Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-22 / 14. szám
193» NOVEMBER 22, KEDD TEBUlDEta Az ebró* csata nem nagyon érdekli Közép-Ewrópa közvéleményét. Nem is olyan régen a spanyol polgárháborúnak legapróbb nwzzanata is az érdeklődés középpontjában állt, s bennünket, volt csehszlovákiai magyarokat, egy bizonyos világnézeti propaganda például még felfújt spanyol ügyek segítségével igyekezett megbontani és diszkredi- tálni. Hol vannak az idők, amikor a P. M. H.-t Franco miatt támadták és figyelmünket a kisebbségi és a közép- európai dolgokról spanyol belpolitikai állásfoglalásokkal óhajtották eltéríteni. Nem sikerült. A felvidéki magyarság már akkor állást foglalt: sajátmagunkkal kívánunk törődni, s ámbár minden ro komisz ennünk a nemzeti eszmékért küzdő spanyolok oldalán van, nem engedjük, hogy népünket idegen zsoldban álló elemek spanyol nézetek alapján szervezzék meg. Akkor halált kiáltottak ránk, mert „bagatelizáltuk a spanyol szabadság ügyét”, — ma senki sem törődik az Ebróval. Pedig a spanyol nép szörnyű tragédiája tovább tart. A legutóbbi csata, amelyet ismét csak a nemzetiek nyertek meg fölényesen, véresebb és borzalmasabb volt mindem eddiginél, s talán döntő is, mert a fél év óta kiegyensúlyozottnak látszó helyzetet ismét Franco javára billentette. A franciák nem segítik többé Barcelonát, az oroszok képtelenek megsegíteni, a tavasszal folyósított óriási tár mogatás erői kimerültek, úgy hogy a vörös Spanyolország aligha viseli el belső és külső tárnogatás nélkül a beköszöntő új telet, míg a nemzetiek erejük teljében és újabb diadalok lelkesedésével készülnek a végső leszámolásra. Mussolini nyugodtan visszavonhatta légióit: Franco a duce nélkül is erős már, mint a mult- hetek ütközeteiben bebizonyította. A nemzeti megújhodás füzében égő Európa aggodalom nélkül foglalkozhat saját ügyeivel, a nacionalizmus ügyét Spanyolországban sem fenyegeti baj, bármily vontatottan halad előre a kibontakozás. — Non szándékunk, hogy e megállapítással ismét Spanyol- ország felé. tereljük a figyelmet. Sajnos, közvetlen közelünkben ugyanolyan iszonyatos polgárháború dühöng, mint a pireneusi félszigetem, s vannak északkeleti magyar városok, amelyek oly közel vannak hozzá, hogy világosan hallják az újonnan kiütött európai testvérharc csatáinak ágyúdörgését. Ruszinszkó ég, két szláv rokon, az őslakos ruszin és a bevándorolt ukrán halomra öli egymást. Csehszlovákiáról két évvel ezelőtt megmondottuk, hogy a legközelebbi európai polgárháború színhelye lesz, s ha a jóslat a nagyhatalmak ébersége folytán nem is valósult meg, a köztársaság keleti csücskén mégis föllángolt a harc. A nagyhatalmak kötelessége, hogy meggátolják az új Macedónia zavarainak kiterjedését. Mi fájdalmas szívvel és meleg együttérzéssel gondolunk a ruszinok kálváriájára és tölünk telhetőén segíteni fogjuk őket, — de egyúttal hálát adunk a Gondviselésnek, hogy egymillió magyart kellő pillanatban kimentett a bomladozó csehszloválc állam kataklizmájából. A román király angliai utazása nem vert föl túlnagy hullámokat az európai sajtóban. A lapok írtak róla, udvarias cikkekben méltatták a bukaresti uralkodó londoni látogatásának általános jelentőségét, többé-kevésbé szabadon kombinált kommentárokkal fűszerezték színes leírásaikat, beszéltek folyósítandó pénzről, angol-román barátságról, (kuriózumképpen megemlítjük, hogy olvastunk olyan véleményt is, amely szerint Károly király gyarmatokat kért az angoloktól! s arról az állító-----------------------------------------------------1 Jói és olcsón vacsorazhat Budapesten a Páirlü/fcávéházban Erzsébet-körút 58. szóm Moretti, olasz tenprista énekel Kgressy 18 ta^ú venekara muzsikál 100 Háziasszonyoknak Képes Kincses recspt Könyvet ingyen küld a Yáncza-a/ár. Budapest 10 Kereskedő uraknak ajánlattal azonnal ilgálunk. Magyar.