Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-22 / 14. szám

4-felvidéki -^AWsVaRH IRI>ÄE 19B8 NOVEMBER 22, KEDD S?emí:őí=s£embe kilenc térképpel, amely viss?as?ere?te Kassát A magyar élet a magyar jövő tükre a Tár és Nép kutató Köspont budapesti kiállításán Budapest, november 21. Rendkívül érde­kes, as egész magyar közéletre kiható kiál­lítás nyílt meg hétfőn a Kö'roltfi-palotá’ban, a Táj- eV Népkutató Központ rendezésében. Csak nemrég, ez év október elején alakult meg ez a tudományos munkaszervezet, amely a magyar jövő lehetőségeinek és a tnagyar adottságokkal való legjobb alakíts eának adatszerű tárgyilagossággal történő vizsgálatát tűzte ki céljául. Három pro­fesszornak egymá tói függetlenül, évekkel ezelőtt megkezdett kutatásaiból nőtt ki, akik most az idő sürgető hívására egyesí­tették tudományszakjukat és a falukutatók­kal, tanársegédekkel karöltve igyekeznek megadni a válszt a mai magyar élet szo­ciális kérdéseire. Teleki Pál gróf —• jelenlegi kultuszmi­niszter, — a kir. József Nádor Műszaki és Gazdasági Egyetemen a földrajz tanára, a nemzetet alkotó emberek természeti kör­nyezetével, a földdel, Győrffy István dr, a m. kir. Pázmány Péter-tudományegyetemen a néprajztanára, az emberekkel, míg Afa- gyary Zoltán dr., a kir. m. Pázmány Pé­ter tudományegyetemen a közigazgtaási jog anára, a Magyar Közigazgatástudományi Intézet igazgatója, a közigazgatással fog­lalkozott kutatásai során. A kiállítás elő­készítésében és szervezésében nagy rész és elismerés’.illeti meg különösen Kiss István dr.-t, Elek Péter dr.-t, Kádár Lá'zló dr.-t, Kovács Imrét, Kovács Pétert, M*tula Ist­vánt és Vargha Lászlót. A magyar társadalom struktúrája A kiállítás hatalmas anyaga hat terem­ben helyezkedik el, kitűnően elrendezve, adatszerű pontossággal, térképekkel, sta. tisztikai táblásatokkal feltüntetve az egész ország társadalmi, agrárpolitikai, város. politikai és közigazgatási keresztmetszetét. Az első terem falain húzódó térképek a birtokmegoszlást mutatják, A kiállítás vezetői az összes lakosság figyelembevételével készült népsürűségj kimutatás mellé megcsinálták most az ag• rárlakosság népsürűségi térképét, amely három magas agrárnépsűrűségű területet tüntet fel az országban: a Nyírség, Mátra, Bukkalja Ceglédig és Zala, Jól látni a tipikus nagybirtokvidéket (Fejér, Somogy, Moson, Tiszanvente stb.) és az egykés te­rületeket (Ormánság, Sárköz). Pontos kimutatásokat olvasunk le a ma. gyár társadalom strukturális felépítéséről a pép zámlálások foglalkozási statisztiká­jából. Egy másik térkép diilönkint, sőt az Alföldön parcellánként állapítja meg a földmlvelés munkaintenzitását, a gazdasági formákat, a forgórendszert, a birtoklás módját Ugyancsak ebben a teremben látjuk a hírhedt oselszlovákiai földbirtokreform pusztítását a Felvidék magyar javaiban, (a magyarság vesztesége 80.7 százalék, ré­szese viszont csak 7.4 százalék volt!) Végig a falakon adatok szólnak a néző­höz. Agrárpoliikai mondanivalóink nem íraszal mellől származnak, hajtenf « Du­nántúl és a Tiszántúl végzett' részletes vizsgálatainkból, — mondják a kiállítás rendezői, A kényes statisztikái számoszlo­pok felett Széchenyi szelljpie figyelmeztet szigorú önkritikára: „KiJmindezekkel ta­gadni s fedezgetni akar ff, nMmc&ak hiába fáradozik, sőt azon veMélybe esik, hogy kiki újjal mutat rá s mcagjü.” A kulturtáj |t {alakulj A második terem a liutúrtáj mutatja be. Az egyild térképvizs gosan érzékelteti a Ú-szamente életét az utolsó öt nemzedék alatt. Egy másik tér­»TOAFMT, VWB. kép visszapillantást nyújt II. József csá­szár korába, mikor a rét és a legelő domi nált a Tissamentén. A harmadik terem a Magyar Közigazga- tástudományi Intézet városfelvételi mun­káját foglalja magába. Ez az Intézet a magyar városok városias jellegének meg­állapítását tűzte kj céljául. Egész sereg Újszerűén megrajzolt térkép mutatja a vá­rosiasodás mértékét, kiterjeszkedve a na­gyobb községekre és zárt településekre is. Igen érdekes Tatatóváros térképe, amelyen szinte tanulmányozni lehetne az összes magyar népi problémákat. Magyary Zol­tán professzor végzett itt úttörő kutató munkát, nemrég megjelent füzetében: „Mi less Tatatóvárosból?” Azt vizsgálja, mi­lyen nehéz harcot vív Tatatóváros a meg­élhetéséért. — Jaross Andor miniszter úr is sokat tudna erről beszélni, — jegyzi meg a sajtó jelenlevő kiküldötteinek magyarázat közben, —■ ő is tatai diák volt... „Az ingó tőke urai” — jelzi egy felírás a következő terem kiállítási anyagát. A magyar kapitalista vállalatok, a nagy tőkecsoportok összefüggéseiről grafikus ábrák számolnak be. Egy táblázat feltünteti az Esterházy- féle nagybirtokokat: 392.931 katasztrális hold, mellette diszkréten a mi Esterházy János grófunk emlékezetes nyilatkozatából ez a mondat szól mintegy rokonai felé: ,A megnagyobbodott Magyarországnak újra kell rendeznie a földbirtokkérdést. Nekem 5000 holdom volt azelőtt, most már esaft 250 hald szántóföldem és 600- hold erdőm va n.Mégsem, érzem magamat rósz- szabbal és meg vagyok elégedve. Hasonló* képpon kell gondolkozniok a művaromzági birtokosoknak. Gróf Teleki Pál térképei Megilletődötteu lépünk be a hatodik te­rembe, Ismerős térképeket látunk a falon köröskörül, a magyar nemzet számára, kü­lönösképpen a mi felvidéki népünk számára emlékezetesek! Egykorú népszámlálások, összeírások, névelemzéseik alapján minden­kor községi, sőt: tanyai részleteaéggel ké­szültek ezek a térképek, amelyek oly döntő részei voltak a közelmúlt magyar-cseh tár­gyalások anyagának. Minden vonás, adat, szín Teleki Pál gráf kvltuszmlnisz.er Iá* radhatatlán tevékenyiégét, bámulatraméltá szívósságát bizonyítja. Az itt kiállított térképek abból a szellemi fegyvertárból származnak, amely- lyel a magyar bizottság a Felvidék felsza­badj ásáért folytatott igazságos harcát megvívta, — mondja a vezetőnk egy óriási térkép előtt, amelyet Teleki Pál gróf még 1910-ben szerkesztett. Nem hallgatták meg Trianonban, de győzött az igazság Béosben! — hirdeti a térkép értelmét az egyik felhívás. — Ezzel a kilenc térképpel hoztuk visz­sza Kassát — mondja felvilágosítónk a következő csoport előtt. A térképek pon­tosan szemléltetik a nemzetiségi hullám­zást Kassa körükJeiemiytCva, hogy e» itt elsősorban magyarlakta terület volt. K/K- században Eperjes fölé ter­jedez összefüggő magyar nyelvterület. yitra .,, Nagyszőlős .., sorakoznak egymásután az újabb néprajzi térképek, döntő bizonyítékokkal a magyarság ősi jogairól. Egy térkép — Kniezsa István di*. szerkesztette — helynevek alapján bi­zonyítja be, hogy a 11, században csak magyar és szláv helynevek szerepeltek Magyarország területén, német csak kettő, Pozsony; a háromnyelvű Pozsonyban a magyarság 1880 és 1910 között egyen­súlyba került a németséggel, 1930-re pedig szlovák többségűvé vált, Kitűnő térkép sd világos áttekintést a Slovenska Liga mű­ködéséről a magyarlakta területeken. Az egész kiállításból ez a terem mélysé­ges ünnepi áhítatával emelkedik ki, a tér­képek —- a történelmi jelentőségű szellemi fegyverek — előtt virágok, fenyögallyak zöldellenek és a terem hátterében egy szo­bor (Boldog fai Farkas művész alkotása) egy munkás alakját hoz az elénk, amint a fáradtságos napi munkája közben leveszi kalapját és csöndben imádkozik ... Hála­adás —- jelzi a szobor-felirat, A magyarság is megilletodctten hajtja Itlcimkék ^ ____ \JTmoá0 készítésé­ben speqpliij^ta & BfilffEn /í mfea szövőgyár SrWiSi-Bpe*, XlV^ügressy-tér 6 m ^ le fe*t a nemzet napszámosai előtt, akiit ügyünket jól harcolták meg. VASS LÁSZLÓ Chamberlain a román királlyal folytatott tárgyalásokról és a kíván* dorió~kérdé$ről London, november 21. Az angol alsó- házban több képviselő kérdésére Ckam- bérlőin miniszterelnök beszédet mondott a kivándorlók kérdéséről és közöl e, hogy Tanganyika Brit-Uganda, Észak-Rhodezia és más országok esetén hajlandók közre­működni a kivándorlók letelepedésében. Egy másik kérdésre válaszolva, Cham­berlain kijelentette, hogy g, román király' lyul folytatott tárgyalások bizalmasak voltak és azokról nem nyilatkozhat rész­letesen, Biztosíthatja a Házat, hogy a megbeszélések barátságos