Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-20 / 13. szám
24 TEECIDEfcl • ^foc&M* *-HTDT*AT> 1938 NOVEMBER 20, VASÁRNAP A HAZATÉRT KASSA SZENT ERZSÉBET SZELLEMÉNEK JEGYÉBEN KEZDI HEG ÚJ ÉLETET Haiszázéves hagyománya van Kassán Árpádházi Széni Erzsélel kultuszának - A szociá is magyar élet erőforrása lehet a középkor legnagyobb jótevőjének példaadása Budapest, november 19. Egy tizenharmadik századból való oklevelünk, amelynek hitelességéhez ugyan szó fér, de korjellemző értéke ezzel nem szenved csorbát, arról emlékezik meg, hogy 1244-ben IV, Béla király megengedte a csallóközi Farkasnak és Dávidnak, hogy birtokukon Szent Erzsébet tiszteletére egyházat emelhessenek és lelkészséget Alapíthassanak. Ez a dátum is mutatja, hogy magyar földön már nagyon korán, alig néhány évvel a szentéletű királynő halála után elterjedt Szent Erzsébet kultusza és az mind a mai napig nem lankadó erővel él a vallásos magyar nép lelkében. Szent Erzsébet, IV. Béla királynak a nővére és Boldog Margit, a király leánya, a Nyulak szigetének jámbor apácája, a középkor magyar női eszményének legtökéletesebb kifejezői. Ennek a kornak az ideálja a jó és szentéletű ember és a két arpádházi királyi nő az életszentségnek, a tökéletességnek olyan ragyogó példáját nyújtotta, amely nemcsak a kortársak csodálatát és hódolatát keltette fel, hanem messzi időkre kihatott. r Kassa a magyarországi Erzsébet kultusz központja 1231-beij halt meg a csodálatos életű asszony, aki fejedelemnői méltósága ellenére élete utolsó esztendeiben a szegények ruháját öltötte magára. Öt esztendő múlva adta ki IX. Gergelv pápa Gloriosus in maiestate kezdetű bulláját, amely Erzsébetet a szentek birodalmába sorozta és így a katolicizmus oltáraira emeltei 1236 május elején fénves ünnepségek között emelték ki a marburgi kápolna kriptájából a szent holttestét, amely még csodálatos fr-isseségben volt meg, hogy az ereklyét díszes palástba burkolják és templomot építsenek föléje. A császár, szőrköntösben, fején tündöklő aranykoronával jelent meg az ünnepségen, amelyre a hívők százezernyi tömege sereg lett össze Németországból, Franciaországból. Olaszországból és a szent szülőföldjéről, Magyar- országról. Marburg volt a szent kultuszának kiinduló fókusza, itt énült meg első székesegyháza, de ez a kultusz rohamosan terjedt szét az egész keresztény világban, német, francia, olasz és elsősorban magyar földön Assisi Ferenc és páduai Szent Antal mellett Szent Erzsébet nemes alakja volt a 13. század legragyogóbb eszményképe. Míg Olaszország inkább képzőművészetében, hódolt a Povépello legigazibb lelki leányának, Franciaország irodalmában állított neki gyönyörű emléket, magyar szülőföldjén pedig városoknak, templomoknak, néptömegeknek lett a védőszentje, művészeti alkotásoknak inspirálója mind a mai napig és a magyar történelemnek egyik legértékesebb, legkedvesebb női alakja. Kassa városa már kezdetben meghódolt Szent Erzsébet lelkének, a példájából sugárzó varázsnak és a város történelmének csiráitól kezdve mind a mai napig a Szent Erzsébet k ultusz magyarországi központja volt. Á kassaiak mögt is Szent Erzsébetnek, a varos vérlszentjének adnak elsősorban bálát, amiért hathatós közbenjárásával az isteni gondviselésnél ő is hozzásegítette a húsz éven át rabságban szenvedő várost, hogy éppen Szent Erzsébet hónapjában érje meg a visszacsatolás örömünnepét. Kassa városának hálás, vallásos érzületű polgársága ezért ebben az esztendőben különös fénnyel és benső melegséggel ünnepli meg a város hétszázéves Patronájának emlékünnepét, november 19-ét, azt a napot, amely Erzsébet mennyei újjászületésének emléknapja. Kassa most tri- duumot tart és a nagy fénnyel végbemenő egyházi ünnepen nemcsak a városa hívő tömegei, hanem széles környék népe, sőt távoli vidékek jámbor zarándokai is egybe- 3ereglenek. Kassa mindig nagy fénnyel ünnepelte a Pátróna napját, de soha fényesebb, soha bensőségesebb Erzsábet-ün- nepe nem volt, mint ez a mostani. Kassán volt az első magyarhoni Erzsébe -templom Annyi bizonyos, hogy Kassa alapításának és homályba vesző kezdeti fejlődésének napjaiban a város lakossága már buzgón ápolta Erzsébet kultuszát, az árpádházi királynői szentet választotta égi PátA középkori kereszténységnek voltak európai hírességü lelki központjai, nevezetes templomok, amelyek messzi prsyá- gökból vonzották a híveknek, zarándokoknak jámbor seregét. Ilyen zarándokhely Volt a kassai dóm is, amelybe nemcsak magyar földről vándoroltak a hívők, ha- ném Lengyelországból, Németországból, cséh földről is számosán, hogy itt hódoljanak Erzsébet szellemének. Így vált a középkori Erzsébet-kul- tusz központjává Kassa városa. IX. Bonifác pápa 1402 március elsején nevezetes bullát adott ki, amely különleges kiváltságokkal ruházta fel a kassai székesegyházat. Mindazoknak, akik bűneiket töredelmesen megVállják és szent Fülöp meg Jakab apostolok ünnepén és a reákövetkező' három napon ajtatosán meglátogatják az Ei-zsébet-templomot, olyan búcsúkat engedélyezett, aminőkkel a velencei Szent Márk bazilika és az assisi Porciuncula templom rendelkezett. A kereszténység két igen nevezetes templomával helyezte tehát a pápa egy színvonalra a kassai Erzsébet székesegyházat. A város Szent Erzsébet jegyében in ézkedett Hogy milyen mélységesen gyökerezett a középkori Kassa polgárságában a város patronájának, kuítu.za, erről leginkább a Város ősi ’ pécsétje ' tanúskodik, amelyet a tanács viaszba mélyítve és selyemzsinórra függesztve a legfontosabb közérdekű okmányokra alkalmazott. E hét centiméter átmérőjű pecséten egy csúcsíves stílusú szárnyas oltár középszekrényében, két angyal között csillagos háttérből kiemelkedve látjuk a szent alakját. Balkezében jótékonyságának jelképét, a pénzes erszényt tartja, jobbját alamizsnaosztásra emeli. A kettős gyöngyfüzérbe .foglalt latin felirat Így szól: „S Elisabeth Sigillum Civium de Cassa”. Itt közbevetőleg utalunk rá, hogy az ősrégi várospecséten a város neve Kassa és nem Kosice. Kassa úrnak volt ez a város egykoron birtoka. Szent Erzsébet emlékét a dóm műremekei hirdetik Csak természetes, hogy7 a csaknem egy évszázad alatt épült, földéges templomronájának és első templomát az ő tiszteletére szentelte fel. Hamarosan a marburgi székesegyház megalapítása után történhetett ez és annyi bizonyos, hogy Kassa volt az első magyarországi város, amely Szent Erzsébetnek tiszteletére templomot nemeit. A dóm múlt századbeli restaurálása alkalmával 1884-ben napszínre kerültek ennek a 13. századbeli őstemplomnak alapfalai. A mai dómnál 13 méterrel volt rö- videbb az első kassai székesegyház, de egy hajója szélesebb a mainál. Egy évszázad múlva hatalmas tűzvész pusztított a városban és ennek esett áldozatul Kassa első székesegyháza is. Kassa egyre vagyonosodó polgárai azon nymomban hozzákezdtek az új templom építéséhez. És ez a templom a magyarországi csúcsíves építészet egyik legkiválóbb remeke, a kassai dóm. ban, amelyet Hollós Mátyás fejezett be és díszített fel pazar bőkezűséggel, nagyon pok művészi becsű emlék hódol a templom védszentjének. Elsősorban a főoltár páratlan művészi értékű festményei keltik fel ebből a szempontból a figyelmet. Az oltárszárnyak 48 aranyozott fa- táb.lájára festett képeiből tizenkét csodálatos szépségű munka mutatja be Szent Erzsébet életének legnevezetesebb állomásait. Műtörténészeink ítélete szerint ez a legenda-ciklus művészi tekintetben egyik legnagyobb értékű feldolgozása az Árpádházi Erzsébet témakörnek. De ott találjuk a gyönyörűséges északi kapun, az aranykapunak nevezett bejárón is azokat a dombormű veket, amelyek Erzsébet jótéteményeit örökítik meg, míg a nyugati főkapun pompás mennyezet alatt a szent szobrát látjuk, amint kezében tartja a székesegyház kicsinyített mását, hogy az Isteniek ajánlja fel. A templom belsejében pedig a sekrestye melletti fali részen ott van az' a gyönyörű fogadalmi baldachinos dombormű, amely a dóm egyik legszebb ékessége. A dóm és a város története Wick Béla dr.