Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-24 / 16. szám
TemuplTu -MacfevRHIRMB csirrOKTOic Ketszazöt orvost küld a kormány a falvakba Gondoskodás a szétszórtan fekvő falvak, tanyák, puszták egésségügyéről _ Ingyen kezelést kapnak a szegénysorsu betegek Budapest, november 23. A nemzet életereje és jövő fejlődése szempontjából különösen magyértékű a falusi népesség. Ennek egészségügyi viszonyai azonban több tekintetben orvoslásra várnak. Az Imrédy-kormány — népi politikájához híven — késedelem nélkül segíteni kívánt ezen a szükségleten. A segítés keresztülvitelénél mindenekelőtt azt kell biztosítani, hogy meg is valósító Imréd y-kormány ezzel a rendelettel megoldáshoz juttatja a falusi lakosság egészségügyi gondozásának régen vajúdó kérdését és ezzel mintegy bevezeti a küszöbön álló honvédelmi intézkedéseket, amelyeknek egyik célja, hogy a magyar honvédségnek erős, egészséges, szociálisan és közegészségügyi téren egyaránt jól gondozott népi erőtartaléka legyen. De ugyanekkor az /mrédi/-kormány segít a sokszor felhány. forgatott orvosnyomoron is. Kétszázöt új orvosi exiszten- cia alapját teremti meg ai rendelet s ezzel lényegesen segít a keresztény orvostömeg állástálanságán. A kinevezendő orvosok kezdő javadalmazása kereken havi 200 pengő. Kétszeres örömmel üdvözli tehát mindenki a gyors intézkedéseket kívánó idő szellemében fogant rendelet kibocsátását s abban mindenki mélyreható> nagy jelentőségű népgondozó és szociális kormány- intézkedéseket lát, folytatását annak az akciónak, amelyet a kormány a búzaár megállapításával és a cukor árának csökkentésével kezdett meg. Elítélték a szakácsnőközvetítő' házitanító-íigynököt necsak népesebb községeinkben, hanem a szétszórtan fekvő apró falvakban, tanyákon, pusztákon is működjenek községi orvosok, körorvosok még pedig olyan számban, hogy necsak általában a lakosság orvosi kezelését tudják ellátni, de elláthassák rájuk háruló elsőrangú feladatként a szegénysorsu betegek ingyenes gyógykezelését is, sőt emellett odaadással és lelkiismeretességgel tudják elvégezni az egészségügyi igazgatással és az egészségvédelem egyre nagyobb jelentőségű munkájával kapcsolatos tennivalókat. Ebben a tekintetben a jelenlegi helyzet gyökeres javításra szorul, mert az országnak úgyszólván minden részén van számos olyan község és ehhez kapcsolódó kisebb település, ahol a községi, illetőleg a körorvos nem tud megfelelni a rábízott feladatoknak, mert azt vagy a népesség nagy száma, vagy a közlekedési viszonyok lehetetlenné teszik. Az ilyen helyeken a lakosság egészségügyi gondozása egyáltalában nem tekinthető kielégítőnek. Kétségtelenné vált, hogy a falusi népegészségügy színvonalának emelése elsősorban attól függ, milyen mértékben lehet a nép ingyenes gyógykezelésével megbízott orvosokkal a falvakat ellátni. Megnehezíti a javítást az, hagy számos községben, még ha az érdekelt közületek hajlandók is lennének önerejükből vállalni az orvostartás költségeit, ezt — főként a lakosság szegénysége miatt — költségvetési helyzetük nem teszi lehetővé. A sürgős javítást kívánó helyzet felismeréséből kiindulva, a/, Imrédy-kormány álllami támogatással kívánta végre megoldáshoz juttatni a falusi közegészségügyi szolgálat korszerű és a mai igényeknek megfelelő ellátásának szóbanlévő kérdését. Budapest, november 23. A királyi ügyészség csalás és Sikkasztás miatt emelt vádat Berger Károly harminckétéves ügynök ellen, akit ma vont felelősségre Fenessy Ferenc dr. büntető- törvényszéki egyesbíró. A vád szerint Túri Feremcnénék azt ígérte, hogy segítségére lesz, hogy kikerüljön Angliába és ott, szakácsnői alkalmazást nyerjen. Ezzel az ürüggyel SS pengőt csalt ki az asszonytól, aki végül feljelentette. Sértettként szerepel a perben Hartmann Józsefné is, aki sikkasztás miatt emelt panaszt az ügynök ellen. Eszerint mint házi- tanító járt a lakásba és egy nőd kötöttruhát aszal vitt el, hogy megmutatja feleségének és ha tetszik, megveszi. Ezután egyáltalán nem jelentkezett és a ruhát sem hozta vissza. Berger a vád ismertetése után, a bírónak arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, nagy hangon így felelt: — Nem vallók, megtagadom azt is, hogy élek, nem is az vagyok, aki vagyok, semmi sem vagy oki — No, csak ne olyan hangosan és nyugod- tabban, — intette le a furcsa viselkedésű vádlottat Fenessy bíró. Berger egyideig gondolkozott, majd most már csendes hangon kijelentette: vallani akar. Ezután elmondta, hogy valóban Ígéretet tett Turinóiiak az angliai úttal kapcsolatos ügyben, de — mint mondotta — nem rajta múlt, hogy Ígéretét nem válthatta be, mert időközben letartóztatták más bűncselekmény miatt. — Maga nagyon jól tudta, hogy Angliában esak harminckét éven aluli nőt lehet háztartási munkára elhelyezni, a sértett pedig már negyvenéves — szólt közbevetöleg a bíró. — Ezt nem tudtam — felelte a vádlott, aki tagadta a sikkasztást is. Szerinte mint házitanító fizetésként kapta a női kötött ruhát. — Micsoda házitanítő maga, milyen végzettsége van? — kérdezte most a bíró. — Négy polgárit végeztem, de elemistákat tudok tanítani, — hangzott a válasz. Ezután kihallgatták a sértetteket. Bart- mannc előadta vallomásában, hogy egy ismerőse ajánlotta házi tani tóként. Mint magántanár mutatkozott be és elemista gyerekeit oktatta. A női ruhát nem fizetésként kapta, hanem bemutatásra, a munkadíját előre fizette ki neiki. Terhelőén vallott Turiné is. — A bizonyító eljárás lefolytatása és Mészáros Miksa dr. ügyész vádbeszéde után a vádlott az utolsó szó jogán ezeket mondta: —• Szánom-bánom, amit tettem, kár volt . . . — Előbb kellett volna meggondolni a dolgot, — jegyezte meg a bíró. A törvényszék végül ítéletében megállapította Berger terhére úgy a csalás, mint a sikkasztás vétségét és ezekért a cselekményekért 3 hónapi fogházba Ítélte, amely jogerős. átvétel előtti időpontban 175.000 fő körül lehetett. Az átvételre való előkészület azonban a cseheknek részben éppen arra kellett, hogy ezt a gy ölkért el en elemet ismét visz- szaszármáztassák reájuk nézve biztonságosabb helyekre, hír szerint csak Kassáról 24.000 csehet vittek volna el az utolsó hetek alatt, de ez a szám talán túlzott. — Mindenesetre a visszakapcsolt’ részek lélek- számveszteségét ezen a cimen legalább 35—40.000 főre tehetjük és ebben az esetben. a visszakapcsolt részek 1938 végére számítva nem is egymillió lélekkel, hanem körülbelül 1,150.000 lélekkel gyarapították a régi ország lakosságát, amely pedig ugyanekkor a természetes szaporodás számai szerint 9.1 millió fő körül lehet. — így a visszakapcsolás után a megnagyiobtaodott csonka területen tíz és egynegyed millió főnyi lakosággal számolhatunk. A nép tehát itt van, tele van életerővel és kultúrával. Ha a csonkaország lakossága e húsz esztendő alatt sok szenvedésben edződött meg, akkor az elszakított területék népe meg egészen más természetű megpróbáltatásokon ment keresztül. Az ő szenvedéseik a nemzeti sorsat idehaza ismeretlen, keserű oldaláról mutatják meg és azokat az erőket fejlesztették ki bennük, amelyek ilyen sorsnak az elviseléséhez kellenek. Most az a kérdés, mint tudjuk ezeket a tapasztalatokat, — mindkettőből megmentve a jót, — mindnyájunk javára összeegyeztetni, a oéplelket egybeforraszani és a nemzeti lé? leik fejlődésének új szakaszát elkezdeni Számunkra ez a most hazakerült egy és egynegyed millió lélek végtelen nagy emelkedést és erősödést jelent és nem kétséges, hogy így megerősödve annál több reménységgel és bizalommal folytathatjuk a csonka orzág kiegészítéséért meg nem szűrő küzdelmünket, az egyesített részek belső erejének feltárása és kifejlesztése által. Húszévi szünetelés után megnyílt a kassai felsökereskede lm i iskola Kas$a. — Ünnepélyes keretek köaött nyílt meg 20 évi szünetelés után a Kastíai Magyar Királyi Állami Felsőkereskedelmi Iskola. A megnyitóbeszédet Kerekes György dr. volt kassai felsőkeresk. iskolai tanár, ny. igazgató tartotta. Könnyekig megható szavakkal adott kifejezést ötömének, hogy neki, mint az intézet volt tanárának, akit 20 évvel ezelőtt a csehek az intézetből kiüldöztek, adatott meg az elégtétel, hogy a távozó cseh igazgatótól átvehette az épületet. Ezután arról a baráti viszonyról beszélt, mely a 20 évvel ezelőtti iskola tanárai és tanulói között volt. Kerekes megnyitóbeszéde után Létay Ferenc ideiglenesen megbízott igazgató ahhoz a néhány, magyarul keveset értő szlovák tanulóhoz szólott, akik kénytelenek tanulmányaikat magyar nyelven befejezni, mivel jelentéktelen számuk miatt nem nyitható részükre külön szlovák tagozat. Létay beszédében a következőket mondotta: Nagyon sajnálom, hogy csak oly kis számban jelentkeztetek, hogy részetekre külön szlovák tagozatot nyitni nem lehet és így nem tanulhattok anyanyelveteken. Hazánk, a magyar állam, melynek nem célja magyar iskolába kényszeríteni a hazatért idegenqjkú gyermekeket', örömmel tette volna lehetővé apanyelveteken való tanu- lástokat, mert neki ti ugyanolyan gyermekei vagytok, mint a magyarok, és nem akar benneteket mostohagyermekként kezelni. Kívánom, érezzétek magatokat ebben az iskolában továbbra is olyan, otthonosan, mint eddig éreztétek és én biztosítlak titeket, hogy mind a magyar tanári kar, mind a magyar tanulóifjúság részéről nemzeti érzéstekben nem fog benneteket semmiféle bántódás érni. — Ezek után az intézet növendékeihez szólott: S- ti magyar diákok, örvendezzetek, hogy újból emelt fővel járhattok az örökké magyarnak maradó Kassa utcáin, hogy az iskolánkban megszűnt anyanyelvűnk lopva, suttogva való használata és most már hangosan szólhattok többé soha el nem némítható drága magyar nyelvünkön. De egyre kérlek benneteket. Ne vegyétek rossznéven és ne botránkozzatok meg azon, ha szlovák testvéreiteket akár az iskolában, akár az iskolán kívül anyanyelvükön halljátok beszélni. Ne legyen úrrá rajtatok a sovinizmus. Testvén érzéssel és meleg szeretettel viseltessetek a velünk együttélő szlovákokkal szemben. Ezt parancsolja nektek a magyar lovagiasság és ezt kívánja tőletek édes hazánk, drága Magyarország jövője —< fejezte be beszédét Létay Ferenc. A beszédek elhangzása után a Himnusz és a Szózat hangjaival zárult a megnyitó- ünnepély. Aláírták a német-olasz kultúregyezményt Rómából jelentik: Ciano gróf külügyminiszter és Mackensen római német nagykövet szerdán délelőtt a Chígi-palotában Bottal olasz közoktatásügyi miniszter és Alfieri népművelési miniszter jelenlétében aláírta a német-olasz kultúregyezményt. Az egyezmény nemcsak a két állam kultu. rális életének állami felügyelete alatt álló sokoldalú területre és a kultúrintézetekre vonatkozik, hanem érinti a német nemzeti szocialista párt és a fasiszta párt között kifejlődött kapcsolatokat is. Az egyezmény további cikkei német iskoláknak Olaszországban és olasz iskoláknak Németországban való létesítéséről, tanerőik és diákok kicseréléséről, nyelvtanfolyamok rendezéséről intézkednek, hogy ilyen módon már az iskolai oktatástól kezdődően lényegesen fokozzák Olaszországban a német és Németországban az olasz nyelv ismeretét. Megváltoztatják azonkívül a történelmi tényeknek és az olasz-német megértés szellemének meg nem felelő iskolakönyveket. Végül az egyezmény, amelynek értelmében olasz-német kultúrbizottságot küldenek ki, tekintetbe veszi a német és az olasz propagandaminisztériumra bizott kultúrkap» csőlátókat. (MTJJ, Evégből a vármegyék alispánjainak a irályi tiszti főorvosok bevonásával tett ivaslatai alapján a belügyi tárca mindem elyen magára vállalta az orvosi állások tervezésével járó költségeket, amely hereken a közegészségügyi szolgálat érdeke Legjaván ta, az új köségi vagy körorvosi llás szervezését, azonban, azt a községek áztartási viszonyai nem tették lehetővé, ízzel az új állami támogatással a belügy- liniszter rendelete az ország területén 205 új községi orvosi és körorvosi állást szervezett. Az új 205 orvosi állásra a pályázatokat belügyminiszterhez a pályázati hirdet- lényeknek a Budapesti Közlönyben való legjelenése után 15 napon belül kell be- yujtani. Az új idők szellemét tükrözte ti issza a belügyminiszteri rendeletnek az z intézkedése is, hogy a benyújtott kérvények a határidő lejárta után három napon belül már véleményeztetnek is így a 205 új orvos másfél hónapon belül inevezését kézhez véve, meg is kezdheti falvakon nemzetmentő népegészségügyi lunkáját. I A népi politikát és az intézkedések rors végrehajtását nemcsak hirdető, de----I i ii wwmwmwm Buthíoes* közéjében JsLsgfföí ú; t kétszáz hold, “^tra’ eladó. :ás műmellett .... Pr. Gálfíy ttíjyy^d, a&peijt. Honén-«*» % Érdekes adatok a Felvidék népességéről 1.1 millióra tehető a visszatért lakosság száma Budapest, november 29. A visszacsatolt Fevidékkel az ország értékes és jelentős népességhez, azonfelül pedig komoly gazdasági erőforrásokhoz jutott. A gazdasági erőforrások felmérését: % visszakerült terület mezőgazdasági, ipari és nyersanyagot nyújtó jelentőségének feltárását most végzik a hivatott gazdasági körök. De gazdasági szempontból az is fontos, hogy hány lélek kerül vissza az országhoz. Erre nézve Móricz Miklós a Statisztikai Tudósítóban a következő érdekes adatokat közli. A nekünk visszaadott területen 1910-ben 863.000 lélek lakott. Az 1830-as cseh statisztikai felvétel ezen a területen már 1.030.000 lelket talált. De 1930 óta ismét eltelt nyolc esztendő. Ezek az évek az egész Felvidéken együtt mintegy 340.000 főnyi természetes szaporodást _ hoztak, ezzel a lakosság számát az 1930. évi 4.055.000 főre emelvén feL Miutáni a lélekszám növekedése a visszakapcsolt részeken erőteljesebb ütemű volt, mint a Felvidék többi részein, itt 1938. végén a lélekszámot a természetes szaporodás eredményeképpen 1,150.000 főre tehetjük, amiben azonban még kellő számú cseh bevándorlót is hozzá kell számítanunk, mert hiszen ez a folyamat nem fejeződött be a huszas évekkel, hanem szakadatlanul folytatódott a harmincas években is. A ho- szas évek arányában ezt a számot újabb 20.000—25.000 főre kell tennünk, tehát a viMHahapceoít rímek ktíes lajtossá® az t ~ T
