Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-22 / 14. szám
1938 NOVEMBER 22, KEDD tzwideKi •J'kefakR-HIRW Amerikai ruszinok távirata Imrédy Béla miniszterelnökhöz Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök hétfőn két táviratot kapott az Amerikában élő ruszinoktól. Az első távirat, amely Allentownból érkezett, a következőképpen hangzik: Testvéreink helyzete, a^ik a Ruszin- földön cseh uralom alatt élnek, immár elviselhetetlenné vált. Mint a ruszin népnek Amerikában élő valamennyi politikailag szervezett egyesületének hivatalos képviselői, múlt hétfőn tartott gyűlésünkön elhatároztuk, hogy tiltakozunk számos ruszin papnak és tanítónak a cseh kormány részéről történt letartóztatása ellen és kérjük Excellenciádat, hogy vesse latba hatalmas befolyását oly irányban, hogy a ruszin falvakat Csehországtól elválasszák és egyesítsék azokat azokkal a gazdasági, földrajzi és kultúrális gócpontokkal, amelyeket legutóbb Magyarországhoz csatoltak. A kárpátorosz egyesülés nevében: Popp János elnök, A. M. Smor titkár, Főtisztelendő Staurovsky Mihály, a végrehajtóbizottság elnöke, - Pachüta Mihály, Subov György, Gulenich György, a végreSubov György, Gulanich György, a végrehajtóbizottság tagjai. A másik távitat Philadelphiából érke zett és a következőképpen szól : — Mi, a pennsylvániai Phoenixville és szomszédos községek ruszinjai, mint a ruszin Szent Mihály' egyházközség, továbbá számos más ruszin egyesület tagjai nagy fájdalommal értesültünk arról, hogy a Ruszinföld szétdarabolásával testvéreink, akik a Csehországhoz tartozó ruszin falvakban élnek, meg vannak fosztva legelemibb életszükségleteiktől, mivel az új határ, amely a Ruszinföldet két részre osztja, testvéreinket elvágta természetes piacaiktól, ahol erdőborította hegyes országunk termékei ellenében élelmiszereiket beszerezhetik. Azzal a kérelemmel fordulunk Excellenciádhoz, hogy követelje ezeknek a ruszin falvaknak egyesítését, úgy mint Munkács és Ungvár is egyesíttetett Magyarországgaj és a lakosságnak adassák meg az önrendelkezési jog, amelyet az igazságos népszavazással cseh ellenőrzés nélkül gyakorolhassanak. Fir- cák Pál rektor, Kásák Péter elnök. Demkó ruszin tartománygyűlési képviselő rádiószózata a magyarokhoz Budapest, 1938 november 21. Demkó Mihály volt ruszin tartománygyűlési képviselő, az autonom földmívesszövetség ügyvezető elnöke vasárnap este a rádióban előadást tartott. Demkó képviselő előadásában a következőket mondta: — Magyar Testvérek! Ma, amikor húsz év nehéz küzdelmei után szabad országban, szabad magyar földön módom van a ruszin autonom földmívesszövetség nevében, mint anpak ügyvezető elnöke, hatvanezer ruszin paraszt-szavazó nevében szólam hozzátok, engedtessék meg nekem, hogy elsősorban a ruszin nép egyik legnagyobb fiáról, a ruszin—magyar barátság bátor harcosáról, « mártírhalált' halt Kártyák Ivánról, népünk vezéréről emlékezzem meg, akinek nem adatott meg, hogy földjeink újraegyesítését megérje. Ezúton mondok köszönetét a magyar népnek s a magyar kormánynak, hogy özvegye és árvái itt magyar földön hajlékot s hazát találtak. ' — Második megemlékezésem második nagy mártírunknak, Bródy Andrejnek, Podkarpatszka Rusz volt miniszterelnöké, nek szóljon, aki jövőnkért való harcában a ruszinok ónrendelkezési jogáért való bátor síkraszállásáért a prágai Panlcrác-bör- tönt s annak rabkórházát kapta jutalmul a cseh kormányzattól. S hogy én ma itt beszélhetek, az tisztán azért történhetik meg, mert a cseh rendőrség elfogatóparancsa ellenére nyolcvan detektív és rendőr kétheti lázas hajszája dacára sem tudtak elfogni, — A magyar hadsereg munkácsi és ungvári bevonulásának hatása alatt állunk. Sok_sok tízezer visszacsatolt s a cseh katonai övön átszökött testvérünk folyó könnyeivel ünnepele azt a pillanatot, amikor a ruszin himnusz hangjai alatt a magyar hadsereg tisztelgése mellett meghajolt a magyar lobogó, hogy útirányt mutasson Verecke felé, bátorságot és re. ményt öntsön sok százezer ottmaradt ruszin szívébe. — S mialatt mi ideát sírva örültünk, a ,,gena fidelissima” leszármazottjai, rongyosai, — de lelkileg mind hősök — úgy, mint régen a nagyságos fejedelem idejében a dolhai erdőikben, a Vihorlát halmain, Verecke s Kőrösmező rengetegeiben bontják a zászlót, várnak nyugtalanul s fegyverteA felszabadulás emlékére ültessen gyümölcsfát, díszfát, díszcserjét, rózsát, fenyőt stb., melyem elsőrqiidű minőségben Szállít az Kérje képes nagy árjegyzékét. Érdeklődőknek díjmentesen küldi. lenül harcolnak a szuronyok s golyószárók tízezrei ellen. — Akárpátihavasok ösvényein, amelyeket csak a ruszinok ismernek, s amelyeken sötét éjszakákon át botjukba fúrva vittek ruszin parasztok írásos üzenetet Lengyel- országba II. Rákóczi Ferencnek, késői utódaik újból megindultak, hogy újból összehozzák azt. amit az Isten egynek teremtett, ami ezer éven át egy volt, amiért annyi ruszin-magyar vér ömlött: a ruszinmagyar földet. Ruszin tisztek, ruszin bakákba íhes-és ll.es honvédek fiai Ugyanezeken az ösvényeken, a hűvös novemberi éjszakákon tömegesen jönnek' ma át. Pué- kokkal, géppuskákkal, töltényekkel meg<-' terhelve, életük . kockáztatásával jönnek át, s csatlakoznak a magyar hadsereghez. S ha eljön az a nagy nap, amelyen a magyarországi nemzetcsoportok, között mi ruszinok leszünk az elsők, akik itt a vér- áztatta Magyarországon nemcsak szülőföldet, de hazát is fogunk találni, egy kérésünk lesz a magyar néphez: ez az új ezredév, melynek alapjait közös munkával, közös támogatással, vérrel rakjuk le, ne legyen 1918 folytatása. Megtisztulva a régi hibáktól és tévedésektől, új lélekkel, új szellemmel töltsük meg szabad új életünket, forrjunk össze igazi testvériségben, hogy soha többé el ne váljunk, hogy soha többé el ne választhassanak bennünket! Az északkeleti Kárpátok végváraiban a Poprádtól a Tiszáig .szegényes kunyhókban vár, álmodik és áll őrt a ruszin nép! (MTI) A ruszlnság 90 százaléka Magyarországhoz vágyódik Ungvár, november 21. Ilniczky Sándor gcrögkatolikus kanonok, a ruszin kérdés egyik legalaposabb ismerője, nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Nyilatkozatában egyebek közt ezeket mondta: Tudomásom szerint a Magyarországhoz egyelőre még vissza nem csatolt ruszin területről november 3-ika és 10-ike között a püspöki aulában 320 görögkatolikus parochus közül mintegy 200 jelent meg személyesen és kifejtette, hogy léte és megélhetése érdekében okvetlenül szükséges, hogy a Ruszinföld