘ felváltva mnzslkil SZÁNTÓ GYŰLI mau tm mám* haladó és egészségesen konzervatív magyar guvemementális politikának. A városban a beszivárgott szláv elem erős volt, a nemzetköziség jelszavaival igyekezett magához rántani a gazdaságilag tőle függő magyar munkástömegeket, sőt katolikus alapon is tett meg- bontási kísérleteket, szóval felülről és alulról minden erőfeszítést megtett a magyar városi kormányzat megbuktatására,- — de a magyar parasztváros minden mesterségesen támasztott politikai és pénzügyi nehézségei ellenére olyan körültekintő, okos, reális és magyar várospolitikát folytatott, hogy ma talán- az összes fölszabaduló városaink közül a legrendezettebb anyagi viszonyok közt van. Az érsekujvári magyar önkormányzat legszebb erénye a polgári takarékosság mellett az igazságos nemzetiségi politika volt. A város szlovák kisebbségével szemben mindenkor a legteljesbb méltányosságot tanúsította. Ennek legszebb bizonyítéka az az unikum, hogy itt a magyarok és szlovákok közt nemcsak a társadalmi életben soha nem volt komolyabb ösz- szekoccanás, hanem magában a városi parlamentben sem volt a szlovákság soha ellenzékben, hanem mindenkor barátság-kooperációban dolgozott a magyar többséggel. Az érsekujvári városi parlament a nemzetiségi fair play ideális színtere volt egész a mai napig és az is marad. Am nemcsak a nemzetiségi béke és megértés szellemisége virágzott ki Ér- sekujvárott a két évtized alatt, hanem a társadalmi béka is. Ebben a városban, ahol a várost fönntartó főelem a kisgazdák csoportja, nincsenek nagyobb osztálytávolságok, s ezért osztályellentétek sem jelentkeztek oly kirívó formában, mint másutt. Ez különben az egész felvidéki magyarságnál így van. A politkai és gazdasági elnyomás nivelláló hatással volt a magyarság minden rétegére, s a rétegeket alacsonyabb szintre szorította, de egyúttal közelebb hozta őket egymáshoz. Ezért egyöntetűbb a felvidéki magyar nemzettest struktúrája, egységesebb a szellemisége és erősebb a szociális szolidaritása. Érsekújvár kicsinyített képe a felvidéki egész magyar társadalomnák. A társadalmi rétegek egymáshoz való közelsége és magyar szolidaritása különösen a szociális gondoskodás terén jutott kifejezésre. Érsekújvárról indult el például a szegénysorsú kismagyarok nagyszabású segélyezésének országos mozgalma Jaross Andorné vezetésével. Ennek keretében egyszerű falusi gazdák százai fogadták magyar szolidaritásból, a nyári szünidőre ingyenes vendégül a városi magyar munkások sápadt és vézna gyermekeit. Érsekújvár, mint a felvidéki magyar városok szellemiségének egyik legtisztább kifejezője, megérdemli, hogy az egész magyar nemzet figyelme ráirányuljon és a fölkelő nap alatt, amelynek fénye most bearanyozza napjainkat, most több meleg napsugár érje, mint eddig. A fölszabadulás után első föládah, hogy a faluvá degradált városaink ismét visszanyerjék városi rangjukat, de Érsekújvár, amely kirepítő fészke volt a felvidéki egységmozgalomnak, legelső helyen érdemli meg ezt a rangemelést. Talán nem egészen véletlen, hogy az egyesülés szent óráiban Jaross Andor megint éppen Érsekújvárt fogalmazta meg legkifejezőbben a felvidéki szelle- iségből fakadó új programot: „Egy vezér, egy cél, egy akarat eszméje kell, hogy irájnyítsa a magyar politikát.” A Felvidéken megszületett a telje® —miséskc ■ A vezér, e 7 V» ü w"0 { (j 0,4/j PHILIPS RADIO BUDAPEST Pengőre kell átváltani a cseh koronát Száz koronáért 14 pengő 28 fillért fizet a Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank a következő hirdetményt tette közZé: A Magyarországhoz visszacsatolt területeken forgalomban levő, koronára szóló bankjegyeket, államjegyeket »és érméket a Magyar Nemzeti Bank a pengőérték fize_ tési eszközeire fogja átváltani. A Bank 100 koronáért 14.28 pengőt fizet ki, ami 100 pengőnkint 700 koronának felel meg. A Magyar Nemzeti Bank az összes bank. jegyeknek, továbbá a 100, az 50 és a 20 koronás államjegy«knek az átváltását azonnal megkezdi; a bankjegyeket és a felsorolt államjegyeket a Bank 1938 november 19-éig bezárólag fogadja el átváltás végett. Az átváltást a Bank által kiküldött bizottságok végzik, a bizottságok, a következő helyeken működnek: Beregszászon, Dunoszerdahelyen, Érsek- ujvárott, Galántán, Kassán, Komáromban, Léván, Losoncon, Munkácson, Rimaszombatban, Rozsnyón, Sátoraljaujhely-Gyár. telepen és Ungvárott. A bizottságok hivatalos órái: délelőtt 8—12-ig és délután 2—6-ig. Az átváltás gyors és zavartalan lebonyolítása céljából kívánatos, hogy a közönség a birtokában levő bankjegyek és államjegyek átváltása végett ne közvetlenül a bizottságokhoz, hanem a legközelebbi pénzintézethez (hitelszövetkezethez^ forduljon; a Magyar Nemzeti Bank a pénzintézeteket (hitelszövetkezeteket) ez. úton is felkéri, hogy az átváltást mindennemű költség és díj felszámítása nélkül közvetítsék. Kívánatos, hogy a bizottság, hoz csak a hatóságok, a hivatalok, a köz. üzemek, a gyüj tő-postahivatalok és a pénzintézetek (hitelszövetkezetek) fordul, janak közvetlenül; a bizottsághoz beszolgáltatott bankjegyekről és állam jegyekről jegyzéket kell kiállítani és aláírni. Mindenkinek érdeke, hogy Wnkjegyeit és állúmjegyeit mielőbb átváltassa, mert a koronára szóló bankjegyek, továbbá a 100, az 50 és a 20 koronás államjKgyelt 1938. évi november hó 19. napján és ezt követően többé nem törvényes fizetési esz. közök; azokkal fizetni, vagy azokat fizetésül elfogadni tilos. A 10 koronás áilamjegyek és az érmék átváltását a Magyar Nemzeti Bank később fogja megkezdeni és erről új hirdetményt fog közzétenni; ezek az államjegyek és érmék továbbra is forgalomba maradnak és azokat fizetésül mindenki köteles elfogadni. A visszacsatolt területekre koronára szóló bankjegyet, államjegyet és érmét be- hozni tilos. Ill UAGV0K! Sohase féljen... JÉn megvédem /;r a bőrét! 7 / / Még a legrossza időtől sem kell (élnie, ha a szabadbamehés előtt előbb bedörzsöli a be rét NiVEA-vaL Csak a NIVEA tartalmaz bőrtápláló EucerHet SMIHIa: BEIERSDIRF REGVISZETI R.T. BUDAPEST 4
