Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-27 / 19. szám
1938 NOVEMBER 27, VASÁRNAP KÖNYV-KULTÚRA Népek múltja, jelene és jövője a „Felvidéki Tudományos Társaság“ kiadványaiban 1 1933-ban Budapesten megalakult Steier Lajos és dr. FT.achb-a.rth Ernő vezetésével a „Felvidéki Tudományos Társaság’’, azzal a céllal és feladattal, hogy a felvidéki kérdéskomplexum kutatóit és tudósait a múlt és jelen higgadt és tudományos rendszerességgel való ismertetése és feldolgozása érdekében életképes munkaközösségben összefogja. A Társaság céljának elérésére hármas irányú munkásságot fejt ki: belső tudományos munkát, külső isméretterjesztő munkát, ezenkívül a felvidéki problémakörbe vágó tudományos műveket ad ki, Vagy azok kiadását tőle telhetőiig támogatja. A Felvidéki Tudományos Társaság a Felvidék történelmének, etnográfiájának, statisztikájának, jogtudományi és nyelvészeti, társadalmi és gazdasági problémáinak beható és részletes feldolgozásával mindazoknak segítségére óhajt lenni, akik fontos kérdésben a tájékozatlanságot csökkenteni igyekeznek. Egyúttal arra törekszik, hogy a tudományos vizsgálat nyugodt eszközeivel úgy ,,intra”. mint „extra muros” kártékony félreértéseket, téves felfogásokat eloszlasson és így az ártalmas elfogultságot leszerelje. A Társaságban olyan tudósok, írók és i publicisták egyesültek, akik a Felvidék ' területének és népeinek kérdésével behatóan foglalkoznak, de eddig nélkülözték a szükséges közös munkaprogram egymást kiegészítő és egyesítő kereteit. A „Felvidéki Tudományos Társaság” tehát egy közös munkaprogrammal igyekszik előmozdítani a nagy terjedelmű problémakör átkutatását és feldolgozását és így megkönnyíti trójainak munkáját, különösen pedig • ké^z eredményeivel támogatja és előbbre Viszi azoknak tevékenységét, akik nagy nemzeti -céljainkért működésükben • a tudományos munka tárgyilagos anyagát nem nélkülözhetik Szellemi fegyverekkel . a magyarság jogaiért A Társaság működése első szakának egyik termése egy tíz tanulmányból álló kiadványsorozat. Első száma még 1935 ben megjelent, a könyvet dr. Flachbarth Ernő írta a „csehszlovákiai népszámlálások és á felvidéki kisebbségek nyelv' jogai”-ról. A kitűnő kisebbségi jogász, akinek ez- lránvú munkásságát a Prágai Magyar Hírlap olvasóközönsége jól ismerte, felbecsülhetetlen szolgálatot tett ezzel a tudományos kényvével a nagy magyar ügynek, amelynek első aratása a komáromi,, majd a bécsi tárgyalásokon következett be. jelentőségű tanulmányát, amely, mint mondottuk: még 1935-ben íródott, dr. Flachbarth Ernő a következő érdekes megállapításokkal zárja he: „Csehország már a középkorban, majd az osztrák rendszer alatt tipikus földje volt a nyelvi harcoknak. Sehol Európában nem folytak oly erős küzdelmek egy-egy hivatal, vagy utca jelzőtáblájának nyelve körül és Hohen- warttól Körberig sehol sem pazaroltak el annyi elmééit a nyelvi kérdés törvényparagrafusokba való öntésére, mini itt. Talán ez az oka annak, hogy a csehszlovák kormányzat a fiától máig sem tudja, vagy nem akarja meglátni az erdőt. A nyelvtörvénynek és nyelvrendeletnek részletes szabályai ezért nem alkalmasak ez állam bonyolult nyelvkérdésének megoldására és_ a felvidéki kisebbségek jogos kielégítésére, mert a helyes megoldás csak úgy képzelhető el, ha minden kisebbség politikai súlyát, statisztikai számát, földrajzi elhelyezkedését, kulturális jelentőségét, gazdasági körülményeit, történelmi múltját külcin-külön veszik szemügyre és ehhez képest szabályozzák nyelvi iogait. Ehhez azonban nagyon sok pszichológiai érzék is szükséges, ami azonban — mint másfélévtizedes tapasztalatai bizonyítják, — a csehekben — sok egyéb elismerésreméltó tulajdonéi/-gok ellenére — teljesen hiányzik.” A hű szepességiek A Felvidéki Tudományos Társaság tervbe vette a Felvidéknek és népének történelmi, néprajzi, gazdasági és társadalmi szempontjaiból való beható feldolgozását is. Ennek a feladatnak egyik igén fontos része a Felvidék településtörténete. a telepesek vándorútjának és eredetének a megállapítása. Ez természetesen elsősorban történelmi feladat. Ameddig történeti feljegyzések, oklevelek és egyéb történeti emlékek a rendelkezésünkre állanak, addig a kutatás nem okoz nagyobb nehézséget. Ahol azonban megszűnnek a történeti nyomok, ott a telenüléstörténet- kntat.ó kénytelen segédtudományokat igénybe venni és azok eredményeivel pótolni a hiányzó történeti adatokat. Ilyen segédtudományok a nyelvtudomány, a helv- és dülőnévkutatiás, a családnévkutatás, a jogtörténet és a néprajz. Megbízható eredménvekhez a telenüléstörténész ma csak úgy juthat, ha a nyelvésszel, a névkutatóval, a jogtörténésszel és az etnográfussal együtt dolgozik, ha minden megállapítást, minden eredményt közösen igyekeznek alátámasztani. Ilyen munka- közösség létrehozása egyik legfőbb feladata a Felvidéki Tudományos Társaságnak, Járásról-járásra, községenként vizsgálta meg a felvidéki kisebbségek nyelvjogi helyzetét, ő állapította meg tudományos adatai alapján, hogy „a népszámlálás a csehszlovák kor- ’ -mányzat kezében hatásos eszköznek bizonyult a kisebbségek részére az állam törvényeiben és rendeletéiben biztosított nyelvi jogok fokozatos elsorvasztására. Két népszámlálással és a bírósági beosztás módosításával sikerült a magyarságot a Felvidék 10 bírósági járásában megfosztani nyelvi jogaitól az állami közigazga- . tásban és igazságszolgáltatásban.” Nagy szállit/tt h.o&is s/rV- *íllt Onn/k rirflji n/nő- éé'htien^ gyun^ftstát, díhf'Á díszcser lét, rózsát, tb*yö felóU+t sttrr ÍB9Ü9 |y !Él!ü 1. faiskolába Kérje Mtalannagy képes árjegyzékét A Felvidék településtörténete még csak a kutatás kezdetén áll. A történeti adatok alapján álló kutatás ugyan már néhány jelentékeny munkát teremtett, de a történeti adatokon túlmenő, az oklevélkorszakot megelőző kor történeti és néptani (demográfiai) kutatásai még csak az adatgyűjtés állapotában vannak. Ennek az adatgyűjtő munkának a szolgálatában áll az a mű is, amelyben dr. Lux Gyula a Szepesség német népének a település történetéhez nyújt adatokat. A településtörténet a település tényén kívül a népesség vándorutját és eredetét is kutatja. Ez a munka is, amely a Felvidéki Tudományos Társaság kiadványai közt jelent meg, a Szepesség déli részén és a vele szomszédos területeken élő, elsősorban Dobsina német népének eredetét kutatja. 4 A délszepességi és a hozzájuk tartozó dobsinai és meczenzéfi németeket közös néven griindlereknek szokás nevezni. A dobsinai nép a grundier népnek a nyugati csoportja, mely nyelvileg és népraj zilag a szepesi néppel egy egységet al- Lux Gyulának ez a kitűnő tudományod munkája („Nyelvi adatok a dél- szepesi és dobsinai német nép település- történetéhez”) elsősorban az eredetkutatás szolgálatában áll. Mivel azonban a szepesi német nép eredetkutatása még csak a kezdet stádiumában van, végleges eredmény megállapításáról tehát még szó sem lehet. Az eredet kérdése igen sok előmunkálatot kíván, amelyek még hiányoznak. A szerző munkájával adatokat kívánt ‘tELVIDEKl •ÁkoVAR-HIRIlAE ««Bj szolgáltatni az eredetkérdés megoldásához, hogy ezzel világosságot vessen a Felvidék településtörténetének homályos kérdéseire. Az eredetkutatás ott, hol megszűnnek a történeti források, a nyelvtörténethez kényeién fordulni. A nyelv igen sok esetben pótolja a hiányzó történeti feljegyzéseket és biztos útmutatást nyújt az eredetkutatónak. Dr. Lux Gyula ebben a munkában csak a nyelvjárások adataira támaszkodik, s amint őmaga írja: egy további feladat lesz a helynevek, dűlőnevek, családnevek, valamint a néprajztörténeti adatok feldolgozása, amelyek hivatva lesznek a nyelvészeti kutatás eredményeit alátámasztani és megerősíteni. Az éhség földjéről A Felvidéki Tudományos Társaság kiadványsorozatában Bonkáló Sándor dr. _ a kárpátaljai rutén irodalmat és művelődéstörténetet foglalta össze. A kárpátaljai oroszok mai lakóhelyükre történt betelepítésüktől, illetve bevándorlásuktól kezdve a trianoni békéig, vagyis hat-hét évszázadon át együtt éltek a magyarsággal, mint Szent István koronájának alattvalói. Ez a sokszázados sorsközösség erős gazdasági, politikai és lelki kapcsokkal fűzte egymáshoz a magyart és a kárpátoroszt s ez kötelességünkké teszi, hogy figyelemmel kísérjük sorsát, foglalkozzunk vele és igyekezzünk megismerni lelkét. Valamely nép lelkét művelődéstörténetéből és irodalmából ismerhetjük meg a legkönnyebben. Mindkettő a nemzet szellemi életének, a nemzet lelkének tükre. Sajnos, a magyar tudomány eddig nem igen vet: tudomást a kárpátaljai oroszok irodaim életéről. Ezt a hiányt pótolja Bonkáló Sándor dr. kitünően összefoglalt dolgozata. A kárpátalj i rósz népnek szegét:.V és kezdetleges az irodalma. „Olyan maradandó értékű irodalmi alkotást, amely a nyugateurópai esztétikai követelményeknek minden tekintetben megfelelne, egy-két költemény kivételével nem találunk sem a rég . sem a mai kárpátorosz irodalomban. A fejlett irodalmi feltételei hiányoztak a múltban és ma sincsenek meg. Ezt a népet letiporta az élet. Sokszor nagy kártékony kenyérgondokkal küzdött a múltban és még ma is küzd még nagyobbakkal. Hálásak vagyunk Bonkáló Sándor dr.-nail; hogy könyvében bemutat a magyar közönségnek néhány értékes kárpátéról' költőt. így Kárpátalja első igazi költőjét V. Grend zsa Donszkij-t, aki Budapesten is járt iskolába és 1921-ben visszatért szülőföldjére, ahol kiadta az első kárpátaljai önálló kárpátorosz verseskötetét. Végtelenül szereti szülőföldjét, a Verhovi- nát. Együtt sír, zokog szenvedő népével. Érdekes, hogy Grandzsa Donszkij budapesti tartózkodása alatt magyarul próbált verselni. Vörösmrty és Kisfaludy ro- manticizmusa volt rá nagy hatással. A népdalból indult ki egy másik költő, J. Borsos-Kumjatszkyj. Forrói szereti r kárpátorosz földet, a legszebb föl dm’ Kárpátalját tartja a világon. De mégis legjobban a népét szereti, ezt a tisztév óta fennálló gyári fiók: Budapest, <1 Telefon: 29*23-40 öleteket keresünk , Lehel-utca 25.
