Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-07-27 / 59. szám

59. szám (2) FELSOMAG YjA RORSZAGl HÍRLAP Szerda, jullus 27. zói hirtelen zsúfolásig megtelt a nagy­terem, sőt még a folyósodra és az udvarra is jutott bőven az emberek­ből. Pataky Miklós elnök már jelen volt ekkor, de hhlert Gyula ipar­hatósági biztos még nem érkezett meg és igy a közgyűlés megnyitá­sával még vártak egy ideig Megnyitás. Végre azonban mégis Éhlert Gyula távoliétében nyitották meg a köz­gyűlést. Pataky Miklós elnök beje­lenti a gyűlés tárgysorozatát, kijelöli jegyzőkönyvhitelesitőkül Goes Igná­cot és Reichard Ármint, jőgyzőkül Zóldy Nándort és Timkó Gyulát Bi­zalmiférfiak lettek a Hericz-párt ré­széről : Domokos Imre és Schwarcbarth Lipót, a Móré-párt részéről: Klein Izidor és Kovalcsik János. A bizalmi férfiak megválasztása után az elnök konstatálta, hogy a közgyűlés sza­bályszerűen lett egybehiva és hogy a tagok határozatképes számban je­lentek meg. Majd elrendelte az elnök- választást, 10 tag írásbeli kívánsá­gára pedig a névszerinti szavazást. Szavazás. Négy órakor vette kezdetét a vá­lasztás az ipartestületi titkári helyi­ségben. A szavazókat ötös turnusok­ban bocsátották be. Mindjárt az első negyedórában megszerezte Hericz Sándor a többséget és azontúl ez a többség rohamosan nőtt. 10—10 Heric párti után alig akadt egy Móré-párti választó. A biztos győzelem azonban csak fokozta a Hericz-párt harci ked vét és tömegesen jelentkeztek sza­vazásra. Móré visszalépett. Úgy fél 6 óra tájban Hericz Sándor 147 szavazatával szemben Mórénak csak 33 szavazata volt. Az udvaron és a nagyteremben pedig csupa He- ricz-párti szavazó várt arra. hogy le szavahasson. Ekkor aztán Klein Izi­dor bizalmi-férfi belátva, hogy nem­csak győzelemre nincs semmi remény de csak csúfos és szégyenletes bukás lesz az eredménye annak ha lesza­vaztatják a várakozókat, beje'enttt- te, hogy Móré visszalép. Pataki elnök azonban csak Móré bejelenté­sére, volt hajlandó beszüntetni a sza­vazást és igy Móré személyesen is bejelentette a visszalépését. Hericz az elnök. Hatalmas éljenzés tört ki a terem­ben, mikor Móré bejelentette vissza­lépését és ez a lelkesedés csakhamar átragadt a szomszéd teremben és az udvaron várakozókra is. Pár pillanat alatt Hericz nevétől visszhangzott az egész épület és a lelkedésnek soha nem tapasz!alt tüze fogta el az embereket a hirtelen jött győzelem hírére. Elöljáróság választása. Móré visszalépésének jegyzőkönybe vétele után a szavazatszedő kü'dött- ség visszavonult a közgyűlési te­rembe, ahol Pataky Miklós választási elnök Hericz Sándort megválasztott elnöknek jelentette ki Hatalmas éljen­zés zúgott fel e bejelentésre, melynek lecsillapultával a választmány válasz­tására került a sor. A Móré párt visszavonult, nem jelölt és igy egy­hangúlag, közfelkiálltással választot­ták meg a Hericz-párt jelöltjeit. Megválasztattak a választmányba : Bánóczy Kálmán pék, Bobik Pál ci­pész, ifj. Bodnár János csizmadia, Baumann Simon bádogos, Fazekas Pál csizmadia, Főző József lakatos, Gócs Ignácz csizmadia, Groszmann Gábor szabó, Kótits László kovács, Lászlófi Henrik szabó, Majoros András asztalos, Papp Gyula csizmadia, Ri- raár József kőműves, Schwarcz N. József asztalos, Szőllősy Endre bor­bély, Stern Lajos mészáros, Tarpay István csizmadia, Yaszij József sz&bó, Windt Jakab kárpitos és Zsihovics Bertalan szűcs rendes tagok ; Tóth István festő, Szabó Sándor csizma­dia, Tóth József csizmadia, Lévay Gyula kalapos, Nagy György bod­nár és Groszmann Adolf cipész pót­tagok ; számvizsgálókká: Domokos Imre építész, Kesztenbaum Lajos bádogos és Lomniczer József tímár. Visszavetett indítvány. Választás után jelentette az elnök, hogy Móré Dániel volt elnök 4 nap­pal a választás előtt beadványban kérte, hogy ez a közgyűlés egyúttal tárgyalja le az 1909. évi zárszáma­dást és 1910. évi költségvetést is Miután azonban az indítvány nem az alapszabályoknak körülirt módon lett benyújtva, az elnök nem tűzte azt napirendre. Finálé. Ezután Pataky Miklós választási elnök sok sikert kívánva az uj el­nöknek és elöljáróknak, épen be akarta zárni a közgyűlést, mikor a jelenvoltak az uj elnököt kívánták hallani. Hericz Sándor engedett a kérésnek és körülbelől a következő beszédbne mondott köszönetét meg­választásáért : Hericz beszéde. Midőn az önök megtisztelő bi­zalma engem a Sátoraljaújhelyi ált. ipartestület élére állítva elnöki tisztséggel ruházott fel, ezen meg­tisztelő bizalmat az önök részéről nem csupán csekély személyem iránti vonzódás és bizalomnak te­kintem, de zálogul veszem azt, az iparos osztály általános érdekével kapcsolatos azon körültekintő, be­csületes, szilárd jellemű és köte­lességtudó munkának, a melynek a már említett közös iparosügy ér­dekből ezen tisztséghez, minden idő és körülmények között fűződ­nie kell. Első teendőim közé akarom so­rolni az egymással szemben meg­lazult. jó viszonyt és bizal omteljes egyetértést ápolni és lehetőleg helyreállítani, mert ez a célirány, kutforrása és alapja minden közös érdekű célünk sikeres megoldásá­nak. Erre pedig a jelen körülmé­nyek között nagy szükségünk var. Annyiból is inkább, mert itt már évek hosszú során át gonosz kezek tervszerüleg tépték szaggatták szét a kötelékeket, amelyek az itteni iparos osztály tagjait egyetértés­ben egymáshoz szorosabbra csa­tolták. Pedig menny ire szükséges nekünk — különösen a jelen körülmények között — közös érdekünk szem pontjából az egymás iránti köteles tisztelet és szeretet. Az ipar-fejlesztés terén is a leg­jobb tudásom szerint fogok ipar­kodni, haladni és módot, eszközö­ket keresni annak fejlesztésére mindenkor oly irányban, hogy az ne csak egyeseknek az előnyét tolja előtérbe, hanem általánosság­ban az ipart fejlessze és iparosok­nak váljék hasznára és előnyére. A testület vagyonát illetőleg kedvezőt a jelen és ebből folyólag a közel jövőre is ezidő szerint a!ig mondhatok. Alaptőkéje volt — az igaz — ezen testületnek," de most csak tenger adóssága van. Hogy ezen nagyon bonyodalmas nehéz helyzetből miként fogjuk ki­emelni testületünket; igazán — e pillanatban — nem tudok önöknek megnyugtatót mo.dani, azt azon­ban mondhatom, hogy nemcsak itt, do az egész vonalon, az önök egyet­értő erejére, jó akaratú bölcs taná­csára ezen nagy és terhes munkám­ban nagy szükségem lesz. És amidőn szivből köszönöm meg önök­nek azon megtisztelő bizalmat, a melylyel kitüntetni szívesek vol tak, kérve-kérem az önök jóaka­ratig becses támogatását közös ér- dekünkszempontjából. Végül pedig mindannyiunk nevében köszönetét mondok a közgyűlésünket vezető Pataky Miklós főjegyző urnák a körültekintő, tapintatos és pártatlan vezetésért. A függetlenségi körben. A közgyűlés végével az iparosok testületileg — mintegy 400-an — a függetlenségi körbe vonultak, ahol Búza Barna mondott a lefolyt vá­lasztást dicsőítő beszédet, méltatva az elért győzelemnek nagy hordere- jét a város egész közéletét illetőleg Ezután Székely Albert dr. és Némethy Bertalan szólaltak fel, buzdítva az iparosokat további rendületlen kitar­tásra, majd Hericz Sándor zárta be a felszólalók sorát, aki az előbb fel­szólaltaknak az ipartestület érdeké­ben kifejtett munkásságát köszönte meg. ■— Az iporosok a késő esteli órákig maradtak együtt, ünnepelve azt a nagy győzelmet, melyet lelkes összetartással vívtak ki a főispáni hatalom minden erőszakosságával szemben. Viharos gyűlés. Csatornázás Napipiac Dobsinai jég és Polgármester-kérdés. A csatornázás kérdése újból foglalkoztatta a képviselőtestüle- tet. A közigazgatási bizottság ös- mert határozata vetette ismét fel - szinre ezt a régóta vajúdó fontos kérdést. Ismét tanácskoztak felette vagy másfél óra hosszat és ismét nem hotároztak semmit, illetve ha­tároztak, mert újból elhatározták, amit már oly sokszor, hogy el kell készíteni a költségvetést. Ezút­tal már határidőt is kötöttek ion­ban ki az elkészítésre és igy re­mélhető, hogy most már — újból nem lesz kész a kikötött időre. Mert nálunk fütyülnek a képviselő- testület határozatára a tisztviselő urak, nálunk mindenki azt tehet, amit akar és a képviselőtestület erélytelensége úgyszólván rend­szerré változtatja ezeket az álla pótokat. így van ez a csatornázásnál és igy van ez a nnpipiac ügyénél is ahol ugyancsak már egy év óta vár végrehajtásra a képviselőtes­tület határozata. És most — a helyett, hogy megvizsgálták volna kinek a hibájából történt a mu­lasztás, megint elhatározták az át­helyezést. Egy ügyben azonban talpára állt a képviselőtestület. A jégel­adás botrányos ügyét már nem igen lehetett szónélkül eltűrni, hát elhatározták, hogy megvizs­gálják, kit terhel ez ügyben a mulasztás vádja és kiküldtek egy 3 tagú vizsgálóbizottságot. De erélyesen foglaltak állást a polgármester kérdésben is. Ebben az országos botránnyá fajult ügy­ben is ráhelyezkedtek végre arra az álláspontra, amelyen régóta kellene már haladniok. A képvi­selőtestület elhatározta, hogy a felsőbb hatóságnál közbelép az állás betöltöltése érdekében és panaszos kérvénnyel fordul ez irányban a belügyminiszterhez. Szóval az erélytelenség mellett néha néha kitör még a képviselő- testületből a kütelességtudás is. Es igy van még reményünk arra, hogy ha állandóan nem is, de olykor-olykor időről időre ered­ményes munkát is fog végezni ez a képviselőtestület. * Az érdekes lefolyású közgyű­lésről egyébként a következőkben számulunk be részletesen : Megnyitás. Szokatlanul pontos időben jelent meg a közgyűlési teremben Farkas Andor h. polgármester, hogy a köz­gyűlést megnyissa. De szokatlan volt az az érdeklődés is, melyet a kép­viselőtestület tagjai tanusitottak a közgyűlés iránt. Már a megnyitásnál is tekintélyes számban voltak jelen, azután pedig mindtöbben érkeztek. Jelen voltak: Alexander Vilmos, Waller Aladár, Haas Mór, Halász József, dr. Chudovszky Mór, RaJó Ödön, dr. Búza Barna, dr. Székely Albeit, Roth Mór, Isépy István, Je­lenek Adám, dr. Róth József, Rei­chard Armin, Szedlák János, Keresz­tesi Lajos, Schiller Kálmán, Kincsesy Péter, Tóbiás Gyula, Páles Károly, Schvarcbart Lipót, Armágyi János, Reichard Sándor, Hajnal Dezső, He­ricz Sándor, Landesmann Miksa, Horváth József, Bumenfe’d. Ema­nuel, Blumenfeld Jenő, Kovács Ká­roly, Róth József, dr. Roboz Bernát, Schweiger Márkusz, dr. Nagv Arthur, Kroó Gyu'a, Kapu Gvula, Lipschitz Adolf, Sebőn Sándor, Neumann Jenő, Schwere I«nácz, dr. Adriányi Béla, Blumenfeld Adolf, Kroó József, Da- vidovicsAdolf, Matolai Etele, Szőllősy Arthur, Ludescher Tivadar, dr. Klein Károly, Lővy Adolf, Klein Izidor, Gócs Ignácz képviselőtestületi tagok és az elöljáróság tagjai közül: Pataky Miklós, Kiss Ödön, Kérészy Gyula és dr. Kellner Győző. Napirend előtt felszólalt Székely Albert dr. Hosszú idő óta nem jár — úgymond — a kópvise őtestületbe és igy nem volt alkalma felszólalni. Friss Heiraanról a város tűzoltó parancsnokáról kíván szólani. Friss nagyon derék, köte­lességtudó ember, akinek tűzoltói parancsnoki működése iránt mindenki a legnagyobb eiösmeréssel van. Azon­ban Friss nemcsak kötelességét végzi, hanem rendőri dolgokba is beavat­kozik. Közvetlenül a választások előtt, mikor Sándor Pál Ujhelyben ré&t vett egy gyűlésen történtek azok a túlkapások, melyek arra kész­tetik, hogy orvoslást kérjen. Egyik a gyűlésen jelenvo’t polgár azt kér­dezte, hogy meg van-e a gyűlés engedve ? mire Friss Heiman oda­szólt : „nincs, de én megengedem a kapitány ur felhatalmazása alapján“. Később, mert valaki abeugot kiál­tott Sándor Pál felé. Friss a követ­kezőket kiáltotta a iendőrök felé: „Rendőrök ide! Ha ez az ember még egy szót szól, tartóztassák le az én felelősségemre“. Majd egy inzultus alkalmával, mikor a rendőrök alapo­san kikardiapozták magukat, ezt ki- álltotta : „Rendőrök ! Kardot be !“ Kérdi, kinek a felhatalmzása alap­ján rendelkezik a tűzoltóparancsnok a rendőrlegénységgel, kinek a meg­Sátoraljaújhely látványossága! Megnyílt az „ELITE-4 fényképészeti és festészeti Olcsó árak! Sátoraljaújhely Petőfi-utca 14. (saját ház) műterem. Művészi kivitel

Next

/
Oldalképek
Tartalom