Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)
1917-09-22 / 72. szám
Huszadik évfolyam 72. szám.___________________Sátoraljaújhely, 1917. _______________Szombat, szeptember 22. POLITIKAI ÚJSÁG 3ft«gj«l*n mincUn sxträdn és szombaton «st«- Késiratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kaziitcxyutcza é. Kiadóhivatal: CanS«smann 311. és Társónál. FŐSZERKESZTŐ: Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona. Félévre 6 korona. Negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 12 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Alkotmánypárt. — szept. 28. (L. B.) Ezerkilencszáztizben történt, békés időkben, távol a világháború gondolatainak rémétől, Magyarország politikai sorsának irányításában uj kurzus jelöltetvén meg, az Alkotmánypárt a király és nemzet harmóniáját célzó munkapárti törekvések ut- jából — félreállt. Sőt a párt vezér*, Andrássy, egyetlen hivét sem tartotta vissza attól, hogy a munkapártot e törekvések utján támogassa. Hogy közben az Alkotmánypárt ismét megalakult, ez ma már, a dolgok méhében rejlő okok ismerete mellett, érthetőbb momentummá vált. És ez nem csupán történelmi momentum. A külpolitikában 1910 óta sötétebben tornyosuló tellegek kötelességévé tették Andrássynak, hogy éppen ő, a külpolitikai kérdések ben világhíres, legnagyobb fia a nemzetnek, jobban előtérbe lépjen. A nemzet sorsdöntő, nagy küzdelmének előzményei során jó- szemű politikus Andrássy minden lépése mögött a külpolitikai re lációk vonalait látta. Hogy mi itt a végvidékeken, távol a nagy politika fütőkohójá- tól, ezt nem láthattuk világosan, hibás benne főként a rendszer, mely merev pártszempontokból nézte és nézette a dolgokat. Bizonyos önelégültséggel mondhatjuk, hogy — a munkapárti politikát, azt a szekeret, melyen az Andrássy lépéseit gyalá-'ó hirko rus járta be az országot, soha sem toltuk. Vártuk az események kifejlődését, mert éreztük, hogy Andrássy újabb aktivitása mögött nagy események előrelátásának rugói működhettek. Andrá.syt Tisza a katonai kérdések nyomán támadt parlamenti vihar sodrában vezettette ki a képviselőházból. fcs a háború első napján a magyar szó és dal tálától lelkesitve, piros-fehér-zöld pántlikásan sietett a nemzet a »beözönlő« orosz invázió megállítására. A »kivezetett« Andrássyt tragikus gyorsasággal igazolták az események és mégis a «kivezető« Tisza akarta volna a nemzeti erő kifejtésének a nagy világproblémába állított politikáját képviselni. £s éppen az Alkotmánypárt kizárásával, csendes, de annál intenzivebb üldöztetésével. Sajtójukban a gúny és méregkeverés minden eszközével a »pluralitásos grófok «-ról szólt a sok keserű ének és lám, éppen arról a pluralitásról is kisült, hogy ha törvény lehetett volna a javaslatból, ma nem kellene szégyenkeznünk azon, hogy Magyarország parlamentje az egyetlen a világon, a melyben a szociáldemokráciának egyáltalán nincs képviselete. Andrássy katonai és választó jogi politikája, az Alkotmánypárt közbül állván a munkapárti és a függetlenségi párti harcok malom köve közt, viselte az őröltetés o«iiumát; egy világháborút kellett megérnünk, hogy ezt a politikát megértsük, követhessük és tanuljunk belőle. Jól vigyázzunk, az előrelátás hiányán vagy eltévesztésén ma a nemzet uj ezer eaztendőa jövőjének sorsa fordul. Figyeljünk az Alkotmánypárt jövendő szerepére, vezérének szavára és elhelyezkedésére. ' . / polgármester Ujhely fejlődéséért • • Helyezzük Sátoraljaújhelybe a Törkölyfőző Szövetkezet székhelyét. — «zept. 82. Nagyfontoaságu, Sátoraljaújhely város kereskedelmi forgalmára jelentős mozgalmat indított Farkas Andor polgármester. A tokaj-hegyaljai szőlősgazdák törkölyfőző szövetkezete — amint annak idején meg is irtuk — Tokajt választotta székhelyéül. Az idő azonban rávezette a szövetkezet vezetőit srra az igazságra — amelyet kezdettől fogva hirdettünk — hogy a vármegye egész területére kirer- jedő minden fajta akciónak a vármegye székhelyéről kell kiindulnia. Mozgalom indult hát meg a szövetkezet kebelében, hogy a székhelyt Sátoraljaújhelybe, a vármegye székvárosába tegyék át. Ámde Sárospatak, mint minden más kérdésben, riválisként lépett fel a székvárossal szemben és erős akciót inditott a szövetkezet székhelyének Sárospatakra való helyezése érdekében. Farkas Andor polgármester felismerve a székhely idehelyezésének nagyfontosságát, ugyancsak akciót kezdett Ujhely érdekében és az akció sikerét biztosítandó, következő felhívással fordult Sátoraljaújhely város szőlőbirtokosaihoz : A „Tokaj-H«gyaljai szőlősgaz- dák törköly főző szövetkezetének« 1917. évi szeptember hó 23-án (vasárnap) délután Tokajban tartandó közgyűlésén fog elhatátoz- tatni, hogy a szövetkezet székhelye Sátoraljaújhelybe helyeztessék-e át? A megtartandó közgyűlésre azzal a kérelemmel hívom fel a t. Szőlőbirtokos ur figyelmét, hogy a közgyűlésen okvetlen megjelenni s b. szavazatával aa említett célt szolgáló indítványt támogatni méltóztaBsék. Szives tudomására hozom, hogy a cél elérése érdekében a t. Szőlőbirtokos ur részéről kifejtendő bármily agitáoióhoz készséggel nyújtok segédkezet s ugyancsak készségesen teszek magaraóvá — ha egyáltalán teljesíthető — minden oly, a város közönsége részéről elkötelezést jelentő ígéretet, a mely a megtartandó közgyűlésen abból a célból fog elhangzani, hogy a székhely ide való áthelyezése ügyének a közgyűlés többségét megnyerjük. Minthogy a megejtendő szavazás alkalmával egy szövetkezeti tag csupán 5 tag meghatalmazását érvényesítheti s a vidékről szerzendő meghatalmazások szintén érvénye- sitendők : aminél nagyobb számmal való megjelenés, a siker érdekében, fölötte kívánatos, ________ 3.885,650 koronát jegyzett Ujhely a IV. hadikölcsönre. Régen lezárult ugyan már a hatodik ro«gyar hadikölcsön jegyzési határideje, de csak e napokban állították hivatalosan össze a végső eredményeket. Nemsokára pontos a«ám»d*tok fogják hirdetni a magyar nemzet már hatodszor naeg- uyilvánu’t áldozatkészlégét, aminthogy már pontos számadatokkal szolgálhatunk Sátoraljaújhely áldozatkészségéről Közel négy millió koronát jegyzett Sátoraljaújhely város közön- a'ge a hatodik magyar hadikölcsönre. 0 yan imponá óan nagy össze get, amilyet a legvérmesebb reményünk lem hittek. De ennek a hatalmas eredménynek az érdeme nemcsak azoké, akik az áldozatot hozták, hahera azoké is, akik fáradhatatlan munkával agitáltak a hadi- kölcsön sikere érdekében. Főleg Mattyasovszky Kálmán tb. főizolg.birónak és Tima Tibor főhadnagynak van nagy részük az elért eredményben. Ök, akik pusztán csak iáját akaratukból hazafias érzéstől hajtva álltak a hadikö’csönt propagálók sorába, közel egy millió koronát jegyeztettek a hatodik ha dikölcsönre. Igazán csak leemelt föveggel állhatunk meg mindkettőjük előtt és a legnagyobb elismerés és hála hangján emlékezhetünk meg példát adó önzetlen házasságukról. De nem kicsinylendők pénzintézeteink érdemei sem. Ha akadtak is olyanok, akik nem állottak a várt buzgalommal a hadikölcsön szolgálatába, pótolta elmaradásukat a többiek megfeszített munkája. Első h« lyen kell természetesen megemlite nünk a Sátoraljaújhelyi Polgári Takarékpénztárt, mely egymaga 824450 koronát jegyeztetett. De nem kisebb az érdeme a Hitelbank réae- vénytársaságnak és a Sátoraljaújhelyi Takarókpónstárnak sem. Előbbi 530400 koronát, utóbbi 448650 koronát jegyeztetett. Álljon itt egyébként a jegyzési eredmény részletezése, amely önmaga dicséri Sátoraljaújhely város nemes áldozatkészségét: I. Sátoraljaújhelyi Polgári Takarékpénztár jegyzési eredménye: 824450 K II Hitelbank R. T. jegyzési eredménye: 580400,, III. Mattyasovszky Kálmán tb. főszolgabíró jegyzési eredménye : 450000 „ IV. Sátoraljaújhelyi Takarékpénztár jegyzési eredménye : 448650 „ V. A m. kir. honvédőrkülönitmóny (Tima Tibor főhadnagy) jegyzési eredménye: 400500 „ VI. Mezőgazdasági Bank r. t. jegyzési eredménye : 221000 „ VII. M. kir. adóhivatal jegyzési eredménye : 201000 „ VIII. Megyei Általános Bank jegyzési eredménye: 167800 „ IX. Sátoraljaújhelyi Központi Takarékpénztár jegyzési eredménye: 180050,, X. Sátoraljtujhelyi Népbank jegyzési eredménye: 128500,, XI. Osztrák-Magyar Bank fiókjának jegyzési eredménye : 190250 „ XII. Bankegyesület R. T. jegyzési eredménye : 106200 „ XIII. Zemplónmegyei kereskedelmi-, ipar, terraény- és hitelbank jegyzési eredménye ; 88750 „ XIV. M. kir. póstahivatal jegyzési eredménye : 75CQ0 „ Összesen; 3Ö856Ö0 k. Örömteli büszkeséggel hozzuk nyilvánosságra ezt az eredményt, melynél ékesebben semmi sem bizonyíthatja Sátoraljaújhely áldozat- készségét. De bizonyíthatja ez az eredmény ar ország hatalmas gazdasági erejét is, mert a sátoraljaújhelyi eredményhez hasonló valószínűleg az ország többi városainak jegyzési eredménye is. És ezért nem féltjük ennek az Országnak jövő sorsát. Mert amely nemzetnek fiai ekkora erőfeszítésekre, az áldozatkészségnek ilyen mértékére képesek, azt letiporni gaz- daságilag sem lehet. Lapunk mai száma 4 oldal.