-kereskedő magyar márkát tart. SUTOPOR tagos frontról, amelyet az angolok és a franciák Románia bevonásával, — sőt egyesek szerint Bukarest kezdeményezésére — az előtörő németség ellen kívánnak megszervezni. Ismétlem, mindez kombináció. De tény, hogy több angol lap óva intette Romániát a király nyugateurópai látogatása alkalmával a csehszlovák hibák megismétlésétől. Beletartozik a hibák közé a nemzetiségekkel szemben követett helytelen bánásmód is. Amióta a felvidéki magyarság visszakerült a ha- zához, - kétszeres szeretettel és gondol volt sorstársaira, az erdélyi magyarokra és feszülten figyeli az őket érintő eseményeket. Érezzük, hogy az erdélyi magyarok sem érdemelnek igazságtalanabb sorsot, mint a felvidékiek, s a történelem logikája a diadalmas néprajzi elvet éppúgy érvényesíteni fogja más országokban, mint érvényesítette Csehszlovákiában. A románokon múlik, hogy kellő időben megértsék a történelem szavát és ne engedjék erőszakos kitörésekké fajulni a feltartóztathatatlan fejlődést. Az első teendő, hogy Románia rnesz- szemenő önkormányzatot biztosítson a magyaroknak, legalább annytt, mint a szászoknak ad. Csak a jogos magyar igények kielégítésével építhető ki a mindenkitől kívánt középeurópai egyensúly. A prágai kormány késön jött rá erre az igazságra, csúfosan belebukott. Ha tehát a román király azért utazott Nyugat-Európába, hogy biztosítsa országa sorsát és megszilárdítsa uralmát, akkor — az angol lapok is így tanácsolják — nem a cseh hibák utánzása a megfelelő eszköz, nem távoli szövetségesek és a harcot finanszírozó új pénzforrások keresése, „frontok” és „blokkok” kovácsolása, összesúgás, összeesküvés Közép-Európa új urai ellen mert aki így tesz, úgy jár, mint Prága járt, hanem az elnyomott nemzetiségek jogos kívánságainak teljesítése, a megbékítő és az összeegyeztető munka gyors és határozott megkezdése, még mielőtt késő, s annak a tisztult légkörnek megteremtése, amelyben lecsillapulhat a szenvedély és az ellentét, s például az erdélyi magyar is megtalálhatja emberi- helyét a nap alatt. Biztosra vesszük, hogy a józan angolok ezt a tanácsot adták a puha- tolódzó királynak, s ha Kórolyban van államférfiúi előrelátás, követni is fogja az okos tanácsokat. Jarosss Meg akarjuk teremteni az egységes szellemű, keresztény elveken nyugvó nemzeti Magyarországot A felvidéki munkarealizmus programját hirdette ^ a Felvidék minisztere Hódmezővásárhely gazdái előtt Hódmezővásárhely, nov. 20. Jaross Andor vasárnap este a Gazda- gatást tett Hódmezővásárhelyen, Temes- váry Imre országgyűlési képviselő, valamint személyi titkára: Mészár Oszkár dr. miniszteri titkár kíséretében. Jaross Andor miniszter gépkocsin érkezett Hódmezővásárhelyre és útközben Szentesen látogatást tett vitéz Bonczos Miklós csongrádmegyei főispánnál, majd vele együtt folytatta útját Hódmezővásárhelyre. Hódmezővásárhelyen a városháza előtt óriási tömeg nagy lelkesedéssel fogadta Jaross Andor minisztert. Ott sorakozott fel a hódmezővásárhelyi frontharcosok különítménye, amely most jött haza Léváról, ahol két héten át részt vett a rend- fenntartó szolgálatban. A frontharcos különítmény közvetlenül Jaross Andor miniszter megérkezése előtt rendezett megható ünnepséget a hősi emlékmű előtt. Endrey Béla, Hódmezővásárhely polgármestere üdvözölte a Léváról visszaérkezett frontharcosokat, alkik a Léváról hozott földet a Hősi emlékmű talapzatára öntötték ki, hogy egyesüljön a csorka ország földje a hazatért Felvidék földjével. A frontharcos különítménnyel várta a városháza előtt a minisztert Kászonyi Richárd dr., Csanád vármegye és Hódmezővásárhely város főispánja, Endrey Béla polgármester, vitéz Imecs György szegedi főispán, vitéz Endrey Antal felsőházi tag, Kun Béla ország- gyűlési képviselő és Hódmezővásárhely társadalmának többi vezetője. A városháza. előtt összegyűlt tömeg szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta Jaross Andor minisztert. Kqszonyi Richard dr. főispán az„ Alföld lakossága nevében meleg szavakkal köszöntötte Jaross Andort, a Fehndék miniszterét. Jaross .Andor miniszter megköszönte a? üdvözlésit, majd a többi között a következőket Mondotta: r— Jváé. érzem, hogy sok szimbolikus tartalom van abban, hogy én, a Felvidék embere, akkor, amikor a Felvidék össze- Seljíeaétt a trianoni Magyarországgal. — először ..^idejöttem, Hódmezővásárhelyre, az Alföldre, ahol a magyarság igazi erői, a nmgyar földmívesség legnagyobb értékei laknají. Úgy érzem, akármerre visz is a sors cbjnagyar glóbuszon, hogy mindenütt hazajövök. Meg vagyok győződve, hogy engem RC^-Bódmezővásárhelyen ugyan-1 olyan magyar lelkek, ugyanolyan magyar szívek fogadnak, mint amilyen magyar lelkek és szívek ^szeretetteljes dobbanását, testvéri üdvözletét akarom jelenlétemmel átadni a Nagy Magyar Alföldnek. Dörgő taps és éljenzés fogadta Jaross Andor miniszter szavait. A miniszter ezután a városházára ment és ott több küldöttséget fogadott. A hódmezővásárhelyi 112-es cserkészcsapat nevében Szentkirályi Zsigmond dr.. egyetemi magántanár, kórházi főorvos, öregcserkész kedves ajándékkal lepte meg a mii isztert: meleg üdvözlő szavak kíséretében díszes kopján átadta neki a hódmezővásárhelyi cserkészeknek 1932. óta különböző cserkész dzsemborikon kapott több mint harminc értékes zászlószalagját. Jaross Andor miniszter meghatottan mondott köszönetét a szép ajándékért. —• Amikor a Felvidéken a megszállás súlyos esztendőiben — mondotta a többi között — a sors próbára tette az emberi értékeket, akkor a cserkészekben megtestesült emberi ideál fényesen kiállotta a tűzpróbát. A felvidéM magyarság legderekabb emberei a cserkészekből nőttek ki és a felvidéki cserkészek mérhetetlen szolgálatot tettek a magyar ügynek. A miniszter végül kijelentette, hogy a hódmezővásárhelyi cserkészektől kapott díszes loopját át fogja adni az egyik felvidéki cserkészcsapatnak, megemlékezésül azokra a szolgálatokra, amelyeket a felvidéki magyar cserkészek a cseh megszállás alatt a magyar ügy érdekében tettek. Jaross Andor miniszter tiszteletére Endrey Béla polgármester ebédet adott. Utána a miniszter megtekintette a hódmezővásárhelyi néprajzi múzeumot, majd a kórházat. Délután Kászonyi Richard dr. főispán Jaross Andor miniszter tiszteletére teát adott, amelyen Hódmezővásárhely társadalmának minden rétege képviselve volt. Ezután a városháza közgyűlési termében bemutatót rendeztek a híres vásárhelyi kerámiákból és az ősi vásárhelyi hímzésekből. Jaross nagy beszéde BUDA RE ST alapítási' év* AFfcRITIF LIKÖR Hódmezővásárhely, november 21. Jaross Andor miniszter vasárnap este a Gazdasági Egyesület estélyén, a Fekete Sas dísztermében nagy beszédet mondott. A dísztermet zsúfolásig megtöltötte a közönség, amelynek soraiban ott voltak a város és a Gazdasági Egyesület vezető egyéniségei épp úgy, mint a legegyszerűbb emberek is. A hatalmas közönség rendkivül meleg ünneplésben részesítette Jaross Andor minisztert; ismételjen felhangzott az ütemes „Éljen Jaross! Éljen Jaross!” kiáltás. Amikor Temesváry Imre dr. országgyűlési képviselő, a Gazdasági Egyesület elnöke, majd utána Kászonyi Richárd dr. főispán meleg szeretettel üdvözölte Jaross Andort, a közönség felállva, percekig éltette a felvidéki minisztert. Kászonyi Richárd dr. főispán ünnepi beszédében hangoztatta, erős a hitünk, hogy visszakerült egymilliónyi felvidéki magy; a leghűségesebb fegyvertársa lesz a többül agyarnak a keresztény, nemzeti Magyar- ország felépítésében. Amikor a főispán Horthy Miklósról, Magyar- ország kormányzójáról emlékezett
