Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-20 / 13. szám
18 TEOTIDfftT -JfatijfKkHTWjAP j938 NOVEMBER 20, VAS4T?N AP tUmM WJBMWHBiMO« .- fs, fibs« alkoholtartalommal, kltühő rfllnőíjég. Gyártja: Hazai ikör-, rum- és szeszáruoy n. BUDAPEST, XIU, FORGACH-tJ. 0/r Telefon: 291-342 leválás után új sejtmagot és új élete ; fejlesztett ki. Nehéz, de diadalmas munka volt. A hosszú sza'ag 1919-ben a Pozsonytól Husztig az ú' határ mentén hol keskeny, hói vastagabb sávban elnyúló magyar r.'p még egymást sem ismerte. A tíz-negyven kilométer széles és négyszáz kilométer hosszú szalag nyugati vége erősen betartozott a Habsburz- kultúrába, s lényegében katolikusán és hatvanhetesen gondolkozott. A Vág ».völgyének városaiban, Pozsonyban s a Mátyusföldön élő többnyire német, vagy szláv eredétü egyedeiben egyformán vonzódott Budapest és Becs felé. Ez a nép polgári volt, európai kispolgári sablon, városlakó s a falvakban is előrehaladottabb, mint keletebbre eső sors társai. A csehszlovákiai magyar határsáv középső részének lakossága Lévától Kassáig teljesen Budapest vonzásában élt s a fővároshoz tartozó elővárosi népnek számíthatott (legfőképpen Losonc és környéke). A legkeletebbre eső terület, Kassa, Munkács, Beregszász a legkurucabb tömeget jelentette, szilaj, magyar vidéki élettel* intranzigens hazaszeretettel, negyvennyolcas református alapokkal, de a nyugatinál kisebb szervesfő erővel. Az új államban hamarosan kifejlődött ä nyugatszlovenszkói és a kelet szlovenszkói magyar típusa s ha lényeges különbséget a kettő között nehéz is találni, kétségtelen, hogy mindegyik külön központ köré csoportosult: a nyugati Pozsony, a keleti Kassa köré. Sokáig tartott, amíg a két rész megismerte és megértette egymást. A háború előtt a nyugatszlovákiai magyar legfeljebb Budapesten találkozott a keletszlovákiaival, felületesen és ritkán, egyébként az északnyugatmagyarországi megyék lakosságát semmiféle politikai, gazdasági vágj,' szellemi kapcsolat sem fűzte az északkeletiekhez. A központnélküliség átka Elképzelhető, mennyire nehéz volt e különfejlődésű, különszokású embereket összeegyeztetni és a közös politikának, a közös munkának megnyerni. A szerencsétlen földrajzi fekvés, a természetes központ nélkül elnyúló hosszú sáv, ah dl a hliszti ember huszonnégy óráig utazhatott, amíg Pozsonyba érkezett, •megnehezítette az egységes fejlődést és a- központnélkiiliség, a nagy távolság, gyakran megkönnyítette a helyi klikkek ói a helyi hiúságok kialákulását. Menynyivel gyorsabban' következhetett volna be a kibontakozás,. ha a csehszlovákiai magyarság tegyük föl arányosan és zárt területen csoportosul egy természetes központ köré, s mindén része egyforma távolságban van a centrumtól. Évekig tartott, amíg a szerencsétlen fekvés hátrányait, a szlovákiai magyarság és vezetősége kiegyensúlyozhatta. •* f Tökéletesen sohasem sikerült és a de* centralizálás erőfosztó módszerét a kisebbség ném mindig ke idilli ette el. Gazdaságiig, sajtópolitikáiig, a kultujpJ»«’ niegszejrvezés tekintetébeír szintén sok itaifékté&T Vick hajfestékkel Elrontott halták r^ndbehosása Ifínn Budapesf. »Y.,\ Petőfi Sándor-ulca 1. idyi), flpporKt-térV Telefon 188 - 519. l*olJ a á^ak! i nehézséget okozott a földrajzi elhelyez- kedes. Nem csoda, ha a magyarság fiatalabb vezetői gyakran a decentralizáló kantonál^jwegotdasra gondoltak a ki- „ ügyének rendezésénél, amikor még lehetetlennek látszott az azonnali elszakadás. A józanabb, realista, hűvös és deizillúzionált nyugatszlovenszkói magyar szorgalmával és bizonyos fokig szívós, de oportunus nemzeti érzésével J az utolsó pillanatig más maradt, mint a I lelkesebb, nyakasabb és abszolútabb, de puhább, hiszékenyebb és könnyebben széteső keletszlovákiai magyar. Csak egy előnye volt a lehetetlen földrajzi helyzetnek: a magyar határra ragasztott szalag könnyebben és természetesebben kerülhetett vissza az anyaországhoz, mintha másféle alakulatban helyezkedik el a csehszlovák államban. KEMAL, egy nép bálványa, aki meggyógyi tóttá Európa beteg emberét Az úl Törökország atyjának legendás hősi élete és kép* rázalos pályaiu ása a szaloniki adótiszt hásá ót a Dolma tíagcse-pa o a ravataláig Gyászbaborult egy ország. Meghalt az új Törökország atyja. Az Ltanbuli Dobná Bctgcse palotában, szultánok egyköri lakóhelyén ravatalozták fel Kornál Atntürküt, aki meggyógyította és talpraállította „Európa beteg emberét” és elindította az úton, amely a mai modern Törökország megteremtéséhez vezetett. A török flota zászlóshajója vitte a koporsót át, az ápici partokra és küLönvonát futott véle ovább AnJc<i*i, félé, amelyet majd róla neveznek el, hogy az új Török- onzíjf fővárosának neve hirdesse a törökök atyjának omlákít. Egy nép bálványa volt életében és bálványa marad halálában Komái Atntürk, akinél hősibb, legéndáSabb pályafutást ke* vés államfő élt meg. , Kemál A’alürk élele Kemál pasa 1881-ben Szaionikiben született. Édesapját, aki adótisa. volt, korán elvesztette, özvegy édesanyja nevelte. Fiatal korában kadét iskolába került, ahol feltűnt kiváló képessegeivel. Enver pasával együtt résztvétt az ifjútörök párt mozgalmaiban, egyik vezére volt az ifjú- törököknek, akik Abdul Hamid szultánt az zlko mány helyreállítására kényszeri- tették, majd 1909-ben detronizálták, hogy fivérét, Resadot, & későbbi V. Mohamed Szultánt ültessék a helyire a trónra. A balkáni háború alatt, 1912—13-ban Kemál a Dardaneílákat védő török hadsereg parancsnokának;"' FOTtVi basának a vezérkarában szolgáit, őrnagyi rangban. Ez a hadsereg a 4-ik bolgár hadsereggel állt szemben. 1913-tól 1914-ig kannal attasé volt a szófiai török követségen. Rendkívüli képességei különösen 1915- ben, a Dardanellák melletti harcokban tűn ek ki, amikor a parancsnokié német tábornoktól. Liman yon Sanderstól a pa_ rancShokságot átvette. „A sikerért életem, mel felelek” — jeleb-ette ki akkor Kemál. Sikerült is neki az ellenségét adnak ellenére, hogy már Stambult is fenyegették, a Dardanelláknál megvernie. Érdemei elismeréséül kapta a pasa elmet. Azután Arábiába helyezték á:, ahol az angol és arab csapitok fölött aratott sorozatos győzelmeket. 1918 október 30-án ízzel pasa kormánya Mudros ■ szigetén aláírta a 1 fegyverszüneti szerződést, amelyet Kemál a leghevesebben ellenzett. A fegyvérszüneti Hátátozmányok értelmében Arábiában kellett volna összegyűjtenie a hadianyagot is, hogy* átadja az antantnak. Azonban Mustafa Kemál nem teljesítette az antant parancsát, lumem az összegyűjtött hadianyaggal és csapatai maradványával Anatolidbá menekült s már 1919 tavaszán visszavert Mersíhd- ndt égy francia különítményt. Ettől áz időtől fogva arra törekedett, hogy ő Ügyen «. hadügyminiszter, ez a törekvése modern világnézete és forradalmi élvei miatt az akkori kormány ellenállásán megtört. Az antsnt azonban nem tartotta be a fegyverszüneti megállapodásokat, görög csávátok antant-segítséggel 1919 május 15-én Színimét is elfoglalták. Kemál pasa egyelőre pártja fejlesztésén dolgozott, mire a kormány jríbbhák látta őt a fővárosból eltávolítani. Kinevezték a keleti hadsereg főparancsnokává. Az ankarai kormányalakítás Törökország helyzete akkor kétségbeejtő volt. Sztambulbap az antant katonái voltsk gz urak, Kiliklábttn a franciák, Mezopotámiában az angolok, Adnnitól Koniaig at olaszok, az Ország kelő i részén az örmények, Szmirna és vidékén pedig a Kemál látta, hogy az országot végpusz ulás. fenyegeti, segítség csuk az országból jÖKH- gyors elhatározással Efse- rurhban ösázehma a Kis-Azsiában tar óz- kodó tábbrnokokkt, kifejtette előttük, hogy ez így tovább nem mehe', nyíltan állást foglalt a kormány ellen és nem sokkal utána a Kis Ázsiában tartózkodó antant tiszteket letartóztatta. A sztambuli kormány az események ily gyors lefolyásától megrémült ugyan, azonban a Slvaaban megtartott gyűlésen, amelyen Kemál pasa elnököl , már Kemál nézetét fogadták el. A kormány erre Kemál pasát félmentei.ta állásától, visszarendelté Szíambulbj, de ő megtagadta az engedelmességet. Keres» ül- viíi.ü, hogy az új választásokon sok embere jutott be a képvLselöházba, áz antant azonban híveit a képviselőház ülése közben letartóztatta és Máltába vitette. Erre Kemál, nem törődve a sztortibuli kor- tnánnyal, Ankarában új választásokat rendelt el és új nemze'l kormányt alakított, amely szakított a sztambuli kormánnyal és á sévresi bfketárgyalásoh megjelent megbízottai útján tiltakozott az. országot teljeseit szét darabotó békeszerződés-terúe- zei ellen. Majd minden erejét - arra koncentrálta, hogy a teljésen leZüllöt és tönkrement hadsereget talpraállítsa.. Vas- energiával és zseniális szervezők épess igével sikerült ez a nagy munka, amelynek első eredménye az volt, hogy az örményeket, utána pedig Inötiüben a görögöket megmerte. A győztes hadsereg parancsnoka, Izmot pasa később is hű munkatársa, majd miniszterelnöke volt Kemál. nak. Kemál pasa lázasan dolgozott tovább, a szultánnal ellene küldött hadséi'egét flieg, verte, a belső felkeléseket elfojtotta, a megszálló francia csapatokat pedig visszavonulásra kétif/szeritehe. Létrejött az ankarai szerződés, amelynek alapján a franciák klUkiát teljesen kiürítették. Továbbra is tikgikus volt azonban a helyzet a görög fron', oh. A görög csapa- nát, döntő vereséget mért a görög csapatokra és mihdazt, amit a görögök elfoglaltak és megszállva tartottak, tizenhárom nap Alatt visszaszerezte. A csata után a sztambuli antant főparancsnok Szhiírnába jött és kezet szorítva Kemállut> kijelentette, hogy történelem, ilyen győzelmet még nem látott”. Keviál Medánidban összeült az aniant-megbizottákkal, megkötötte a fegyverszünetét, melynek értelmében az antant kötelezte magát, hogy Sztambult kiüríti és megszálló seregét Tracia keleti részébe, egészen Drinápolyig visszavonja. Izmet pasa megkötötte 1923 július 24-én a tok támadtak és már csaik négy órányi távolságra voltak Ankarától, Ekkor az ankarai nemzetgyűlés Kemált egyhangúlag h ad se regf ő p a ráncán n k k á nevezte ki. Kemál huszonnégy napi kemény harc után a görögöket visszavonulásm kényszeri- tette. Kiváló haditényc után a nemzetKemál és Magyarország gyűlés érdemei elismeréséül a Ghaei (győző) névét adta neki. Kemál azután hűséges munkatársaivá!, fintet pasával és Fenti pasával újjászervezte a rettenetes veszteslgeken és megpróbálta ásokon keresztül ment török hadsereget. A következő évben újra megtámadj a görögöket, visszafoglal n Smir- lau.sünnei békeszerződést, amely halálos csapást mért a sévresi békediktá'.umra. A kapitulációk megszűntek és az ország visszanyerte teljes függetlenségét. Törökország; úifárzervezése 1923 szeptemberében Ankrra lett a kormány székhelye; 1923 szeptember 29-en kikiáltották a török köztársaságot, amelynek elnökévé Mustafa Kemált válaszolták riieg. Ez1- a választást 1927-ben és 1931- ben megismételték. Kemál p3sának, a gházinak, a hálás nemzet az Atntürk (a törökök atyja) nevét adományozta s még életében szobrot emelt neki Ankeráhan. Kemál Atatürk egyké erősbödő tekintélyét múta ta az Is, hogy Fr-nciaország elismerte Szíria függetlenségét, Anglia pedig Egyiptom függetlenségit. Ugyan cS:k 8 vívta ki, hogy a Népszövetség 193Q-ban széleskörű Önkormányzatot biztosított az alexániretlél szandzsák területén élő törökök számára. Kamill pasa miután katonri és diplomáciái sikereivel biztosltot a Törökország függetlenségét és'szabad fejlődését, nagyarányú reformokkal teljeesn újjáalakította az országod. Mindenekelőtt élt&rüile a kalifát üst, száműzte a volt uralkodócsalád, az Ozmán-ház tagján. Újjászervezte a törők háderőt és a gazdasági életet. Átszervezte a török jogszolgáltatást. ACvette A svájci polgári jogbt, az olasz bűn élő törvényeket és a német kereskedelmi törvényeket; elválasztotta az egyházat az államtól s Rendezte a nők jogait. Megszüntette a kötelező fátyolviselétet, megtiltotta a több- nejüségst, választójogot adott a nőknek, *— a török parlamentnek több mint huszonöt nőt tágja, van —; el1.örülte továbbá a fczvisele'et, elrendelte, hogy turbáht csak egyházi személyek viselhetnek s bevezette a láiinbetűk kőtelező használatát. Nagy gondot fordító t az iskolákra is. Teljesen modern szellemben szervezte át az iskolákat s Ankarában és jszfanbulban egyetemeket, főiskolákat átlitoit fel. A töröknyelv tisztaságára ‘ is gondja volt. Elrendelte, hogy á török nyelvet meg kell tisztítani az arab és perzsa elemektől, s ugyanakkor behozta a vezeték neveli kötelező használatát. Ezzel kapcsolatban a török államférfiak és hadvezérek — maga Kemál is — új nemeket vettek fel. Igv Kdzhn paSa az özalp Kdzim nevet vette fel, Fevzí pasa, vezérkari főnök, a cak. maki győzelem emlékére a C’ákmák Fevzi nevét; Izinet pasa <a, nagy inömüi diadal emlékére az iüömii Izmet nevét; maga Kémál pasa pedig az arab eredetű Kemal név helyett a Kamui nevét. Természetes, hogy a nagy reformok bizonyos ellenhatást váltottak ki. Fana ikus török papok kibontották a próféta zöld zászlóját és fellázították egyes vidékeken a népet az újító ellen, de Kemál könnyű szerrel elnyomta a felkelést, aminthogy sikerrel verte le a kurd lázadást is. 1926- bán míg összeesküvést is szőttek éle e ellen, de az összeesküvést leleplezték é'S az összeesküvők hadbíróság élé kerültek. Ketüal Atatürh í e'egsége Kemál Atatürk már rég óta betegeskedett. Még vezérkari tiszt korában májbaj támadta meg szervezetét, s életének küzdelmes évei során nem sok időt fordíthatott. betegsége gyógyítására. A szakariai csatában lezuhant lováról és kettős bordatörést szettvedett. A betegség, az izg3 Írnak és az ország újjá Építésével járó roppant munka lassan-lassan felőrölték egészségét s igy a májbaj teljésen elhatalmasodott rajta. Nyolc orvos is fáradozott áz államfő betegágya körül, de Kemál Atatürköt már nem' lehetett megmenteni az életnek. A gházi, az új Törökország «négalapítója örökré'behunyta fáradt szemét.- SÓ® ’0m A inegújhódott Törökország hamar felvette á kapcsolatokéit Magyarországgal. 1930 október 28-án B'ethlep látván gróf, akkori miniszterelnök, a török kormány meghívására Ankarába érkezett ÉS másnap meglátogatta Kemál pasát. Ez a látog-tás Vetette meg az alapját a török-magyar barátsági szerződésnek. 1933 október 18-án vitéz jákfai Gömbös Gyula Tnlniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter társaságában ugyancsak Ankarába utazott. Október 20-án érkeztek meg a magyar államférfiak Isztambulba. ahol Izmet pasa, miniszterelnök lakomát rendezet'ttsZtetettlkr*. A lakomén á török miniszterelnök és Gömbös Gyula magyar miniszterelnök emlékezetes pohár köszöntőkét mondtak a magyar-török barátságról. Október 22-én találkozott Gömbös Gyula ;s Kánya Kálmán Ankarában Kémál pasával és 24-én ünnepélyesen aláírták a török-magyar barátsági szerződés meg- kosszábbitásdról szóló szerződést. A török-magyar kapcsola'ok azóta is rendkívül szívélyesek voltak, ami a hagyományos mhgyar-török barátságon kívül elsősorban annak a meleg érdeklődésnek volt tulajdonítható, amelyet Kemál Ate- ‘■ürk a magyar nemzet iránc mindenkor támisitotit SÁGI PÁL > t
