Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-24 / 16. szám
IMS NOVEMBER 24, CSÜTÖRTÖK Tmmtön 7 Készül a német-francia „úri megegyezés" Ribbentrop Párizsba utazik zz lékpárnát. 9 zoiiáiclábtál ' olcsón sz^ilil: BÁRD!-fllipifST0M IIFÉST Budapest, IV., Kúroly-kiirüt Z m Párizs, november 23. Az „Ouvre” értesülése szerint Welczek gróf párizsi német nagykövet kedden közölte Bonnet külügyminiszterrel, hogy Ribbentrop külügyminiszter e hó utolsó napjaiban Párizsba fog látogatni. Ribbentrop látogatása aj. kafmával alá fogják írni azt a francia— mimet közös nyilatkozatot, amelyről a müncheni megegyezés óta annyi szó esett. Ez a nyilatkozat, a lap értesülése szerint, lényegében támadást kizáró úriemberi megegyezés lesz. A kölcsönös határbiztosítékok kérdését későbbi eszmecseréken fogják megvitatni. A „Matin” úgy értesül, hogy Ribbentrop látogatása alkalmával légügyi egyezmény megkötésének lehetőségét is megtárgyalják. Párizsi hivatalos körök megerősítik, hogy a közeljövőben a müncheni Chamberlain—Hitler-nyilatkozat mintájára német—francia nyilatkozatot tesznek. A nyilatkozat a következő pontokból áll: a két ország barátságának kinyilvánítása, a határok kölcsönös elismerése, kötelezett, ségvállalás arra, hogy viszály esetén ta. nácskozni fognak. Ribbentrop külügyminiszter november végén Párizsba utazik, hogy a nyilatkozatot aláírja. A francia—német nyilatkozat magában foglalja majd viszály esetén a tanácskozási kötelezettséget, azzal a kikötéssel, hogy számolnak harmadik hatalmak különleges viszonyaival. Berlin, november 23. A külföldi sajtóban megjelent jelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Ribbentrop birodalmi külügyminiszter Párizsba készül, német részről nem adtak ki semmiféle közleményt. A külügyminiszter utazásáról szóló híreket sem nem cáfolják, sem meg nem erősítik. Az angol-német nyilatkozat mintáiéra Párizs, november 23. (Magyar Távirati Iroda.) A francia-német támadást kizáró nyilatkozat közzététele küszöbön áll. A Paris Soir jelentése szerint a szerda délelőtti államtanács jóváhagyta a nyilat, kozat szövegét, amely lényegében hasonlatos a szeptember 30-án aláírt angol-német nyilatkozathoz. A francia-német nyilatkozat határozottan kimondja, hogy a jelenlegi francia.né mit közös határt mindkét nagyhatalom elismeri és tiszteletben fogja tartani. A nyilatkozat második pontja értelmében Franciaország és Németország kormányai minden vitás ügyet közvetlen tárgyalásokon és békés úton fognak rendezni. Végül a nyilatkozat kimondja, hogy a két nagyhatalom egymással semminemű új követelést sem támaszt. A közös nyilatkozat ügyében Párizs és Berlin között már hetek óta diplomáciai tárgyalások folytak. Coulendre, az új berlini francia nagykövet tegnap megbízó-levelének átadása után megbeszélést folytatott Hitler kancellárral. A kancellár kifejezte abbeli óhaját, hogy a baráti nyilatkozatra vonatkozó eszmecseréket mielőbb befejezzék és a nyilatkozatokat hamarosan hozzák nyilvánosságra. Coülöndre nagykövet az éjszaka föl; imán közölte a francia külügyminisztériur mai Hitler óhajtását. Kétezerkoronás pályái iij a szlovák-magyar kapcsolatok mé, tatására Pozsöny, november 23. A magyar és a szlovák nép közötti barátság kiépítésével kapcsolatosan egy közismert nagyszombati orvos kétezerkoronás pályadíjat tűzött ki egy olyan hosszabb tanulmány jutalmazó sara, amely a szlovák-magyar kapcsolatokat tárgyalja és rámutat arra, hogy a két nemzet között jó viszony kiépítése meny. nyíre szükséges. A pályamunkának a két nép közös történelmi múltjából kell kiindulnia és ezek alapján rá kell mutatni azokra a módokra és eszközökre, amelyekkel e’j lehetne segíteni a két nép közeledését és barátságát. A pályadíj kitűzője a kétezer koronát egy pozsonyi ügyvédnél letétbe helyezte. A pályázat b< íyujtásának határideje 1939 január 1 és Szlovák és magyar kapcsolatok” megjelölt «el jeligésen kell be. küldeni Ditka-Zóly mi Norbert dr. pozsonyi ügyvéd címére (Pozsony, Gály-utca7). A pályamunkát né szerű nyelven kell megírni s pályázhat minden Szlovákiában, vagy Magyarorszá on élő magyar és szlo. vák író. A pályáz; nyelve magyar, de a díjnyertes pályar unkát szlovákra is lefordítják. A zsűi háromtagú és tagjai között helyetfogla Mach Sándor, a szlovák kormány prop gandafönöke is. Hároméves terv Svájcban Bem, november 23. Svájc népe vasárnap, 27-én dönt arról, engedélyezi-e a tartományi hatóságoknak a következő három esztendőre a szükséges rendkívüli kiadásokat. A válság következtében a költségve- tési hiány elérte a 240 millió frankot, miéris 1933 óta úgynevezett rendkívüli pénzügyi programokkal csökkentik a kiadásokat és fokozzák a bevételeket. Most ilyen programot három ^esztendőre Felvidé 1941-ig — rögzíti pének arról kell ehhez a hároméve ahhoz, hogy az aj sán kívül a válsá rendkívüli katona A konkrét terv 152.2 millió franl millió frankot ten hiány évi 20 millií polgári párt és a meneti terv mellet ifjuparasztok és a vei szemben nagy ti akarnak és Svájc ru döntenie, hozzájárul• átmenethez és ebbe gkori ellátás megjavít; adót teljes egészébe kiadások/ a fordítsál zerint a megtakarításó >t, az új bevételek 13 ének ki, a költségvetés volna. Valamennyi nag zociáldemokraták az át vannak, úgyhogy ez a kommunisták’'ellenzéké többségre számíthat. A felvidéki __ magyarság 1« Í2? S* i| ~jb találkozóhelye a Q httdapbst, rv„ fkbencirk-tcbk i. szám. rém f s söröző TIDtKl ■ XLKÜUUIUGZ88MIEK! Héttőn választ elnököt Csehszio vákta Hacha az egységes jelölt Prága, november 23. Néhány prágai postahivatalban a cseh közönség hevesen tüntetett Benes volt köztársasági elnöknek még ott lógó képe ellen. Azt követelték, hogy azonnal távolítsák el a képet. Szerdán este hivatalosan megerősítik azt a hírt, hogy a csehek, szlovákok és ruszinok Hachát, a legfelsőbb közigazgatási bíróság elnökét, egységesen jelölték a csehszlovák köztársaság elnöki tisztségére. II- ’etékes helyen úgy tudják, hogy a vála:z- tást hétfőn tartják meg. Kárpáioroszország éhezik Varsó, november 23. A Lengyel Távirati Iroda huszti jelentése szerint a közlekedési és élelmezési nehézségek Kárpátorosz, országban valósággal tarthatatlan méreteket öltöttek. A Verhovián, ahol az éhség a legnagyobb, teljesen megszűnt a lakosság kereseti lehetősége, amely eddig ábból állott, hogy fát szállított t sík területekre. A magyar határok lezárása ezt a tevékenységet teljesen lehetetlenné tette. Lehetetlen azonban a kitermelt fa szállítása nyugat felé is, mert a közlekedés’ lehetőségek teljesen megszűntek. Katasztrofális helyzetbe került a gzlatinai sóbánya is, amelynek tevékenységét szintén fel kellett függeszteni. Huszton és Nagyszőlősön csupán korlátolt mértékben és jeggyel lehet élelmiszereket — cukrot és Úsztat kapni. A benzin beszerzése külön engedélyhez van kötve. Az árak 20—30 százalékkal emelkedtek. A Verhovinában laké és az egész országnak csaknem egybarma. dát kitevő lakosság sorsa tarthatatlanul nehéz. A nép élelmezésére Romániából nagyobb tömeg kukoricát Ígértek, azonban csak tehergépkocsikon, két-három vagonra menő tételekben tudják a kukoricát az elosztó központokba szállítani. Hogyan csehesitette el a Siovenska Liga a kárpátorosz iskolákat A Néptanítók Lapja írja: A ruszin szikói iskolák elcsehesítését szolgálta a Slovenska Liga, amikor 1936-ban 21 cseh és tót iskolát alapított, négyet német és 17-et magyar községekben. Az állam a ruténföldön 1926—28 között körülbelül 100 cseh népiskolát alapított, sokszor néhány tisztviselő részére, de ott is, ahol csehek nem laktak. 1928-ban például 18 olyan cseh iskola működött, amelynek cseh nemzetiségű tanulója nem akadt, ezzel szemben az összes cseh iskolák 65 százaléka zsidó, 7.5 százaléka magyar volt. 1930-ban Podl«ir- p'atszka Rusz, a kárpátaljai Ruténföld összes népiskoláinak 21.9 százaléka volt cseh tannyelvű, a rákövetkező évben már 25 százaléka, 1935—1936. iskolai évben 769 népiskola közül 158 volt csehszlovák. Ugyanez áll a (középiskolákra is. A mintegy 40.000 cseh bevándorolt kedvéért az ungvári, munkácsi, huszti gimnáziumban cseh tagozatot létesítettek, holott például a cseh statisztikai adatok szerint is százezernél több magyar őslakó csak Beregszászon tanulhatott magyarul, mert csak ott volt magyar gimnázium. Az állam tanügyi kedvezményekkel más nezezetiségű tanulókat is csalogatott a cseh iskoláikba, ezért történhetett meg az, hogy 1938-ban 18.000 rutén gyermek maradt iskolázatlanul s a háborúban megrongált 20 ruténföldi iskolát felszerelet- lenül hagyták. Egy cseh iskolára 128 lakos esett, egy ruszinra 922. A számok, azt hisszük, elég beszédesek. Az iskolákat természetesen cseh és morva nemzetiságű tanítókkal árasztotta el és erős numerus clausust alkalmazott a rutén tanítóképzőbe való bejutásnál. Évenként csak 30—40 tanulót vettek fel, hogy ne is legyen tanító-utánpótlásuk. A csehesítést1 szolgálja ez a temérdek iskola. 1921-ben fennállott 475 elemi iskolával szemben 1931-ben 727 van már. Ebből 158 cseh és csak 94 rutén, zsidó, német és magyar. A 16 rutén, 3 magyar és 1. zsidó polgári iskolával szemben 14 csehf 4 rutén, 1 magyar és 1 zsidó polgári iskolával szemben 14 csak, 4 rutén, 1 magyar és 1 BBddó gimnáziummal szemben | cseh gimnázium áll.A növendékek megoszlása a következő: 1180 rutén, 692 magyar, 287 zsidó, a csehek összesen csak 316-an vannak. A csavargás vilá grekordere Három világrész 86 börtönében ült csavargás miatt Kolozsvár, november 23. A kolozsvá, katonai törvényszék a napokban érdekes határátlépési pert tárgyalt, amelynek vádlottja a szmimai származású Peré Albert, Mint a tárgyaláson kiderült, Peré kizárólag határátlépések miatt Európa. Ázsia és Amerika 86 börtönében ült már. A javít, hatatlan világcsavargó 1917 óta, amikoi szülei elhaltak, mind az öt világrészt bebarangolta. Ez év elején Hamburgban égj teherhajóról, ahova mint potyautas lopod- zott fel, kitették a partra. Miután apa: részről zsidó, Ausztriába toloncolták, onnan azonban az anschluss idején Csehszio vákiába szökött. Amikor Németország megkapta szudétavidéket, Peré Magyaror. szagra tette át tartózkodási helyét. Min' mindenütt, itt is elítélték tiltott határ átlépés miatt 25 napra, majd Romániábi toloncolták. A kolozsvári katonai törvény szék hatham fogházra ítélte s egyben el rendelte, hogy büntetésének kitöltése utál utasítsák ki az országból.
