Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-20 / 13. szám
22 felvidéki J^<&ÄRHTRMI> 10^0 \o\-n:MW-|gR ?n. J r A bése Oeii Drechsler h^yéii szereteitei várjuk t|lvi<*5kj tefelváreüMSt j UporjICévéSíáz M *i n orozo At szemben. r R ' ■ ■ ■■ ■ e$ poro; Amire kisebbségi múltúnk kötelez Irta: Olvedi János ■Évekkel ezelőtt Makkal Sándor erdélyi püspök így fogalmazta meg a kisebbségi magyarság feladatait és tennivalóit : kisebbségi magyarnak annyit jelent. mint különb magyarnak lenni. Ma- gydrabb magyarnak és emberibb embernek. M agyara bb magyarnak?, ami a, magifar gondolat új átértékelését, életté és tetté valósítását jelenti, és emberibb tmhernek} ami tiszta á? józan európaiságot, szociális világnézetet diktál, az igazságos és méltányos emberiesség tiszta ás friss hangját jelenti. És Csakugyan, ha az ember a három világtáj felé szétdarabolt kisebbségi magyarság háborúutáni szellemi fejlődését nézi, e közös irány felé való haladásról adhat számot az elszakított Felvidéken éppen úgy, mint Erdélyben és a Jugoszláviához csatolt Délvidéken. Bármennyire különbözők és egymástól elütök voltak a politikai keretek, melyek közé a kisebbségi magyarság belekényszerült, bármennyire más és más volt a politikai levegő, melyben e három részre tépett magyarság élni kezdte a maga alárendelt kisebbségi életét, bármenynyire mások voltak a nemzeti és társadalmi erők, melyek a három részre tagolt magyarság bensőjéből jelentkeztek: a fejlődés útja és iránya csodálatosan egységes arcot matatott. A kisebbségi magyarság lelki alkata mindjobban egységes vonásokát tükrözött yisszá; annak ellenére, hogy részben a felvidéki, részben a délvidéki talajból nőtt ki, vagy az erdélyi hegyek múltat és tradíciót lehelő levegőjében cseperedett fel. A kisebbségi magyar gondolat húsz esztendő alatt fogalommá izmosodott. Lelki alkatot, meggyőződést, világnézetet, új szellemet, új magyar látást jelentő embertípussá nőtt, mely talán más-más megfogalmazásban, voltaképpen azonban csodálatos és mély ,hai*móniábaii fejezte ki, a háború után i fi atal magyar nemzedékek új vágyait, új törekvéseit és új akarásai). Nem túlzás; amikor azt mondjuk, hogy' a felvidéki magyar széliem jóformán mindig az. élen járt e szellemi fejlődésben. Ami érthető is, hisz a; felvidéki magyarság élvezte aránylag- még, a^legszélesebb politikai szabad lehetőségekét, mélyek- föltétlenül szükségesek voltak ahhoz, hogy a belső magyar átalakulás megindulhasson. És elsősorban itt voltak adva azok. a "társadalmi problémák, melyek szinte, szükségszerűen kiáltották égy új szociális nézés és berendezkedésgondolatát! Innen indultak el..az új magyar utakat és megoldásokat kereső patai mozgalmak, a magyar múlt hibáinak felmérése és a jövő helyes megépítése itt lett szinte állandóan visszatérő, és hangoztatott követeléssé. Gondoljunk eöák arra a becsületes és heroikus küzdelemre, mely ifjúsági vonalös . húsz éven keresztül a Sarlótól a. Prohászka- Körökóm keresztül a nemzeti és szociális fiatal mozgalnuikig elhúzódott. Gondoljunk arra a komoly és- becsületes küzdelemre, mely szellemi életünkben húsz éven át szinte nanról-napra kiújult, s mely — különböző pályákon bár — de egyforma, jószándékifift. a magyar »szellem és .gondolkodás áralakítását sürgette. Vagy, idézzük emlékezetünkbe a magyarság politik»! harcainak húszesztendős történetét .mily csodálatos.fej* N E MTJ R E EGYPT íődésról, egy közös cél fele való törekvésről számolhatunk be e téren is! A felvidéki magyarság húszesztendős kisebbségi életének egyetlen nagy ta'- nulsága és eredménye az az új magyar meggyőződés, az az új szellemi és 'politikai magatartás, melyet a felvidéki közel egymillió lelket számláló magyarság húsz éven át sok küzdelem, ötimarcan- 4pe!ődés, sok tévedés, sók elbukás és u’ftakgzdés utón végül is kialakított. Életerős, pezsgő, akarattól és erőtől duzzadó szellem ez, mely látta egy idegen és ellenséges politikai rendszer szörnyű hibáit, de a szenvedések között megtalálta, az egyetlen elfogadható magyar és szociális élet tiszta formáit is. Meggyőződött arról, hogy élet, megmaradás csak a nemzet mindem tagjára, kiterjedő, a, nemzet minden egyedét magába foglaló népi és szociális politika alapján képzelhető el. Meglátta azt, hogy a nemzet és társadalom, egészséges és becsületes demokratizálása elemé feltétele minden haladásnak és fejlődésnek. Rájött arra. hogy központilag irányított népi kultúr- és szociálpolitika az egyetlen záloga a magyar nép biológ iái megmaradásának és szellemi fejlődésének, Végül megtanulta azt, hogy nemzeti élet és fejlődés elemi előfeltétele a szociális népi együttélés, az osztálygö-jnek, az „úri” gondolkodásnak teljes felszámolása, szóval oly népi politilca, mely a széles népi rétegekre támaszkodik. Az az úgynevezett „kisebbségi” lélek, míely húsz esztendő alatt oiy eso- I dálatos párhuzamban haladt és fejlődött az erdélyi és délvidéki fiatal magyarsággal. most egyszerre kiesett eddigi ..kisebbségi” helyzetéből. Tagja és részese lett a politikailag független és önálló uralkodó magyar széf kimnek. Ám ez a politikai visszakerülés, az Anyaországgal való egybeforrás nem jelentheti a felvidéki magyar szellem teljes és nyomtalan felszámolását is. A felvidéki kisebbségi gondolat nem tűnhetik el nyom nélkül és nem kerülhet 'lomtárba. Húszéves kisebbségi múltúnk és küzdelmeink egyformán arra köteleznek, hogy ezt az új szellemet, melyei az ólét és a kemény cars tettek fiatallá és edzették életképessé, áthozzuk tisztán és becsülettel az- új hazába. Mert nem tagadhatjuk meg múltúnkat és nem tagadhatjuk meg az eszmét, mely húszesztendős becsületes küzdelem során vált mindnyájunk hitvallásává és életprogramjává. Nem tagadhatjuk meg az eszmét, melyet a mi húszesztendős politikai, társadalmi, szellemi birkózásaik között, a nagy magyar életlátók, Széchenyi és Kossuth, Szekfű cs Szabó Dezső hatása és tanításai alatt érleltünk, szívünk alatt hordoztunk és végül is életté és valósággá testesítettünk. Igen, a húszesztendős múlt mind- annyiunkat kötelez. És ez az elkötelezettség, ez az örökség szent és eldobni, vagy megtagadni nem lehet. Ezt csak megtartani, tovább hirdetni lehet és kovászként: terjeszteni az új hazában. A HUSZAR EGYKOR ÉS MA A gyorsaság a háborúban mindig a legfontosabb kellékek egyike volt, da marad is,- hisz ezzel érjük eb az ellenség meglepetését. és ennek eredményeként az igazán nagy sikereket. A hadtörténetem számtalan esete bizonyítja, hogy a háborúban valamelyik fél csak akkor ért el igazán nagy eredményeket, ha a másik nem volt az elkövetkezendő eseményekre felkészülve, azaz Sikerült tényleg meglepni ■ Sokkal könnyebb a vezér helyzete, ha a gyorsaság meglévő szervezési adottság, vagyis külön, gyors mozgásra képesített csapatok állanak rendelkezésre, az úgynevezett gyorsan mozgó alakulatok. Ezek modern képviselője ma a motort használja i Ki a gyors mozgásra és vágj' mint motorizált. csapat gépkocsikon szállítva falja a kilométereket a világon szerte egyre szaporodó betonutakon, vagy. a levegőben búg motorja. De mellettük megmaradt, sőt ma még egyenesen nélkülözhetetlen az ember első és mindeddig leghűségesebb harcostársa: a ló és vele. együtt a lovasság. Huszár a nyeregben Gyakran hallani és éppen ezért nem is mehetünk el szó nélkül ama megállapítás piellett, hogy a lovasság napjai meg vannak számlálva, mert a lényegesen nagyobb teljesítményű motor rövidesen egészen. ki fogja szorítani. Első pillanatra szinte hajlandók is vagyunk elfogadni ezt a véleményt. különösen ha figyelembe vesszük. bőgj7 amíg a lovas csapatok átlag napi 5Ó—60 km-nél többet nem tudnak megtenni, addig a gépkocsizó csapatok köny- nyen megtesznek naponta 150—200 km-t is. Messze és túlságosan szakterületre vezetne ennek a kérdésnek a közelebbi vizsgálata. Szántunkra ölég _ a végeredmény. Ez pedig az. hogy mindaddig "él- külözhetetlen a lovasság, amíg a motor nem tud legalább is olyan megbízhatóan mindért úton, sőt az út nélküli terepen is és a, legmostohább idóiárás mellett is mozogni, mint a lovasság. Ettől pedig ma még messze vagyunk. A gépkocsi mozgási lehetőségeit illetően pedig az a helyzet Európában, hogy minél jobban távolodunk nyugatról keletreaz úthálózat is annál jobban gyérül, de ugyanilyen arányban nőj*auövasság is az érintett álamok hadseregeiben.- Ez a. — Gyümölcsfát, díszfát, díszcserjét, rózsát, fenyőt és évelő- virágot kiválóin efedj-endü, fajta&zonoe minőségben. szállít, SchriftUiT Sándor faiskolája, Alsótekerespusztaj.. u. V Lepsény. — Árjegyzéket kísjláatnv’1'^ "küld. magyarázata annak, hogy például Anglia 1—2 lovasezred kivételével tényleg gépkocsikra ültette már egész lovasságát, ezzel szemben Oroszország állítólag nem kevesebb. mint 36 lovashadosztályt, azaz kb. 150 ezer lovast tart békében is készen a végnélküü és főleg útszegény orosz síkságon. . Miután látjuk, hogy a huszár létjoaö- sultságát illetően biztosan ül a nyeregben, lássuk közelebbről a múlt és a ma huszárját. Magyar ruha — magyar szív .Azt tudjuk, hogy a huszár, másszóval .a. könnyű lovasság' speciálisan magyar eredetű és hogy tőlünk vette át a 18. századtól kezdve egész Európa. Az atillát és a mentét hűen lemásolták ugyan, de nem tudják a magyar szivet is alájá ültetni. Ez az oka annak, bogy bár az új alakulatok külföldön is beváltak, a huszár igazi képviselője mégis mindig a magyar huszár marad, A magyar ember virtuskodása, vakmerősége, leleményes furfangja, gyors helyzetfelismerése, helyes harcászati ösztöne és nem utolsó sorbán hagyományos szeretető a. lova iránt, voltak mindig azok a tulajdonságok, melyek a magyar huszárt jellemezték és híressé tették. Vak Boiy- tyá-n, Béri-Balogh Ádám, Ócskay tépett, marcona huszárjai épúgy rémületbe ejtették a császári Becs polgárait, valahányszor , StyriSt Bécsalját messze felnyargalták”, mint Hadik huszáx'jai Berlint, vágj7 Simányi óbester fergeteges legényei. Mária Terézia kora a huszár igazi aranykora. A kalandozó magyarok portyázásai ismétlődnek meg,’ jeléül annak, hegy a, magyar "as ősi lovas harcmodorban újra magára: talált. Az akkori császári ármádiákban magasabb rendfokozatot elér magyar tisztek majdnem mind lovasok voltak, jeléül annak, hogv e téren mint vezető is pótolhatatlan volt a magyar. Mint külön érdekességet említjük meg- a legendás hírű Simonyi óbestert, ki rettenthetetlen vitézségével kozIegényJíSr'knz- dötte fel magát, ezredessé, és ö-t^itéz^égi érem tulajdonosa volt. Vörös ördöj tekintheti *1 r "tradíciókra “magyar huszáxá amikor a út',, vissza a árháborúba Fe.vidék ye’em Fl^e'em! andarin, Gr;ipef ruit>tügp, mazsola, mandula tb.jjia.pha tó átlók tér 3. Tel,-; 180 002 MiKu.és GÍütke sí, tearaceonyía- díszek, zássGófc, fáklyák, tüsiiáfé- kok,j&üveszfen i és tat sarrgi cikkek a köjKmenPfejobtyminósigben és lego csobban EÉiEB-LHO ftv gyárában Gróf Kéréíy-r-u. 26. Árjesáfzé^t^fi’vánatra díjmentesen küiuüufc! in Juli, melj'ben csakhamar beigazolta, h^y méltó utóda a híres elődöknek. A „vörös ördög” e.inevezést nem mi, hanem, ellenségeink találták ki, jeléül annak, bogy a' huázár tényleg rettegett ellenfél volt. A háború után ugyan hallatszottak bangók, melyek szerint a lovasság nem váltotta be a háborúban a hozzáfűzött reményeket, ez azonban elfogult, vagy laikus vélemény. A