jellegűek voltak és kiterjeszkedtek úgy politikai, mint gaz­dasági téren a két kormányt érdeklő kér­désekre. •J» Ötvenezer résztvevő Kassa patrónájának emlékünnepén Kassa, november 21. Kassa városa még ma is a visszacsatolás örömének lázában él. A város mindig köz. pontja volt árpádházi Szent Erzsébet kul­tuszának, ebben az esztendőben azonban külö­nös fénnyel ünnepelte patrónájának emlékünnepét. Ebből az alkalomból Kassán Triduumot tartottak és az egyházi ünnepségeken nem­csak a város lakossága, hanem a közeli és. a: távolt" vidékek népei hatalmas zarándok­tömegben vettek részt. Az egyházi ünnepség november 18-án kezdődött, 19-én folytatódott és vasárnap ért véget. Már a kora reggeli órákban az emberek tízezrei vonultak végig a város I utcáin, hogy résztvegyenek a szímpompás körmenetben. Délelőtt tíz órakor a Szent Korona-téren, Horthy Miklós Öfőméltósága fogadtatásának helyén, az ottan felállított tábori oltárnál, Csárszky János kassai püs­pök csendes misét celebrált, majd Tost Barna prelátus, a kassai dóm plébánosa mondott ünnepi szentbeszédet. Ezután rém magyar egyházi énekek éneklése közben megindult a körme­net végig a zászlódíszben pompázó Fő-utcán. A körmenet, amelyen az egyházi, a katonai 3s polgári előkelőségeken kívül több mint ötvenezer ember vett részt, a déli órákban tért vissza a dómba. A csehek és a zsidók nem kapnak választójogot Szlovákiában Pozsony, november 21, (Búd. Tud.) Mi­után a prágai parlament törvénybe iktatta Szlovákia autonómiáját, rövidesen kiírják a szlovák parlamenti választásokat. A vá­lasztásokat nem az eddigi választói név­jegyzék alapján ejtik meg. Erre vonatko­zóan a Slovak azt írja, hogy „csak állam- polgár gyakorolhat választói jogot. A szlo­vák népnek, amely egy politikai pártba tömörül, védőfalat kell emelni a zsidók ellesi. Szlovákia politikai igazgatására csak a szlovák népnek lehet befolyása, azonkí­vül az árja származású népnek, amely szlo­vákiai illetőségű. Arra a feltett kérdésre, hogy kinek le­het aktiv és pás ziv választói joga Szlová­kiában, a lap azt feleli, hogy nehezen lehet elismerni a zsidók, és a nem idevaló illető­ségű csehek szavazati jogát. Ennek az országnak a sorsát csak azok a népek in­tézhetik, akik innét származnak, a a: idő nemzetközi elem, amelynek mindig az volt a jelszava ,,ubi bene Ibi patria” és ezért ha szlovákiai illetőségű is a politikai élet­ből el kell tűnnie- Ezzel nem szenved kárt egzisztenciájuk, politikai jog nélkül is to­vább tudnak élni. Szlovákorország önálló követséget állít fel a Vatikánban Prága, november ti. (Havas.) A szlovák kormány elhatározta, hogy a Vatikánban kö­vetséget állít fel. Prága, november 21. A szlovák küldöttség, amely lefolytatta a szlovák önkormányzati törvény tárgyalásait, hétfőn újra Prágába érkezett, hogy megbeszéléseke-t folyhasson az elnökválasztással és a felhatalmazási javas­lattal kapcsolatban. A kormányzó úr Őf Öméltóságát ünnepelték a volt szegedi tisztek Budapest, november ti. Most volt tizen­kilenc éve annak, hogy Horthy Miklós kormányzó úr öfőméltósága a dicsőséges szegedi hadsereg élén, mint annak fő­vezére, bevonult Budapestre. A régi szo­káshoz híven ez alkalommal a volt szegedi fővezérség tisztjei emlékvacsorát tartot­tak, amelyen a Főméltóságú úr is meg­jelent. A budapesti Gellért-szállóbaa ren­dezték az emlékvacsorát, amelyen bádoki. Soós Károly ny. gyalogsági tábornok fel-1 avatta a volt szegedi tisztek által alapi-i tott „Horthy Miklós fővezér emlékserle­get”. Soós gyalogsági tábornok magasröptű ünnepi beszédben üdvözölte a Főméltó­ságú Kormányzó Urat. Visszaemlékezett arra a napra, amikor bevonultak Buda­pestre. Párhuzamot vont a tizenkilenc év előtti nagy esemény és a Felvidék vissza­szerzése között. A beszéd elhangzása után a volt szegedi tiszteli lelkesen ünnepelték Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltósá* gát, aki még hosszú ideig elbeszélgetett a vacsora résztvevőivel. légBzigetelíspel azonnal axáraí AMBRUS Dl é r n V (. Jó,, i; ’ utc* 28.T«deJí>***Z(f \' V

Next

/
Oldalképek
Tartalom