Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)
1917-12-15 / 96. szám
Huszadik évfolyam 96. szám. Sátoraljaújhely, 1917. Szombat, december 15. W9 POLITIKAI ÚJSÁG ÍKegj elen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-ufcza 6. Kiadóhivatal: Candesmann 311. és Társánál. FŐSZERKESZTŐ: Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona. Félévre 6 korona. Negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 12 fillér % Hirdetésedet a Iegjuíányosabb árban dözlünd jüíég két nap és eldől a világ sorsa. Eldől, hogy a derengés, mely rózsaszínű fényképét vetette a barna éjszaka sötétjébe, csalóka, tűnő őszi fény, vagy a visszatérő áldás örök csillogása, mely mutatja a megtalált utat a kibontakozás felé ? Nehéz és keserves két nap ez, a borzalmakban, gyászban, szenvedésben megviselt lelkeknek. Nehéz két nap ez, mely alatt élet és halál kérdése eldől, remények és vágyak tövises kálvária-utja ez. Teljes a bizalmunk, hogy meg lesz a szent, áldott béke. Hogy a keleti fényesség megmarad az égen, tündöklő csillagát nem takarják el uj fellegek. Hogy a re ményekből most mái nem lesznek keserű reménytelenségek. Az első lépést, melyet a belső láztól elgyötört orosz nép tett faradtan, de becsületes bizalommal felénk, nem lehet elutasítani. Nem lehet semmi okból. Árért sem, ha tehetetlen hódítási törekvések nem sikerülhetnek, azért sem, hogy az örök háború vakmerő örjöngői az egész világgal szemben is győzni akarnak. Mink élni akarunk, mink a béke nyugalmára, nem diadalmi torok véres örömeire vágyunk. Nem tudhatja senki, milyen üzeneteket vittek haza azok, akik a brest-litowski várfalak alatt tár gyalják a nagy kérdést. De hinni sem szabad mást, minthogy a megértés, a megbocsájtá5, az emberi türelmesség üzenete van a világtörténelem heroldjainak tarsolyában. A diplomaták nem akarhatnak, nem is üzenhetnek mást a béke útjára megtért orosz nép nek, mint amit nálunk is a népek akarnak : megértő, egymást meg becsülő, tiszta szép békét, melynek nyomán nem marad gyülöl- ség, nem marad a szivekben keserűség. Áldozatodban egyformán nagy ma a világ minden népe, akiket háborúba sodort a végzet. Mindegyik odaadta a mi legbecse- aebb volt neki, hagyjuk meg egymásnak, ami még becses, az önérzetet, az elégedettséget. Ha ilyen békét kötünk, soha sem állhatnak egymás ellen fegyverbe ilyen pokoli gyülölséggel a világ megszenvedett népei. Sohasem gyilkolhatják többé halomra törvényes megengedett formák között az életre teremtett embertestvéreket, Es ha a népek egymást egyszer megértették, megszerették, úgy nincsen többé olyan diplomácia, mely ezt a békét megdönthetné, felboríthatná. „Szeretet fája“ Gr. Széchenyi György főispán nagyarányú mozgalma •• Sátoraljaújhely város szegényeinek ingyen fával való ellátása érdekében. — dec. 15. Amitől féltünk, bekövetkezett, A hosszú enyhe őszt majdnem miu- deu átmeaet nélkül felváltotta a ke méuy tél. Az öreg Mikulás megrázta hóhermelines bundáját és a felhők magasságából tele szórta ezt a megátkozott földet csillogó hópikkelyek- kel. A bánatos szürkesség áthatlan jeges takaróval ború t be, megder- mesztve a testeket, lelkeket. És a mezítlábasok beláthatatlan hosszú sora akiknek ványadt sováuy testét már az őszi szél is kékre marta, kétségbsesetten tárják ki esdően, a nélküiőzésektől raeggómberedett karjaikat az emberséges emberek felé : »Mentsetek meg a megfagyás borzalmaitól, nyújtsatok módot, hogy takaratlan testünk legalább a nap néhány órájában élvezhesse az ott hon édesen jótókouy durizsoló me legét.« A panaszló szavak fájdalmas visszhangként verődnek vissza az apátián, anyátlan árvák, bánatos özvegyek kicserepesedett ajkairól, amelyekről az élet színét régen lemosta az elhuilajtott könnyek gyöngyszemes zápora. És Széchenyi György Gr. főis pánuuk a jajok toimácsoiojáva sze gődött. A tél hideg üdére nyomásának ólomsuiyát elviselhetőbbé akarja tenni azáltai, hogy kér Zam pleuváimegye földbirtokosaitól, fa- ktreskedőitői, fatermelőitől fát „Szeretet fája“ gyanánt a sorsüldözöttek részére. Szomorúan köztudott tény, hogy a háború okozta nehéz megélhetési viszonyok ólomsuilyal nehezednek reá egyes társadalmi osztályainkra, legkivált olyanokra, amelyek gigászi küzdelmünkben vérrel és mnnkaerővel emberfelettiin áldoznak. örvendetesen tapasztalható viszont az a körülmény is, hogy azok, akik a konjukturális gazdagodás előnyeit nem remélt módon élvezik, nem zárkóznak el attól az áldozástól, a jótékonyság abbeli gyakorlásától, amellyel a sújtott és nélkülöző polgáitársaik nyomorúságos helyzetén könny itenek. Eunek a ténynek és tapasztalatnak összevetése adja az impulzust eme soraim megírására. Mélyen benn járunk az őszben és a tél halálos ölelése ijjesztő rémként közeleg. A szenvedők és a nélkülözők hosszú sora, tarkítva az apátián anyátlan árvák, bánatos özvegyek százaival kétségbeesetten tekint a mérföldes lépésekkel közeledő tél felé. Mindnyájuk ajkán fájdalmas kérdőjelként lebeg, hogyan fognak védekezni a tél fagyasztó hi d gével szemben, kinek az atyai gondossági! szive fogja lehetővé tenni, hogy néha napjáu élvezhessék az otthon édesen jótékony melegét. A sok bánatos kérdésre, ismerve az eddigi atyai gondoskodást, úgy hiszem Zamplóuvár- megye nemesen érző kösönsóge fogja a méltó feleletet adui. A tüzifaternaés egy hányadának „szeretet fája“ gyanáuti ingyenes vagy nagyon mérsékeli árbaui felajánlása által lehetővé fogják tenni, hogy kitűzött célomat, — mely nem egyéb mint Sátoraljaújhely város nagyon nagy számú szegényének ingyenes, esetleg nagyon mérsékelt árbaui fával való ellátása — elérhessem. Evégből megkérem, méltóz, .,, . ,. „kir. a r*1, kir. horvát-szlavon tasséic az altalam megindított „sze^csendőr3ég ama tÍ8Btjeif ie!készei retet faja“ mozgalom részére in gyen vagy mérsékelt áru fát ajándékozni és eme nemes cselekedetéről a Sátoraljaújhelyben megjelenő „Felsőmagyarországi Hír- lap“-ot a fa mennyiség és mikénti ajándékozásának megjelölésével, a megbízásomból történő nyilvántartás, az illetékes főszolgabirói hiva talt pedig, az összegyűjtés és elszállítás céljából kiértesíteni. Nemes cselekedetének jutalma az az ei nem múló hála és mérhetetlen köszönet, amellyel a szegények ezrei jótékony adakozását kisérik. Gr. Széchenyi György, Zemplénvármegye főispánja. Zanaplénvármegye páratlanul áldozatkész közönsége már a mozgalom első piianatában is méltó fe'e- letet ad. Lakos István 1 waggon fa, Dr. Fuch EmilVéke4 szekér fa, Ligeti Miklós 2 szekér fa, Műnk Pál 200 korona felajánlásával sietnek elsők lenni az adakozók között, ama hosszú névsorban, a melyikben bizonyára ott fog tündökölni a vármegye minden fa- birotosáuak a neve. Buzdítani úgy hiszük felesleges. Mindenki akinek szive van akiben emberi érzések vannak ad a nemes mozgalomhoz annyit, amennyi tőle telik. Gr. Széchenyi György főispánnal szemben legyen a mozgalom nagy hatalmas eredménye bizonysága annak a szetetnek, ragaszkodásnak, amellyel főispánunk iránt Zemplénvármegye egész közönsége viseltetik. Testvéri szeretettel ajánlja fel mindenki „szeretet fáját“, a melynek életet vissz* varázsló melege, egy félben marad élet minden örömét fogja elregélni hideg téli uapokon, az özvegyeknek, az árváknak, a nélkülözőknek. Segélyezés a Szurmay- Sándor-alapból.- dec. IS.' A társadalom áldozatkészsége lehetővé tette, hogy a magyar S»ur- may Sándor-alapból, valamint a honvédelmi miniszternek segélyezési célokra rendelkezésére álló egyéb pénzekből a segélyezés megkezdessék. Egyelőre egyszeri pénzsegély nyújtásról van szó, amit a drágaság és a tél közeledte indokol. A na. kir. honvédelmi raiuiszter a törve iyhatÓ3ágokhoz rendeletét intézett, mely szerint a m. kir. honvédség, a m. kir. népfölkelés, a m. és tisztviselői, valamint tiszt- és<tisztviseiőjeiöltjei, akik a háborúban rokkauíak lettek vagy hadisó- rültekké váltak és segítségre rászorulnak és a kérelmezés idejében tényleges katonai szolgálatban nem állanak, továbbá a háborúban hősi halált ha't, sebesülés vagy harctéren szerzett betegségek (sérülések) következtében elhalt m. kir. honvéd, m. kir. népfelkelő, m. kir. ép m. kir. horvát-szlavon cser.dőrtisztek, lelkészek, tisztviselők, tiszt- és tiszvise- lőjelöilek özvegyei és árvái segélye-, zés iránti kérvényeiknek benyújtására felhivassanak. A kérvények szerkesztésének egyszerűsítése és megkönnyítése céljából űrlapok lesznek a na. kir. honvéd állomás-parancsnokságoknál. Budapesten a na. kir. honvéd térparancs- nokságuái eg} szerű szóbeli, vagy levelező-lapon beküldött irásbeÜ kérelem alapján kiszolgáltatva mindazon gén yjogosuhakuak, akik, segély iránt kérvényt benyújtani óhajtanak. A kérvényezőnek az általa kitöltött és aláirt kérvényt lakhelyének községi e'ő!járóságáuál (polgármesterénél, Budapesten kerületi elöljáróságánál) kell benyújtania, ahonnan azok haladók nélkül továbbit- tatnak. Zongorái bérelnék Ajánlatokat a kiadóhivatalba kérek Lapunk műi száma 4 oldal.