megállapítás ugyan részben fennáll a vezetéssel szemben, de egyáltalában nem állja meg a helyét a csapattál szemben. Azt .mondhatnánk, hogy a, hangszer kifogástalan volt, csak aki játszott rajta, az kezelte rosszul. A vezetés ugyanis tényleg hibás volt any- nyiban, hogy amikor az 1904—5. évi orosz-japán háború igen kézzel fbgható bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy a lövészr.rkókba bujt ellenség a maga géppuskáival milyen pusztítást tud végezni a rátámadó fél soraiban, ezt ,a lovasság kiképzésénél és felszerelésénél nem vette figyelembe és így a háború kezdetén elavult felszereléssel és a régi, lóháton végrehajtott tömegrohamokra kiképezve küldte harctérre a lovasságot, mely halált megvető bátorsággal rohamozta még — persze lóháton — a drólakadályokkal védett orosz állásokat és elfoglalta azokat, de igen nagy veszteségek Arán. Már pedig nem megszól ást, hanem a legmesszebbmenő dicséretet érdemli meg az a csapát, mely hiányos felszerelésével is ilyen teljesítményekre volt képes. A világháború tapasztalatai mélyreható változásokat hoztak minden fegyvernem számára, da a legmesszebbmenőket a lovasságnak. -v háborús tapasztalatok mindig drága tandíjjal megfizetett tanulságok, mert vérrel lehet csak megszerezni azokat a háború iskolájában. Ebben az iskolában sokat vérzett, d-e sokat is tanult a lovasságunk. A tapasztalatok beigazolták, hoev a lovas tömegek lóháton vógrehc'lott harcának idem létünk Ezt felszámolta a mai modern1 tüzhatás, elsősorban a leghatásosabb és így a legjobban e]"~".porodott képviselője a géppuska, meMsal egy is elég ahhoz, hogy a legrövidebb idő alatt egész tömegeket kaszáljon le, ha ohgrn ember ül mögötte, akinek helyén a szíve. I,nvon is — rs így lett a világháború előtti tűzfegyverekkel szegényesen ellátott lovasságból éppen a legtűzerŐ3ebb csapat. És segítőtársa éppen az a géppuska leit, amely majdnem halálra Ítélte. De miután magán a harcmezőn ma már mozogni nem lehet. mert a mai tűzfegyverek a földből alig kiemelkedő célt is biztosan eltalálják, a ma huszárja csak addig mozog _lóháton, míg az ellenség közelébe ér. O t lóról száll és gyalog harcol tovább, néha azért, hogy megjelenésével nagy erő látszatát keltse az ellenségben, néha. hogy a harcban je- léntkező . nagy ’sikert gyorsan kimélyítse, máskor pedig azért, hogy a visszavonulóknak a hátát, fedezze,, számukra időrés teret biztosítson, hogy azután az .utolsó pillanatban • lóra ülve, maga is gyorsan eltűnjön az ellenség elől. 'Ez á magyarázata annak, hogy a huszár fejéről eltűnt- a csákó és helyébe a rokamsisak' került. Sokan talán első pillanatra nem is gondolják, hogy ez a látszólag lényegtelen jelenség milyen mélyen gyökerező változások megnyilatkozása. De még a világháború elő.tti , „standbéli"’ huszár is nagyot néz. ha egysz-V. kivonuláskor betéved a laktanyába.- Sülnie, látjuk, amint a szemeit dörzsö’h hogy biztos legyen benne, hogy amit lát, áz ltényleg a. valóság, mert az eléje táruló kép hat hozotton hasonlít ugyan a régihez, de mégis egészen más. A század elén ott van ue-vaní a ..kapitány vx”, ott van a többi tiszt tár is. megvert az srevórmv mö- yötti S’g'zados és szo,nr"’átvezető- önrés- tór is. sőt a szrz"d.tr0mhltÄS: p-rrj hi ’’uv*úV, de új a sok gölyószórő és géppuska, sőt az ágyuk is az osztálv végén. A ■ magyar ember ha^o/ományos szeretető a matyvar hue-ör iránt m- G yé’to- zattanul él a lelkében, mert ösztönggsa érzi, ho<zv ha a ma/iuar ember mint jfi’tona emiszer lóra Id. nincs nAríó a vi!á«-ffu, ■mely utána csinálja azt és úgy/ amit'.Ő* abogj-an a magyar. FELVIDÉKI URIIEáHYOK ír Imltűia minden áfában egyéni nwnidí a ht.csAí lesinyneveiö intézet'in,terná- .ktniisoAtos gyakorlati nöképzC- hnpfst, liulyovszky-utca 10. tin
