Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-09 / 3. szám
10 Tmnwfti 1938 NOVEMBER 9, SZERDA TxköUnel vegyen osztálysorsiegyet IL osztály nyereményhúzása már november 16 és Í8 án Elérhető legnagyobb nyeremény r«w%é*. es emit húz rt. Budapest, IV., Szervita tér 3. U. osztályú vételsors jegyárak: Nyolcad P 7« — Negyed P 14,— Fel P 28.— Egész P 56.— Rendelés levélben, levelezőlapon, v. postautalványon. Telefon: 180—96J, és 182—066. A mi fővárosunk BUDAPEST. 20 keserű éven keresztül Prága volt a fővárosunk. Prágához kötött minket a mostoha sorsunk. Az utóbbi hetekben már három fővárossal is dicsekedhettünk: Prága, Pozsony, Ungvár. Három fővárosunk volt, ma már csak egy van, de as a mienk, az a mi Budapestünk. Most_ amikor visszatérünk Szent István királyunk védő palástja alá, álljunk meg egy percre, üdvözöljük a mi Budapestünket, azt a várost, amelytől húsz éven keresztül erőszakkal megvont határ, útlevél, vizűm, vámvizsgálat, átszállás választott el. Üdvözöljük Budapestet, azt a várost, amelyet tankönyvünk egy mondatban intézett el. Ez a mondat, ha jól emlékszem, valahogyan így szólt: Budapest, Magyar- ország fővárosa a Duna két partján fekszik. 20; éven keresztül igyekeztek elidegeníteni minket Budapesttől és ez annyiban sikerült is, hogy amikor azelőtt itt jártunk, csak külföldinek, de nem idegennek éreztük magunkat e városban. Külföldinek, hiszen ott volt a zsebünkben az útlevél... De most, amikor , ledőltek a kegyetlen Trianonban kovácsolt, határsorompók, egyszerre, mintegy varázsütésre megváltozott ■minden: Budapesten ismét otthon in, gyünk ... A zászlódíszbc öltözött házak, a gyönyörűen díszített kirakatok, a, mosolygó pestiek, térképek, feliratok, plakátok, ordító rikkanicsok kórusa, mind-mind azt hirdetik, hogy visszatértünk, hogy megint egyek lettünk és hogy megint Budapest a fővárosunk... Es Budapest a mi üdvözletünket is szívből jövő üdvözlettel viszonozza: az cinbe- vek tárt karokkal várják a■ Felvidéket, még a villamos is azt diibörgi alattunk, hogy: Isten hozott, Isten hozott... A szőke Duna hullámai is mintha üdvözletét csobognának. Mintha hallanánk az ércszobrok üdvözlő szívdobbamását, mintha éreznénk a falakból, a köböl kisugárzó hozott Istent... A kávé házakban, könnyes szemű emberek olvassák a napilapok hasábos tudósításait a felszabadító csapatol: bevonulásáról, úgy, mint mi üdvözöltük Somorja falai között az első magyar zászlót, úgy, mint mi énekeltük Pozsonyban a fércén cici: templomában húsz . év után cJsőízben a magyar imádságot __ Budapest üdvözöl __ Az ősi magyar parlamentben tegnap felállvaüdvözölték az ország vezetői a visszatért Felvidéket, vezéreinket és népünket. A száztornyú ősi ■magyar parlament intézi ezentúl sorsunkat, amely soha többé nem választhat el a mi fővárosunktól. Budapest vár... Tőlünk várfa megfia. talítását, a mi vérünk átömleeztésStől várja Budapest a fiatal vérkeringés megindulását . •. És mi, akiket húsz év rabsága eggyó és acéllá kovácsolt, ennek a várakozásnak eleget teszünk... 