Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-07-27 / 59. szám

59. szám. (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, julius 27. bízásából teljesít rendőrtiszti szolgá­latot és végül, milyen jogon jár meg­tévesztésig hü katonatiszti egyenru­hában ? kérdi hol láttak már tűzoltó­parancsnokot tisztikarddal tisztiegyen ruhában. Ázsiában előfordulhatnak ilyen dolgok, de itt Magyarországon még nem jutottak odáig, hogy ilyes­mit tűrjenek. Farkas Andor h. polgármester nem tudja, hogy ki hatalmazta fel Friss Heiraant rendőri szolgálatok teljesi tésére. Valószínűleg a rendőrkapi­tány adott neki valamelyes ula- sitást, melyet ő túlbuzgóságból félre- mágyaráz. Egyébként rögtön intéz­kedni fog, hogy a tűzoltóparancsnok eltilttassék a rendőri szolgálattól és hogy tüzoltótisztnek megfelelőleg egyenruházkodjék. Napipiac ügye Ezután rátértek a napirendre. A napi piac áthelyezésének ügye került először megvitatás alá. A tanács azt javasolta a képviselőtestületnek, hogy a) a tüzoltótóreu felállított bódék haladéktalanul adassanak ki a mészá­rosoknak és a régi piacon tiltsák be a husnemüek árusítását, b) mig a tornatéren létesíthető lesz a második napipiac, addig engedtessék meg a régi piacon egyéb élelmiszereknek és söldségnemüeknek az árusítása, c) a tűzoltóién napipiac rendbehozassék és annak burkolására, valamint a Diannakerti napipiac létesítésére a szükséges költségelőirányzatok még ez évben a képviselőtestület elé tor jesztendők. Hosszabb vita indult meg e tárgy­ban, melynek során Kincsesy Péter hajlandónak mutatkozott a tanács javaslatát elfogadni azzal a módosi tással, hogy a régi piacon tiltsák el minden ételnemü árusitását. Schwarc- barth Lipót azonban már nem volt hajlandó hozzájárulni a tanács javas latához, mert helyesnek tartja, ha a E iac a régi helyén marad. Hajnal 'ezső feltétlenül követeli a napipiac áttételét, ugyancsak azt kéri Miklósy István is. Jelenek Adára újabb költ­ségektől kívánja megkímélni a várost. Schiller Kálmán viszont indítványt tesz, hogy az egész napipiac hala­déktalanul helyeztessék át a tűzoltó- térre. Még Alexander Vilmos és Hérics Sándor szólották a tárgyhoz és aztán szavazásra került a sor, melynek so rán 26 szavazattal 19 ellenében Schil­ler Kálmán indítványát fogadták el a tanács javaslatával szemben és igy a régi napipiac beszüntetésével az egész piac a tüzoltótérre kerül. A csatornázás Ügyében mu'tkor hozott és lapunk­ban már ismertetett közigazgatási bizottsági határozat kertit fololva sásra, majd ennek kapcsán a tanács beterjesztette javaslatát, mely e le­irat tudomásulvételét és a követke­zők elhatározását kéri: a) utasítsa a képviselőtestület a tanácsot, hogy a kölcsön felvételét sürgősen eszkö zölje, b) utasítsák a csatornázási bi­zottságot a szabályrendelet sürgős letárgyalására, c) utasítsák a tanácsot a csatornázási tervek és költségvetés soronkivüli elkészítésére. Az első felszólaló Halász Józsej volt, aki a mérnök által irt hir lapi cikkel szemben fejtette ki állás pontját és tiltakozott az ellen, hogy a képviselőtestületben mondott sza­vait félremagyarázzák. Majd elmondja mindazokat az észrevételeket, melye­ket a multi gyűlésen csoportosított és végül két határozati javaslatot terjesztet elő : 1 ) mondja ki a kép­viselőtestület, hogy a csatornázási bizottságba még 10 tagot kii'd ki, 2.) létessiitessék egy vízvezetéki igazgatói állás, aki úgy a vizveze téki üzem, mint a csatornázási mun­kálatok