Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-08-03 / 61. szám
Tizenharmadik évfolyam. 61. szám.___________________Sátoraljaújhely, 1910. Szerda, augnsztus 3. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nőm adunk. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. MATOLAI ETELE. Ur. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk A Hegyalja segitése. Hinni akarjuk, hogy'a kormány nem akar játékot iizni a szerencsétlen Tokajhegyaljából. Kp azért reméljük, hogy a vármegye tegnapi határozata után meg fogja adni minden törvényhatósági jótállás nélkül a kamat-mentes kölcsönt. Mert megadni a kölcsönt, de annak megszerzését lehetetlen feltételhez kötni, ez méltatlan játék, csúnya bujkálás, amit nem érdemiünk. Hogy pedig a vár- megye jótállása lehetetlen feltétel, ezt a tegnapi határozat alaposan beigazolja. ' Hogy van mód ilyen feltétel nélkül is megadni a segélyt, azt legjobban bizonyítja, hogy We- kerle alatt már teljesen meg voltak állapítva a kölcsönzés részletei is és szó se volt megyei jótállásról. Csak a kormányváltozás miatt nem folyósíthatta We- kerle a kölcsönt. Ha ő megtehette a mai kormány is megteheti. A vármegye határozata komoly, tárgyilagos és igazságos. Reméljük, hogy a kormány méltányolni lógja s a szerint cselekszik. Utó- végre államtitkár-képviselőnk van, földművelési államtitkár, mutassa meg hát, hogy tud valamit esi nálni a kerületéért, legalább any- nyit, amennyit az előbbi kormánynál az előbbi képviselők, akik pedig nem voltak államtitkárok, már teljesen kieszközöltek. A megyegytilésről a következőket közöljük: Megnyitás. D. e. 10 órakor kezdődött a nevezetes közgyűlés, melyen a főispán és alispán távollétében Thuránszky László főjegyző elnökölt. A gyűlés egyedüli tárgyának előadója„fí<v'«4//ü Aladár tb. főjegyző volt. 0 ismertette a miniszter leiratát, ő olvasta fel a határozatot és ő terjesztette elő a felirati tervezetet is. A miniszteri leirat elösmeri, hogy a jégkárosult szőlősgazdák segélyre BzoruUak és hajlandó is a károsult birtokosságnak 600.000 korona ka matraentes kölcsönt adni 5 évi visszafizetésre, de csak ugy, ha a törvényhatóság jótállást vállal a kölcsönökért. Az állandó választmány azon ban nem javasolja a jótállás vállalását, hanem egy hosszabb határozati javaslatban annak megtagadását indítványozza. A határozati javaslat főbb vonásaiban a következő : Határozati javaslat. A vármegye törvényhatósági bizottsága megnyugvással veszi a minister biztató kijelentését és ezért neki köszönetét mond. A nyújtandó 600,000 koronányi kölcsönért azonban a törvényhatósági jótállást nem szavazhatja meg a vármegye törvényhatósági bizottsága, azok visszafizetéséért készfi zető kezességet nem vállalhat. Nem vállalhat először, mert ahoz a megfelelő anyagi erő nem áll rendelkezésére, másodszor, mert ha meg is tenné, hogy a fedezethez szükséges anyagi erő híján bár, de kimondaná a jótállást és a kész fizető kezességet elvállalná, — a mi ez esetben minden reális alapot, komolyságot nélkülöző és a vármegye méltóságával, össze nem egyeztethető csupán fiktiosus kijelentés lenne — a kívánt cél nem lenne vele elérhető. Nincs meg a tör vény hatósági jótállás és a készfizető kezesség elvállalhatásának alapjául szolgálható anyagi ereje a tvhatóságnak, mert erre más egyéb vagyon hiján egyedül a pótadóját használhatná fel. A törvény által megengedett 5 százalék pótadó pedig */4 százalék híjával, a mi évente legfeljebb 60000 koronának felel meg már teljesen ki van merítve. — Ennélfogva ha hajlandóságot mutatna is a vármegye törvényhatósági bizottsága arra, hogy a jótállás és készfizető kezesség elvállalását kimondó határozatának esetleges felsőbb jóváhagyása után a 600000 koronányi államkölcsön fedezetéül szükséges pótadót megszavazza, ezt csakis törvényhozási engedély alapján tehetné meg és kérdés si kerülne-e ily nagy mérvű pótadó megszavazhatására a törvényhozás engedélyét kieszközölnie. Mindezeknél fogva a törvényhatósági bizottság hálájának isméte’t kifejezésével feliratilag újból is felkéri a foldmivolésügyi miniszter Úr Önagyméltóságát, miszerint a minisztertanácsnál odahatni kegyeskedjék, hogy elhatározásának meg- vá'toztatásával a törvényhatósági jótállástól és készfizető kezesség elvállalásától tekintsen el és a kért munkáltatási segélyt azon ingatlanokra való betáblázás mellett engedélyezze, a melyeknek megmentésésére szolgál egyedül, mert ez esetben csupán erről van szó, nem pedig a jégvert szőlőknek a folytonos csapások elleni küzdelemben már külömben is teljesen belefáradt és az elkeseredéstől elfásult birtokosai felsegélyezéséről. Módjában áll a magas kormánynak a törvényhozásnál, kieszközölni, hogy törvény utján kimondassák, miszerint e kölcsönadandó munkáltatási segély minden más még a betáblázott terheket is megelőzi, mely esetben a segélyképen nyújtott összeg az ingatlan értékében még akkor is teljes fedezetét fogja találni, ha a szőlő elpusztul. Felkéri továbbá, hogy a jövő évre katasztrális holdanként kért 400 koronányi munkáltatási segély majdan ugyanily módon engedélyeztessék s mind ezeken kiviil az agrár kölcsönök 1913. évi április 1 tői kezdődőleg 25 éven való kamatmentes kitolása iránt elkészi tett törvényjavaslat mielőbb a törvényhozás elé terjesztve, törvény erőre emeltessék, mert csak mindezekkel együttesen lehet a nemzet kincse, a Tokaj-Hegyalja, e nagy adó alap megmenthető, ha újabb csapások közbe nem jönnek. Felirat. A határozati javaslaton kívül egy feliratot is terjesztett az állandó választmány a közgyűlés elé. Ebben a feliratban bővebben magyarázzák a határozati javaslatot, rámutatnak arra a nagy közgazdasági érdekre, amely a Hegyaljai szőlőbirtokosság felsegi- tését szükségessé teszi és kifejezik azt a kívánságot, hogy őket ne inség- kölcsönben, de munkáltatási segélyben részesítsék. Felszólalások. Szőló'sy Arthur volt az első felszólaló, aki annak a nézetének adott * 11 Hosszú nehéz várakozás után végre megérhettük azt az időt, amikor közelebb jutottunk egy lépéssel ahhoz, hogy felállítva lássuk városunk főterén Kossuth apánk ércbeönrött alakját. A Kos- suth-szobor megérkezett Ujhelybe. Hiábavaló volt tehát minden mesterkedés, minden erőszakolt huza-vona, a szobor mégis állni fog. És állni fog nem a főispán ur lakása előtt, hanem azon a helyen, amely legméltóbb a nagy férfiú emlékéhez. Azon a helyen ahol lecsillapította a parasztláza dást, ahol először ért el soha el nem múló sikereket, ott fog állni az ő ércbeöntöntt alakja, hogy hirdesse azokat az örökkön élő szent eszméket, amelyért egész életét áldozta. Folyó hó 1-én egy külön wag- gonba csomagolva érkezett meg a pályaudvarra ez a nevezetes szállítmány és folyó hó 2 án d. e. 11 érakor vette át dr. Hornyai Béla, a szoborbizottság alelnöke a fuvarlevelet, melylyel 36 kor. 10 fillér fuvarköltség ellenében kiválthatják a Barca Lajos és Gár- dos Aladár szobrászművészek álta. készitert 8 mm. és 80 kg. súlyú ércszobrot. Mit mondd Hornyay ? épen jelen volt, a kifejezést, hogy a törvényhatóság vállalhatja a jótállást, legfeleljebb azoknak ad csak segélyt, akikben van elég anyagi garancia. Erre a nevetséges felszólalásra Kincsesy Péter, Búza Barna és Szmrecsányi Béla válaszoltak. Mindhárman tiltakoztak az ellen, hogy ép azok kapjanak segélyt, akiket nem érint érzékenyen a csapás és hogy olyanok vállaljanak jótállást, kiket közelről nem érdekel a jégverés. Búza Barna ezenkívül még rámutatott arra a körülményre is, hogy kevésbbé fontos, köz- gazdasági életünkre kevésbbé kiható eseteknél minden jótállás nélkül adott a kormány segélyt, jogos tehát a Hegyalja ilyen követelése is. Vége. A felszólalások után a törvényha- hatóság egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot és a felirati tervezetet és nyomban hitelesítette a jegyzőkönyvet. A közgyűlés 11 órakor véget óit. mikor dr. Hornyay Bélának kézbesítették a nevezetes fuvarlevelet és nyomban kérdést intézett aziránt, hogy mi lesz a szoborleleplezéssel, mikorra tervezik azt? Hornyay dr. a következőket válaszolta : Egyelőre csak a szobor maga érkezett meg. Az alapzat most van útban. Hogy mikor lesz a leleplezés ? azt nem tudom. A város még mindig nem rendezte a megyei közkutat és igy egyelőre a szobor még fel sem állítható. Amennyiben a város igyekezni fog — amiben nem kételkedem — helyet csinálni a szobornak, a szobrászművészek 2 héten belül felállítják azt. Én októberre szeretném a 1 e- lelepzést, dejaz alispán ur arra kért, hogy csak tavaszszal leplezzük le a szobrot. Egyébként a napokban összeül a szobor- bizottság és akkor majd meglátjuk, hogy mitévők legyünk. Mit mond a polgármester ? i Ennyit tudhattunk meg a szoborbizottság alelnökétől. A további részletek iránt tehát a polgármesternél érdeklődtünk. Farkas Andor h. polgármester a következőkben adott felvilágosítást: Most hallom először, hogy megérkezett a szobor. Köszö* Tudósítónk Itt a Kossuth-szobor! Beszélgetés a szoborbizottság alelnökével és a polgármesterrel. De eddig még senki sem tudja megmondani, hogy mikor lesz a leleplezés? Lapunk A oldod,
