Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-22 / 14. szám

1938 NOVEMBER 22, KEDD tzwideKi •J'kefakR-HIRW Amerikai ruszinok távirata Imrédy Béla miniszterelnökhöz Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök hét­főn két táviratot kapott az Amerikában élő ruszinoktól. Az első távirat, amely Allentownból érkezett, a következőképpen hangzik: Testvéreink helyzete, a^ik a Ruszin- földön cseh uralom alatt élnek, immár el­viselhetetlenné vált. Mint a ruszin népnek Amerikában élő valamennyi politikailag szervezett egyesületének hivatalos kép­viselői, múlt hétfőn tartott gyűlésünkön elhatároztuk, hogy tiltakozunk számos ruszin papnak és tanítónak a cseh kor­mány részéről történt letartóztatása ellen és kérjük Excellenciádat, hogy vesse latba hatalmas befolyását oly irányban, hogy a ruszin falvakat Csehországtól elválasszák és egyesítsék azokat azokkal a gazdasági, földrajzi és kultúrális gócpontokkal, ame­lyeket legutóbb Magyarországhoz csatol­tak. A kárpátorosz egyesülés nevében: Popp János elnök, A. M. Smor titkár, Fő­tisztelendő Staurovsky Mihály, a végre­hajtóbizottság elnöke, - Pachüta Mihály, Subov György, Gulenich György, a végre­Subov György, Gulanich György, a végre­hajtóbizottság tagjai. A másik távitat Philadelphiából érke zett és a következőképpen szól : — Mi, a pennsylvániai Phoenixville és szomszédos községek ruszinjai, mint a ruszin Szent Mihály' egyházközség, to­vábbá számos más ruszin egyesület tag­jai nagy fájdalommal értesültünk arról, hogy a Ruszinföld szétdarabolásával test­véreink, akik a Csehországhoz tartozó ruszin falvakban élnek, meg vannak fosztva legelemibb életszükségleteiktől, mivel az új határ, amely a Ruszinföldet két részre osztja, testvéreinket elvágta természetes piacaiktól, ahol erdőborította hegyes országunk termékei ellenében élelmiszereiket beszerezhetik. Azzal a ké­relemmel fordulunk Excellenciádhoz, hogy követelje ezeknek a ruszin falvaknak egye­sítését, úgy mint Munkács és Ungvár is egyesíttetett Magyarországgaj és a lakos­ságnak adassák meg az önrendelkezési jog, amelyet az igazságos népszavazással cseh ellenőrzés nélkül gyakorolhassanak. Fir- cák Pál rektor, Kásák Péter elnök. Demkó ruszin tartománygyűlési képviselő rádiószózata a magyarokhoz Budapest, 1938 november 21. Demkó Mihály volt ruszin tartománygyűlési kép­viselő, az autonom földmívesszövetség ügyvezető elnöke vasárnap este a rádióban előadást tartott. Demkó képviselő előadá­sában a következőket mondta: — Magyar Testvérek! Ma, amikor húsz év nehéz küzdelmei után szabad ország­ban, szabad magyar földön módom van a ruszin autonom földmívesszövetség nevé­ben, mint anpak ügyvezető elnöke, hatvan­ezer ruszin paraszt-szavazó nevében szó­lam hozzátok, engedtessék meg nekem, hogy elsősorban a ruszin nép egyik leg­nagyobb fiáról, a ruszin—magyar barát­ság bátor harcosáról, « mártírhalált' halt Kártyák Ivánról, népünk vezéréről emlé­kezzem meg, akinek nem adatott meg, hogy földjeink újraegyesítését megérje. Ezúton mondok köszönetét a magyar nép­nek s a magyar kormánynak, hogy özve­gye és árvái itt magyar földön hajlékot s hazát találtak. ' — Második megemlékezésem második nagy mártírunknak, Bródy Andrejnek, Podkarpatszka Rusz volt miniszterelnöké, nek szóljon, aki jövőnkért való harcában a ruszinok ónrendelkezési jogáért való bá­tor síkraszállásáért a prágai Panlcrác-bör- tönt s annak rabkórházát kapta jutalmul a cseh kormányzattól. S hogy én ma itt beszélhetek, az tisztán azért történhetik meg, mert a cseh rendőrség elfogatópa­rancsa ellenére nyolcvan detektív és rendőr kétheti lázas hajszája dacára sem tudtak elfogni, — A magyar hadsereg munkácsi és ungvári bevonulásának hatása alatt állunk. Sok_sok tízezer visszacsatolt s a cseh ka­tonai övön átszökött testvérünk folyó könnyeivel ünnepele azt a pillanatot, ami­kor a ruszin himnusz hangjai alatt a ma­gyar hadsereg tisztelgése mellett megha­jolt a magyar lobogó, hogy útirányt mu­tasson Verecke felé, bátorságot és re. ményt öntsön sok százezer ottmaradt ru­szin szívébe. — S mialatt mi ideát sírva örültünk, a ,,gena fidelissima” leszármazottjai, rongyo­sai, — de lelkileg mind hősök — úgy, mint régen a nagyságos fejedelem idejében a dolhai erdőikben, a Vihorlát halmain, Ve­recke s Kőrösmező rengetegeiben bontják a zászlót, várnak nyugtalanul s fegyverte­A felszabadulás emlékére ültessen gyümölcsfát, díszfát, díszcserjét, rózsát, fe­nyőt stb., melyem elsőrqiidű minőségben Szállít az Kérje képes nagy árjegyzékét. Érdeklődőknek díjmentesen küldi. lenül harcolnak a szuronyok s golyószárók tízezrei ellen. — Akárpátihavasok ösvényein, amelyeket csak a ruszinok ismernek, s amelyeken sö­tét éjszakákon át botjukba fúrva vittek ruszin parasztok írásos üzenetet Lengyel- országba II. Rákóczi Ferencnek, késői utó­daik újból megindultak, hogy újból össze­hozzák azt. amit az Isten egynek terem­tett, ami ezer éven át egy volt, amiért annyi ruszin-magyar vér ömlött: a ruszin­magyar földet. Ruszin tisztek, ruszin ba­kákba íhes-és ll.es honvédek fiai Ugyan­ezeken az ösvényeken, a hűvös novemberi éjszakákon tömegesen jönnek' ma át. Pué- kokkal, géppuskákkal, töltényekkel meg<-' terhelve, életük . kockáztatásával jönnek át, s csatlakoznak a magyar hadsereghez. S ha eljön az a nagy nap, amelyen a magyarországi nemzetcsoportok, között mi ruszinok leszünk az elsők, akik itt a vér- áztatta Magyarországon nemcsak szülő­földet, de hazát is fogunk találni, egy ké­résünk lesz a magyar néphez: ez az új ez­redév, melynek alapjait közös munkával, közös támogatással, vérrel rakjuk le, ne legyen 1918 folytatása. Megtisztulva a régi hibáktól és tévedésektől, új lélekkel, új szellemmel töltsük meg szabad új éle­tünket, forrjunk össze igazi testvériség­ben, hogy soha többé el ne váljunk, hogy soha többé el ne választhassanak bennün­ket! Az északkeleti Kárpátok végváraiban a Poprádtól a Tiszáig .szegényes kunyhók­ban vár, álmodik és áll őrt a ruszin nép! (MTI) A ruszlnság 90 százaléka Magyarországhoz vágyódik Ungvár, november 21. Ilniczky Sándor gcrögkatolikus kanonok, a ruszin kérdés egyik legalaposabb ismerője, nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatár­sának. Nyilatkozatában egyebek közt eze­ket mondta: Tudomásom szerint a Ma­gyarországhoz egyelőre még vissza nem csatolt ruszin területről november 3-ika és 10-ike között a püspöki aulában 320 gö­rögkatolikus parochus közül mintegy 200 jelent meg személyesen és kifejtette, hogy léte és megélhetése érdekében okvetlenül szükséges, hogy a Ruszinföld Magyaror­szághoz. csatpltassék. Ezeken kivül a ru­szin tanítói karból és a ruszin intelligen­ciából közel félezren jelentek meg hasonló kéréssel k különféle hatóságoknál. A többi százhúsz lelkész részben előrehaladott kora, Részben utazási nehézségek miatt, vagy/azért, mert erős felügyelet alatt áll, vagy le van tartztatva, nem adhatott ki­fejezést véleményének. — A ruszinok nem ukránok. A kárpát­aljai ruszin népnek az ukrán gondolathoz a történelem folyamán seho semmi néven ÚévéwffiftMröze nem volt. Csak a márma- rosi huculok és kphány elszórt lengyel ha­tármenti község nyelvezete mutat hasonló­ságot az ukránhoz: hangtanától azonban távol áll. Sem fonetikai, sem grammatikai hasonlóságot nem ráutat azonban az ukrán nyelvhez a' ruszin nyelv. Ukrán eredetű lakosság Ruszinföldön sohasem lakott. Vo- losin cseh orientációja légüres térben való politikai elgondolás volt, amit bizonyít az a tény, hogy a választásokon ukrán sza­vazatokkal sok« mandátumot nem kaeett, # M0GYflR RlTÍGYailTJláHUSYiR V GYÁRTMÁNYA Egy Ízben a cseh néppárt tízezer szavazat- többletével jutott be a parlamentbe. A valóság az, hogy ma népszavazás esetén a ruszin népnek 90 százaléknál többen köve­telnék a Magyarországhoz való csatlako­zást. _ Önrendelkezési logot köveiéinek á ruszin községek A Magyar Távirati Iroda jelenti: Azoknak a Ruszmszkóban maradt községeknek, ame­lyek a német-birodalmi vezérhez és kancellár­hoz, az olasz kormányelnökhöz és a lengyel köztársaság elnökéhez intézett táviratokban kérték az önrendelkezési jognak a. kárpát- orosz nép számára való megadását, folytató­lagos névsora a következő: Perecsényi járás: Pasika (Turjavágás), Rakó (Rákó), Turica (Nagyturjaszög), Remete (Turjaremete), Si- merfci (Szemereikő). Munkácsi járás: Pactea- novo (Patakos). Ungvári járás: Dovhaje (Unghosszúmezö), Korityane (Kereknye), Hegyfark (Hegyfark), Yolkopja (Ungordsia) Striba (Sztripa), Járok (Árok), Orichoyec . (Rahcnczia), Horja ne-p-od- Lysom, Antaloce (Anfalócz), Dravce (Ungdarócz), Radvanc (Radváncz), Minaj (Minajj, _ Tekergőny (Te- kergény), Csaszloc (Császlócz), Báráninci (Baranya), Kiblari (Köblér), Komaroce (Szobránczkomaró), Ninma-Solotvinia (Alsó- jczlatána), Honani (Görény), Cihanoca (Cigá- nyos), Pereosin (Perecseny). Berezmai járás: Domámdci (Ilomafalva). Szőllőisd járás: Hrebla (Felsökaraszló). Ilosvaá járás: Rostoka (Gázló), Dubroka N. B. (Gserhaloim), Loza (Füzesméző), Sz. Rostokan (Szólósrosztoka), Vlahova ((ölyvös), N.-Sard (Alsósárad), B.- Sard (Feli^ősárad), Szilcze (Szilcze), ír sava (IloSva), Megyandca (Medencze), Kivjazsd (Beregkösvsd), Hmelnik (Komlós), Deskovica (Deskófalva), Brod (Boród), Molohovica,. Lo- koty (Nagyábránka), Dubovo (Dubi), Ivas- kovica (Iváskőfalva), Kobolevica (Gálfalva) Pokutya, Djilok (Beregpapfalva), Babiei (Papiakut), Klimovioa (Kelemenfalva), Za- hatya (Hátmeg), Kolodnoje (Tőkés), Osamo- Potok (Kenézpaitak), Kr.-Martinka (Vág- mártonka), Volosakoje (Oláhcsertész), Ilnica (Iloncza). Az amerikai ruszinok kérelme Varsóhoz Varsó, november 21. (Lengyel Távirati Iroda:). A New-Jersey államban és környékén élő ruszinok képviselői a következő táviratot intézték Beck külügyminiszterhez: — Ruszin testvéreink ezrei és ezrei kényte­lenek elmenekülni országukból, mert a cseh esemdőrség kegyetlenül bántalmazza őket. Kérjük Nagyméltóságodat, nyújtson segítsé- ket honfitársainknak, hogy csatlakozhassanak Ruszinszkó Magyarországhoz tartozó déli ré­széhez. Kérjük Nagyméltóságodat, támogassa a cseh uralom alatt élő ruszin testvéreinknek azt a kívánságát, hogy megkaphassák önren­delkezési jogukat és így véget vessenek annak a nyomorúságnak, amelyet országuk legutóbbi megosztása következtében szenvedtek el. . . (■ A Felvidéken nem rendezhetők ünnepségek Tájékoztatásul közöljük, hogy a felszaba­dult 'területek polgári körei által előterjesz­tett .kérelemre a honvédvezérkar főnöke, mint a felszabadult területek legfelsőbb közigazga­tási hatósága, a nyugodt munka felvétele és biztosítása céljából oly irányú rendelkezést adott ki, amelynek értelmében a felszabadul területeken november 21-étől kezdődöleg senj- minamű ünnepség tartása nem engedél; w hető. Éheznek a leszereli katonák Drégely palánk, november 21. A cseh hadseregből leszerelt magyar és szlovák nemzetiségű katonák még mindig nagy számban özönlenek vissza, hogy illetőségi helyükre térjenek. A katonák elmondják, hogy . a cseh leszereléskor négy aseh koro­nát adnak nekik és abból kell magákat a kető-négy napig tartó utazás alatt élelmez­niük. A visszatérőket a cseh propaganda a valótlanságok özönével igyekszik elhatáro­zásuk megmásítására! rábírni. Bebörtönözött magyarok és szlovákok Ipolyság, november 21. A Besztercebá­nyáról hazatért katonák elbeszélték, hogy a besztercebányai polgári és katonai fogház tele van lázadó magyar és szlovák nemze­tiségű katonákkal, akik ellen különböző di­niem hadbírósági eljárás folyik. Kegyetlenk ednek a szlovák alku magyar alattvalókkal Ipolyság, november 21. A cseh hadsereg­ből most hazatért magyar nemzetiségű ka­tonák elbeszélése szerint Trencséuben az elmúlt napokban mintegy 260 főnyi magyar vagy Magyarországhoz tarozó szlovák.nem­zetiségű katona kérte azonnali 'leszerelését. A cseh katonai parancsnokság a katonákat azonnal lefegyverezte, rongyos ruh|^i öl­töztette, istállóba záratta, ahol siláöy»élel­mezés mellett tartják őket. ’!*•*■ Tbiplomaíú'kai fogadoií Hitler Berchtesgaden, november 21. Hitler vezér és kancellár hétfőin delben a Berghöfban külföldi diplomatákat fogadott, hogy átvegye megbízólevelüket. Elsőnek ■ fogadta Oshima tábornak újonnan kinevezett japán nagyköve­tet, aki eddig katonai. attasé volt a berlini japán nagykövetségen. Hitler és a japán nagykövet beszédet mondottak, amelyekben a Japán és Németország, valamint Olaszország között létrejött kommunistaelleni egyezmény jelentőségére utaltak. Ezután a kancellár egymásután fogadott több követet és nagykövetet. A külföldi dip­lomatáiknak azért kellett hivatalos bemutat­kozó látogatásukat a Berghofban megtenniük, mert a berlini birodalmi kancelláriát ezidő- szerint átépítik és ezért Hitler kos.szabb ideig nem tartózkodik a fővárosban. Kedden Hitler kancellár Coulondre francia nagykövetet és Kreewinsch lett követet fogadja a . Berghof- ban, hogy átvegye megbizólevelüket. * * TíjzS&pv * vifágatíjH Bayer"-kereszt minden tablettán. Ezt kérje és utS^v vissza saját érdekében min- N den pótszert, amelyről hiányzik a „Bayer"-kereszt. ASPIRIN tabletták &AAA -ÄSÄMJliUIiAAJUAJi «APHAIáftj

Next

/
Oldalképek
Tartalom