Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-01-26 / 7. szám
Ara i 12 fillér Sátoraljaújhely, 1917. Péntek, január 16, Huszadik évfolyam 7. szám. 99 POLITIKAI ÚJSÁG Megjelen minden szerdán és szombatén este. Kéziratokat viasza nem adunk.. Szerkesztéséé: Kazinczy-utcza 5. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társénál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban kfizlOn A képviselőház ülésezései elé méltán tekint a politikai közvélemény élénk vára* kozással. Hisszük, hogy au ellenzéki pártok teljes felkészültséggel mentek bele a parlamenti küzdelembe. Tisza István kormányzása bőséges anyagot ad az ellenzéknek a meginduló nagy vitákhoz, melynek rendjén egész meztelenségében ki log tiinni a Tiszakormány minden vétke mulasztása, visszaélése : ki log tűnni az, hogy Tisza István milyen rettenetes köny- nyelmüséggel dobta áldozatul a nemzet nagy erőit és érdekeit mindig csak a maga hatalmának fentartása okából. Ki fog tűnni, hogy a háborús idők alatt a kormány a neki jutott rendkivüli hatalommal rutul visszaélt; hogy jogaikat, szabadságokat letiport: hogy rendszertelenül kormányzott és az ország kárára gazdálkodott, Ki fog tűnni, hogy reakciós szelleme átgázolt minden liberális és demokratikus gondolaton és az ország és nemzet tekintélyét nem volt képes megoltalmazni még olyan időben sem, mikor a nemzet fiai a harctereken világraszóló dicsőségeket szereztek a magyar névnek. Számonkérés lesz ott a képviselőházban. Számonkérése a roppant áldozatoknak, amiket hoz tunk és számonkérése az elfecsérelt nemzeti erőknek. Az országra a legsúlyosabb bajok nehezednek, s ezek a bajok jobbára közvetlenül (ütőinek össze a silány, lelkiikiismeretlen kormányzással a kormányzás erkölcstelenségével, hatalmi önzé- zésével, parturalmi cinizmusával. Az ellenzéki pártok elemi kötelességet teljesítenek, mikor a kormánnyal szemben a számon kérést végzik. Tartoznak ezzel a nemzet érdekeinek is. De, tekintélyének is, mert már megelégelte az ország és nemzet azt a hazugságot, hogy az ország ereje és tekintélye kivánja meg a politikai közvélemény némaságát és az ország belső helyzetének eltitkolását csak azért, hogy a nemzet kifelé egységesnek és megelégedettnek tűnjék föl. A nemzet meggyőződhetett arról, hogy tü relmével s az ellenzéki pártok lojalitásával Tisza István rulul visszaélt. A nemzet meggyőződhetett arról, hogy sérelmeinek elhallgatását a kormány és pártja csak a maga önző párturalmi ér- dekei számára használja ki és hogy a nemzeti szolidaritás kifelé való mutogatása mellett egyre többet és többet veszítünk abból a belső erőből, amire a jövőben szükségünk van, hogy megélhessünk es hogy a majd elkövetkező békében meggyógyíthassuk ezer féle bajunkat, betegségünket. A háború gazdasági oktatása. Ma a háboruaak csak a terhelt éráik a népek. Arait használt, azt csak a békében fogjuk észrevenni. Neküuk, magyaroknak legkiválkép- pen gazdasági téren ssolgál útmutatásokkal. Míg egyrészt reá rauta tott arra, hogy hazánk egész Közép- Európa éléstára, addig másrészt fel- nyitottta,iiemUaket, megállittatta velünk könnyelműségünket. Magyarország históriai emlékezet óta tejjel-méazel folyó Kanaán volt. Mégis belpolitikai életünk évtizedek óta attól hangos, hogy sae- gónyek vagyunk, nem tuduuk boldogulni, iparunk, kereskedelmünk elnyomott, Ez a ke,erű igazság, ellenzéki politikusaink saerint az önálló vámterület viszonyára vezethető vissza. Van ebben valami igazság. De nem csak az önálló vámterület a gazdasági boldogulás nyitja, hanem a lakosság gazdasági készsége is. A magyar ősidőtől fogva ga- valiéreskodő volt. A gaadaságosan élés épp úgy ismeretlen volt előttünk, mint ahogy eredendő bününk, a «sírunkba fullás. Veszünk drágán, adunk olesón. Arai javuak van, azt nem tudjuk megbecsülni. Nem erényünk a takarékosdás. De jött a világháború, amely nemesek vérben, da gazdasági téren is erőpróbát kiváu tőlünk. Megtanultuk, hogy igényeinket hogy kell lefokozni, rájöttünk; hogy lehet értéket termelni, ahol eddig nem volt jövedelem. Ez a gazdasági érzék, többterraelésre törekvés nem állami irányítás folytán sarjadt ki, hanem a háborús kényszer hatása alatt. A magángazdálkodás keretében zz egyén jobb sorsot igyekezik magának biztosítani. Takarékoskodik és termel, kesdi kihasználni a munkaerőt, a munkaalkalmakat. Ez as igyekezet csodákat müvei. Jóllehet egyrefogyott a bevonulások követkestében a munkaerő, az igavonó állat, mégis a bevetetlen terület talán kevesebb volt az eddigi háborús években, mint a békében. Ea hihetetetlsn, de való, Hogy történhetett es mégis ? Úgy, hogy jobban igyekeztünk, többit dolgoztunk Az eddig ki nem használt női munkaerő is bevonatott a nemzeti termelés nagyszerű munkájába. Tehát ezt az államot fenn lehet tartani a ma itthon levő népesség munkájával is. Már most, ha a háború véget ér, aminthogy egyszer csak véget kell érnie, a frontról és a hadifog- ságqól hazakerül a háború alatt gazdasági tekintetben nem számítható sok százezer és millió munkáskéz. Ebben a pillanatban aztán már lehet érvényesíteni a háború gazda- dasági oktatását. Ha háborúban mi, a háború utáu visszatérők nélkül is fel tudtuk tartani a nemzeti gazdálkodást, termelést akadálytalanul, mennyivel többet lehet produkálnunk majd akkor, ha kétszeresére, háromszorosára fog emelkedni a mun káskezek száma ! Ha a háborn oktatását megszívleljük, sokkal fejlettebbnek kell lennie gazdasági életünknek a háború előtt. Többet kell tudnunk termelni, jobban ki kell használni a nemzeti munkaerőt, okosabban kell gazdálkodnunk. Ezek a gondolatok így papírra vetve, természetesen csak cikk szóvirágok. A gyakorlati életbe bevive, azonban már praktikus gazdasági elvek lesznek. Nyomában vagyonoskodás, gazdasági fellendülés fog járni. A háború a ma hadban álló nemzetek között, ha nem is kimondottan, valósággal folytatódni fog a gazdasági téren. Az államok a háboiu sebeit, anyagi veszteségeit gazda* sági^téren fogják igyekezni helyrehozni. Minden nemzet fokozott gazdasági életösitönnel fog igyekezni vagyonosabbá lenni. Ebben a gazdasági háborúban kell nékünk .érvényesíteni azt a békében pihenő energiát, amivel a háború alatt is fenn tudtuk tartani termelésünket. Erre a harcra kell felkészülnünk, mihelt „kitör“ a béke. Ezt a felkészültséget ám nem kormányrendeletek fogják ránk erőszakolni, hanem nemzeti ambíciónk, lelkiismeretűnk. Ennek kell késztetni az állam minden egyes polgárát arra hogy az eljövendő békében is teljes munkaenergiáját érvényesítse a nemzeti vagyonosodat érdekében. Ha ilyen lesz a magyar, akkor a harcterek után a népek gazdasági versenyében is megnyeri a világháborút 1 Menyasszonyi kelengye bevásárlásnál ajánljuk Szegő Sándor ruhaáruháznak nagy fehérnemű osztályát. Esőlrangu áruk, olcső árak. fi városi képviselőtestület szerdán délután tartotta rendes képviselőtestületi gyűlését. A hosszú tárgysorozat egyes pontjai legnagyobb részt, vitta nélkül mentek át határozatba kivéve a legtöbb adót fizetők névjegyzékének egybeállítására kiküldött bizottság jelentését és a város elöljáróságának jelentését az 1917, évre érvényes községi választók névjegyzékének össze állítását és a választó kerület megállapítását illetőleg. Az elaőben említett tárgynál többek hozzászólása és indítványa után dr. Székely Albert közbevető indítványa fogadtatott el, mely szerint 8 nap alatt a polgármesternél történő jelentkezésre szólitatnak azok, akik a névjegyzékből kimaradtak, akiket ez által sérelem ért. A választó kerületek megállapításánál szavazat többséggel az elöljáróság javaslata lett elfogadva, mely szerint a város továbbra is bárom választókerületre lesz beosztva. A város szénszükségletét előnyös árban biztosítandó felszólítják az illetékes tényezőket, hogy a szónke- reskedőket a jövőben ne a legnagyobb idényben, hanem jóval szezon megkezdése előtt szólítsák fel ajánlat tételre. Határozatba ment át a tanács javaslata a szikviz fogyasztási adó tárgyában úgyis a pénzügyi bizottság abbeli előterjesztése, hogy a villaaygyár magánháztartásoknál a világítási dijat egy fillérrel, azaz tíz fillérre emelje, mig közvilágításnál tiz százalékkal többet az eddig felszámított egységáraknál. Az állategészségügyi felügyelőnek a marha vásárokon végzett munkájáért 120 korona havi dijazás a napidijasoknak 4 korona napi dijat, a vasúti állomáson a podgyáist ellenőrző közegnek harminc korona havi díjazást, az éjjeli őröknek 9 korona napi dijat állapítanak meg. A városi gyám pénztár által kezelt összegeket gyümülcsöztetés eéljából egyenlő arányban a helybeli pénzintézeteknél helyezik el. A város vizmü üzemének zavartalan biztosítása céljából készségesen kölcsön adott nyers olajért Szepesi Simon máv, felügyelőnek köszönetét fejezi ki a képviselőtestület és a jövőbeni zavarok elkerülése céljából szives közben járására gróf Mailáth Józsefet a rokkantügyi hivatal miniszteri biztosát a közgyűlés egyértelmüleg lelkesedéssel megkéri. Az általános népkonyhának öt hónapon havi 600 korona, az izraelita népkonyhának évi 800 korona hozzájárulást és fát szavaznak meg kapunk mai iiAim 4 «Wal