-nak, a kitűnő műtörténésznek munkájában részletesen ismerteti a dpm történetét. Ebből az alapos összeállításiból láthatjuk, hogy. a dóm története a legszorosabban egybefüggött a város történetével. Hisz ez természetes is. Az emberek ide jártak mindennap imádkozni, emellett haladtak el a nap minden órájában és temetkezni is a dóm körül temetkeztek, abban a dóm körüli temetőben, amelynek körfalát csak a múlt század elején, az első kassai püspök intézkedésére bontották le. A dóm egybeforrott a város történetével és a magyar nemzet történetével. Nagy Lajos, Zsigmond, Mátyás imádkozott falai között, oltáránál térdelt a nagyságos fejedelem, szószékéről beszélt Pázmány Péter és a kassai protestantizmus egyik legkiválóbb alakja, Alvinczy Péter. Mindazok a veszedelmek, amelyek a várost érték, esősorban a dómot fenyegették. A 15. század végén János Albert lengyel herceg bombái tettek kárt benne, az 1556-os nagy tűzvész, amely csaknem az egész várost elpusztította, a dómnak sem kegyelmezett meg. A tető leégett és bennégett a templom berendezése. Csupán négy oltár maradt meg. A templom kincseinek egy részét el kellett zálogosítani — örökre el is vesztek ezek — és a város polgárságának minden anyagi erőforrását igénybe kellett venni, hogy a dóm újból a régi fényességében ragyogjon. De a kassaiak soha semmiféle áldozattól nem riadtak vissza, ha templomuk szépítéséről, ékes! léséről, dicsőségéről volt szó. Nem volt jelesebb polgára Kassának, aki életében és végrendelkezéseiben ne járult volna hozzá jelentősebb alapítvánnyal a dóm céljaiéihoz. De a kegyes alapítók torából is messze kiemelkedett a reneszánsz- kori nagy főpap, .Bakóra Tamás utóda, a kassái születésű Szatmári György, aki nagy vagyont áldozott a nemet célra. Az Orbán-torony még ma is búgó 72 mázsás harangja, amelyet I'.lerafeld Ferenc kassai harangöntőmester 1557-ben készített remekbe és az 1926-ban leszerelt Szent János harang, amely harminc évvel fiatalabb az Orbánnál, a többi haranggal együtt résztvett Kassa történetének minden reményiben. Megkondultak a harangok, amikor a nagyságos fejedelem 1706 október 14-én bevonult fővárosába, megszólaltak, amikor 1906 október 29-én haló poraiba visszatért fejedelmi székhelyére és diadalmasan zengtek most, amikor Horthy Miklós fehér paripán vonult be a magyar honvédség élén a felszabadult Kassára. Több mint három évtizeden át a kassai dóm kriptájában pihennek a nagyságos fejedelemnek, .édesanyjának,, egyik fiának és három főemherének hamvai. Azóta Megnyugodhatott-e valaha is a magyar lélek, amíg ez a nemzeti szentély idegen kézen van? Szociális magyar munka Amikor Kassa magyarsága és vele együtt lélekben az egész magyar, ág együtt van most. a kassai dóm megszentelt falai között, hogy triduumon hódoljon Szent Szent Erzsébet szelJeipének, úgy érezzük, hogy ennek a hódolásnak szimbolikus jelentősége van, amelynek tanulságait, le kell -vonnunk. A szenvedő szegénység verejtéke szakadatlanul pereg, minden kor társadalmának arculatáról. Neme: ak'a’z a verejték, amit a kenyérszerző munka sajtol, hanem a másik is, amelyet a nyomorban vajúdók, az élet félelmében vergődők és a betegek meghatóan késerű szenvedése fakaszt. A szociológusok tudományos felkészült: éggel, de csupán laboratóriumból, vagy az objektív tudomány hűvösségével mérik fel a szociális jelenségeket. Szent Erzsébet olyan korban élt, amely a nagy nyomorúság és erős hit kora volt. A hit sugallatára gyakori a látogatás a nyomorúság otthonaiban. Ez a kor az,'amely a házak bejáróit árkádokra tagolta, a kolostorok kapualjait folyosókká alakította, hogy alattuk a vándor és szegény az irgalmatlan időben menhelyet találjon. Ez a kor a szegényben és betegben nem szociális problémát látott, de szívvel, a Jézus szereltével hajolt le hozzá. szívvel és szeretettel, magyar fajunk bajainak őszinte orvoslási vágyával kell hozzálátnunk a nagy szociális feladatok megoldásához. A szív érzései gerjednek fel a kassai tri- duumm is, amelyet ilyen szemponttól a magyar regeneráció hathatós szellemi és lelki ösztönzésének tekinthetünk. Vécsey Zoltán Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Feléjős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ Európai tekintélyű volt a kassai székesegyház A szociálhigiénikus talán ma megróná Erzsébetet, amint a leprásbetsg fejét az ölébe húzza és letörli sebeinek váladékát, de" alázaté:' hódolattal kell meffhajó’nunk az emberszéretet ilyen ‘ felemelő példája előtt. Szent Erzsébet élétp.éldája magyar életünk számára azzal a nagy tanulsággal szolgál, hogy a kassai dóm a magyar nemzet legdicsőbb Pantheonja. STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT, BUDAPEST, Vili, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ *
