Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-08-13 / 64. szám
64. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, augusztus 13. Ilyen gyalázatos, csapnivaló, slendrián közigazgatás, ahol a városgazda kioszt több ezer korona értékű ínséges segélyt s még csak azt se kérdi senki, hogy kinek adott belőle, — ilyen nincs sehol a világon, csak Ujhelyben. Ez az a hires Székely-korszak, amit olyan nagyon szeretnének egyesek visszaállítani! Persze, hadd kukuricázzunk tovább!) Ha Székely Elek csak azt kö vette volna el, hogy tudomásul vette a Csoltkó jelentését anélkül, hogy részletes kimutatást kért volna tőle, már ez is a legbünö- sebb mulasztás és hanyagság volna. De mikor tudjuk, hogy azért nem kért kimutatást, mert ő is és pátrónusa is benne volt a szűkölködő kisgazdák lisztájá- ban, akkor ez már nem mulasztás. de szánékos, gonosz palástolása a saját kapzsiságának. Székely mint hazafi. De hát a kimutatást felsőbb helyre is fel kellett terjeszteni. — Hát ezt nem reklamálta soha a felsőbb hatóság ? ,, , De igen. Csakhogy akkor már bejött a darabontvilág. Pallavicini darabont tőispán merészkedett egyszer valami kimutatás félét, vagy pótlást vagy mit kérni. Erre Székely Elek hazafiui pózba vágta magát s ráírta a rendeletre, hogy mint nem törvényes hatóságtól származót, irrattárba teszi s nem felel rá. Lám, mire volt jó a nemzeti ellenállás ! Székely és Mecz- ner megmenekültek a számadás alól s még nagy hazafiak is voltak! . , , , Szép főispánunk van! íme, ezek történtek Ujhelyben. A szegényektől a számukra küldött segélyt elharácsolta két gaz- dag ember, a jeles két barát,j Meczner és Székely. Gyalázatos dolog! Aláírni a kötelezettséget, hogy az érkező terményt csakis a valóban szűkölködő kisgazdák közt fogja kiosztani s aztán annak a telén megosztozni Meczner Gyulával 1 Lehet e kifejezést találni, amely ennek az eljárásnak a komiszságát meg felelően jellemezzed A tisztesség legelemibb szabályai szerint azokból a terményekből vehetett inkább mindenki a világon, csak az a polgármester nem aki kötelezettséget vállalt, hogy azokat a valóban szűkölködő kisgazdák közt fogja kiosztani a az a pénzügyi bizottsági elnök s városi első vezérember nem, aki ebben a minőségében a város részéről első ellenőrzője volt a polgármesternek. Az erdöügy. Másban is együvé kerül ennek a két urnák a neve. Itt az erdő- üay. Csak a konkrét tényeket ad- juk elő. 1904-ben kérte Székely polgármester a minisztertől, hogy épületfa céljaira a városi erdőnek egy 80 éves tölgyfákból álló hai- madfél holdas részét soronkivül 1904-ben kivághassák. A vármegye erdészeti albizottsága épen Meczner Gyula elnöklete alatt (mert ő mindennek elnöke volt) ajánlotta a miniszternek az engedély megadását. A miniszter meg is adta az engedélyt. Állítólag ki is vágták azt az erdőrészt. De hogy mi történt vele, hová tették a fákat, kinek adták el, mi lett a vételárával ? — arról nem tudunk semmit, arról soha el nem számolt senki. Pedig egy hold 80 éves tölgyfa körülbelül 3000 koronát ér, tehát 7500 koronás vagyonról van szó. Hova lett ? Egyszer — 1905-ben — Némethy Bertalan megkérdezte Székely Eleket a képviselőtestületben. Azt felelte, hogy semmit se tud felőle. Még azt is letagadta, hogy ő valaha engedélyt kért volna kivételes kitermelésre. Az akták szerint két embernek kellett feltétlenül tudnia a dologról : az egyik Székely Elek, a másik Meczner Gyula. Meczner Gyula volt a pénzügyi bizottság elnöke. Ö vizsgálta felül a zárszámadásokat. Mért nem vonta kérdőre soha Székelyt, hogy hol az erdő ára? Azután főispán lett Meczner Gyula. Kétszer is tartott a városnál nagy vizsgálatot. Kikutatott mindenféle 10 forintos dolgokat. Csak ezt az egyet nem jutott eszébe számonkérni. Pedig figyelmeztették is. Pletykákkal volt tele a város. S Meczner ur annak, a ki erre figyelmeztette, azt mondta hogy nincs ott semmi hiba, ez a dolog rendben van. Furcsa. A fa pedig ma sincs meg, sem az ára. Talán a nőst elrendelt vizsgá \at ki fogja deríteni, hogy hová lett ? Kukurica Gyula Csekély dolgok. Két-háromszáz koronára menő haszon. S ezért képesek voltak a szükölködőknek küldött terményt jogtalanul ma gukévá tenni. Piszkos, undorító kapzsiság. íme: ez Székely Elek s ez Meczner Gyula. Egyszer összevesztek. Akkor elcsapta Meczner Gyula Székelyt. De csakhamar megint összekerültek a régi kukurica-pajtások. Hiába,zsák megleli a foltját. Már a választást együtt csinálták s most vissza akarja tenni Meczner 'Gyula Székely Eleket polgármesternek. Hadd kérjen majd újra kukuricát, hadd vágassa tovább az erdőt, aminek áráról elszámol a nagyharang! Es ez az ember Zemplénvár- megye főispánja! Ezek az emberek az urak, a gavallérok, a kik karddal, pisztollyal támadnak, ha valaki megmeri sérteni őket. De képesek a szegényeknek szánt féláru kukuricát elharácsolni maguknak! S ez az ember elnököl a me- gyegyülésen, úri emberek között. Ez fog elnökölni az augusztus 18 iki diszgy ülésen s fog diszbe- szédet mondani a királyra. A kukurica lovag! Hát kiveszett már a tisztességérzet ebben az országban ? Hát egy kormány — akármilyen kormány— tarthat főispánnak olyan embert, akiről ilyen piszkos dolgok kiderülnek ? A mi vármegyénk mégis egyik legelőkelőbb, legelső vármegyéje az országnak. Befolyásos, országos nevti nagy urak lannak benne: Andrássy, Majlálk, Hadik, Széchényi, Sztáray grófok, Windisch- graetz herceg, Sennyey, Vécsey bárók. Nem restellikízek a jóizlésü, korrekt úri emberek, hogy olyan főispánja van a vármegyéjüknek, aki képes zsebrevágni a szűköl- ködőknek szánt száz forintos ár- kedvezményt? A Zemplén, amely mikor Bo- gyay Zsigmond felemlegeti a főispán 1500 koronás pótadótartozását, csak annyit tud erre felelni, hogy nem illik másnak privát adósságait feszegetni, erre a kukurica- disznóságra — előre látjuk — azt fogja írni, hogy milyen botrány a főispán privát terményvásárlásaiba beleütni az orrunkat. Mi azonban nagyon is közérdekűnek tartjuk annak a szellőztetését, hogy egy főispán ilyen apró piszkosságokra képes lehet, s teljes nyugalommal bízzuk az egész ügy megítélését Zemplén- vármegye jó ízlésű s tisztességes gondolkozásu közönségére. — augusztus 13. A „Zemplén“ védelme. Tisztelt öreg laptársunk, a „Zemplén", mai számában bizonyáia védeni Jfogja szeretett főispánunkat a kukurica-disznó- ságok vádja ellen. Miután olvasóink nagy része nem igen olvashatja a Zemplént, mi előre megírjuk, hogy mit ir ma a Zemplén gazdája védelmére. Persze mi csak egyszerűen emberi nyelven Írjuk meg, tessék majd hozzá képzelni egy csomó cifra hangzatos es értelmetlen szót a mikkel a „modern" irók kápráztatják a világot. De a lényeg ez lesz: 1. Búza Barna bukásán kesereg s ezért akar bosszút állani. Ennyi az egész. 2. Szemtelenség a főispán privát ügyeit, magán termény-bevásárlásait gazdálkodási módszerét piszkálni. Ez nem tartozik a nyilvánosság elé. ízléstelenség igy behatolni a magán gazdasági élet szentélyébe. 3. A főispán csak jót tett a várossal. Mert a város megrendelte a kukuricát s mikor megjött, nem volt aki átvegye. Ott rothadt volna a város nyakán s lett volna belőle nagy kár. Ettől mentette meg a várost, a közérdeket mindig szivén viselő s azért minden áldozatra kész főispán. (Persze a kukorica 22-én megérkezett s nyomban kezdett rothadni, úgy hogy 23-án sürgősen át kellett venni a főispán urnaki) 4. Mások is kaptak a kukuricábul nem csak a főispán. Fogadjunk, hogy ez lesz a Zemplén védekezése 1 8 akit aztán ez a védelem meggyőz a főispán ártatlanságáról, az jelentkezzék a helybeli közkórház elme osztályán. A király születésnapja. Augusztus 18-án, a király 80-ik születésnapján Zemplénvármegye tudvalevőleg díszközgyűlést tart. Az ünnepi beszédet Kukuricza Gyula főispán ur fogja tartani. Ha tudna róla ő felsége bizonyára kikérné magának ezt a megtiszteltetést. A haragos „Zemplén“. A „Zemplén“ jobban tette volna ha egyszerűen a napirendre tér az én felszólalásomon, a mi a »Fra. Hírlap« 60 ik számában megjelent. En is csak mosolyognék a „Zemplén" rae£jegyzésein, mert hiszen hűséget esküdött a famíliának holtomiglan- holtáiglan.*) De mert a megjegyzései valótlanságokat tartalmaznak, _ nem álhatom meg, hogy ne feleljek neki. A legotrombáb ráfogás az hogy ón azért hadonázok, mert a polgárság bizalma nem helyezett a bírói székbe. A polgárságot képezi a képviselőtestület és hogy az milyen véleménnyel volt és van hozzám, olvashatta volna annak idejében, mikor egyhangúlag szavazott nekem bizalmat s kívánta hogy vállaljam a bíróságot. Ha nem tíjdja, az az ő hibája. Es ha eddig nem tudta, hát tudja meg most, hogy Bessenyey főszolgabíró alatt főbírónak lenni egy csepp kedvem se volt s azért nem pályáztam. Amit Írtam, az őt jellemzi. Azt megírtam volna akkor is, ha nem a főispán személye lett volna az, akivel szemben elnézéssel viseltetik. Ami pedig a Hönsch Dezső főtanácsos ur sajtóperét iileti, hogy el- érzékenyedtern a bíróság előtt, az szent igaz.Nem poltranságból, hanem abból az okból, hogy életemben most emször álltam a bíróság előtt és akkor is azért, mert az igazság, a tisztesség érdekében egy önző embert, aki a városnak rengeteg kárt okozott, ütöttem abban a cikkben. En Hönschtől bocsánatot nem kértem, mert nem volt miért azt tennem Már a vizsgálóbíró előtt, meg a saját hivatalában is adtam kifejezést annak, hogy nem az ő személyét érintettem, s őt bántani nem akar. tam. Ezt a bíróság előtt is kijelentettem s ezzel Hönsch főtanácsos ur lojálisán megelégedett s az ügy igy elintéztetott. Sem illemszabályokat sem bátorságot nem tanulok a „Zempléntől". Az én bátorságomat nem egyszer bebizonyítottam, hogy erről a Zemplénnek nincs tudomása, nagyon sajnálom. En a főispán ur privát adósságait nem feszegettem, pedig azokról is sok mindent lehetne beszólni De botrányos dolognak s közérdekből szellőztetésre méltónak találom azt, hogy mikor a főszolgabíró az én 12 koronás köztartozásomat olyan szigorúan behajtatja, akkor tűri, hogy apósának, a főispánnak, községi adóhátraléka 1500 koronára szaporodjék fel. A iőszolgabirót támadtam azért a csúnya pártoskodásért- Es erre a „Zemplénének nincs egyéb szava, minthogy nem illik másnak privát adósságait bolygatni. Nagyon tudatlan lehet a »Zemplén«, ha nőm képes a privátadósság és köztartozás közt külömbséget tenni. * No ebben téved a cikkiré ur. Nem holtig szél a Zemplén hűsége, csak addig, amig a főispánság tart. Tessék csak várni: majd ha uj főispán jön, hogy elfelejti a Zemplén Meczner Gyulát s hogy fogja nyalogatni az újat I A sxedők. Tisztelettel értesítem an. é. hölgy közönséget, hogy Sátoraljaújhelyben aug. hó 15-től 4 hétig tartó szabászait tanfolyamot fogok tartani és kérem erre becses pártfogásukat. — Közelebbi felvilágosítással szolgál Gottlieb Ignác úr a ___' - Budapesti nagy áruházában. ....... ■ ;— Tisztelettel ________ Reisman Hella, " Budapestről. - ■-