4 Magyar cserkészek a párkányi temetőben egy elesett felkelő sírjánál ESZTERGOM, nov. 8. Csapataink párkányi bevonulása után az esztergomi cserkészek, továbbá az esztergomi. dorogi, tokodi levennék diszszá- zada és lövészcsapata nemzeti zászlókkal, zenekarral az élén szintén átvonult Párkányba, ahol az ottani cserkészek és a lakosság részéről felejthetetlen fogadtatásban volt részük. A cserkészcsapatok a párkányiaktól megtudták, hogy a párkányi temetőben temették el az egyik elesett magyar felkelőt. A cserkészek erre kivonultak a temetőbe és kegyelete* ünnepséget rendeztek a hősi halott sírjánál, amelyet elborítottak a Virágok. Ennél a sírnál tüntettek a hatottak estéjén a párkányi magyarok. Ennek nyo. mai most is láthatók a sok hervadó virágon és a- rengeteg gyertyamaradványban, amely széles karéjban veszi körül • a sír: A csehek rossz néven vették a magyarság kegyeletes tüntetését és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a párkányiaknak még szombaton este sem volt szabad hat óra után az utcán járni és csak pár órával a magyar csapatok bevonulása előtt tűzhették ki a magyar zászlót. Virágos magyar honvédek között SAJTŐFŐHADISZÁLLÁS, nov. 8. (A Felvidéki Magyar Hírlap tudósítójának jelentése.) Pélnégy órakor írtam az utolsó sorokat Rozsnyón. Most hét órakor folytatom a sajtófőhadiszilláson. A parancs: parancs, menni kell, a késedelem zűrzavart -okozna a felvonulás rendjében, már pedig ez mindennél fontosabb. Mintha az országutak életre keltek volna, katonákat dobva ki magukból, egy egész magyar hadsereget. Majd ha lesz idő, el lehet gondolkozni azon, hogyan is támadt ilyen hirtelen. De most nincs idő erre. sem arra, hogy az egymásra következő pillanatok szépségét lefotografálja. Minden perc zsúfolva van fénnyel, melegséggel, mozgalommal. Egyszerűen szédít, vakít és süketté tesz, csak a nagy villanásokat látjuk és csak a lelkek dübörgését halljuk. Már most is, hogy pár óra szünet után idézem emlékembe Rozsnyó felszabadítását, már egybefolyik az egész és képek sorrend nélkül ütköznek agyamban. Walner Béla kanom úr villogó szemüvege csillan elém. Az ő lakásában adott vendégszeretetből egy ablakot, hogy zavartalanul gyönyörködhessünk az őszi időben kinyílt szívek pompájában. — Megvan-e még az Alkotmány”? — kérdezősködött a régi katolikus újság után. Nem tájékozatlanság ez, hanem annak az irtózatos szellemi béklyónak, börtönnek következménye, amely Rozsnyót Afrikánál messzebbre helyezte Budapestről, ötven esztendős volt, amikor az „Alkotmány” utolsó számát olvasta és most már arany, misés pap. ' Zúgnak a város harangjai, lengenek nemzetiszínű és a pápai fehér-sárga zászlók, ömlik, omlik a honvédség. A díszkapun túl a generahnars hangzik. A tüzérek jönnek. Gyönyörű a díszkapu. A földből nőtt ki, úgyszólván percek alatt. Itt a kezek versenyre keltek az idővel. Az egyik kórház homlokzatán villanykörtéből üdvözlést raktak ki. Mikor volt idejük felszerelni, mikor még cseh tank állott a Rákóczi-téren? Majd ezen is ei lehet egyszer gondolkozni. Majd még az örömet is tovább lehet élni, ami most felhalmozódik bennünk. Már tele a térség magyar katonákkal, virágos magyar katonákkal. Hol termett, hol nyilt ki ez a tenger virág, már napok óta záporozik a katonákra, áradatként önti el az országutat és hull, hull kifogyhatatlanul. — Éljen a magyar hadsereg! — kiártják ütemre a diákok éh velük együtt az egész térség. A katonák hálás mosollyal néznél: vissza rájuk. M. I. Visszaviszik Kassára a zászlót, melyet a magyar nők onnan 1919-ben kicsempésztek Érdekes zászló indul most útnak Budapestről Kassa felé, hogy Horthy Miklós kormányzó úr bevonulásával egyidöben a kassai Szent Erzsébet székesegyházban elhelyezzék. A Budapesten élő kassai