Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-03-06 / 18. szám
Ara: 12 fillér. Huszadik évfolyam 18. szám. __ Sátoraljaújhely, 1917. Kedd, március 6. POLITIKAI ÚJSÁG Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem aöunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 5 Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Or. HOLLÓ ANDOR Előfizetési árs Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban kőzlttn „Légy üdvöz, kikelet és nép- szabadság szent hava, március" ! Ezen a hangon kell intonálni, mikor a beköszöntő aktualitásról, a tavasz-elő haváról monduuk éneket. Szót ejthetnénk aztán ibolyáról, amik apró kék szemekkel ábrándosán néznek bárányfölle gekre és jó időért imádkoznak az egekre, ibolyákról amik áhítatra intenek, békére, csak mi nem halljuk őket. De ki törődik most a nép- szabadság gyönyörű hónapjával ? Talán még az iskolás gyerek sem örül előre március idusának, amikor oly szépen és lelkesítőén beszél majd a tanító ur Petőfiről meg a márciusi ifjakról, és azért leckét mondani nem kell, a Talpra magyar !-t kell esetleg szavalni, és lesz vakáció. Ibolya s más virág, lehetnek bőven, virágozhatnak számos tavak partján, mert tó ott is van, ott is lesz, ahol igazán nem kéne De a búza meg a rozs talán még az untauglich lírai költőt is jobban érdekli most, nem is beszélve a fronton harcoló taiglichról. Gyerekeknek meg unott is lehet már a vakáció mert sok iskolában szünetet parancsolt a szén, ami nincsen. S a szabadság ! Ugyan kérem. Már három éve harcolunk érte s közben el is felejtettük, hogy érte dúl e harc. Most csak békét akarunk, békét, az élettel szépet, fehéret, vértelent. Hol van most a szabadság, hová bujt az ágyudörgéstől, szörnyű halál jajoktól való rettentében ? Életükkel. mindenükkel, még a megváltó gondolatainkkal, még a szabad képzeletünkkel is rabszolgái vagyunk a háborúnak. Holott a gályarabnak is béklyózatlan röppenhet a képzelnie akár a végtelenbe, de a miénket lenyűgözi és akármi merész és távolra száguldásából is visszarántja a fölöttünk mindenható nagy ur: a háború ! Pedig nem szabadulunk tőle az utolsó nagy próba nélkül. Har colni és győzni! Ezt mondotta a német birodalmi kancellár. Az amerikai elnök fölhatalmazást kér minden hadikészületre — német szövetségesőnk ellen. A már har. cos ellenségeink régen kijelentették, hogy most tavaszra feszitik meg minden erejüket. Gyönyörű március, nem a szelíd ibolyák, nem a szabadságnak orgonázó tavaszi fakadások szent hónapja leszel, hanem a tüzé, a tovább gyújtogató szikráké, a még magasbodó vörös lángoké ! Most jön a tavaszi nagy próba, bízva és remélve, sóvárogva hisszük, az utolsó próba. Előbb ezt álijuk meg. (Es semmi kétség, hogy bizton megálljuk.) Előbb az élet! Aztán jöjjön majd ibolyás március, aztán a szent szabadság! Munkások rekvirálása Az alispán ur figyelmébe. (7?) Hogy a kormány szükségét látta iutéakedni a raesei munkák elvégzésének biztosítása érdekében, beszélő bizonysága annak, hogy minden talpalatnyi föld termésére égető szükség van. Es ez fokozottan kötelességévé teszi a hivatalos körüknek, hogy minden lehetőt elkövessenek arra, hogy minden dologképes ember a iegodaadóbban megtegye ez irányban hazafias kötelességét. A múlt tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a plakátokon való felhívás, figyelmeztetés, utasítás, fenyegetés semmit sem ér. Még a ha* disególy megvonásával való fenyegetést is nagyon sokan kinevetik, mert a hatóságnak alig van módjában, hogy plakátirozott intézkedéseinek érvényt szerezzen. Azért, hogy a kormány rendeletében foglalt üdvös intencióknak megfelelni lehessen oly intézkedésre ■ volna égető szükség, mely végrehajtható, mely alól kibújni nemiehet. A múlt évi intézkedések azt eredményezték, hogy a munkabérek folyton — elképzelhetetlen ma gasságig emelkedtek. Öt koronán alól még a rokkant vén emberek sem állottak munkába, akik pedig fél annyit sem voltak képesek dolgozni, mint erősebb társaik, de még hátráltatták is a munkát, mert eresebb társaik is lassabban dolgoztak, hogy a gyengébb kevesebb munkája, hatramaradása ne Jegyen annyira feltűnő. Hallatlan volt a szüreti költség is, amikor hatórai munkáért szedők 3—4 kor., putto- nosoknak 4-5 kor. taposónak 7 koronát kellett fizetni. Ha a munkabérek nem szabá- lyoztatuak és e szabályzatok végrehajtására a legszigorúbb intézkedések nem tétetnek, akkor megállás megint nam lesz, mert a napszámosok már most 10 koronás napszámról álmodoznak. Hogy a földmivelésügyi minisz- tér által az alispánnak küldött rendeletnek teljesen megfelelni lehessen a következő intézkedések megtételét látjuk szükségesnek : Megállapítandó mindennek előtt a munka idő. De nem arabok munkába bocsájtásának és haza vezé- nyelésének tekintetbevételével. Mert ha azt akarjuk, hogy minden talp- alattnyi föld megkapjon minden munkát, akkor nem 7—8 órakor kell munkába állami és nem lehet a munkát 6—7 órakor elhagyni, hanem napkeltétől besetétedósig tartani, mint ez előtt volt. Meg kell állapítani a munkabéreket, de úgy, hogy annál S9ra többet kérni, sem fizetni ne legyen szabad. Leghelyesebb volna, ha a munkaadó a hatóság kezébe fizetné be a munkabért. Á munkabérek órára lennének megáíiapitandók, hogy a késedelmesen érkező vagy a munkából előbb kiálló béréből a megtérítés levonható iegyen. A múlt évi hallatlan béremelésnek legfőbb oka az volt, hogy a munkaadók, csak hogy szükséges munkájukat elvégezhessék egymás ellenére Ígértek többet a munkásnak. Össze kell írni requirálni a munka- köteles embereket,fuvarosok valamint munkaadókat és azt is, hogy kinek minő munka végzésére, mennyi munka ra van szüksége. A hatóság által e célra kirendelt muukás felügyelő, azután beosztja a munkásokat minden napra oda, ahol akkor, rasly muoka végzésére szükség van. Célszerű volna minden csapat egy tagját csapatvezetőnek minősíteni, munkakőnyvvel ellátni, melybe a munkaadó köteles legyen a munkába állás idejét bejegyezni. Ha ily rendelkezések tétetnének és csak azok ellentmondást nem tűrő szigorúsággal végrehajtanának, remélni lehet, hogy munkásban nem volna biány és megmunkálatlan föld nem maradna. f háború és a városok háztartási egyensúlya. Összeírják a íöbbkiaDást. A magyarországi községek és a törvényhatóságok anyagi helyzete már a háború előtt sem volt valami rózsása a legtöbb pénzügyi, zavarokkal küzdött, amelyeken különféle pótadókkal és egyébb jövedelmi források megnyitásával akart segíteni. A háború országszerte megnagyobbította még a költségvetésük deficitjét és ennek következtébon attól kellett félni, hogy háztartásuk teljesen összeroppan. A belügyminisztériumban aggodalommal nézték a helyzetet és már régebben elhatározták, hogy a községeken az eddiginél erőteljesebben fognak segíteni. Ebhez azonban annak megállapítása szükséges, milyen többkiadások merültek fel minden egyes község és törvényhatóság budget- jében. A belügyminiszter ezért már 1915 ben valamennyi törvényhatóság közönségéhez körrendeletét intézett a hadiállapot követkeitében a vármegyéket, a városokat és községeket ért károsodások nyilvántartása ügyében. Most azután a belügyminiszter ebben az ügyben újabb rendeletet adott ki, amelyben meghagyja, hogy a háborús többkiadások táblázatába ae kell venni azokat az összegeket is, amelyeket az alkalmazottak egy- szersmindenkori segélye óimén, a családi pótlékot helyettesítő rendkívüli évi segélye címén a háromnál több gyermekkel bíró alkalmazottak részére ; katonai szolgálatra a hadjárat alkalmatlanná vált alkalmazottak részére nyugdíj, úgyszintén katonai szolgálat közben elhalt alkalmazottak után temetési járulék, özvegyi nyugdíj és nevelési járulék cimén; a hadiállapot folytán szükségessé vált különféle megállapítások céljaira kiküldött alkalmazottak költségei cimén és végül menekült családok és gyermekeik elhelyezési és tartási költtógei óimén véglegesen a vármegye, a területén lévő rendezett tanácsú városok, valamint a községek terhére fizettessék^, E rendelet kiadása nyomán az a hír terjedt el, hogy a háború folytán szenvedett károkat akafja a minisztérium összeiratni és azután megtéríteni. Mint magából a rendeletből kiderült, erről szó sincsen. A kormány érzi, hogy tenni kell valamit az anyagi bajokkal küzdő községekért és maga is kiváncsi, milyen többlet költséget esinált a háború ; de hogy mikor és milyen módon fog rajtuk segíteni, az még a meszese jövő kérdése. fi hadiözvegyek nyugdijelőlegét ki kell adni. fi pénzügyminiszter rendelete. Rendkívül nagy fontossággal biró rendeletet bocsátott ki a napokban Teleszky János pénzügy miniszter. A rendelet hivatva van megszüntetni azokat az anomáliákat, amelyek a katonai özvegyi nyugdijak kiadása körül előfordultak. Egy régebbi rendelet szerint ugyanis a községi elöljáróságok a katonai özvegyeknek a katonai nyugdíj folyósításáig a Lspunk mii isámt 2 ©ics»l