technikai és financiális ügyeit vezeti. A közig. biz. ellen Szöllösy Arthur a közigazgatási bizottsággal száll perbe. Tiltakozik a határozat ellen és azt visszautasítja. Ebben a kérdésben a felsőbb ható­ságok a hibásak, akik fejetetejére állítottak mindent és forszíroztak olyat ami minden törvényes alapot nélkü­löz. Költségvetés nélkül nem lehet elfogadni a csatornázási terveket. Ha fél a közig, bizottság a kolerától, ára zárja el a meglevő csatornákat, de arra nem lehet kényszeríteni egy vá­rost, hogy egy egész csatornázási müvet csináljon a nélkül, hogy a költségekről a legtávolabbról is in­formálva legyen. A bizottság mellett is a határozatot indítványozó me­gyei főorvos védelmére szólalt Chu- dovszky Móric dr. és igyekezett ki­mutatni, hogy a határozat jogos. Végül pedig állást foglalt az ellen, hogy a csatornázási bizottság kibő- vittessék, mert — úgymond, men­nél kevesebben vannak egy bizott­ságban annál alaposabb és gyorsabb munkát végezhetnek. Hajnal Dezső helyesli a közigaz­gatási bizottság sürgetését. A város vezetősége megérdemli a szemrehá­nyást, mert hosszú idő óta nem tett semmit. De az érdemleges tárgya­lásra — véleménye szerint — még mindig nem kerülhet sor, mert nem állanak még teljesen megállapodott terv előtt Nincs precíz terv, nincs precíz költségvetés. Olyan terv mel­lett is volt 50—60.000 korona túllé­pés, ahol volt költségvetés, milyen lenne itt ha azt most elfogadnák ? Kérdi mi lesz a fekáliákkal ? Raktá­rozzák, vagy feldolgozzák? Erre néz ve sincs még megállapodás, holott ez nagyon fontos. Kérészy Gvula mérnök felel az el­hangzott beszédekre. Kijelenti, hogy a fekáliák raktározására vonatkozó­lag van már megállapodás. A tervek is készen vannak, de apróbb válto­zások történtek rajta. Ez azonban nem akadályozza a csatornázás ke­resztülvitelét. A szenny viztisztitás fölösleges voltát magyarázta, majd kijelentette, hogy szívesen hozzájárul az előterjesztett javaslatba foglalt pontozatok olyanforma megváltozta­tásához, hogy az első pontot harma dik és a harmadikat első helyen fo gadj .k el. Egy kis lecke. Schiller Kálmán csak a javaslat 3 ik pontját fogadja el, mert amig a részletes tervet és költségvetést nem ismeri, addig nem hajlandó sem a szabályrendeletben precizirozott hozzájárulást megszavazni, sem a költségek fedezéséről gondoskodni. Megérdemelték a közigazgatási bi­zottság határozatát, de nem a kép viselőtestület a hibás és ezért vegye azt magára a város vezetősége. A mérnököt terheli a mulasztás, mert már számtalanszor utasították a terv és költségvetés elkészítésére és ime most újból utasítást kér arra, ahe­lyett, hogy teljesitette volna a kép­viselőtestület utasításait. Egyébként ragaszkodik ahhoz, hogy minden, a csatornázással összefüggő kérdés e'őbb bizottságilag tárgyaltassék. Kibújik a szeg a . . Kérészy mérnök azzal kívánt vá­laszolni Schiller felszólalására, hogy vizsgálatot kért maga ellen, ám ez­zel nem lehetett meghatni a képvi­selőtestületet. Schiller újból köve­telte a mérnök által késznek jelzett költségvetés bemutatását és ugyan­csak követelte azt Alexander Vilmos is. A mérnök újból kertelt és nem akart nyilatkozni. Végre mikor záros határidőhöz akarták kötni a költség vetés elkészítését, kibújt a szeg a zsákból, mert a mérnök ur 3 hónapi határidőt kért az elkészítésre. Tehát mégsem volt költségvetés. Egyébként elfogadták a tanács javaslatát oly értelemben, hogy a költségvetés és zárszámadás 3 hónap alatt beterjesztendő és majd a be­terjesztés után tárgyalják a szabály­rendeletet és veszik fel a kölcsönt. A dobsinai jég is napirendre került ismét. Farkas Andor h. polgármester bejelentette, hogy dr Búza Barna megfelebbezte a jég eladása tárgyában hozott leg­utóbbi határozatot és kéri egyben a képviselőtestületet, hogy —legalább a meglévő jég értékesithetése céljá­ból — mondja, hogy a multi köz­gyűlés által történt eladás felebbe- zésre való tekintet nélkül végrehaj­tandó. Búza Barna botrányosnak tartja az egész jégeladást és azért feleb- bezte meg, hogy kiderülhessen, ki­nek a hibájából érte a várost ilyen súlyos vesztesség. De hajlandó el­állni a felebbezéstől is, ha a képvi­selőtestület alkalmat ad az ügy meg vizsgálására. Indítványozza, hogy a képviselőtestület küldjön ki egy 3 tagú bizottságot az ügy megvizs­gálására. Dr. Nagy Arthur és Kincsesy Péter felszólalásai után névszerinti szava­zással elfogadták a tanács javaslatát és Búza indítványát. A vizsgálattal Búza Barna elnöklete alatt dr. Nagy Arthurt és Kovács Károlyt bízták meg. A polgármesteri állás tárgyában — mint ismeretes — a törvényhatósági bizottság kimondotta hogy a betöltendő és az iratok a pályázat kiírása céljából haladéktala­nul felterjesztendők az alispánhoz. A törvényhatóságnak ezt a határozatát jelentette be ezúttal Pataky Miklós főjegyző és egyben jelentette, hogy az iratokat felterjesztették az alis­pánhoz, de ez ellen már dr. Lichten­stein Jenő felebbezést adott be. Matolai Etele nem tartja elégsé­gesnek a határozat egyszerű tudo­másul vételét, mert hiszen máris fel­lebbezéssel akarják az amúgy is csúnya taktikázást tovább folytatni. Indítványozza, hogy a képviselőtes­tület mondja ki, hogy ez ügyben ho­zott múltkori határozata felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtandó. Búza Barna azt mondja, hogy hosszabb idő óta lelkiismeretlen játé­kot űznek a polgármesteri állásból és ma már odajutottunk, hogy az ügyvédi kamara a polgármesterrel való összejátszással gyanúsítja a kép­viselőtestületet. Hát ennek a képte­len állapotnak véget kell vetni. In­dítványozza, hogy a képviselőtestü­let írjon fel az alispánhoz a polgár- mesteri állás azonali betöltése érde­kében. , Súlyos vádak Dr. Székely Albert és Schiller Kál­mán rövid felszólalásai után Miklósy István szólt a tárgyhoz. Azt mondják — úgymond — hogy amit a polgár­mesteri állással űznek, az gyermekes játék. Hát nem gyerekes játék, ha nem lelkiismeretlen, gonosz játék. (Taps) Egy ember ke véért űzik ezt a gonosz játékot, aki felségsértésért fogházat ült aki okmányhamisitásért lett vádolva mely vád ismételten a lapokban is volt szellőztetve, de ő ezek ellen semmit sem tett és űzik ezt ennek a gonosz ember­nek csatlósai. Véleménye, hogy ha fel- lobbanak a közigazgatási bizottság ha tározatáert, kétszeres ok van fellobbani itt, mert egy-két ember érdekéért az egész város érdekét odadobják, Tilta­kozni kell az ilyen merénylet ellen, me­lyet gonosz embetek szőnek. Hozzájárul Busa indítványához. De szükségesnek tartja, hogy a belügyminiszter is tudo­mást szerezzen ezekről a hallatlan bot- tányokról és helyesnek tartaná, ha pa­naszos kérelemmel fordulnának a bel­ügyminiszterhez. Végül pedig indítvá­nyozza, hogy küldöttség utján kérjék az alispánt a választás kiírására. Védelem Halász József védelmébe veszi Székely Eleket. A Búza indítványát elfogadja, de az ellen az indokolás ellen, melylyel Miklósy az indítványt