Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-07-30 / 60. szám
Tizenharmadik évfolyam. 60. szám. Sátoraljaújhely, 1910. ______Szombat, julius 30. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Előfizetési ár: Kéziratokat vissza nem adunk. Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. MATOLAI ETELE. Ür. BÚZA BARNA. évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk MECZNER GYULA. Andrássy Gyula gróf akkor bizonyította be legjobban, hogy végképen nincs emberismerete, mikor Meczner Gyulát kinevezte Zemplénvármegye főispánjává. Ha csak sejtette volna, hogy milyen ember Meczner Gyula, ha akárkit a vármegyéből megkérdezett volna, bizonyára nem tette volna ezt a szerencsétlen intézkedést, amellyel hosszú időre megrontotta a vármegye közéletét. Igaz, Andrássy kormányzata alatt némileg tékezte Meczner Gyula az ő kíméletlen, erőszakos és önző természetét. Ha pedig meg is nyilatkozott egyben másban ez a természet, lehetett a kormánynál vagy máskép módot találni, hogy visszaszorítsuk. Például, mikor a várost erővel bele akarta vinni, hogy a villanygyárral kösse meg azt a képtelen szerződést, amellyel 50 évre feltétlenül lekötötte volna magát. Vagy mikor a Kossuth-szobrot a saját háza elé akarta tétetni. Vagy mikor Patakon — ahol bittoka va* — mindenáron járás bíróságot akart állíttatni. Vagy mikor a tokaji borértékesítés kér dését a Patakon nagyobbrészt nem is bortermelő tanárokból alakult szövetkezetnek nyújtandó 300,000 koronás államsegéllyel akarta megoldani s ielterjesztésé- nek legfényesebb pontja az volt, hogy engedje meg a miniszter, hogy az alakulandó szövetkezetnek ő lehessen az elnöke. (Amely kérelmen úgy megbotránkozott Darányi, hogy az egész lőispáni felterjesztést még csak válaszra se méltatta.) Meg hogy Makkos- hotykát vegyék be a tokaji borvidékbe. Ezeket a dolgait mind meg lehetett akadályozni. De mióta uj kormány van s korteskedésből minden szabad, azóta feltétlenül tombol az ő bosszúálló, kíméletlen s önző erőszakossága. Mikor főispán lett, Ígérte a visszaélések üldözését. ígérte, hogy a jegyzői hivatalokat, községi háztartásokat sorra vizsgálja s mindent rendbehoz. S négy év alatt egyetlenegy jegyzői hivatalt, egyetlenegy tközségi háztartást meg nem vizsgált. Csak a választás előtt két nappal ment sürgősen hivatalvizsgálatot tartani Ha- taszthy Vincénél. Mindenki tudja, hogy miért. Semmit nem alkotott, semmit nem létesített négy évi főispán- sága alatt. Egyetlenegy hasznos és helyes dolog, amit négy év alatt csinált, az volt, hogy Újhelyi megszabadította Székely Elektől. Ezt se Ujhely iránt való jóindulatból vagy Székely visssa- élései miatt való felháborodásból tette. Hanem tisztán a zászlóbevételi kellemetlenkedés miatti bosszuállásból. Ha Székely ezt a bolondságot el nem követi, ma is polgármester s tovább kötheti Schweigerrel a megduplázott díjtételű szerződéseket. S ezt az egyetlen jó cselekedetét is lázasan igyekszik visszacsinálni most, hogy nem kell már félnie Andrássy tisztességérzetétől. Andrássy elé nem mert volna oda állni avval, hogy helyezze vissza Székely Eleket. Khuen előtt megtette, beadta az ujrafelvéieli kérvényt s mindent elkövet, hogy visszahelyeztesse azt az embert, akit egy évvel ezelőtt olyan botrányos visszaélések miatt ő csapatott el. Ennél undorítóbb erkölcstelenséget még nem követett el főispán Magyarországon. Elcsapni, becsukatni valakit, rásütni a bélyeget, hogy szerződéshami- sitó, a város megkárosítója s aztán egy esztendő múlva összeölelkezni vele, bizalmas cimborájává tenni, magasztalásokkal fel- köszönteni, az államtitkárt a kocsijába ültetni s mindenáron visz- szacsempészni abba a székbe, amelyben olyan súlyos bűnöket követett el; ezt az eljárást meg kell utálnia mindenkinek, akiben csak egy parányi érzék van a köztisztesség iránt. A legsúlyosabb vádakra se tud egyebet felelni Meczner Gyula csapatja, minthogy mi a képviselő- választás miatt bosszúból támadjuk őt. Hát mikor köztisztviselőt ilyen súlyos visszaélésekkel vádolnak, csak annyi a felelet, hogy bosszúból teszik? Nem, urak, itt az első kérdés, hogy igaz-é az, amit Meczner Gyuláról irtunk? Igaz-é, hogy Gáthyt hivatal- vesztésre ítélte a fegyelmi vá lasztmány i lgaz-é, hogy Gathy kérte Illés- házyt. hogy ezt ne írja meg, mert a lőispán megígérte neki, hogy eligazítja a dolgot? Igaz-é, hogy a főispán egy hónapig magánál tartotta az ítéletet, s aztán se kézbesítette ki, hanem egy halasztó végzést hozatott s azt adatta ki helyette és igy a 25 sikkasztással terhelt Gáthyt továbbra megtartotta hivatalában? Erre feleljen a főispánvédő Zemplén ! Es ha mindez igaz, hát maradhat-é hivatalában olyan főispán, aki ilyeneket cselekszik? Ma már általános a meggyőződés Zemplénben, hogy Meczner Gyula nem való főispánnak. Hiszen itt ismere mindenki, tudják a viselt dolgait s azért nincs egy hajszálnyi tekintélye sehol. A családtagjain kivül nincs egy ember, aki ne örülne, ha megszabadulhatna tőle a vármegye. Hogy sokan nem lépnek fel nyíltan ellene, az csak onnan van, hogy félnek tőle. Szeretet nem tart mellette senkit, csak az érdek, vagy a lélelem. Ismerik eszközökben nem válogató, kíméletlen, bosszúálló természetét, remegnek tőle s nem mernek ellene szólani- Hiszen mindenki tudja, hogy világos, mágánjogi követeléseiket nem merik az en.berek ellene perelni, mert félnek a bosszújától. Pedig de sok ilyen követelés van! Valóságos lidércnyomás alól log felszabadulni Zemplén vármegye közönsége, ha Meczner Gyula táv®zik a főispáni székből. Hisszük, hogy Lovászy Márton pompásan előadott interpellációja ezt a kívánatos távozást siettetni lógja, Itt közöljük a minden szavában igaz interpelláció teljes szövegét: Lovászy Márton: T. képviselőház (Halljuk / Halljuk !) Úgy kis korképet leszek bátor a t. Ház elé terjeszteni Zemplén vármegyéből, amely korkép tálán némi vhagot vet arra az erkölcsnemesitő kuiturmisszióra, amelyet a t. többség vezérének, a miniszterelnök urnák, büszke dicsekvése szerint magáénak vall. Feldúlt közbéke. Tapasztalásból állíthatom, hogy Zemplén vármegyének, különösen pedig a vármegye székhelyének, Sátoraljaújhely városnak, ennek a derék szorgalmas, törekvő városnak nyugalma és közbókéje teljesen fel van dúlva azóta (Halljuk! Halljuk!) a mióta Zemplén vármegyének főispánja szakítva azzal a kormányzati rendszerrel, amely a koalíció idejében uralkodó volt, uj kormányzati elveket vall magáéinak és rastaurálja azt a régi rendszert, (Halljuk ! a baloldalon.) amely a kormányzati hatalmat az uralkodó párttal azonosítja;] amely az ellenkező politikai meggyőződésű államférfiaktól nemcsak, hogy minden hatósági védelmet megvon, henem azokat, mint a közhatalom és a közhatóságok ellenségeit állítja oda, akikkel szemben minden jogmegvonás, minden jogelkobzás teljesen jogosult. Sátoraljaújhelyben ma az a helyzet, hogy a polgárság az ő autonom jogainak, közszabadságainak, fejlődésének legfőbb és legnagyobb ellenségét a főispánban látja,|(Igaz ! Úgy van ! balfelől. Ellentmondás a jobboldalon.) ennek a meggyőződésének népgyüléseken is kifejezést ad. (Mozgás jobbfelől.) Sümegi Vilmos: Kérdezzék meg Nagy Sándort. Az is tudja! (Zaj.) Pártszempont a fő. Lovászy Márton : Mert azt kénytelen tapasztalni, hogy minden közügy, minden a lakosságot érdeklő fontos dolog teljesen pártszempontok szerint biráltatik el és akinek abban a vármegyében a törvények legfőbb őrének, a visszaélések üldözőjének kellene lennie, éppen attól a férfiútól ered mindama furfang vagy egyenes törvénysértés, amellyel a közlakosság jogai elkoboztatnak és érdekei a legnagyobb mértékben megsértetnek. (Úgy van ! a baloldalon.) Nem akarok hosszadalmas lenni ; csak egy pár esetet akarok nagy vonásokban és igazán minden kommentár nélkül előadni, amelyek élénk világot vetnek a zemplénmegyei főispán türvénytiszteletére, de amelyekhez kommentárt éppen azért nem szükséges fűzni, mert azok maguk helyett beszélnek. Vámbérlet. Itt van elsősorban a sátoraljaújhelyi polgármesteri állás betöltésének ügye. Sátoraljaújhely károsának hosszú ideig polgármestere volt Székely Elek, alá ebbeli hivatalos működése alatt igen számos visszaélést követett el és működésével igen érzékenyen anyagi kárt okozott a város lakosságának. Hogy csak egyet említsek fel, amikor 1902-ben a város bérbeadta a helypénzszedóst és a küvezetváraot, abban a határozatában megállapította azokat a dijakat, amelyek szedhetők kövezetvára- és helypénzdij fejében és utasította a polgármestert, hogy kösse meg a vállalkozóval a szerződést. A polgármester pedig akként kötötte meg a szerződést, hogy ebbe a város által megállapított dijaknak kétszeresét vette be és igy evek hosszú során át teljesen jogtalan sarcot rótt & lakosságra, másrészt ezen magas dijak folytán a városnak ipari forgalmát és fejlődését megbántotta. Ezen és más visszaélések miatt Székely Elek polgármestert a vármegyei köz- igazgatási bizottság fegyelmi választmánya a múlt évben hivatalvesztésre Ítélte. (Halljuk ! Halljuk !) ______ _ Eupuiik 6 ölelni.