Magyarországhoz. csatpltassék. Ezeken kivül a ruszin tanítói karból és a ruszin intelligenciából közel félezren jelentek meg hasonló kéréssel k különféle hatóságoknál. A többi százhúsz lelkész részben előrehaladott kora, Részben utazási nehézségek miatt, vagy/azért, mert erős felügyelet alatt áll, vagy le van tartztatva, nem adhatott kifejezést véleményének. — A ruszinok nem ukránok. A kárpátaljai ruszin népnek az ukrán gondolathoz a történelem folyamán seho semmi néven ÚévéwffiftMröze nem volt. Csak a márma- rosi huculok és kphány elszórt lengyel határmenti község nyelvezete mutat hasonlóságot az ukránhoz: hangtanától azonban távol áll. Sem fonetikai, sem grammatikai hasonlóságot nem ráutat azonban az ukrán nyelvhez a' ruszin nyelv. Ukrán eredetű lakosság Ruszinföldön sohasem lakott. Vo- losin cseh orientációja légüres térben való politikai elgondolás volt, amit bizonyít az a tény, hogy a választásokon ukrán szavazatokkal sok« mandátumot nem kaeett, # M0GYflR RlTÍGYailTJláHUSYiR V GYÁRTMÁNYA Egy Ízben a cseh néppárt tízezer szavazat- többletével jutott be a parlamentbe. A valóság az, hogy ma népszavazás esetén a ruszin népnek 90 százaléknál többen követelnék a Magyarországhoz való csatlakozást. _ Önrendelkezési logot köveiéinek á ruszin községek A Magyar Távirati Iroda jelenti: Azoknak a Ruszmszkóban maradt községeknek, amelyek a német-birodalmi vezérhez és kancellárhoz, az olasz kormányelnökhöz és a lengyel köztársaság elnökéhez intézett táviratokban kérték az önrendelkezési jognak a. kárpát- orosz nép számára való megadását, folytatólagos névsora a következő: Perecsényi járás: Pasika (Turjavágás), Rakó (Rákó), Turica (Nagyturjaszög), Remete (Turjaremete), Si- merfci (Szemereikő). Munkácsi járás: Pactea- novo (Patakos). Ungvári járás: Dovhaje (Unghosszúmezö), Korityane (Kereknye), Hegyfark (Hegyfark), Yolkopja (Ungordsia) Striba (Sztripa), Járok (Árok), Orichoyec . (Rahcnczia), Horja ne-p-od- Lysom, Antaloce (Anfalócz), Dravce (Ungdarócz), Radvanc (Radváncz), Minaj (Minajj, _ Tekergőny (Te- kergény), Csaszloc (Császlócz), Báráninci (Baranya), Kiblari (Köblér), Komaroce (Szobránczkomaró), Ninma-Solotvinia (Alsó- jczlatána), Honani (Görény), Cihanoca (Cigá- nyos), Pereosin (Perecseny). Berezmai járás: Domámdci (Ilomafalva). Szőllőisd járás: Hrebla (Felsökaraszló). Ilosvaá járás: Rostoka (Gázló), Dubroka N. B. (Gserhaloim), Loza (Füzesméző), Sz. Rostokan (Szólósrosztoka), Vlahova ((ölyvös), N.-Sard (Alsósárad), B.- Sard (Feli^ősárad), Szilcze (Szilcze), ír sava (IloSva), Megyandca (Medencze), Kivjazsd (Beregkösvsd), Hmelnik (Komlós), Deskovica (Deskófalva), Brod (Boród), Molohovica,. Lo- koty (Nagyábránka), Dubovo (Dubi), Ivas- kovica (Iváskőfalva), Kobolevica (Gálfalva) Pokutya, Djilok (Beregpapfalva), Babiei (Papiakut), Klimovioa (Kelemenfalva), Za- hatya (Hátmeg), Kolodnoje (Tőkés), Osamo- Potok (Kenézpaitak), Kr.-Martinka (Vág- mártonka), Volosakoje (Oláhcsertész), Ilnica (Iloncza). Az amerikai ruszinok kérelme Varsóhoz Varsó, november 21. (Lengyel Távirati Iroda:). A New-Jersey államban és környékén élő ruszinok képviselői a következő táviratot intézték Beck külügyminiszterhez: — Ruszin testvéreink ezrei és ezrei kénytelenek elmenekülni országukból, mert a cseh esemdőrség kegyetlenül bántalmazza őket. Kérjük Nagyméltóságodat, nyújtson segítsé- ket honfitársainknak, hogy csatlakozhassanak Ruszinszkó Magyarországhoz tartozó déli részéhez. Kérjük Nagyméltóságodat, támogassa a cseh uralom alatt élő ruszin testvéreinknek azt a kívánságát, hogy megkaphassák önrendelkezési jogukat és így véget vessenek annak a nyomorúságnak, amelyet országuk legutóbbi megosztása következtében szenvedtek el. . . (■ A Felvidéken nem rendezhetők ünnepségek Tájékoztatásul közöljük, hogy a felszabadult 'területek polgári körei által előterjesztett .kérelemre a honvédvezérkar főnöke, mint a felszabadult területek legfelsőbb közigazgatási hatósága, a nyugodt munka felvétele és biztosítása céljából oly irányú rendelkezést adott ki, amelynek értelmében a felszabadul területeken november 21-étől kezdődöleg senj- minamű ünnepség tartása nem engedél; w hető. Éheznek a leszereli katonák Drégely palánk, november 21. A cseh hadseregből leszerelt magyar és szlovák nemzetiségű katonák még mindig nagy számban özönlenek vissza, hogy illetőségi helyükre térjenek. A katonák elmondják, hogy . a cseh leszereléskor négy aseh koronát adnak nekik és abból kell magákat a kető-négy napig tartó utazás alatt élelmezniük. A visszatérőket a cseh propaganda a valótlanságok özönével igyekszik elhatározásuk megmásítására! rábírni. Bebörtönözött magyarok és szlovákok Ipolyság, november 21. A Besztercebányáról hazatért katonák elbeszélték, hogy a besztercebányai polgári és katonai fogház tele van lázadó magyar és szlovák nemzetiségű katonákkal, akik ellen különböző diniem hadbírósági eljárás folyik. Kegyetlenk ednek a szlovák alku magyar alattvalókkal Ipolyság, november 21. A cseh hadseregből most hazatért magyar nemzetiségű katonák elbeszélése szerint Trencséuben az elmúlt napokban mintegy 260 főnyi magyar vagy Magyarországhoz tarozó szlovák.nemzetiségű katona kérte azonnali 'leszerelését. A cseh katonai parancsnokság a katonákat azonnal lefegyverezte, rongyos ruh|^i öltöztette, istállóba záratta, ahol siláöy»élelmezés mellett tartják őket. ’!*•*■ Tbiplomaíú'kai fogadoií Hitler Berchtesgaden, november 21. Hitler vezér és kancellár hétfőin delben a Berghöfban külföldi diplomatákat fogadott, hogy átvegye megbízólevelüket. Elsőnek ■ fogadta Oshima tábornak újonnan kinevezett japán nagykövetet, aki eddig katonai. attasé volt a berlini japán nagykövetségen. Hitler és a japán nagykövet beszédet mondottak, amelyekben a Japán és Németország, valamint Olaszország között létrejött kommunistaelleni egyezmény jelentőségére utaltak. Ezután a kancellár egymásután fogadott több követet és nagykövetet. A külföldi diplomatáiknak azért kellett hivatalos bemutatkozó látogatásukat a Berghofban megtenniük, mert a berlini birodalmi kancelláriát ezidő- szerint átépítik és ezért Hitler kos.szabb ideig nem tartózkodik a fővárosban. Kedden Hitler kancellár Coulondre francia nagykövetet és Kreewinsch lett követet fogadja a . Berghof- ban, hogy átvegye megbizólevelüket. * * TíjzS&pv * vifágatíjH Bayer"-kereszt minden tablettán. Ezt kérje és utS^v vissza saját érdekében min- N den pótszert, amelyről hiányzik a „Bayer"-kereszt. ASPIRIN tabletták &AAA -ÄSÄMJliUIiAAJUAJi «APHAIáftj