asszonyok köre, élükön vitéz Rátz Jenő honvédelmi miniszter felesége küldi a zászlót a kassai asszonyoknak, hiszen azt 1919-ben Kassán hímezték. Még püspöki székből küzdött az ehiyo- .matás ellen .a kassaiak nagy püspöke, Fischer-Colbríe Ágoston, mikor kanonokja, a közszeretetben álló Konrády Lajos, a sok- sok egyházi dalünmepély megszervezője titokban összegyűjtötte a leglelkesebb kassái lányokat és asszonyokat, hogy hímezzenek ISMERI, — MINDENKI AJÁNLJA! ÖRS ára: Vilmos CÍMRE ÜGYEL HÉBiR kályha- és tűzhely-gyár. Hajós-utca sarcán Tel.: 124-610 és 124-747 ■ ARLAP INGYEN. lobogót a visszatérő honvédeknek Kassa város címerével, a legdrágább selyemből. Akkor még abban az illúzióban élt a kassai magyarság, hogy a megszállás csak néhány hónapig tart és bármikor visszajöhetnek Horthy katonái. A Stelle r-lúnyok vezetésével nagy sebtiben elkészült a remek zászló, melyet sokáig fiókok mély Ív rejtegettek. Aztán meghalt Fischer-Colbríe Ágoston, elment az élők »sorából Konrády Lajos is, a régi boldog kassai élet sok-sok hies vezetője és szereplője is -szétszóródott és a Steller-lányok is át- csempészták a zászlót darabokra szedve a-határon, hogy most, majd két évtized után vitéz Rátz Jenőné Naményi-Koncz Elza, a kassai Naményi-IConcz-csal-ád leánya, előkerestesse és küldöttséggel vigye a felszabaduló honvédekkel együtt az ottmaradt kassai asszonyoknak. Időszerű - felvidéki - reg énv Gömöri lenő Tamás és Jaczkó Olga ítéletidő Az elszakított magyarság regénye. 3 kötet. 1230 oldal. L kötet: Mentsétek meg lelkoioV-* II. „ Mint oldott kéve,. III. „ Simán a hegyek. A cseh megszállás megrázó története, a felvidéki magyarok hősies küzdelme, magyar- szlovák barátság. / Ara P JL - / Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása/ellenében fopiíiló postával intézünk el. Ha Ajánlott külijémí kíván, 50 fillér beutalását js kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. Pfeifer Ferdinand (Zeid’er Teslvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5 Telefon: 18-87-30. 18-74-00 Jó (el!épé$ú,jóiaegje!enésür jómodorú, elsőraijjgii szakembereket keresünk a kézrtrüáry; dígzrmí, rövidáru, férfi, női lton fokéi ó égcipő standból. Ajánlatok „Született kejjís-ztiény’g jeligére a Magyar Hirdető Irodába, Vili., Sándor-u. 7. kül- idéndök. / Fővárosi na keres szakképein, lehetőleg áruházi gyakorlattal is rehdelkező cipő, méteráru, kész női, férfi és gyermekruhs eladókat és"vezetőket. Részletes', kát, fény] egjélöl Á$züi jeligére kérünk. a 1 eg írt ajánlato- és fizetési igény lap kiadóhivatal keresztény** Elsőiendübudapesti keksz-, ostya- és cstkoiádégyár keres a felszabadult felvidéki városok fűszer-, csemege- és é 1 e^Mh i s z e r ti z 1 eA e i b e n ,ól betezele t Szlstszerzíiket / Csak.Jeí bevöz«feU urak jö- / lietuek figyelqmhe. “Ajánlatokat referenciákkal „Bevezetett gyár“ jeligére BaloghSándor hirdelöirWália Budapest, V., Szent Istvádr körút 9. kérjük. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ agyar országi vezető fonó-, szövő- és nyomógyár nagy szakma tudással jét levezetett Részletes adalolt kai felszerelt ajánlatokat „PIACISMERET jeligére sürgősen kérünk BALOGH hirdetői» ódába, Budapest, V. Szentlslván-kör uf9 STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RTS BUDAPEST, VIII., liöKK SZILÁRD UTCA 4. — FELELŐS: GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ
