Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-07-30 / 60. szám

60. szám (2) FELSOMAG Y: A RORSZAGI HÍRLAP Szombat, julius 30. Fegyverbarátság. Bekövetkezett azonban az uj kor­szak, és a főispán felismerte a volt és hivatalától elmozdított polgármes­terben a kortes-zsenit; ennélfogva szövetségre lépett vele, a volt pol­gármester belépett a munkapártba és magára vállalta az ottani mun kapárt fővezérségét. A fogatán hor­dozta végig a kormánypárt jelöltjét s ennek fejében azt az ígéretet nyerte a főispántól, hogy vissza fog helyez­tetni a hivatalába. A főispán maga adta be a belügyminisztériumhoz a kérvényt az ügy ujrafelvétele és a polgármester visszahelyezése iránt. Úgy látszik azonban, hogy a bel­ügyminisztériumban mégis, talán kissé erős dolognak tartották azt, hogy igy a hivataltól súlyos vissza­élések miatt fegyelmileg elmozdított tisztviselőt egyszerűen visszahelyez­zék a hivatalába, úgy hogy ott az ügy elintézése sokáig késett és az a veszedelem fenyegette a főispánt, hogy nem lesz képes Ígéretének ele­get tenni, mert majd a huza-vona folytán a polgármesteri állást a tör­vény értelmében be kell tölteni. Hogy ezt megelőzzék, mi történt? 1909 decemberében megválasztották polgármesternek Reichard Salamont, a főispánnak egyik bizalmi embe­rét, aki, hogy helyet csináljon a visszahelyezendő polgármesternek, 1910. februárban lemondott az állá­sáról. Hogy azonban ez a lemondás jogerőre ne emelkedhessék, a főis­pánnak és a polgármesternek bi­zalmi emberei megfelebbezték ezt az, igazán mondom, raegfelebbezhe- tetlen dolgot, mert azt, hogy egy lemondás ellen miként lehet feleb- bezni, felfogni képes nem vagyok. Ügyvéd-polgármester. A vármegye törvényhatósági bi­zottsága ezen felebbezést, mint telje sen alaptalant és rosszhiszemüt visz- szautasitotta. Ezt a vármegyei hata rozatot raegapellálták a belügymi niszteriumhoz, ahol ma elintézés alatt áll. Ez a Reichard Salamon volt polgármester, lemondása elle­nére is viszi a polgármesteri hiva talt, mivel azonban ügyvéd is és magát lemondott polgármesternek tekinti, egyszersmind az ügyvédsé­get is gyakorlatilag folytatja. így tehát most ebben a városban az a helyzet, hogy ott van egy inkom­patibilis helyzetben levő polgármes­ter, aki ügyvédkedik is és a polgár- mesteri hivatalt is viszi, habár arról lemondott, fenyegeti azt a várost az a damokles-karvja, hogy hírük, tudtuk és hozzájárulásuk nélkül egy­szerűen visszahelyezik a polgármes­teri székbe azt a tisztviselőt, akii súlyos visszaélések miatt az illetékes hatóság hivatalától megfosztott; egy­szóval, ott minden megtörténhetik, csak az nem, amit a törvény előír, hogy t. i. annak rendje és módja szerint az a város és annak képvi­selőtestülete a polgármesteri székbe választás utján olyan férfiút ültessen, aki iránt bizalma van. A sokoldalú férfiú. Ilt van egy másik eset, amely a maga tragikus kimenetelénél fogva annak idején nagy feltűnést keltett. Gáthy Géza előbb Abaujmegyében, azután Beregben volt szolgabiró, azonban mindenhonnan kikopott. 1895-ben aztán egyik zemplénmegyei főszolgabíró, a központi főszolgabíró magához vette és kineveztette a volt szolgabirót közigazgatási gyakornok­nak, egyúttal megváiasztatta tíz köz­ségben közgyámnak és a sátoralja­újhelyi ipartestülethez titkárnak. Szmrecsányi György : Sokoldalú ! Lovászy Márton: 1908-ban azonban gróf Hadik Bélának tisztességes és törvénytisztelő főispánsága alatt ez az ur kénytelen volt otthagyni a vár­megyei szolgálatot és ugyanakkor a főispán ellene 25 rendbeli sikkasztási eset miatt fegyelmi vizsgálatot in­dított. Károlyi József gróf : Ez is kortes? (Derültség balról.) Megakadálgozott hivatalvesztés. Lovászy Márton: Ekkor ennek a Gáthy Gézának pártját fogta Sátor­aljaújhelynek volt polgármestere ez a Székely Elek és a városhoz nevez­tette ki közigazgatási gyakornoknak, így vált lehetségessé az, hogy ez az ember az ipartestületnél is megtart­hatta az állását, sőt az iparosok hi­telszövetkezeténél könyvelőnek is megválasztották. A fegyelmi ügy azonban a 25 rendbeli sikkasztási eset miatt tovább folyt ellene és 1909 ben szintén Zemplén vármegye fegyelmi választmánya előtt be is fejeztetett, amennyiben ez az em­ber is sikkasztásai és egyéb, előbb elkövetett visszaélésai miatt hivatal- vesztésre ítéltetett. Ugyanaz az eset történt akkor, mint az előbbinél, t. i. közbejött a munkapárt alakulása és szükség volt kortestehetségekre. Ennélfogva a főispán, aki ebben a férfiúban szintén felismerte a kortes­zsenit (Derültség a baloldalon), gon­doskodott arról hogy ez a fegyelmi ítélet végrehajtható ne legyen, illetve megakadályozta annak végrehajtá­sát. Az a hivatalvesztószi Ítélet., a mely 1909. decemberében kelt, a fő­ispán beavatkozása folytán nem kéz- besittetett, hanem arra a vármegyei főjegyző, alighanem azért hogy ma­gamagát fedezze, a következő fel­jegyzést tette (olvassa): »Meczner Gyula fői-pán ur áilal kiadványozva nem lett, helyette a 174—1910, kgysz. alatt iktatott jegyzőkönyvbe foglalt végzés lett kiadva. 1910. január 11-én Bernáth Atadar főjegyző.“ Mi van ebben a végzésben ? A fő- ispáni végzésben az van, hogy mi­után Gáthy Géza ellen a hivatal vesz­tési Ítélet után újabb fegyelmi ese­tek merültek fel, ennélfogva ezek az njabb fegyelmi esetek egyesitt,etilek az előbbi iratokkal és együttesen fognak elbíráltatni. íme fel van ta­lálva a legegyszerűbb módja annak, hogy egy tisztviselő, aki a legna­gyobb visszaéléseket, sőt bűnténye­ket követheti el, mert akkor ezek egyesittetvén a régiekkel, folytono­san újabb elbírálás alá kerülnek és ez igy megy a végtelenségig. (Mozgás.) Miért akadályozták? De mi volt az oka a főispán eljá­rásának ? Ez az ipartestületi titkár igen nagy befolyással birt az ipar­testület akkori elnökére, úgy, hogy ennek a révén remélte a főispán, hogy majd a sátoraljaújhelyi, tulnyo- mólag ellenzéki, független érzelmű iparosközönség közt velük majd pár­tot szerez magának. A baj azonban az volt, hogy az ipartestületi elöljá­róságnak mandátuma az év elején megszűnt és igy a törvény, valamint az ipartestületi alapszabályok szerint meg kellett ejteni a tiszt újítást és akkcr mindenesetre az ellenzéki ér zelmü iparosközönség, amely külön­ben is tudta, hogy az ipartestületi elöljáróság gondatlanságával a leg­nagyobb anyagi károkat okozta az ipartestőletnek és azt mondhatnám, a tönk szélére juttatta, mondom, hogy akkor ez az iporosközönség másik ipartestületi elöljáróságot fog válasz­tani. Ennélfogva meg kellett akadá­lyozni e tisztujitást és erre nézve a főispán és gárdája a következő ma­nővert eszelte ki. Ipartestületi ügyek. Kitűzték az ipartestület első tiszt­újító közgyűlését 1910. március 20-ra. Ott megjelent az ipartestületi elnök és anélkül, hogy megszámláltattá volna a jelenlevőket, kimondotta, hogy nem jelentek meg a tagok ha­tározatképes számban és ennélfogva a közgyűlést elhalasztotta. Az iparo­sok némi zúgolódással belenyugodtak mert tudták, hogy a törvény rendel­kezései szerint, ha a meg nem jelen­tek miatt a közgyűlést elhalasztják, 8 napra ezután ki kell tűzni és ak­kora a jelenlevők döntenek. Ennél fogva kitiizetett a második ipartes­tületi közgyűlés április 3-ára. Azt hitték az iparosok, hogy akkor csak­ugyan megtarthatják a tisztújító közgyűlést, de akkor megjelent egy plakát azzal az aláirással, hogy Ipar- testületi Elöljáróság és ez azt mondta hogy tekintettel a közelgő képviselő­választásokra és tekintettel arra, hogy ezek miatt az iparosok közt nagy izgalom mutatkozik, az ipartestületi tisztujitás bizonytalan időre a válasz­tás utánra elhalasztatik., (Mozgás a bal- és szélsőbaloldalon.) Egy hang a középen : Ez helyes! Lovászy Márton : Semmi sem lehet helyes, ami a törvénybe ütközik. Hogy pedig az izgalom nem lehetett oly veszedelmes, kiderül abból, hogy akkor még a képviselőválasztásoktól két teljes hónap választotta el az országot. Fó'ispáni törvényszegés. Ez ellen természetesen az iparos­ság panaszszal élt, a városi tanács­hoz fordult és ez be is látta pana­szuk igaz voltát és ennélfogva meg­bízta a helyettes polgármestert, hogy tűzze ki az ipartestületi tisztujitást április 17-ére. Ekkor, miután a fő­ispán eszközei, amelyekkel operálha­tott, elfogytak, mint deus ex machina ő maga lépett közbe s hogy meg­akadályozza ezt a tisztújító közgyű­lést, egyszerűen rendeletet intézett a polgármesterhez, melyben betekin­tés végett magához kérte az irato kát. Konstatálnom kell, hogy a fő­ispánnak ez az eljárása határozott törvényszegés, mert először is a főis­pán nem rendelkezhetik közvetlenül a tisztviselőkkel, másodszor nincs jo­ga iratokat magához venni, hanem ha azokba betekintést iván, ezt olt a helyszínén, az illető hivatalban vgn jogosítva megtenni. így történt azután, hogy az irato­kat ^magánál tárván, a célt, csakugyan elér e, mert, a képviselőválasztások előtt az ipartestületi tisztujitást nem lehetett megtartani. En azt hiszem, hogy azok az iratok míg most is a főispánnál feküdnének és az a Gáthy- féle fegyelmi ügy ma is még befe­jezetlen volna, ha nem következett volna be az a tragikus eset, mely mint mondom, oly nagy feltűnést keltett. Időközben kiderült ugyanis hogy ez az ipartestületi titkár az ipartestületnél 500 koronát, az ipa­rosok szövetkezeténél pedig 40.000 koronát sikkasztott. (Mozgás balfelől.) és miután őt a letartóztatás vesze­delme fenyegette, ez a szerencsétlen ember agyonlőtte magát és igy ez a sokat húzódott fegyelmi ügy ek­ként befejeződött. Sajtó terrorizslása. Nem akarom folytatni ezeket az eseteket, csak arra utalok még, hogy mikor a főispán a kreatúráival rész­ben direkt törvénytiprással megfoszt­ja a polgárságot autonom jogainak gyakorlásától, araikor a főispán ro­vott életű embereket, hivataluktól megfosztott tisztviselőket és sikkasz- tókat akar a közönség nyakára tolni akkor csodálkozni nem lehet azon, a helyi sajtó méltó kritikában része­síti annak a főispánnak és az ő klikk­jének tevékenységét. (Helyeslés brl- felől.) Es akkor azt kell látnunk, hogy az a főispán, az ő családtagjai! is az ő környezete terrorizálni pró­bálják a sajtót. Megtörtént, hogy a mikor ezekről a dolgokról az ottani lapban Búza Barna volt képviselő­társunk, (Felkiáltások balfelől: Él­jen !) habár élesen, de semmi esetre sem úgy, hogy a jogos kritika ha­tárát túllépte volna . . . Molnár Béla: Minden egyes szavá­val ! (Zaj, Elnök csenget.) Lovászy Márton : . . . akkor meg­történt az, hogy a főispán veje egy átvirrasztott éjszaka után elment eh­hez a hirlapiróhoz és azt mondta neki hogyha pedig az ur merészel a főispánról továhb Írni, akkor ón tett- leg inzultálni fogom. (Zaj és felki­áltások jobbfelől: Magánügy! sNagy zaj a baloldalon.) Tagányi Sándor: Ez magánügy! (Felkiáltások jobbról: Magánügy !) Bethlen István gróf : Balkán stilus ! Az egész orságban igy van ! (Nagy zaj.) Sümegi Vilmos : Tessék Nagy Sán­dor 1 épviselőt megkérdezni! (Zaj.) Lovászy Márton : Bocsánatot kérek, magánügynek ezt tekinteni nun le hét, (Helyeslés balfelől.) mert itt köz- tisztviselők tevékenységéről van szó, szó volt azoknak a jogos kritikájáról. jfusth János : El kell csapni azt a főispánt! (Zaj.) Gyáva a főszolgabíró. Lovászy Márton : Es habár a ter­rorizmus nem ért célt,, mert az a hírlapíró nem íeLtent meg, hanem kiállt annak a fegyvernek, de én azt kérdem, vájjon helyes és jogosult inódja-e a sajtószabadság megóvásá­nak az, ha hírlapíró köztisztviselők­kel szemben kénytelen az ő tollának véleményének, meggyőződésének, igazságának jogát fegyverrel meg­védelmezni? (Igaz! Úgy van! bal­felől.) Nagy Sándor : Gyáva az a főszol- v abiro ! (Mozgás a jobboldalon. Nagy zaj és felt iái tások a baloldalon ; Kire értette? Ki a gyáva?) Molnár Béla: Hogy meri ezt mon­dani ! (Nagy zaj.) Itt az immunitás védelme alatt mondja! (Folytonos nagy zaj.) Fentartja e a Házon kiviil is? (Folytonos zaj.) Nagy Sándor: Fen tarlóra én ott is ! (Felkiáltások balról. Rendre ! Ki az a gyáva ? Kire értette ? Nagy zaj.) Gortvayra mondtam ! A főszolgabí­róra értettem. (Mozgás és nagy zaj jobbfelől. Éljenzés a szélsőbalon.) Molnár Béla közbeszól. Nagy Sándor: Majd meg fogja hallani kint is. (Nagy zaj.) Elnök-. Kénytelen vagyok Nagy Sándor képviselő urat az eiébb hasz­nált kifejezése miatt rondreutasitani. (Helyeslés jobbról.) Pártközigazgatás. Lovászy Márton: En nem tudom, azonositja-e magát a kormány ezek­kel a cselekedetekkel ; nem tudora, vájjon a kormány intenciója szerint való e, hogy Magyarország közigaz­gatása ismét pártközigazgatássá ala­kuljon, ahol csak az kap igazságot, aki a kormány politikájához szit, el­lenben a kinek politikai meggyőző­dései vannak, az minden jogától megfosztott állampolgárnak tekint­heti magát. En azt hiszem, hogy ha ezt a régi rendszert restaurálni akarják, akkor a közfelháborodás vihara az önök többségét az első alkalommal el fogja seperni. (Úgy van ! Úgy van : a bal és szélsőbalodalon.) Interpelláció, A következő interpellációt intézem a t. belügyminiszter úrhoz (olvassa) : „Van e tudomása a t. belügymi­niszter urnák azokról a súlyos vissza­élésekről, amelyeket Zemplén vár- I megye főispánja a sátoraljaújhelyi Sátoraljaújhely látványossága! Megnyílt az „ELITE-4 fényképészeti és festészeti műterem. Olcsó árak! Sátoraljaújhely Petőfi-utca 14. (saját ház) Művészi kiviteli

Next

/
Oldalképek
Tartalom