Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-20 / 13. szám

T9« 'NOVEMBER 90, VASARNAJP TECTIDEta •J'1a!öfeVR*HTKDÄl> 23 Nevelők az országépités munkájában Irta: Kovács Endre Talán senki sem érezte át áhitatösubb örötnmámorban a felszabadító napok. Uh népségéit, mint a visszatérő Fevidék ma­gyar nevelői. Tanítók és tanárok egy­aránt úgy érezték, ezekben a történelmi szépségű hetekben, hogy itt egy nagy jó­vátétel fohik mindama sok visszafojtott vágyért, elnémított lelkesedéséit, fele- ütőn megakasz ott szóért, melynek emléke oly sötéten fonódott egybe az elmúlt húsz esztendő inagyar történetével. Hiszen ha élt itt egy magyar közhivatalnoki kar, mely szíve vérét, legszentebb érzelmeit, anyagi és szellemi függetlenségét vitte nao-nao után d vásárra, úgy minden bi­zonnyal a felvidéki magyar tanítói és ta^ nári kar volt az. Ismerni kell a csehszlo­vák „demokrácia” húsz esztendő uralko­dói gyakorlatában kiforrott iskolaiigyi progr amját, ha format akarunk nyerni arról, hogyan értelmezte ez a csehszlo­vák tanügyi hatóság a magyar gyermek iskoláztatásának eszmei s gyakorlati me­neté'. Áz eg>-ovU-ú s önmaga látszat? ke­féitől megszédült sovinizmusnak mekkora foka kellett ahhoz, hogy megszülessék a „nyelvben magyal* — lélekben csehszlo­vák” pedagógiai jelszó mintegy durva megcsúfolásául mindannak, az embersé­ges pedagógiai és didaktikai princípium­nak, amelyre méltán büszke az európai neveléstudomány. Az a felvidéki magyar ifiú nemzedék, mely a kisebbs'gi sors alapvető jelentőségű vitáiban nőtt reális­sá és éretté, ügyes taktikai fogással a csehek nag.vratartott nevelőjének, Come- niusnak a pedagógiai krédóját — az anya­nyelvi oktatás egyedüli helyes gyakorla­tát —— szegezte ‘'tömbe a felíuvalkodott cseh iskolapolitika minden túlzásával s ezzel Valóban elért annyit, hogy a nem­zeti létében fenyegetett magyarság egyre inkább úgy tekintett a magyar iskolára, piint nemzeti megmaradásának egyetlen és legfőbb zálogára. Átfogóbb nemfetpo- litikai küzdelmeinknek micsoda vészes ge­rillaharcai folytak az iskolák frontján, micsoda fájó s egyben pezsdítö emlékkö- pejnk fűződnek egy-egy újabb magyar népiskola megszervezéséhez* a közöny, a megvesztegetés és csalárdság ellen foly­•>—. 4_ Oszfálysörsjeev ÍREKÉ kedveit» firetési Itelté e ekl ma »aa.jjalalakkal kerestetj Ajánlat* „FofliiríSÍIA“ jeligére aíéj Uepészoií •ntbdjt technikust elektromos szakk^^ettségdle.l keresünk akvizjciőaj szolgálatra. Ájáiwatokat. fRIágy^r Hirdető iroda, Budapest, SáitdőwHí, 7.\chpre, ..Német iparvállalat” ^jeligér^lKérünk. lliagya^ziiv^yár, 5c. irnníbiv Oíln,rx-*i aiTo rtij I lem'/,", /óü len és kendör, tfőlOK pinyva^-iírapellenzü /és r-jRcép gyártmányok elafd^áfci f és JKöhiáiiyi ájmöltaKárjt Komárom, Épsefcyjyár,/ I^önc, Kasa«., Ungvár, Munkács vidékéreír róhftegyllf .. keresztény eéaht> faiy képviselet keres. r reícttlktíz^ tegyenek. a.ián- rc,yŰir Blockher hir­!St, Vilmos^sászái-út 33. szám. Megfelelő garancia latot ,,Magyar s»í‘ détöirodába, Btid Felvidékül á kí rzetkép viselőket, v&tQhf ^adókat keres irégé^Vexérképviéelet Ajánlatok*tfvX<láflwlCrkfi‘‘ jéligérc PATAK tdrdetólroiiábii, VI.. Vilmáé császár ul 29. ~d~ Fővárosi na 4 t Ke#« szakképzett) lehetőleg ámnázi gy korlajltál Is rczOelktgí, [ cipő, «néteiárpi kéíye ijői, .férfi és gyermekn/ha eladókat és vehetőket. RésZJetfcs, fajátliezilleg irt ajánlato- ' kát, v fén?lF|ppel és fizetési igény ■megjelölésével e lap kiadóhivatalába „Szüietélt'kérésztény“ jeligére kérünk. jt látott heoriküs csatákhoz! jóleső érzés, logy ma már minden a múlté, jól esik tudni, hogy a nemzetmegtart > küzdelem, ben elherdált energiamennyiség a jövőben á nemzetépítés kosituktív munkájában válik tettekké. Mert most, árúikor áz át- Viharzött idők múltával úgy érezzük, hogy égy boldogabb magyar jövendő felé mene­telünk, tartozunk annyival az igazságnak, hogy elismerjük: emberfeletti volt a fel­adat, melyét a magyal* nevelők elé állí­tott a húszesztetidős rendszer. Az a harc, mely a magyar iskoláztatás fenntartás á- éi*t, újabb é,s újabb magyar iskolák meg. hyitásáél’t fo’yt, csak egyik megnyilatko­zása volt a magyar műve’ődéa kálváriám­nak. Rajta kívül folyt még egy here, nem kevésbé, áldozatos és kimerítő. A harc á tanító és a tananyag, á nevelő és a neve­lés szelleme IkÓiOtt! A csehszlovák iskolás- tatás veze'8 ténvézői itt Is elkövették azt a bhitá'is merényletét, rrtöVhék VͧB8 célja egy minden faji öntudatát ál meg­fosztott, nemzeti érzületében megrokkant s valóban tvak nyelvében nvgvar k'sebb. Ság kinevelése, amely a legszolgaibb mó­don szolgálná ki az a'amhat^lom egész önkényes rendszerét. Ez a szel’em harso­gott rádión, sajtón keresztül a '"kisebbségi magyarság felé, ez a szellem tett időnként kísérletet arra, hogy a csehszlovák kor­mánypártok magyarny0' " szócsövein ke. resztül elvégezze konkolyhintő munkáját a magyar nép körében és e2 a szeljem szó­lalt meg annate a néhány meglávedt, job­bára erkölcsi tudatában megtorpant szo­morú egzisztenciánaik a közéleti működé­sében, melyről a mái történelmi napok mondtak félremagyarázhatatlan bírálatot. Ezekben a léldkvesztő években a felvi­déki magyar tanítói és tanári kar úgy ál­lott előretolt őrhelyein, mint a nemzet ka. tönája. Hatéban mindazzal a bom’asztS. erővel, mely rontó fermentumként hata't bele a nemzeti nevelés bénult rendszeré­be. Akkor arról volt szó, hogy hatalmi rendelet és tiltó szó ellenére bßlecgep- pentpft az anyaországtól végtelen távolsága ban felcseperedő magyar gyermek lekébe magyarságának tudátlángjuit, hogy meg­szűnj ék benne az országhatárai áltál tá­masztott mesterséges ür. Az országhatá­rok és a kulturális haté ' közti különb­ség, — amely olyan fénylő világossággal é.lt minden felvidéki magyar lekében, — ennek a különbségnek n raegértéeo olyan feladatokat rótt erre a nevelő társadalom­ra, melynek csak úgy tudott eleget ten­ni, ha a magyar iskolákra alkalmazott tantervét és a sokszor nyilvileg is hibás tanr.{cinyv?'ket a maga magvar íe’kéve1. her­vadhatatlan faj?7,eretetével, magyar világ­képével egészítette ki. A magyar sors, a magyar történelem időtlen nagyságai csakis így juthattak el emreli a fiatal ma. jfyarsághak a szívéhez és értelméhez, csak­is így történhetett meg az,, hogy ez az új fiata ság megteremthette a maga lelki kapcsolatait az anyaországi nemzettel s nem őrlődött fal a körülötte Zsibongó fa. Iánk nacionalizmusok versenyében. Külö­nösen az elmúlt hónapok nagy történelem- alakító pillanataiban érződött emuit a ki­sebbségi sorsban nevelkedett magyar fiád talságnak izzó magyareághita: a letóiroartó kapok jobb jövőt óhajtó fiatalos lázában szinte példamutató izgalommal állította minden hősies lelkesedését a nemzeti egy­ség felive’ő eszméinek szolgálatába. A felszabadulás lélekzételállítÓ ünnep­napjai után ismét hétköznapok dolgos pe­riódusai követ’resim'' »A 'kultú?Zmi-:s- é- riiím legújabb