kisérte, tiltakozik. Tisztességes em berekről nem szabad olyan hangon nyilatkozni, ahogy Miklósy nyilatko­zott. Es különösen visszautasítja a személyes barátokról használt »csat­lós« kifejezést. Székelyre fenntartja Miklósy István válaszában kijelenti hogy sérteni nem szokott, most sem akart. A „csatlós“ kifejezést nem sértő szándékból mondta és ha va!aki ennek dacára sértve érezné magát, szívesen bocsánatot kér. Székelyre vonatkozólag azonban fenntart min­dent, amit mondott. Elhatározták : 1) az alispánhoz felterjezstést intéznek a polgármesteri állás sürgős betöl­tése érdekében; 2) küldöttséggel fordulnak az alis­pánhoz ugyané tárgyban Miklósy Ist­ván vezetése alatt ; 3) panaszos kérelemmel fordulnak a belügyminiszterhez és a kérvény meg­szerkesztésével megbízták dr. Szé­kely Albert, dr. Nagy Arthur és Kincsessy Péter képviselőtestületi tagokat. Küldöttség a polgármester kérdés­ben, A képviselőtestület által a pol­gármester-választás tárgyában kikül­dött küldöttség ma délelőtt tisztel­gett Mik/óssy István vezetésével Thuránszky László vm, főjegyző, al­ispán-helyettesnél. Miklóssy rövid be­szédben ösmertette az eseményeket a Székely felfüggesztésétől kezdve egész a mai napig és kérte, hogy tegye lehetővé az alispánhelyettes a mai szerencsétlen állapot megszűné­sét azzal, hogy véglegesen töltsék be a polgármesteri állást. — Thu­ránszky László kijelenti, hogy érzi ő is a mostani súlyos helyzetet. Ös* meri az esetet, annak múltját, hiszen ő vizsgálta hónapokig az ügyet és irt kötetekre való jegyzőkönyveket. Méltányolja is a képviselőtestület állásfoglalását, ki is Írná rögtön a választást, de lehetetlen, mert a törvényhatóság helyt adott a feleb- bezésnek. Amit azonban tehetett, már megtett ebben az ügyben. Egy fővárosi lap híradása nyomán már érdeklődött ez ügyben a belügymi­niszter és ő rószletos képet nyújtott akkor az állapotokról, most pedig már felterjesztette a felebbezést, de felvilágosító jelentést is küldött, a melyben hivatkozik előbbi jelenté­sére. JVícczner visszaélései a képviselőház előtt. Lovászy Márton interpellációja. Azok a botrányos állapotok, amelyek zemplénvármegye fejének, Meczner Gyula főispánnak tény­kedéseivel országos hirre tettek szert, ma a képviselőház elé ke­rültek. Lovászy Márton orsz. kép­viselő tette szóvá Meczner vissza­éléseit egy interpelláció alakjában, hűen festve azokat a hajmeresztő törvénytelenségeket, melyeket itt­léte alkalmával panaszoltak el neki és amelyekhez hasonló dol­gokat sehol az országban nem követtek el. Az interpelláció igy szól: Yan-e tudomása a belügyminisz­ter urnák azokról a visszaélésekről, melyekkel Meczner Gyula Zemp* lénvárraegyei főispán a sátoralja­újhelyi polgármesteri állás betölté­sét meggátolja, Gáthy Géza volt ipartestületi titkár, felfüggesztett közgyám, városi közigazgatási gya­kornok sikkasztásait palástolta és a sátoraljaújhelyi ipartestületi tiszt­újító közgyűlésének megtartását meghiúsítja ? Mit hajlandó tenni ezeknek a visszaéléseknek a meg­torlására ? A Lovászy beszéde alkalmával, mikor Gortvay ur dolgait hozta elő, egy incidens történt, Nagy Sándor és Molnár Béla között. Valaki elkiáltotta, hogy gyáva. A baloldalról kérdezték, hogy ki gyáva. Nagy Sándor : Gortvay főszol­gabíró gyáva. Molnár Béla-. Alija ezt a par­lamenten kivül is? Nagy Sándor : Állom. Gortvay ur tehát a parlament­ben is kellemetlenkedett. Ugyan hol nem zavar ő vizet ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom