Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-22 / 14. szám
TEisPiDtta .MagVarhirme 1938 NOVEMBER 22, KEDD lyásukat állandóan szélesebb körré terjesztették ki. A visszacsatolt területről ezek az ukrán tisztviselők családjukkal együtt természetesen elmenekültek és most bosszújukat a csonka ruszin területen töltik ki. Az Ungváron otthont kapott pravoszláv egyház papjai, apácái és tisztségviselői, egy pap kivételével mind elmenekültek. A bevándorolt és behívott ukrán emigránsok másik része tisztán mint a terror eszköze szerepel. Ezek még a cseh csendőrségnél is sokkal élesebb és kegyetlenebb formában lépnek fel az őslakosság ellen, ha a lakosság politikai véleményének szabad megnyilvánulást enged. Az ukrán terrorcsapatok áldozatainak száma már magyar területek átadása előtt is igen maga® volt, de azóta naponta nő és sok ezren felüli konkrét esetről van tudomás. Csonka-Kár patai ja területén az éhínség Munkács, november 21. A magyar ha- határőrök is élelmet keresetnek nem egy magyar határőrségtől. A csehek két hét óta rabolva, rekvi- rálva járják be a ruszin falvakat, sehol nem fizetnek és az ethordott holmikról nyugtát sem adnak. Az őslakos magyarok, ruszinok: és németek soraiból a csehek Igen sokat letartóztatnak. Egész sereg ember tűnt el, akiknek semmi nyomuk sincs. Az ukrán terroristák ellen önvédelmi őrségek alakulnak minden ruszin kö&- Bégben. Az egyik községben a Magyarországhoz való csatlakozást követelő ívet a csendőrlaktanya falára függesztették ki és a lakosság a csendőrökkel együtt éltette Magyarországot. Ruszirrszkó belsejében: a Verhovinán és Vihorláton a forrongó ruszinok sok helyen elvágtak a távíró- és távbeszélő vonalakat. több helyen -pedig megrongálták a vasúti síneket. A cseh-ukrán elnyomók nem elégszenek meg azzal, hogy teljes gazdasági nyomorba és éhínségbe juttatják csonka Kárpátalja őslakosságát, hanem minden eszközzel megakadályozzák, hogy a lakosságot a legcsekélyebb magyar határ is érje. A Munkácstól két kilométerre fekvő temetőben nem engedik meg, hogy piros-fehér. zöld virágú vagy szalagos koszorúkat helyezzenek el a sírokon. Árulók névsora Beregszász, november 21. Bármilyen szigorú is a határok ellenőrzése cseh részről, az átszökéseket a cseh határőrség megakadályozni nem tudja. Számos helyen a magyar határőrségekhez közellevő fák törzsein, néha egészen primitiv ruszin vagy hibás helyesírású magyar felhívásokat találnak reggelente, amelyeket a szemközti falvak lakossága az éjszaka folyamán akasztott ki, hogy azokat a magyar határőrök elvihessék. Miután a felnőttek e falvakból nem távozhatnak, egyes községekből kisgyermekeket küldenek át, akik élelmiszerért könyörögnek a magyar katonáknál. Tegnap éjszaka súlyos karsebből vérző nyolcéves kis. leányt találtak Salánk környékén a határnál, akit a cseh katonák puskalövéssel sebesítettek meg. A Csonka-KárpáiaIján maradt ruszin szervezetek titokban névlajstromokat készí. tenek és feljegyzik azokat, akiket fajtájuk árulóinak tekintenek és akik a cseh csendőrség és az ukrán bandák kezére dolgoztak. Újabban több menekült hozott magával ilyen névsort» Halálra kínoztak a csehek hét ruszint Beregszász, november 21. A Ruszinföld- ről tömegesen érkeznek menekültek Beregszászra, akik egybehangzóan elmondják, hogy a csehek kegyetlenkedései nem is- Üttfernek határt. Munkács közelében az erdőségekben hét ruszin holttestét találták. Valamennyinek ki volt égetve a szeme és találtak égési sebeket talpukon is. A cseh megszállás alatt levő ruszinok Apónként harcba bocsátkoznak a cseh katona. Sággal és csendőrökkel, A csehek betörtek magyar területre Róma, november 20. A lapok felünő helyen, hosszú tudósításokban számolnak be a magyar határőrök és a cseh csapatok véres összeütközéséről és a ruszin határvidékek helyzetének legújabb fejleményeiről. A Corríere della Sera budapesti tudósítója kiemeli, hogy a ruszinok zavaros hejlyzete elkerülhetetlenné tefte, hogy előbb-«tóbb súlyos összeütközésekre kerüljön a sor, annál is inkább, mert a csehek által elnyomott, kiéhezett és megtizedelt lakosság a magyar csapatoktól kért védelmet és kenyeret. A legutóbbi napok’ ban a helyzet egyre rosszabbodott és végül is Feketepataknál összeütközésre került a sor, amelyet a magyar területre benyomult cseh csapatok idéztek elő. A Corriere della Sera prágai tudósításban beszámol az új szloVák alkotmányról, majd a következőket mondja: A ruszin kérdésről jobb lesz később ítéletet mondani. Miiközben ugyanis Ruszinszkő árnyékkormánya meg akarja vetni az új alkotmány alapjait, a lakosság nagy tömegei felvették a harcot a régi és az új Csehszlovákia ellen. A S-tampa prágai tudósításban megjegyzi, hogy jól tették, hogy Ruszinszkót nem keresztelték át Ukránia névre. A ruszinok egyáltalán nem ukránok, hanem kisoroszok, akik ezer éven át Szent István birodalmához tartoztak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a prágai kormánynak rendes csapatokkal Valóságos háborút kell folytatnia a ruszinok ellen, hogy az új köztársasághoz való „önkéntes csatlakozásra” bírják őket. Volosin retteg a népszavazástól Róma, november 21. Tonella, a Stampa különtudósítója hosszú tudósítást közel Husztról, ahová csak a legnagyobb nehézségek árán sikerült eljutnia. A tudósító megjegyzi, hogy Ruszinszkó- ban még a régi Benes-féle cseh uralom jelei láthatók és sokfelé a falakon Benes fényképe függ. A tudósító nyilatkozatot kért Volosin miniszterelnöktől, akihez csak nagynehe- zsén tudott bejutni. Volosin bizalmatlanul fogadta a tudósítót és megiaélTatte vele, hogy kijelentéseit tárgyilagosan), szóról- szóra fogja közölni. A ruséinok -V mondotta Volosin — tulajdonképpen ukránok, akik a -45 milliós ukrán nemzethez tartanak. Ungvárnak, Ruszinspkó „történelmi fővárosának” elvesztése súlyosan érintette őket, de örülnék, hogy a ‘lobbi részt\meg tudták tartani. | Volosin azután támadta! az úgynevéteett pánorosz irányzat híveit, rjjevezetasen Bró- dyt és Fenciket, akik szeitpte'. á Magyar- országhoz való csatlakozást Mropgatjlk, majd az állította, hogy az igazi ruszii hazafiságot az ukrán irányzat képviseli. Az olasz tudósító itt polémiába bocsát kozott Volosinnal és megjegyezte, hogy a ukrán irányzat csak egészen újkeletű és i háború után bevándorolt ukrán emigrán soktól származik. Prága ezt az irányzato támogatta és így érthető, hogy Volosir aki Prága bizalmából van helyén, szintéi ezt az irányzatot védelmezi. Az olasz tu dósító valóságos vitát kezdett Volosinna és különösen azzal az állításával száll szembe, hogy a magyarok el akarták volm magyarosítani a ruszinokat. Ezt az állítás — jelentette ki az olasz újságíró — elevi megcáfolja az a tény, hogy a ruszinok hét száz éven át meg tudták tartani mai kü lönáJlásukat. A tudósító ezután feltette a kérdés! hogy VoloFin miért nem tartat népszava zást Ruszinföldön. Volosin kijelentette, hogy a népszhvazá a mai körülmények között nem alkalmas mert a j/éagyar rádió és a Magyarország felöl hpszivárgott elemek túlságos propa gaujjat fejtenek ki, úgyhogy a jélerileg . rülmények között a népszavazás nen volna hű kifejezője a népakaratnak. Ez a -magyarázat — jegyzi meg «z olasi tudósító — nSm valami meggyőző; csal megerősíti azt a benyomást, hogy az ú, ukrán minisztérium nem tudta legyőzni i ruszin népnek Magyarországhoz való ragaszkodást. Volosin ezután hangoztatta, hogy a terület gazdasági életét és közlekedését nyugat-keleti irányban fogják megszervezni és így fognak új utakat és vasútvonalakat építeni. A tudósító Volosin nyilatkozatához a következő megjegyzéseket fűzi: A ruszin kormányelnök szerint tehát a helyzet • teljesen rózsás 6$ megnyugtató és így vélekednek az őt körülvevő tejfelesszájű ukrán hazafiak is. Komavinsky dr., a kormány jogi tanácsadója éppenséggel kijelentette, hogy a csehszlovák álláspont szerint a müncheni értekezleten a cseheknek biztosított garancia már önműködően életbe lépett. Ez az álláspont azonban aligha állhat meg, mert az ilyen biztosítékoknak határozott alakban kell megtörténniük. A magunk részéről, úgymond, csak annyit akarunk még megjegyezni, hogy a müncheni egyezmények a néprajzi elv és a népek önrendelkezési joga alapján jöttek létre. De akkor felmerül a kérdés, miért nem akar Volosin elnök úr egész Ruszinszkóban népszavazást kérni ? p I Honvédnek; jelentkeznek a ruszinok Munkács, november 21. Munkácson kedden nyílnak meg újra az iskoláik, ahol eddig nem tehetett tanítani, mert a csehek az iskolaépületek minden berendezését elszállították. Megkezdi működését a ruszin gimnázium, a ruszin tanítóképző, a ruszin polgári iskola és a ruszin elemi iskola is. Tekintettel arra, hogy Munkácson sok ruszin diák maradt, akiknek a szülei a cseh-ukrán megszállás alatt álló területen élnek, ezeket a diákokat a magyar állami internátusbán helyezték el, ahol szállással, élelemmel látják el őket és a legmelegebb gondoskodással veszik körül mindannyiu. kát, hogy zavartalanul befejezhessék % ruszin nyelven megkezdett tanulmányaikat. A ruszin fiatalság, amelyről a csehek azt hirdették, teljesen behódolt az ukrán eszmének, napról-napra forró tüntetéseket rendez Magyarország mellett és ruszin nyelven élteti városszerte Horthy Miklós kormányzót Munkács, november 21, Munkácson valamennyi hirdetmény a magyar mellett ruszin nyelven is megjelenik. Igen sok ruszin jelentkezett a magyar hadseregben való szolgálatra. Több mint kétszáz ruszin nemzetiségű tanító átjött magyar területre. A nagy többségükben magyar falvakban élő ruszin szórványoka legnagyobb örömmel üdvözlik az új magyar életet Magyar világ Beregszászon Beregszász, november 21. A hivatalokban, postán, vasútnál, iskolákban, törvényszéken, városházán, pénzügynél, vasútnál, kórházban vallási és nemzetiségi különbség nélkül legnagyobbrészt meg. erősítették állásukban azokat a tisztviselőket és alkalmazottakat, akik eddig is szolgálatban voltak. Kivételt csak azokkal tettek, akik politikai megbízhatóság szempontjából nem feleltek meg, vagy pe. dig külföldi születésűek voltak. Az átvett tisztviselők és alkalmazottak fogadalmat tettek és azonnal szolgálatba léptek. A járás katonai parancsnoka kijelentette, hogy a hatóságok a beadványokat akár magyar, akár szlovák, akár ruszin nyelven készültek, a lehető legrövidebb időn belül elintézik. Bereg:zász, november 21. A „Magyar a magyarért akció Beregszászon is megindult. Szent-Ivány Józsefné kezdeményezésére közvetlenül a felszabadulás után gyűjtés indult meg Horváth Lajosné a református és dr. Waisbecker Gyuláné, a katolikus nőegyletek vezetőinek az irányítása mellett. Beregszászra érkezett továbbá Rákóczi Jánosné, az akció megbízottja, aki nyomban megkezdte a segélyek természetbeni szétosztását. A szociális misszió gyors és áldásos tevékenykedése nagy megnyugvást keltett a rászorulók széles rétegében, ómnál is inkább, mert a csehek rekvirálásai, a családfők be. hívása, a magyar alkalmazottak elbocsátása után sokan fillér és betevő falat nélkül maradtak. Ma már százszámra kapnak a volt városi Népkonyhán reggelit, ebédet és vacsorát mind a város szegényei, mind az idemenekült ruszinok és románok, akik a csehek kegyetlenségei elől a legtávolabb fekvő vidékekről szivárogtak be Beregszászra. A beregszászi Katolikus Leány- klub a kisvárdai Katolikus Nőegylettel együtt 20-án este 8 órakor a beregszászi Úri kaszinó termében tánccal egybekötött (műsoros ismerkedési estet rendezett, A Leányklub ez alkalommal köszönte/meg azt a szép 15 zászlót, amit a kisvárosi No. egylettől kapott a fölszabaduló? einlékere. Hűségnyilatkozatra kényszerítik Kárpátalja népét Munkács november 21. A munkácsi katonai parancsnokságon huszti menekültek jelentek meg és közölték, hogy a Husston székelő ruszin miniszterelnökség Prágá- bői utasítást kapott arra, hogy a ru- szinszkói ruszin és magyar lakosoktól hű-, ségnyilatkozfctokat erőszakoljanak ki. A Fúgából kapott rendelkezés alapján a huszti miniszterelnökség utasította a falvak jegyzőit, tanítóit és papjait, hogy minden rendelkezésükre álló eszköz felhasználásával- írassák alá a megszövegezett és rendelkezésükre bocsátott hűség- nyilatkozatokat. ': - '*?v Az amerikai ruszinok nemzetük ellenségének nyilvánítják Volosint Varsó, november 21. A Lengyel Távirati Iroda Newyorkiból érkezett jelentése szerint „Amerikanskij Ruaskij Wiestnik” a görögkatolikus kárpátruszin egyesületek szövetségének hivatalos lapja, amely as Egyesült Államokban j ’eni'k meg, határozati javaslatot közöl. Ezt a határozati javaslatot külön erre a célra összehívott nagygyűlésen hozták. A nagygyűlést a kárpátruszin szövetség vezetősége hívta össze. Ebben helyet foglal a kárpátruszin kölcsönös segitöegyeeület és az egyházi testvériesség egyesület, amely csaknem teljesen képviseli az Egyesült Államok területén élő ruszin kivándoroltakat. A határozat a többek között a következőket mondja: A kárpátruszinok csúcsszervezet* mint valamennyi nemzeti jellegű kárpátruszin szervezet szövetsége a Kárpátoktól délre, a Poprádtól a Tiszáig elnyúló kár- p&truszinföld feloszthatta Hanságénak álláspontján van. A szövetség támogatja Bródy Andrá» nak a Ruszinföldön való népszavazásra vonatkozó követelését. Tiltakozik az ellen, hogy a cseh kormány a Ruszinföld miniszterelnökének Volosint nevezte ki, mert Volosin az ukrán mozgalom elöhar* cosa és a ruszin nemzet nem ukrán, nem volt az és soha nem is akar az lenni. A ruszinok szövetségének vezetősége Volosin politikáját a ruszin nemzeti érdekekkel szemben ellenségesnek tekinti. Követeli Volosin azonnali lemondását, kozik Bródy letartóztatása ellető, követeli Bródy szabadonbo^átását és teljes bizalmát fejezi ki Bródy iránt. A határozati javaslatot többek között a következők írták alá: S'aurowski lelkész, Slepecki, Tidick, Obletiloff, Zeedick, Varga Roman dr., a Wiestnik szerkesztője és sokan mások. 5» Az ukrán irány veresége — Prágában Varsó, november 20. A Lengyel Távirati Iroda prágai jelentése szerint a prágai országgyűlés ülésén, amelyen alapvető állami kérdéseket tárgyaltak; Révay ruszin miniszternek a ruszin önkormányzatra vonatkozó törvényjavaslata körül heves vitára került sor. Révay azt kívánta, hogy Ruszinszkót Kárpáto-Ukrajnának ne. vezzék el. A többség azonban hamisnak jelentette ki ezt az elvet. A parlamentben egy görögkatolikus püspök vezetésével nagyszámú ruszin delegáció jelent meg éa erélyesen tiltakozott a Kárpátukrajna elnevezés bevezetése ellen, úgyhogy ezt a javaslatot vissza kellett vonni, A továbbiak ’során a Syrovy tábornak-miniszterelnök számára kért rendkíüli f/lhatalmazási tör* vényjavaslat körül keletkezett éles nézet- eltérés. A Hlinka-féle szlovák néppárt tiltakozott a rendkívüli amelybe addig nem es az új államelnököt mej Az új államelnöknek jl hatalommal. Miután it| egyezés, a javaslatot csupán az elnpkyálaszt^ újból a blhatalmázás ellen, ^ezhetik bele, amíg nem választották. |ga van élni ezzej a sem történt meg- jfisszavonták és azt után terjesztik Berewás-pasztilla elleife »