rehdehte megszabja a fel­vidéki magyar isko’áztatás további mene­tét: A tanítási re: :zer nem máról-hol­napra alakúi át. hanem fokozatosan alkal­mazkodik az anyaországbeli tanmenethez. Csak egy ponton történik rád lei'is és ré­geit óhajtott változás: a nemzeti és haza­fias szellemű nevelés gyakorlásának heve. Zeté.se terén. Mint a megáradt fo'yó az áttört zsilipeken, úgy ront be az ifjuoág fogékony kép.zeletvllágába a magyar mű­veltség, a magyar történelem mohón vá­gyott ismeretanyaga. Ismét szabad lesz megcsodálni a magyar sors fényes vezlr- férfiait, a történelmében élő nemzet való­ságos mozgalmait és tetteit, a dicső múlt, a fénylő elf idők nagyszerűségét, ismét ■i'zabad lesz lelkesedni a magyar tudomány, irodalom és művészet olyan egyéniségeiért, akikre ezideig nem jutott hely a tanterv­ben. Az eljövendő ideit magyar fiatalsága minijén torz befolyásolás nélkül ismérheti meg nemzetét erényévé’, hibájával egye,, temhen és büszkén vájhatja magát nem­zete öntudatos tagjának. A felvidéki magyar nevelésügy mérhör tetten tehertől szabadult meg a? anyaarr szághoz való visszatérése révén. Két évti­zed lankadatlan küzdelmei után ismét úgy áll előttünk,., mint a nemzetépítés friss, elhasználatlarr eszköze. ■M Teleki Sámuel Afrika magyar hősének emlékét ünnepli a tudósok világa ötven éve fedezte fel a Rudolf és Stefánia tavakat Rudolf trónörökös barátja — Ufifársa a pozsonyi Höhnet Lajos ma is él Bécsben Most ölven éve, hogy. Teleki Sámuel grjSf felfedezte a Rudolf, és Stefánia-lnva- k^t s a földrajzi tudomány nem hagyta -elmulm ezfcr-aHgtghiös évfordulót a Teleki­féle expedícióról való megemlékezés nél­kül. Vitéz Temessy Győző dr. ismerteti a Magyár Földrajai Társaság közleményei­ben Teleki Sámliéi gróf expedícióját. Teleki SámuéJ gróf expedíciójára 42— 43 éves korában ment. Korábban katona volt, majd 1881-ben országgyűlési kép­viselő és mindenekfölött kiváló vadász. Ez a képessége megszerezte számára Rudolf trónörökös meleg barátságát. Eredetileg a Tanganyika-tóhoz tervezett vádász- kirándulást. A trónörökös ajánlatára maga mellé vette a magyarországi, po­zsonyi születésű, de magát osztráknak valló HÖhnel Lajos lovag tengerésztisztet, helymeghatározási, földrajzi megfigyelési és naplóvezetési munkálatokra. Höhnel mint nyugalmazott ellentengernagy ma is él Becsben és ezidőszerint 81 éves. Küzdelem a halálos álommal Teleki 1887 január 33-án indúlt Zanzi- bárból és április 12-ép érte ei a Küinutnd- zsaro vulkát) vidékét. Június 9-én indult a KJbo megmászásába. Ez a vállalkozás a pompás szervezetű vadás? test) leljesitö- képftsségét is efőSen próbára, tette. Június 12 én nem egészen 3000 ®étqr magasság­ban tábort vert, másnap 4000 méternél magasabbra jutott és embereivel együtt JredvezöCen kői tömények között éjszaká­zott, A hőmérő —ril fokig esett éa séaT kinek sem volt megfelelő védelme a hideg ellen. Június f4-én vágtak neki a csúcs­nak. Höhnel csak a hóhatárig bírta, a tu­lajdonképpeni csúcs lábáig. Ott hóval ol­totta reltshétés szomjúságát és nyomban eláUcdi kimerültségében, felekt teljésen egyedül ment. tovább és 5300 méter ma- grrsarigba jutott d. Még 630 méter lett volna hátra. A ritka levegőben Teleki ajka vérzett és ellenállhatatlan álmosság fenyegette. így kénytelen volt visszafor­dulni: belátta, hogy menthetetlenül ott pusztul, ha elalszik. Telekinek magas tú­rákra megfelelő felszerelése nem volt.. A Kilimandzsárót később, 1889-ben két vi­lághírű alpinista, a salzburgi p\f,rtéeheh leír és a német HaWMayet gyö?t e iß, Még ebben az esztendőben kísérletet tett Teleki, q. Kilimnndzsa.ro testvérhegyének, a vulkánnak megmászására. Ez is egymagában égnek meredő hegy és Uganda tartományban Klkujy> vidékén, pontosan az Egyenlíto.„^lat^9ll. Teleki Több uiiut 60 éve! írja meg címét h rtgy eszi virögliagj-ma, tavasai Tő-évciö \* és ló^saái*­JsiyséM n két 0Í.JT.A JÜANUL meg^dhes^ük MaÜINÉR ÖDÖN maitBrme á és nöyyS resk. rt. BUDAPEST 72. POSTA FIÓK 44. . ÜZlETEK: FO 'Uii-lalilS-llT. Vflrö^ csás^r-öi 59,Barots-l£l 16. L I - .........'------­1887 szeptember 8-a és október elseje kd- Zött tartózkodott ezen a .tájon. H<Tihelf mint a* fit hagv részén á!ta|(ibáh, ekkor is. beteg volt és képtelsn a maSjrásra. Te'.du ismét egymagában indult úntefc. TiWka— ladt a hóhatáron, elérte á háborítói tg krC- lert' de a meredek szildacmcsot egyedül megmászni nem tudta. Úgy ítélte meg ak­kor a helyzetet, hogy ez a fal meg’miszhe- iatlan. Az 5238* méter magas csúcso csak 12 érvel később a svájci Maokitider- Flansburg-expcáició érte el. A magyat gróf bámulatos vakmerősége Teleki Í888 március 5-én érte el a fStt- dolf-tavat. A bennszülöttek ismerlek a ta­vat, beszéltek is rolnidé a tudomány szá­mára Teleki fedezte fel és ö is nevezte el a magyar trónörökösről. A tó déli végé­ben nagyobb szigét van, ennék Teleki a Höhnet-tó névet adta. A tó déli partján lévő működő vulkánok egyikét, egy 670 méter magas füstölgő hegyet Höhnel vi­szont Teleki-vulkánnak nevezte fel. Égy hó­nappal később Teleki expedíciójával elérte á Stefánia-tavát, Fenséges barátja felesé­géről nevezte el Teleki a tavai. A tó egé­szen sekély volt, többszáz méterre a part­tól is csak néhány centiméteres víáréteg födte. A sok hal alig fért el benne egy. mástól és töinégesén pusztáit el. Ugyanaz év júniusában Teleki áthatolt Turkána országon a Rttdolf-Íóió\ délkeletre, Ekkor kizáróan a férfiéreje teljében lévő teleki mentette meg az expedíciót á pusztulástól és Teleki erejét az ellenséges törzsek sorozatos támadásai, az élelem- hiány, a viszontagságos időjárás és dz állatok ellen való küzdelem sokszorosén próbára tette. Csodálatos lélekjelenlétével, bámulatos vakmerőségével minden vesze­delmen és nehézségen átvergődött. Maga élelmezte vadászzsákmányáVal az egész ex­pedíciót. Az egét*z útnak esze, szive, vezére ét Ura volt és maradt. Csak orrszarvúból 90 példányt ejtett el útja során. Különösen súlyos volt a hazatérés utolsó időszaka 1888 június—júliusában. Július 29-én ért az expedíció ,a Gudsszo- Nyakú folyóhoz, összesen 166 hapi felfe­dező út után. Telfeki induláskor 103 kilo­gramm volt, visszaérkezésekor mindössze 64 kilogfatr.ot nyomott. Teleki Sámuel gróf merészen végrehaj­tott felfedező útja új területeket, nyitott meg a fehér ember művelődése számára. A későbbi utazók adatai teljesen igazolják összes megállapításait. A világ tudomá­nyossága elfogadta elnevezéseit, méltatta érdemelt és elismerte Höhne}, buzgó és ala­pos munkásságát, is. A magyar felfedezők Sorában sikerei Teleki, grófnak az elsők kötött jelölnek ki helyet. A mágyar tudo­mány számon tartja nagy művél, kegysTM- tel idézi emlékezetébe., rettmtké'tyken alak- ját, a magyar ifjúság elölt pedig örökre követendő SUP példakép marad. wvfmdR, staniol, aluminium, „gOKrAsz- és fotóipar részére. DU AS BOKOR “ vn., srp.tnrcA st. «zahl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom